Kövess minket!

Trending Now

Kevésbé akarnak oltást azok, akik aktívak a közösségi oldalakon

A munkanélküliek, a férfiak és a közösségi médiában aktív európaiak körében is meghatározó mértékben akadnak olyanok, akik még mindig nem akarnak vakcinát, derült ki egy friss uniós felmérésből.

Fotó: MTI/AP/John Locher

Az európaiak huszonhét százaléka továbbra sem oltatná be magát, a közösségi médiát aktívan használók körében pedig még magasabb ez az arányszám

– derült ki az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) idén tavasszal elvégzett kutatásából, amit csütörtökön hoztak nyilvánosságra. Az uniós ügynökség a koronavírus mentális egészségre, valamint élet- és lakhatási körülményekre gyakorolt hatását mérte fel. Kiderült, az EU-ban megkérdezettek átlagosan 64 százaléka bizonyosan felvenné a vakcinát, míg 27 százalékuk inkább nem, vagy bizonyosan nem oltatná be magát. A maradék kilenc százaléknak nem volt határozott véleménye a kérdésben.

Az Eurofound átfogó felmérésében rámutatott arra is, hogy

azok a közösségi hálózatokban aktív európaiak, akik innen is tájékozódnak, sokkal szkeptikusabbak az oltóanyagokat illetően – mintegy negyven százalékuk utasítja el a vakcinát.

A hagyományos sajtótermékek fogyasztói körében ugyanez az arány mindössze tizennyolc százalék volt. A férfiak körében jóval több az oltásellenes: huszonkilenc százalékuk zárja ki az oltást, míg a nők körében „csak” huszonöt százalék volt kritikus. Az Eurofound szerint a 18–34 éves korosztály a legkevésbé szkeptikus (huszonhat százalékuk utasítja el az oltást), a 35–49 éves európaiaknak pedig már huszonkilenc százaléka vélekedik ugyanígy. Meghatározó szempont az is, hogy foglalkoztatottakról van-e szó. Mint arra az ügynökség elemzése rámutat, a munkanélküliek (harminckilenc százalék) és háztartásbeliek (harminchárom százalék) jóval kisebb hajlandóságot mutatnak a vakcina felvételére, mint a foglalkoztatott társaik (huszonhat százalék). Az európai diákok kimagasló százaléka viszont egyértelműen beoltatja magát: közülük mindössze tizenhárom százalék utasítja el az oltóanyagot – írta a Magyar Nemzet.

Tagállami különbségek

Ahogy arról a Magyar Nemzet is írt, a kontinensen eltérő ütemben zajlanak a tagállami oltási kampányok. Az Eurofound szerint ennek oka nemcsak a vakcinakészletben, hanem a polgárok oltási hajlandóságban is rejlik. Szerintük az uniós átlagnál (huszonhét százalék) többen utasítják el a vakcinát Észtországban, Franciaországban, Csehországban, Ausztriában, Horvátországban és Bulgáriában is. A bolgároknál – ahol eddig a lakosság mindössze tíz százaléka lett beoltva – a megkérdezettek több mint hatvan százaléka feltehetőleg, vagy biztosan nem akar oltóanyagot.

Hazánkat az Eurofound az uniós középmezőnybe mérte, ahol többségben vannak az oltást felvenni kívánók.

A legnagyobb oltási kedv Írországban és Dániában tapasztalható: a szóban forgó EU-államokban a megkérdezettek mintegy kilencven százaléka foglalt állást a vakcinák mellett.

Médiapiac

CNN-es botrányok: Ágyban szerzett hírek

A Tűzfalcsoport A CNN legnagyobb agyonhallgatott botrányai címmel Indított sorozatot.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Kedves Olvasóink bizonyára tisztában vannak azzal, hogy a „függetlenobjektív” újságírás hierarchiájában a piramis tetején az angolszász hírcsatornák, így a brit BBC és az amerikai CNN állnak – írja bevezetőjében a Tűzfalcsoport

Azonban mind tudjuk jól, hogy ez csupán a látszat, egy mítosz, amit ezek a gigászi médiacégek kiépítettek saját magukról. Aki a hitelességüket megkérdőjelezi, azt félnótásnak állítják be: láthattuk, mi történt Donald Trumppal. A volt amerikai elnök hivatali idejének négy éve alatt folyamatos hadban állt az általa „fake news” médiának bélyegzett baloldali, fősodratú sajtóval.

Mégis ki merte mondani az igazságot, hogy ezek a sajtóorgánumok tulajdonképpen bármit mondhatnak, a többség nem mer ellentmondani nekik. Cikksorozatunkban lerántjuk a leplet a morális felsőbbrendűségérzetükben lubickoló, erkölcsi hullákról a „függetlenobjektív” médiumoknál.

Veszedelmes viszonyok

Adott egy rendkívül csinos és ambiciózus riporterhölgy. Kifinomult, elegáns, és gyönyörű fizikummal áldotta meg a sors, ezt az ajándékot pedig nem fél kihasználni. Egy amerikai viszonylatban kicsinek számító, harmincezer lelket számláló New Jersey-i kisvárosból, Willingboroból küzdötte fel magát a CNN egyik top újságírójává.

