Kövess minket!

Trending Now

Kiderült, miért használ minden második magyar felnőtt fizetős tartalomszolgáltatást

Egyre inkább a hétköznapok részévé válnak a streamingszolgáltatások és az online videótárak – derül ki a Nemzeti Filmintézet (NFI) kutatásából.

Csaknem minden második magyar felnőtt használt vagy használ jelenleg is fizetéses tartalomszolgáltatást. A VoD-ot (Video on Demand) a reklámmentessége, rugalmassága és széles kínálata miatt egyre többen kedvelik meg. Ez derül ki többek között abból a reprezentatív kutatásából, amelyet a Nemzeti Filmintézet megbízásából a Kantar-Hoffmann készített.

A tévénézés Magyarországon egyelőre még a legkedveltebb tartalomfogyasztási módnak számít, a felnőtt lakosság 94%-a szokott tévézni a kutatás szerint – 81% heti rendszerességgel. Ugyanilyen arányban (94%) azonban már ingyenes online videókat is megtekintünk, csak valamivel ritkábban – a heti rendszeresség az online videók esetében 77%-os. A tévécsatornák műsorait ingyenes online felületen a magyarok 71%-a követi.

A felnőtt lakosság csaknem fele (47%) vesz vagy vett már igénybe előfizetéses tartalomszolgáltatást, amikor egy havi díjért cserébe korlátlanul nézhet filmeket, sorozatokat az adott szolgáltató kínálatából. Viszonylag sokaknak épült ez be a mindennapjaiba, 29% heti rendszerességgel használ ilyen szolgáltatást. Az online elérhető, fizetős filmkölcsönzők, amelyeknél korlátlan havi használat helyett egy film megtekintéséért fizetünk, egy kicsit kevésbé népszerűek: 29% próbálta már és 11% használja ezeket legalább hetente.

Előny a reklámmentesség, a rugalmasság

Aki előfizetője már egy VoD (Video on Demand) alapú szolgáltatásnak, az elsősorban azért kedvelte meg, mert nem kell reklámokat néznie (59%), rugalmasan dönthet róla, mikor néz meg egy adott tartalmat (56%), széles kínálatból válogathat (47%), és különböző eszközökön is igénybe veheti a szolgáltatást (37%).

Az úgynevezett streaming szolgáltatások előfizetői minden korosztályban megtalálhatók. Egyedül a 60 év felettieknél alacsonyabb az arányuk (11%), az összes többi korcsoportban 20-25%-os. Jellemző még rájuk, hogy legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, és nincsenek a megélhetésüket veszélyeztető anyagi problémáik.

Nem igaz azonban, hogy egy streaming előfizetés amolyan fővárosi úri huncutság lenne: a legnagyobb arányban (38%) kisvárosokban élők élnek ezzel a lehetőséggel. Talán éppen azért körükben legnépszerűbb ez a szolgáltatás, mert bár mutatkozik igényük a filmújdonságok megismerésére, a kisvárosi közegben erre kevesebb lehetőségük adódik.

Trending Now

A korábbi német klasszis is úgy járt, mint Petry Zsolt

Egy rasszista üzenet miatt távoznia kellett a német labdarúgó-bajnokságban szereplő Hertha BSC felügyelő bizottságából Jens Lehmann korábbi német válogatott kapusnak.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann

Az egyesület befektetőjének, Lars Windhorstnak az egyik szóvivője szerdán közölte, hogy a Windhorst által irányított cég felbontotta az 51 éves szakemberrel kötött tanácsadói szerződést, ezzel Lehmann a Herthánál elfoglalt pozíciójából is távozott. A 61-szeres válogatott exfutballista egy évvel ezelőtt Jürgen Klinsmann helyére érkezett Windhorst cégéhez, és ezzel a berlini klub felügyelő bizottságába.

Az ügy előzménye, hogy a Sky televízió szakértőjeként dolgozó, 12-szeres német válogatott Dennis Aogo az Instagramon megosztott egy Whatsapp-üzenetet, amelyben Lehmann rá utalva azt írta: „Dennis a ti fekete emberetek, hogy meglegyen a kvóta?”

Lehmann később a Twitteren bocsánatot kért az üzenet miatt, de a helyzetén ez már nem változtatott.

„A Hertha BSC távol tartja magát a rasszizmus minden formájától, az ilyen kijelentések pedig egyáltalán nem felelnek meg azoknak az értékeknek, amelyekért klubunk kiáll és aktívan kampányol”
 –  kommentálta a történteket Werner Gegenbauer, a Hertha elnöke.

A Dárdai Pál vezetőedző által irányított Hertha BSC a Bundesligában a kiesés elkerüléséért küzd – írja a Nemzeti Sport.

