Kövess minket!

Trending Now

Jogi vesszőfutás előtt Európában a Google?

Nehéz helyzetbe hozhatja a Google-t a novemberi uniós perének elvesztése, a luxembourgi ítélet ugyanis alapot adhat arra, hogy a világcég alulmaradjon más fórumokokal vívott jogi küzdelmekben is. Így például abban az eljárásban, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a nyáron indított a Google-lel szemben az úgynevezett dalszövegkártyák miatt. A Médiapiac.com a magyar versenyhatóságtól megtudta, hogy a technológiai óriásvállalat eddig együttműködött a GVH-val.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Dalszövegkártya – egy kifejezés a digitális világ újólag kialakult, napról napra bővülő szótárában. A technikai megoldás lényeges, olyannyira az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyár óta emiatt folytat vizsgálatot a Google technológiai világcég ellen. A Médiapiac.com kérdésére a magyar versenyhatóság ismertette az eljárás okát, lényegét.

A szöveg is fontos, nem csak a zene

Eszerint a GVH gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt vizsgálódik éppenséggel a dalszövegkártyák miatt. A kérdés az, hogy a Google előnyben részesíti-e saját dalszöveg-megjelenítő szolgáltatását, amikor a cég böngészőjét használva keresnek rá internetezők valamely dal címére vagy szövegére. A dalszövegkártya jelenik meg ugyanis a találati lista első helyén, ráadásul a dalszövegkártya – különösen mobiltelefonos kereséseknél – alkalmas lehet arra is, hogy kitakarja a keresőmotor által sorrendbe állított további találatokat, más cégek linkjeit. S arra is alkalmas, hogy népszerűsítse a YouTube-ot, ami szintén egyike a Google saját szolgáltatásainak.

A kérdés tehát az, hogy a Google a saját keresőmotorját felhasználva josgértő módon biztosít-e elsőbbséget saját szolgáltatásainak, ami egyben azt is jelentené, hogy jogsértő módon befolyásolja a dalszöveg közzétételével foglalkozó piaci szereplők közötti versenyt. Nyilván a többiek hátrányára.

Kérdésünkre a GVH-nál közölték: az eljárás június 8-i megindítása óta a hatóság nem kényszerült arra, hogy bármilyen mulasztás miatt bírságot szabjon ki a Google-re, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a világcég együttműködik a hivatallal.

Hozzátehető: a Google-nek van már tapasztalata, ismerete a magyar versenyhatósági eljárás kapcsán, nem ez az első eset ugyanis, amikor a techóriásnak idehaza kell számot adnia piaci magatartásáról.

Nem ez az első eset

A GVH 2016 és 2018 között a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megszegése miatt folytatott eljárást a céggel szemben, mégpedig az Allo chatkliens elnevezésű szolgáltatás adatkezelésével és a végpontok közötti titkosítással összefüggésben.

A versenyhivatal lényegében azt vizsgálta, hogy a fogyasztó kellő mennyiségű információt kapott-e a Google-től az adatkezelésről.

Az eljárás végül a Google önkéntes kötelezettségvállalásával zárult: a cég létrehozott egy aloldalt az Allo adatkezeléséről, emellett a YouTube-on egynapos hirdetést tett közzé azzal az üzenettel, hogy a Google gyűjti és kezeli a felhasználók személyes adatait, és javasolja az adatvédelmi irányelvek és beállítások átnézését. Az adatkezelési aloldalt egyébként egyidejűleg még 44 nyelvre lefordították.

Bukás Luxembourgban

De térjünk vissza a most folyó eljárásra! A magyar procedúra minden bizonnyal a kezdeti szakaszban jár, ugyanakkor messze nem egyedülálló. A GVH-nál rámutattak, hogy a Google erőfölényével kapcsolatos visszaélések képezték már vizsgálat tárgyát az európai piacon, olyannyira, hogy az Európai Törvényszék nemrégiben hagyta helyben az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós versenyfelügyeleti bírságát.

A luxembourgi ítélkező fórum egyúttal a bizottsági határozattal egyetértve kimondta, hogy a Google visszaélt erőfölényével, amikor jogsértő módon hozta előnyösebb helyzetbe saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytársakéval szemben.