Miamiban volt tudósító, ahol már 2005 és 2009 között olyan jól keresett, hogy egy 5,6 millió dolláros kacsalábon forgó palotát tudott venni magának. Innen az NBC News külföldi tudósítójává lépett elő, Londonba költözött 2010-ben. A későbbiekben még meglátják, igen szoros kötődése van azóta is a britekhez… Ezután a CNN-hez igazolt, ahol 2014 és 2019 között vezető diplomáciai tudósító és a csatorna Fehér Házba akkreditált újságírója volt.

Fényes, feltörekvő karrierjében még az sem okozott törést, hogy annak kezdetén, 2005-ben kellemetlen botrányba keveredett: mikor New Jerseyben egy áradásról tudósított egy kenuban ülve – azt állítva, hogy ilyen magas a vízállás – hirtelen elsétáltak mellette ketten. Így derült fény arra, hogy csupán néhány ujjnyi vízben pózolt. Hát mit is vártunk egy „függetlenobjektív” újságírótól?

Michelle-re akkor talált rá a szerelem, mikor Londonban dolgozott: itt ismerkedett meg az özvegy, kétgyermekes gazdag filantróppal, Kimbell Duncannel. 2014-ben házasodtak össze: csodálatos – és rendkívül költséges – esküvőjükről még az amerikai háziasszonyok egyik példaképe, Martha Stewart is beszámolt.

Londonban telepedtek le, annak is az előkelő Notting Hill negyedében, olyan szomszédokkal, mint a divattervező Stella McCartney, vagy az énekes Robbie Williams. Olyan jól érezték magukat a brit fővárosban, hogy hangos bulijukra még a rendőrséget is ki kellett hívni.

A történet másik szereplője Kosinskin kívül Kim Darroch, Kew bárója. Darroch jelenleg a brit parlament felsőházának tagja lordként, korábban David Cameron konzervatív miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként. 1978 óta házas, kétgyermekes édesapa. Több évtizedes diplomáciai közszolgálata azután ért véget, hogy az Egyesült Királyság washingtoni nagyköveteként tevékenykedett 2016 és 2019 között. 2019 júliusában azért kellett lemondania tisztségéről, mert számos, a brit külügyminisztériumnak küldött diplomáciai jelentése kiszivárgott.

A jelentésekben élesen bírálta az Egyesült Államok akkori elnökét, Donald Trumpot és adminisztrációját. Nem ez volt azonban az első alkalom, már 2016-ban kiszivárgott egy üzenete, melyben a frissen megválasztott elnökről úgy nyilatkozott, hogy a brit kormány könnyűszerrel tudná befolyásolni Trumpot. Tehát, egy pár hónapja kinevezett nagykövet ezt megúszta és maradhatott a pozíciójában, a 2019-es eset után azonban lemondásra kényszerült, és a Scotland Yard bűnügyi nyomozást is indított az ügyben. Mégis mi volt a különbség a két szivárogtatás között?

Nos, az, hogy felröppent a pletyka, miszerint Darrochnak 2018-ban több hónapon át tartó, szenvedélyes viszonya volt egy amerikai újságírónővel. Történetesen a híresztelések szerint ez a hölgy Michelle Kosinski volt, aki ekkor már szintén házasságban élt. Természetesen a CNN tudósítója tagadta a házasságtörés vádját, és William herceg ügyvédjét bérelte fel a jogi csatározásokhoz (bár tudjuk, hogy ő is gazdag, bizonyára a belé vakon szerelmes milliárdos férje is beszállt pár ezer vagy millió dollárral).

Az ügyben – nem világos, hogy pontosan mikor – az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított, miután furcsállni kezdték, hogy az annyira azért nem jól bekötött Kosinski 2018-ban igencsak bizalmas Fehér házi információkról közölt cikkeket. A hírek szerint Darrochot gyanították amögött, hogy Kosinski megírta: a CIA igazgatóját, Mike Pompeót nevezik ki külügyminiszternek, ami később meg is történt. Állítólag arról is tudott, hogy Pompeo Észak-Koreába látogat – noha erről nem írt cikket, a Fehér Ház érdeklődését felkeltette a CNN újságírónője.

Az érzékeny információk tehát szivárogtak Kosinskihez, de jó darabig nem tudták, hogy honnan származik a jólértesültsége. A gyanút az terelhette a brit nagykövetre, hogy a CNN újságírója megtudta, hogy az USA kemény szankciókat tervez bevezetni Oroszországgal szemben. A titkosított tervezetről privátban egyeztetett az USA Franciaországgal, Németországgal és az Egyesült Királysággal, mielőtt nyilvánosságra hozták volna.

Egy forrás szerint Kosinski már a bejelentés előtt tisztában volt a szankciókkal. Miután a kör valamelyest leszűkült erre a pár szövetséges országra, tovább erősítette a gyanút, hogy a riporterhölgy az egyébként zárt ajtók mögött, Trump és az USA ENSZ-hez delegált nagykövete, Nikki Haley közötti vitáról is tudomást szerzett.

