Kövess minket!

Trending Now

Jogi vesszőfutás előtt Európában a Google?

Nehéz helyzetbe hozhatja a Google-t a novemberi uniós perének elvesztése, a luxembourgi ítélet ugyanis alapot adhat arra, hogy a világcég alulmaradjon más fórumokokal vívott jogi küzdelmekben is. Így például abban az eljárásban, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a nyáron indított a Google-lel szemben az úgynevezett dalszövegkártyák miatt. A Médiapiac.com a magyar versenyhatóságtól megtudta, hogy a technológiai óriásvállalat eddig együttműködött a GVH-val.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Dalszövegkártya – egy kifejezés a digitális világ újólag kialakult, napról napra bővülő szótárában. A technikai megoldás lényeges, olyannyira az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyár óta emiatt folytat vizsgálatot a Google technológiai világcég ellen. A Médiapiac.com kérdésére a magyar versenyhatóság ismertette az eljárás okát, lényegét.

A szöveg is fontos, nem csak a zene

Eszerint a GVH gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt vizsgálódik éppenséggel a dalszövegkártyák miatt. A kérdés az, hogy a Google előnyben részesíti-e saját dalszöveg-megjelenítő szolgáltatását, amikor a cég böngészőjét használva keresnek rá internetezők valamely dal címére vagy szövegére. A dalszövegkártya jelenik meg ugyanis a találati lista első helyén, ráadásul a dalszövegkártya – különösen mobiltelefonos kereséseknél – alkalmas lehet arra is, hogy kitakarja a keresőmotor által sorrendbe állított további találatokat, más cégek linkjeit. S arra is alkalmas, hogy népszerűsítse a YouTube-ot, ami szintén egyike a Google saját szolgáltatásainak.

A kérdés tehát az, hogy a Google a saját keresőmotorját felhasználva josgértő módon biztosít-e elsőbbséget saját szolgáltatásainak, ami egyben azt is jelentené, hogy jogsértő módon befolyásolja a dalszöveg közzétételével foglalkozó piaci szereplők közötti versenyt. Nyilván a többiek hátrányára.

Kérdésünkre a GVH-nál közölték: az eljárás június 8-i megindítása óta a hatóság nem kényszerült arra, hogy bármilyen mulasztás miatt bírságot szabjon ki a Google-re, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a világcég együttműködik a hivatallal.

Hozzátehető: a Google-nek van már tapasztalata, ismerete a magyar versenyhatósági eljárás kapcsán, nem ez az első eset ugyanis, amikor a techóriásnak idehaza kell számot adnia piaci magatartásáról.

Nem ez az első eset

A GVH 2016 és 2018 között a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megszegése miatt folytatott eljárást a céggel szemben, mégpedig az Allo chatkliens elnevezésű szolgáltatás adatkezelésével és a végpontok közötti titkosítással összefüggésben.

A versenyhivatal lényegében azt vizsgálta, hogy a fogyasztó kellő mennyiségű információt kapott-e a Google-től az adatkezelésről.

Az eljárás végül a Google önkéntes kötelezettségvállalásával zárult: a cég létrehozott egy aloldalt az Allo adatkezeléséről, emellett a YouTube-on egynapos hirdetést tett közzé azzal az üzenettel, hogy a Google gyűjti és kezeli a felhasználók személyes adatait, és javasolja az adatvédelmi irányelvek és beállítások átnézését. Az adatkezelési aloldalt egyébként egyidejűleg még 44 nyelvre lefordították.

Bukás Luxembourgban

De térjünk vissza a most folyó eljárásra! A magyar procedúra minden bizonnyal a kezdeti szakaszban jár, ugyanakkor messze nem egyedülálló. A GVH-nál rámutattak, hogy a Google erőfölényével kapcsolatos visszaélések képezték már vizsgálat tárgyát az európai piacon, olyannyira, hogy az Európai Törvényszék nemrégiben hagyta helyben az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós versenyfelügyeleti bírságát.

A luxembourgi ítélkező fórum egyúttal a bizottsági határozattal egyetértve kimondta, hogy a Google visszaélt erőfölényével, amikor jogsértő módon hozta előnyösebb helyzetbe saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytársakéval szemben.

A Google figyelemfelkeltőbb módon jelenítette meg saját szolgáltatását, ezzel – visszaélve a keresőszolgáltatások piacán fennálló erőfölényével – akadályozta a fogyasztókért folyó valódi versenyt az árösszehasonlító szolgáltatások között.