A Google figyelemfelkeltőbb módon jelenítette meg saját szolgáltatását, ezzel – visszaélve a keresőszolgáltatások piacán fennálló erőfölényével – akadályozta a fogyasztókért folyó valódi versenyt az árösszehasonlító szolgáltatások között.

A Luxembourgban eldöntött ügy kísértetiesen hasonlít a GVH által most vizsgált esetre, de azt nem lehet tudni, hogy a döntés is hasonló lesz-e. A versenyhatóságnál erről nyilvánvalóan nem is nyilatkoztak, azt ugyanakkor megjegyezték, hogy az Európai Törvényszék döntése nagy jelentőségű, ugyanis megerősítőleg hathat a hazai, hasonló versenyhatósági vizsgálatokra.

Felkészül a Viber és a Tiktok

A digitális gazdaság globális szereplői között nem a Google az egyetlen, amely miatt eljárást indított a magyar versenyhatóság. Kereskedelmi gyakorlatuk tisztességességének szempontjából a GVH jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber, illetve a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását.

A Vibernél a hivatal azt vizsgálja, hogy a chatalkalmazást üzemeltető cég jogszerűen állítja-e a szolgáltatásával kapcsolatban, hogy az alkalmazás ingyenes.

A rendelkezésre álló információk alapján ugyanis az alkalmazás elérésének feltétele, hogy a fogyasztói regisztrációnál, és a szolgáltatások használatakor a felhasználók az adataikat a vállalkozás rendelkezésére bocsássák. A helyzet úgy is értelmezhető, hogy a fogyasztók adataik átadásával ellentételezést nyújtanak, ha pedig így van, akkor – az ingyenesség hangoztatásával – a vállalkozás megtéveszthette a fogyasztókat. A cég emellett azzal is megtéveszthette a felhasználókat, hogy szolgáltatása biztonságos, azonban feltételezhető, hogy az ezt garantáló, a végpontok közötti titkosítás nem érvényesül alkalmazáson belüli valamennyi beszélgetésnél. Ráadásul a magyar nyelvű tájékoztatás is hiányos.

A TikTok esetében – mint megtudtuk – a GVH azt valószínűsíti, hogy a vállalkozás nem tájékoztatja kellően a fogyasztókat az online platform működésérének lényeges információiról,

így például a szolgáltatás igénybevétele során kezelt adatok köréről és azok felhasználásáról. Jogsértés gyanúját veti fel a magyar nyelvű tájékoztatás hiánya is, ahogy az is gond lehet, hogy a TikTok nem védi megfelelően a reklámoktól a gyerekeket és a fiatalokat.

Jakubász Tamás

Trending Now

A tanárok többsége kitiltaná a mobiltelefonokat az iskolákból

Az igazgatók még szigorúbban állnak a kérdéshez.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Egy tavaly év végi felmérés szerint csupán a hazai pedagógusok három százaléka támogatja, hogy mindenféle korlátozás nélkül használhassák a gyerekek az iskolában a mobiltelefonokat. A többségi álláspont elutasító. Itthon az oktatási intézmények maguk dönthetnek a kérdésben, bizonyos országokban azonban már felmerült az egységes tiltás ötlete.

Világszinten jó ideje nagy kérdés, hogyan viszonyuljon az oktatás a modern távközlési eszközökhöz. A témakör a hónap elején – írásbeli kérdés formájában – a magyar Országgyűlésben is napirendre került.

Az oktatási kormányzat nevében a belügyminiszter helyettese válaszolt a képviselői felvetésre. Rétvári Bence először is közölte, hogy a mobiltelefonok és egyéb digitális, infokommunikácós eszközök tanórai és tanórán kívüli használatának szabályait az iskolák szabályozhatják saját házirendjükben, a minisztérium erről kötelező jellegű központi utasítást nem adott ki.

Az igazgatók berzenkednek

A miniszterhelyettes ismertette a tavaly téli digitális szakmai konzultáció eredményeit. Ezek arról tanúskodnak, hogy a pedagógusok 52 százaléka és az igazgatók 59 százaléka szerint egyáltalán nem kellene engedélyezni az iskolai telefonhasználatot, az ugyanis elvonja a tanulók figyelmét. A tanárok 45 százaléka úgy véli, legfeljebb az óraközi szünetekben vagy oktatási célra lehetne használni a mobilokat az iskolában, s csupán a pedagógusok 3 százaléka támogatta, hogy ne legyen korlátozás a kérdésben.