A brit The Sun cikkében (mely már nem elérhető, de a Daily Mail írása hivatkozik rá itt!)azt állította, hogy látta azokat az „intim” üzenetváltásokat, melyekben Darroch és Kosinski találkozót beszéltek meg. Bár házasként mindketten tagadták, hogy viszonyuk lett volna, Darroch távozása után öt hónappal Kosinski is otthagyta a CNN-t. Ugyan nem perdöntő bizonyíték, de azért árulkodó…

Így szereznek tehát információkat a CNN top újságírói. Jusson eszükbe, mikor arra „vetemednek”, hogy tőlük értesüljenek a friss hírekről.

Tovább olvasom

Trending Now

A járvány leghumánusabb történetei

A Médiaunió Alapítvány szeretné összegyűjteni és bemutatni a koronavírus-járvány pozitív tanulságait, a családok összetartását, az emberek egymást segítő viselkedését, a társadalmi szolidaritást, ezért pályázatot hirdet a legszebb, leghumánusabb történetek összegyűjtésére, amelyek közül néhányból kisfilmet is forgat.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“A világjárvány Magyarország lakosságának életét is átalakította, és sok családot ért veszteség. Sokan voltak azonban, akik példamutatásukkal és kitartásukkal a legnehezebb időszakban is erőt adtak családjuknak, szeretteiknek” – közölte az alapítvány csütörtökön az MTI-vel.

A pályázatokat a Felemelőtörténetek.hu oldalon lehet elküldeni szöveges fájlok, fotók, videolinkek feltöltésével, az oldalon található adatlap kitöltésével.

A szervezet szeretné emellett bemutatni azokat a sikeres kezdeményezéseket és programokat, amelyek az elmúlt hónapokban segítették a közösségeket és a családokat.

A pályázatokat július 31-éig várják; a kiválasztott történetek alapján készített kisfilmeket ősszel sugározzák majd országos és regionális televíziók.

A kampány első kisfilmje a Médiaunió YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán is megtekinthető – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Trending Now

Új helyszínen tér vissza a Brain Bar jövőfesztivál

Hogyan tervezz életet és karriert az információs káoszban? – erre a kérdésre keresik majd a választ az előadók és a résztvevők.

Közzétéve:

Borítókép: a Nemzeti Táncszínház épülete a budapesti Millenárison, fotó: Brain Bar

Új helyszínen, a budapesti Millenárison zajlik majd 2021. szeptember 9-10. között Európa legnagyobb jövőfesztiválja.

Az esemény idén kifejezetten azokat a kulturális értékeket és technológiai megoldásokat állítja fókuszba, amelyek a globális hangzavarban is biztosítják a tartalmas életet, az értelmes munkát és a jó minőségű emberi kapcsolatokat.

34 gigabájt. Ennyi új információt fogyasztunk el minden egyes nap, miközben az emberi agyat nem erre találták ki. Ahogy a cukor és a zsír mértéktelen fogyasztása magas koleszterinszintet és elhízást okoz, úgy a szüntelen üzenetek, állapotfrissítések, reklámok és videók stresszhez, tanácstalansághoz és döntésképtelenséghez vezetnek. 2021 őszén a Brain Bar visszatér, hogy segítsen eligazodni az információs káoszban.

“A Brain Bar egy intellektuális vidámpark. Azoknak szól, akik kíváncsiak a világra, és készek rá, hogy a megszerzett új tudást a jövőjük tudatos alakítására használják. Idén is olyan emberekkel, témákkal és történetekkel jövünk, amelyek életre szóló inspirációt adnak”

– mondta el Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója.

  • Lehet, hogy az analóg technológia győz a digitális fölött?
  • Mi köze a Bitcoinnak a szólásszabadsághoz?
  • Mire jó a magyar nyelv egy angolul beszélő világban?
  • Mi van, ha mégsem a home office a jövő munkahelye?
  • Hogyan találhatunk vissza a természetbe a mindennapokban?

Többek között ezekre a kérdésekre is választ kap majd a közönség a világ minden pontjáról érkező előadóktól. A pályakezdő tehetségeket a jövő izgalmas munkahelyeit kínáló különleges állásbörzével várják a szervezők, de művészeti produkciókban és gasztronómiai élményekben is bővelkedik a program.

Az idei rendezvénynek a megújuló Millenáris ad otthont, mely innovatív szellemiségével, valamint természeti és épített környezetének egyensúlyával illeszkedik a fesztivál tematikájához.

A diákok és tanárok számára idén is ingyenes a részvétel, regisztráció és kedvezményes early bird jegyek a Brain Bar oldalán, a legfrissebb információk pedig a Facebook-eseményben érhetők el.

A 2015-ben alapított Brain Bar célja, hogy tudást és inspirációt adjon a fiataloknak életük és karrierjük tervezéséhez. Az évente megrendezett jövőfesztivál mellett 2021 tavasza óta a Brain Bar már saját videó– és podcastműsorokkal is megszólítja az Y és Z generációk tehetségeit.

Tovább olvasom