Mint ismert, korábban Petry Zsolt kapusedzőt politikai véleménye miatt menesztették a Herthától.

Tovább olvasom

Trending Now

A MÚOSZ a politikára és a bevételekre összpontosít a Médiaszövetség szerint

Az érdekvédelemnél fontosabb a biznisz? – teszi fel a kérdést az MNMSZ.

Közzétéve:

Borítókép: a MÚOSZ-üdülő Tihanyban, fotó: MTI / MTVA / Bizományosi: Jászai Csaba


A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székháza után áruba bocsátotta tihanyi üdülőjét is. „A magyar újságírók elmúlt időkből ránk maradt szervezete ma az újságíró-társadalom érdekképviselete helyett kizárólag a politizálásra és a bevételszerzésre összpontosít” – ismerteti a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) közleményét a Magyar Nemzet. A tihanyi üdülőt kilencszázmillió forintért adta el az újságíró-szövetség, érvelésük szerint veszteséges volt a fenntartása. A döntés megszületése után több vezető tisztséget betöltő tag benyújtotta lemondását.

„A múltból örökölt vagyontárgyak következetes áruba bocsátása számunkra azt üzeni, hogy a MÚOSZ számára az érdekvédelemnél fontosabb a biznisz”

– vonta le a következtetést az MNMSZ, amely felemelte szavát az ellen, hogy a MÚOSZ székháza után áruba bocsátotta tihanyi üdülőjét is. Mint közleményükben írták:

„A magyar újságírók elmúlt időkből ránk maradt szervezete ma az újságíró-társadalom érdekképviselete helyett kizárólag a politizálásra és a bevételszerzésre összpontosít. Teszi ezt annak ellenére, hogy sajtóhírek szerint a saját tagságuk és elnökségük egy része is ellenezte az eladást, nyilván nehezen fogadva el elnöküknek azt az érvelését, hogy »veszteséges volt« az ország legdrágább nyaralóhelyén álló üdülő üzemeltetése.”

A médiaszövetség közleményében kitért arra, hogy a MÚOSZ nem emeli fel a szavát, amikor politikusok és véleményvezérek újságírókat fenyegetnek. Hallgat, amikor szerkesztőségeket bírálnak szabad témaválasztásuk miatt. Néma marad, amikor Magyarországot a szakma mélypontját jelentő propagandaműsorokkal akarják befeketíteni külföldről.

– A MÚOSZ elnöke már olyan sajtóorgánumokat is támad, amelyekben a saját tagjai dolgoznak, ugyanakkor kézremegés nélkül írja alá a szervezet vagyontárgyainak elkótyavetyéléséről szóló dokumentumokat – figyelmeztetett az MNMSZ. Emlékeztettek: a MÚOSZ magát a Mikszáth Kálmán részvételével alapított Budapesti Újságírók Egyesülete utódjának tartja. A mikszáthi hagyatékból ugyanakkor mára úgy látszik, csak a legendás író hőseinek mindent felélő mentalitása maradt. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség álláspontja szerint a MÚOSZ mára mind szakmailag, mind erkölcsileg méltatlanná vált arra, hogy újságíró-szövetségnek nevezze magát.

– Szervezetünk, az MNMSZ szolidáris az újságíró-társadalmat érintő minden támadással, fenyegetéssel szemben, és ezt várja mindenkitől, aki az újságírók, a szakma érdekvédelmét hirdeti magáról – zárták közleményüket.

A Magyar Nemzet cikke emlékeztet rá, hogy az Átlátszó.hu kedden megírta:

a liciten a DT. Invest Kft. tette a legmagasabb ajánlatot, ami 900 millió forint volt. Az üdülőre eső vételár: 625 millió forint, a strandra eső vételár: 275 millió forint volt.

A DT. Invest Kft.-t 2000-ben alapították, a cég székhelye Budapesten van, a fióktelepe pedig Szolnokon. A kft. Mudura Sándor tulajdona a budapesti Crown Holding Kft.-n keresztül. 2019-ben a Mudura család vagyona felfért a Capital Románia 300 leggazdagabb emberét bemutató listájára, ahol az 55. helyet foglalták el. Ifjabb Mudura Sándor édesapja halála után vette át a család tulajdonában levő vállalatok vezetését.

Az üdülő eladása nagy port vert fel a MÚOSZ testületében. A vita után Keleti Éva tiszteletbeli elnök, Gönczi Mária alelnök, valamint Danó Anna és Kleer László elnökségi tagok lemondtak elnökségi tisztségükről – tagsági viszonyukat, küldötti mandátumukat ugyanakkor Danó Anna kivételével megtartották.

Több mint hiba?