Rétvári Bence ugyanakkor utalt rá, hogy egyre több országban szabályozzák szigorúan a kérdést. Franciaországban és Hollandiában például már korlátozzák, a legtöbb esetben tiltják a mobiltelefonok tantermi használatát, a briteknél pedig a kormány tervei szerint a tanórákra és a szünetekre egyaránt vonatkozna a tiltás.

Mindent azért nem

A kérdés kapcsán érdemes megemlíteni azt is: a kormányzat a tanulást, a tanítást segítő eszközbeszerzésekbe fogott a közelmúltban, amelytől azt remélik, hogy Európa egyik legkorszerűbb digitális eszközparkja áll majd a magyar gyerekek és pedagógusok rendelkezésére. Notebookok mellett robotok és drónok is szerepeltek a beszerzési listán.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Trending Now

A „magyar”, az „élet”, a „sport” és a „család” voltak 2023 online hívószavai

A hírolvasók figyelmét tavaly leginkább a pápalátogatás, a törökországi földrengés, a Wagner-csoport zendülése, az izraeli-palesztin háború és a Suhajda Szilárd halálával kapcsolatos hírek kötötték le.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A magyar online média kínálatát 2022-ben naponta átlagosan 4,2 millióan keresték fel, ez a szám 2023-ra 3,9 millióra csökkent – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hétfőn az MTI-vel. A Médiahatóság online média használatáról készült éves elemzéséből az is kiderült, hogy a hírolvasók figyelmét 2023-ban leginkább a pápalátogatás, a törökországi földrengés, a Wagner-csoport zendülése, az izraeli-palesztin háború és a Suhajda Szilárd halálával kapcsolatos hírek kötötték le.

Az NMHH a tájékoztatása szerint a hírportálok, valamint a nézettebb tévék, hallgatottabb rádiók és olvasottabb újságok hivatalos Facebook-oldalainak posztjait más szemszögből is vizsgálta. Mint írták,

minden hónap száz legnépszerűbb bejegyzésének szövegelemzése alapján megállapítható, hogy milyen szavakat preferálnak az újságírók. Toronymagasan vezet a magyar, de az élet, a sport, a válogatott, a család és Európa is felkerült a listára

– közölték.

Az elemzés szerint a magyar online média kínálatát 2022-ben naponta átlagosan 4,2 millióan keresték fel, ez a szám 2023-ra 3,9 millióra csökkent. Napi szinten 64 millió oldalt nyitottak meg, egy olvasó körülbelül 16 hírt, blogbejegyzést, időjárás-jelentést, menetrend-információt vagy éppen szórakoztató tartalmat keresett fel 24 óra alatt. Hozzátették, hogy az applikációkkal és a külföldi oldalakkal együtt a teljes netes választékra napi 5,5 millióan voltak kíváncsiak.

Az NMHH jelentése arra is kitér, hogy megközelítőleg huszonhárommilliárd alkalommal kattintottak magyar oldalakra, ez 11 százalékkal marad el a megelőző év 26 milliárdjától. Ennek egyrészt az az oka, hogy

2022-höz képest kevesebbet neteztek a magyarok, azaz a teljes internetes forgalom visszaesett.

A másik – kevésbé jelentős – ok, hogy számos felhasználó átvándorolt külföldi oldalakra – jegyezte meg a Médiahatóság.

A kifejezetten hazai hírekkel foglalkozó rovatoknál nagyjából napi másfél millió oldalletöltés volt jellemző – írták a közleményben. A 2023. március 11-én, az M1-es autópályán történt baleset 3,2 millióra tornázta fel az értéket, Ferenc pápa magyarországi látogatásának első napja 2,8 millió kattintást generált, szeptemberben pedig egy esztergomi robbanáshoz 3,3 millió oldalletöltés kapcsolódott – emelték ki.