A Luxembourgban eldöntött ügy kísértetiesen hasonlít a GVH által most vizsgált esetre, de azt nem lehet tudni, hogy a döntés is hasonló lesz-e. A versenyhatóságnál erről nyilvánvalóan nem is nyilatkoztak, azt ugyanakkor megjegyezték, hogy az Európai Törvényszék döntése nagy jelentőségű, ugyanis megerősítőleg hathat a hazai, hasonló versenyhatósági vizsgálatokra.

Felkészül a Viber és a Tiktok

A digitális gazdaság globális szereplői között nem a Google az egyetlen, amely miatt eljárást indított a magyar versenyhatóság. Kereskedelmi gyakorlatuk tisztességességének szempontjából a GVH jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber, illetve a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását.

A Vibernél a hivatal azt vizsgálja, hogy a chatalkalmazást üzemeltető cég jogszerűen állítja-e a szolgáltatásával kapcsolatban, hogy az alkalmazás ingyenes.

A rendelkezésre álló információk alapján ugyanis az alkalmazás elérésének feltétele, hogy a fogyasztói regisztrációnál, és a szolgáltatások használatakor a felhasználók az adataikat a vállalkozás rendelkezésére bocsássák. A helyzet úgy is értelmezhető, hogy a fogyasztók adataik átadásával ellentételezést nyújtanak, ha pedig így van, akkor – az ingyenesség hangoztatásával – a vállalkozás megtéveszthette a fogyasztókat. A cég emellett azzal is megtéveszthette a felhasználókat, hogy szolgáltatása biztonságos, azonban feltételezhető, hogy az ezt garantáló, a végpontok közötti titkosítás nem érvényesül alkalmazáson belüli valamennyi beszélgetésnél. Ráadásul a magyar nyelvű tájékoztatás is hiányos.

A TikTok esetében – mint megtudtuk – a GVH azt valószínűsíti, hogy a vállalkozás nem tájékoztatja kellően a fogyasztókat az online platform működésérének lényeges információiról,

így például a szolgáltatás igénybevétele során kezelt adatok köréről és azok felhasználásáról. Jogsértés gyanúját veti fel a magyar nyelvű tájékoztatás hiánya is, ahogy az is gond lehet, hogy a TikTok nem védi megfelelően a reklámoktól a gyerekeket és a fiatalokat.

Jakubász Tamás

Trending Now

Naponta átlagosan 5 órát töltöttünk a tévé előtt 2021 év végén

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2021 negyedik negyedévében naponta átlagosan 5 óra 14 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők közel 5 és fél órát, míg a férfiak az átlagnál 18 perccel kevesebbet.
A műsorfogyasztásunk felét TV fikciók (többségében sorozatok), mozifilmek és szórakoztató műsorok nézésére fordítottuk, 21 százalék pedig reklámokkal és/vagy műsorajánlókkal telt. Naponta átlagosan 40 percnyi reklámot néztünk, és mintegy 153 db reklámfilmmel találkoztunk.

Közzétéve:

Flickr

A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai naponta átlagosan 5 óra 14 percet tévéztek: 1 perccel kevesebbet 2020 utolsó negyedévéhez képest, ugyanakkor 21 perccel többet, mint 2019-ben. A 4-17 évesek 9 perccel növelték napi átlagos tévénézési idejüket, ugyanakkor a 18-49 évesek 6, az 50 felettiek pedig 7 perccel kevesebb időt töltöttek a képernyők előtt, mint egy évvel korábban, de

az értékek még így is mindenütt jelentősen meghaladták a Covid előtti 2019-es szintet a 18 év feletti korcsoportokban.

A Nielsen Közönségmérés kutatásából kiderül, hogy a napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2021. október – december közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 45 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan majdnem 8 órát töltött a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 33 percet – amely 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 30 perccel haladja meg a 2019-es értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: 5 óra 29 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 5 perces csökkenés 2020-hoz képest. A férfiak ehhez képest 33 perccel kevesebbet tévéztek, ami viszont az ő esetükben 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 24 perccel haladta meg a 2019 utolsó negyedében mért értéket.  

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2,1%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3,1%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,7%-ot, míg az 50 felettieknél 1,5%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 negyedik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 6 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 39%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,06 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 29 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 53 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,9 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,77 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 45 perc volt, ami hozzávetőleg megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,7%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami enyhén magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 31 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5%-át tették ki, napi elérésük 1,35 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 40 percet fordítottak rájuk, ami 3 perccel több, mint 2020 azonos időszakában.  

