Trending Now
Kevesebb a mentalitásában stabil munkavállaló
Csökken a fluktuáció mértéke a munkaszervezetekben. Mielőtt azonban a HR osztályokon pukkanna a pezsgő, fontos látnunk az okokat, mert bár furcsán hangozhat, ez a csökkenés káros is lehet, ennek hátterében pedig a kevéssé őszinte munkavállalói indíttatások állnak. Minderre a Lounge Group médiaigazgatója, Hidvégi Krisztina hívja fel a figyelmet. A vezető szerint az elmúlt évek globális kihívásai jelentős nyomot hagytak a munkavállalók mentalitásában. Hogy vezetőként milyen megoldásokkal léphetünk fel a kérdésben, arról a médiaigazgató beszélt.
Ha egy ember mentálisan nincs rendben, akkor az egy vállalat működését tekintve is probléma. Mindez kiemelten érinti a gazdaság mozgatórugójaként számontartott KKV-k mindennapi működését. Hogy a koronavírus-világjárvány és az orosz-ukrán háború a mentalitásban tartósan nagy nyomot hagyott, tény. Viszont kevés szó esik arról, hogy mindennek társadalmi feszültségét, az ezek révén keletkezett szorongásokat miként „visszük be” munkahelyünkre, és ott ez milyen hatással van a szervezet működésére.
Hiszek abban, hogy a szemlélet-, hozzáállás-, illetve szaktudás dimenziójában olyan munkatársat célszerű választani, aki szemléletében, hozzáállásában stabil és a szervezeti értékekkel megegyező. Ezt a vezetői szemléletet erősítették az elmúlt évek bizonytalanságai. Éppen ezért vezetőként a hozzáállásra még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hiszen nehézségekbe ütközhetünk egy válsághelyzet idején olyan munkatársakkal, akik ragaszkodnak megszokott rutinjukhoz, korábban jól hasznosított szakmai tudásukhoz, ám teljesen új, azelőtt sosem látott munkarendben, adott esetben ennek okán is teljesen megváltozott munkakörben, vagy átalakult szervezeti struktúrában már nehezen alkalmazkodnak.
Prioritás lett tehát, hogy tenni akarjon a munkavállaló, hozzáállása pozitív és együttműködő legyen.
– mondja Hidvégi Krisztina.
A vezető kifejtette, fontos látni ugyanakkor, hogy napjaink kihívásai révén, a mentális frusztrációk tetőzése által egyre csökken a mentalitásában stabil munkavállalók száma. Ez részben azért van, mert a Covid19, illetve a háborús helyzet generálta bizonytalanság az emberek szubjektív kontrollérzetét visszavetette. A szubjektív kontroll az az önreflexív alapú kép, amely sugallja számunkra, mennyire vagyunk befolyással saját életünk alakítására. Minél alacsonyabb a szubjektív kontroll érzetünk, annál kevésbé érezzük, hogy alakítói lennénk sorsunknak. Ez a kiszolgáltatottság-érzet még a legstabilabb önbizalommal rendelkező munkatársakat is megérinti. Így közös pont lett a stabilitás keresése, ami együtt jár a munkahelyhez való erősebb kötődéssel, ezért lehet, hogy több helyen csökken a fluktuáció mértéke a munkaszervezetekben.
Ez azonban kétélű fegyver, mivel az a munkavállaló is maradni akar, akinek alapvetően nincs ilyen motivációja, de csökkenő szubjektív kontroll-érzete mégis erre sarkallja. Így demoralizáló hatást gyakorolhat azokra, akik motiváltságát valós, belső igény hívja életre.
Tapasztalatom szerint egy ilyen munkaszervezeti kockázat esetén a vezetők tréneri, coach feladata felértékelődik, ugyanis minden erővel ki kell szűrni a mentalitásában stabil munkatársakat és – a lehetőségekhez mérten – szeparálni kell őket a demoralizáló hatást gyakorló kollégáktól. Éppen ezért még soha ekkora szükség nem volt olyan beszélgetésekre, amelyek a munkavállalók mentális állapotának, a lehetséges koalíciós szerveződések feltérképezésére irányulnak – jegyzi meg Hidvégi Krisztina.
Az elmúlt időszakban kiemelten éreztük mi is ezt az igényt, jóllehet a Lounge Groupnál már a kezdetek óta a munkatársak szemléletének, mentalitásának irányba állításában hiszünk. Kiszolgáltatott helyzetben vannak azonban sok esetben a KKV-k, akik számára azért is nehéz megtalálni munkavállalóik mentalitásbeli változásában a megoldást, mert gyakran nincs erőforrásuk arra, hogy például HR osztályuk legyen – fogalmazott.
Hogy nekik egyfajta kulcsot adjunk a témában, elindítottuk „Munkadinamika” című kutatási projektünket. Ezen projekt keretében nem konkrétan a koronavírus-világjárványban bekövetkezett mentális gondokra keressük a választ, hanem a célunk az, hogy általánosságban találjuk meg a megoldást a drasztikusan megváltozott környezetben bekövetkezett humán erőforrás problémáira, változásaira.
A „Munkadinamika” egy hosszútávú projektünk, amely 2021 nyarán indult és jelenleg is zajlik, ám előremutató, és sok esetben meglepő eredményeiről a vizsgálati-folyamat lezárulta után fogunk hírt adni.
Saját példánkon érezzük, hogy mivel a Lounge Group hosszú évek óta gondozza ezt a kérdéskört, így a probléma nem eszkalálódott. A vezetők coach szerepének fontossága, a munkavállalók hozzáállásának vezetői fókuszba helyezése, valamint a rendszeres és célzott kommunikáció a kollégák mentális állapotának felmérésére elengedhetetlenné vált egy sikeresen működni kívánó vállalat életében. Mindezt tesszük azért, mert az alaptézis egyszerű: a mentálisan stabil munkaerő a hatékony munkaerő – zárta szavait Hidvégi Krisztina.
A Lounge Group diverzifikált szolgáltatási portfólióval rendelkező full service ügynökség, amely integrált, 360 fokos reklámkampányok stratégiai tervezésén és megvalósításán túl, többek között médiatervezéssel, médiavásárlással, klasszikus PR feladatok ellátásával, kommunikációs tanácsadással, rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Első divíziója immáron 18 éve alakult, mára a cégcsoport közel 400 főt foglalkoztat. A szakma meghatározó szereplőiként számos hazai és nemzetközi díjat nyertek, munkájukat többek között Muse Creative Awards, Eventex Awards és The Golden City Gate díjjal is elismerték már.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.