Az elemzés szerint a nagyvilág eseményei közül nagy érdeklődést vonzott a Törökországot és Szíriát sújtó földrengés; a mentés, a holttestek felfedezése, a magyar csapatok részvétele és a részvétnyilvánítások több mint egy hétig irányították az olvasók figyelmét a külföldi hírekre. A Wagner-csoport június 23-án kezdődött lázadása az átlagos napi 1,9 milliós megtekintést 5,9 millióra növelte. Október 7-én az izraeli-palesztin háború került a hírcentrumba, a megrendítő történések körülbelül másfél héten keresztül fenntartották az érdeklődést – tért ki a részletekre az NMHH.

A sporteseményeket tekintve a magyar labdarúgó-válogatott győzelmeit felkapta a média – emelték ki. Az év legtöbb érdeklődőjét vonzó beszámoló Suhajda Szilárd hegymászó tragikus balesete volt, a sportoló a Csomolungma megmászási kísérletekor életét vesztette. Az augusztus 19-től 27-ig Budapesten megrendezett atlétikai világbajnokság eseményei és a magyar sportsikerek szinte a verseny teljes ideje alatt fenntartották a sport iránt lelkesedők olvasási kedvét – közölte a hatóság.

Íme a 2023-as hírkalendárium

Az NMHH a közösségi médiában legtöbbet olvasott bejegyzések alapján összeállította a 2023 hírkalendáriumát. Eszerint januárban a legolvasottabb hírek Baumann Péter rendőr halálra késeléséről, a férfi kézilabda-válogatott Izland elleni hazai győzelméről és az Aranybulla című sorozat 1,2-es IMDb-s értékeléséről szóló “pennaháborúk” voltak.

Februárban a Deák téren megkéselt 18 éves fiú halála, a törökországi és szíriai földrengések és az azt követő mentőakciók voltak a legolvasottabbak. Márciusban a 3-0-ás magyar győzelem a Magyarország-Bulgária labdarúgó Eb-selejtezőn és a törökországi és szíriai földrengések utáni mentések. Áprilisban Vágó István halála és Ferenc pápa magyarországi látogatása, májusban Suhajda Szilárd, Lang Györgyi és Tina Turner halála voltak a leolvasottabbak.

A júniusi hírek között Szoboszlai Dominik Liverpoolhoz igazolása és Rákay Philip nyílt vitái, júliusban Szoboszlai Dominik Liverpoolhoz igazolása, a magyar sportsikerek és egy ferencvárosi pad színváltó históriája.

Augusztusban a Budapesten rendezett atlétikai világbajnokság eseményei, a magyar győzelem a férfi vízilabda-világbajnokságon és a Szoboszlai Dominikot méltató posztok voltak kedveltek a közösségi médiában.

Szeptember az újabb magyar sportsikerek, a Szoboszlai Dominikot ünneplő posztok és a Törökországban, egy ezer méter mély barlangban megsérült kutató mentőakciójában kulcsszerepet játszó magyar barlangászok és barlangász orvosnő volt a legolvasottab bejegyzés.

Októberben a magyar labdarúgó-válogatottal kapcsolatos hírek és a Gáspár Győzőről szóló posztok, míg novemberben újra a magyar labdarúgó-válogatottal kapcsolatos posztokra voltak a legtöbben kíváncsiak.

December a Szoboszlai Dominikot dicsérő posztok, a karácsonnyal és a szilveszterrel kapcsolatos bejegyzések, valamint a magyar labdarúgó-válogatott kisorsolt Eb-csoportja, a meccsek időpontjai és helyszínei voltak a legolvasottabbak.

A közlemény kitér arra is, hogy a teljes tanulmány az NMHH honlapján, a Kutatások menüpontban érhető el.

Tovább olvasom

Trending Now

Elon Musk odaszúrt Zuckerbergnek

A techguru az X-oldalán reagált egy posztra.

Közzétéve:

MTI/EPA pool/Tolga Akmen

„Érdekes” – írta X-oldalán Elon Musk egy olyan posztra reagálva, mely szerint

2023-ban a legtöbben az Instagram applikációt törölték a készülékeikről

– számol be róla a Mandiner.

Borítókép: Elon Musk dél-afrikai-amerikai üzletember Londonban 2023. november 2-án

Tovább olvasom