A sportcsatornák közönségaránya 3,8% volt az év utolsó negyedében, amely megfelel a 2020-ban mért értéknek, naponta átlagosan 1,45 millió nézőt értek el, és egy átlagos néző 1 óra 9 percet szánt rájuk, ami pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 13,4%-át képviselte 2021 utolsó három hónapjában, ami 1,8 százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest. Naponta átlagosan 4,96 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez mintegy 270 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 12 percet fordított rá, ami 3 perccel több, mint 2020-ban.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak – ismerteti a Nielsen kutatása.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27%-át képviselték, és a tévénézési időnkből csekélyebb mértékben, 23,6%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10% volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,4%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 15,4%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 11,2%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le az utolsó negyedévben.  

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a szokásos trendeknek megfelelően 3,4%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,8%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 4,6 százalékát képviselték, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.  

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,5% volt, ami lényegében megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, de a 4,6 százalékos fogyasztási arányuk lényegesen alulmarad a „népszerűbb” tematikákkal szemben.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte, és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,5%), vagyis közel annyi időt, mint amennyit a TV fikciókra fordítunk, tehát ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend 2021-ben tovább folytatódott. 2021. október – december között naponta átlagosan 45 226 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 092 db reklámfilmmel több 2020 utolsó negyedévéhez képest, közel 6 ezerrel meghaladva a Covid előtti 2019-es mennyiséget is.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket. Egy fő naponta átlagosan 39,5 percnyi tévéreklámot látott 2021 utolsó negyedévében, ami napi 153 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 5 db reklámfilmmel több, az időt tekintve viszont ugyanannyi, mint 2020 azonos időszakában, 2019-hez képest pedig is 3 perces növekedést és +15 megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma enyhén csökkent: 2021 végén 5,877 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely mintegy 214 ezerrel kevesebb, mint 2020-ban vagy akár 2019-ben. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 934 ezerről 956 ezerre nőtt, amely igen jelentős növekedés a Covid előtti, 2019-ben mért 870 ezerhez képest.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén a „Megfázás és influenza elleni készítmények”, az „Egyéb kereskedelem” és a „Vitamin, vitaminital” termékosztálya áll, őket követik az „Élelmiszerkereskedelem” és a „Műszaki áruház” termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A kibertér “megtisztítását” célzó kampányt hirdetett a kínai internetfelügyelet

Az akció keretében elsősorban az internetes zaklatással, a hírességek rajongói csoportjaival, valamint a túlzott “pénzimádattal” kapcsolatos problémákat kívánják orvosolni.

Közzétéve:

A Kínai Kibertér Felügyelet kedden a Kínában népszerű WeChat közösségi hálózaton működtetett hivatalos oldalán tette közzé a kampányt ismertető közleményt.

Az egy hónapon át tartó kampány során, mely javarészt a jövő héten kezdődő kínai holdújévi ünnepkör időszakával esik egybe, tartalomszolgáltató internetes platformokat és hirdetéseket is vizsgálnak majd. Figyelmet fordítanak továbbá az internetes zaklatásra és a rosszhírkeltésre, továbbá a “pénzimádatot” bátorító, fényűző életmódot bemutató tartalmakra. Szigorúan korlátoznak mindezek mellett olyan internetes eseményeket is, melyeket korábban illegális tevékenységen ért vagy erkölcstelennek minősített hírességek terveznének a követőik visszanyerésére.

A közlemény szerint

a kampány célja egy “egészséges, ünnepélyes és harmonikus online környezet biztosítása az internetezők, különösképpen a kiskorúak számára”

a tavaszünnep néven is ismert kínai újév idejére. A kínai újév az ország legjelentősebb hagyományos ünnepének számít, és egy héten át tartó hivatalos munkaszünettel jár együtt.

A holdújévre készülve a Tencent kínai technológiai óriáscég a múlt héten jelentette be, hogy a négyhetes téli tanítási szünet idejére

az iskolás korú gyerekek számára csupán 14 óra játékidőt tesz lehetővé a platformján, és ennek lehetőségével 14, erre kijelölt napon élhetnek.

A vállalat emellett figyelmeztetést adott ki, hogy arcfelismerési technológiát alkalmaznak annak kizárására, hogy kiskorúak felnőtt felhasználók fiókját használva túllépjék az időkorlátot. A kínai hatóságok tavaly vezettek be szabályokat arra, hogy korlátozzák a kiskorúak videojátékokkal töltött idejét.