Danó Anna a lemondólevelében azt írta: „alapvetően nem értek egyet az üdülő eladásával. Azt gondolom, hogy egy súlyos gazdasági krízis közepén megszabadulni egy, az értékét megőrző, sőt növelni képes vagyontárgytól, több mint hiba.”

Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke az Átlátszónak elmondta: az üdülő a MÚOSZ-tagság egy része számára érzelmi kérdés – vannak, akik családok generációi óta oda járnak nyaralni –, másoknak gazdasági ügy vagy éppen teljességgel érdektelen. A tihanyi üdülőt az elmúlt évek átlagában a tagok három-öt százaléka vette igénybe, miközben a fenntartását a teljes tagság finanszírozta a tagdíjakból. A tihanyi üdülő történetének a 2018-as nyár volt a csúcsszezonja a kihasználtságot (és a bevételt) tekintve, de az üdülő abban az évben is veszteséges volt, vagyis a szükséges ráfordításokat és az amortizációt a bevétel nem tudta ellensúlyozni.

Tovább olvasom

Trending Now

Oktatási programjával segíti a magyar gazdaságot a Google

Az év végéig a Google 50 ezer magyar kis- és közepes vállalat, induló cég és magánszemély digitális fejlesztését segíti díjmentes online technológiákkal és képzésekkel a Grow Hungary with Google programban, ezzel is hozzájárulva a magyar gazdaság fellendüléséhez.

Közzétéve:

Borítókép: Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője egy korábbi sajtótájékoztatón, fotó: MTI / Balogh Zoltán

Bíró Pál, a globális vállalat magyarországi vezetője szerdai online sajtótájékoztatóján arról tájékoztatott, hogy az elmúlt 5 évben már 100 ezer ember vállalkozását vagy karrierjét támogatták a digitális készségeket javító oktatási programjukkal. Bíró Pál megjegyezte: a világjárvány körülményei között a technológia jelentette az embereket összekapcsoló, a boldogulást segítő mentőövet.

A távmunka, a videochaten keresztüli kapcsolattartás mára az új norma, az otthon sokaknak az új munkahely

– mondta a társaság vezetője utalva arra, hogy ez az első olyan világjárvány, amely a digitális korszakban érte az emberiséget.

A korábbi élethez való visszatérés katalizátorai szintén a digitális eszközök lesznek

– mutatott rá Bíró Pál. Az MTI kérdésére hozzátette: sok munkaadó vegyes megoldásokban gondolkodik a munkavégzésnél; a digitális platformok használata ugyanolyan fontos maradhat, ráadásul sok digitalizációra épülő új munkahely is létrejött.

Szabó Kristóf, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: a Google programjához való társulással a külpiacokra lépő kkv-k sokkal szélesebb körét érhetik el.

Hetvenórányi tananyagukat eddig 1500 ember ismerhette meg, amelyek szeretnének megtízszerezni.

A kkv-k export-teljesítményének javulásához nemcsak készségeik, de bátorságuk fejlesztésére is szükség van – húzta alá a vezérigazgató. Azt is hozzátette, hogy jelenlétükkel 30 országban tudják támogatni a vállalkozások üzletkötését.

Magyarország az exportteljesítményét illetően a világon a 34-35. helyen áll, ráadásul pozícióját paradox módon a járvány is segítette, hiszen a visszaesés a kivitelt kevésbé érintette, mint a gazdaság teljesítményét – idézte fel Szabó Kristóf.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a globális vállalattal való együttműködésük nem új keletű, a vállalkozások oktatása azonban most a járvány miatt előtérbe került. A Google-lel díjmentes oktatási sorozatot terveznek – tette hozzá, utalva arra, hogy

a digtális ismereteket el kell juttatni a legkisebb falvakba is.

A hazai turizmus az elmúlt években “csúcsra volt járatva”, a vendégek ellátása mellett kevés figyelem jutott arra, hogy mit lehetne tanulni, hogyan lehetne továbbfejlődni – mutatott rá a szövetség elnöke. A turisztikai cégek digitális fejlettsége a járvány előtt igen alacsony szintű volt, a tudásszint azonban a körülmények megváltozásának hatására drasztikusan növekedésnek indult, “éveket léptünk előre” – tette hozzá utalva arra, hogy idén rekordszámú résztvevővel tartottak online előadásokat.

Langmár Péter, a Green Fox Academy társalapítója, igazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy együttműködésük keretében a Coursera oldalon idén nyáron 300 nőnek biztosítanak ingyenes informatikai képzést, mentorálással segítve.

Az oktatási vállalkozás közel 100 céggel működik együtt, a sikeresen végzett hallgatókat segíti a munkához való jutásban is – hangsúlyozta az igazgató utalva arra, hogy a programjaikon részt vevő nők aránya eddig 25 százalék volt.

Tovább olvasom