Tovább olvasom

Trending Now

Kácsor Zsolt kapta a Média a Családért-díjat

Kácsor Zsolt író-újságírónak ítélte a Média a Családért Alapítvány a 2021. évi Média a Családért-díjat a Népszavában megjelent, Irigység című írásáért – derült ki a hétfői, Budapesten megtartott ünnepélyes díjátadón.

Közzétéve:

Borítókép: Fejes Emõke (j) átveszi a Média a Családért-díjat Kácsor Zsolt, a Népszava munkatársa képviseletében Lévai Anikótól, Orbán Viktor miniszterelnök feleségétõl a Média a Családért-díjak átadásán az Eiffel Mûhelyházban 2022. január 24-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az írás azt örökíti meg, hogy miként rendel egy hatgyermekes család egy balatoni büfé előtt és a szülők hogyan kezelik a különböző korú gyermek folyton változó igényeit.

Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége a díjátadón hangsúlyozta, hogy a Média a Családért Alapítvány olyan cselekvő közösség, amely építeni tud rombolás helyett, amely visszaadja a jóba vetett hitünket és amely segít szebbé tenni a világot.

Közlése szerint hisz abban, hogy egy jobb világnak a legfontosabb alkotóeleme az a kicsi sejt, amelyet családnak nevezünk, mert ott éljük meg a szeretetet és ott érezzük magunkat biztonságban. Ez sokáig természetes zsigeri belső tudása volt az emberiségnek, ám posztmodern korunkban éppen ezek a természetes értékek kérdőjeleződnek meg és a nyugati világ egy része, véleményformáló gondolkodók támadják a család intézményét. Ha nem tartjuk meg a józan eszünket, ha nem őrizzük meg a cselekvőképességünket, akkor könnyen elnémítanak bennünket, ezért fontos, hogy a média tudósítson a családok fontosságáról – figyelmeztetett Lévai Anikó.

A magyarországi szerzők mellett határon túli újságírókat is díjaztak. Ennek apropóján Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról szólt, hogy ma cselekvő együttműködés köti össze nemzetünk közösségét, ami a világ különböző pontjain élő magyar családok cselekvő együttműködése is egyben.

Ez azt jelenti, hogy cselekvő nemzetté váltunk, amit a magyar intézményrendszer megerősödése tett lehetővé – tette hozzá.

Ugyanakkor – folytatta – ezeréves múltjára, keresztény nemzeti kultúrájára büszke nemzet vagyunk, az elmúlt évtized teljesítménye, pedig a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar családok bevonásával végzett munka eredménye – fűzte hozzá.

Ha a nemzetünk alapját jelentő családok erősek, akkor a nemzet is erős lesz, ezért közös feladatunk a családok támogatása – mondta a politikus.

A különdíjat átadó Zsigó Róbert családokért felelős államtitkár úgy vélekedett: a magyar kormány bizonyította, hogy nem csak beszél a családról, hanem tesz is érte. Ugyanis a kormányzat 2010 óta három és félszeresére növelte a családtámogatások mértékét, az otthonteremtési programnak pedig a legfontosabb célja, hogy biztos tető kerüljön a magyar családok feje fölé.

A fiataloknak segítséget nyújtanak az életkezdéshez, az időseknek pedig visszaadják azt, amit korábban elvettek tőlük, mindennek pedig az a célja, hogy Magyarországon minden vágyott és tervezett gyermek megszülessen.

A magyar jövő egyenlő a magyar családok jövőjével – mondta Zsigó Róbert.

A Média a Családért Közönségdíjat Uzsalyné Pécsi Rita vehette át a Magyar Kurírban megjelent, az öregkorral foglalkozó írásáért.

A Külhoni Média a Családért-díjat Péter Beáta romániai újságíró vehette át a liget.ro weboldalon megjelent a gyermekek szorongását feldolgozó írásáért, a külhoni közönségdíjat pedig a szerbiai Magyar Szó munkatársa, Kállai G. Nikoletta kapta, aki egy olyan apáról írt, aki három gyermek nevelése mellett folyat egyetemi tanulmányokat.

Különdíjban részesült Farkas Adrienne, a Kossuth Rádió munkatársa egy a gyász megélésével és feldolgozásával foglalkozó, a Kossuth Rádióban elhangzott műsoráért.

Kácsor Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy az egymillió forintos díj egy részét rászoruló újságírók és nehéz helyzetben lévő szerkesztőségek támogatására kívánja fordítani.

Tovább olvasom