Kövess minket!

Trending Now

Jogi vesszőfutás előtt Európában a Google?

Nehéz helyzetbe hozhatja a Google-t a novemberi uniós perének elvesztése, a luxembourgi ítélet ugyanis alapot adhat arra, hogy a világcég alulmaradjon más fórumokokal vívott jogi küzdelmekben is. Így például abban az eljárásban, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a nyáron indított a Google-lel szemben az úgynevezett dalszövegkártyák miatt. A Médiapiac.com a magyar versenyhatóságtól megtudta, hogy a technológiai óriásvállalat eddig együttműködött a GVH-val.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Dalszövegkártya – egy kifejezés a digitális világ újólag kialakult, napról napra bővülő szótárában. A technikai megoldás lényeges, olyannyira az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyár óta emiatt folytat vizsgálatot a Google technológiai világcég ellen. A Médiapiac.com kérdésére a magyar versenyhatóság ismertette az eljárás okát, lényegét.

A szöveg is fontos, nem csak a zene

Eszerint a GVH gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt vizsgálódik éppenséggel a dalszövegkártyák miatt. A kérdés az, hogy a Google előnyben részesíti-e saját dalszöveg-megjelenítő szolgáltatását, amikor a cég böngészőjét használva keresnek rá internetezők valamely dal címére vagy szövegére. A dalszövegkártya jelenik meg ugyanis a találati lista első helyén, ráadásul a dalszövegkártya – különösen mobiltelefonos kereséseknél – alkalmas lehet arra is, hogy kitakarja a keresőmotor által sorrendbe állított további találatokat, más cégek linkjeit. S arra is alkalmas, hogy népszerűsítse a YouTube-ot, ami szintén egyike a Google saját szolgáltatásainak.

A kérdés tehát az, hogy a Google a saját keresőmotorját felhasználva josgértő módon biztosít-e elsőbbséget saját szolgáltatásainak, ami egyben azt is jelentené, hogy jogsértő módon befolyásolja a dalszöveg közzétételével foglalkozó piaci szereplők közötti versenyt. Nyilván a többiek hátrányára.

Kérdésünkre a GVH-nál közölték: az eljárás június 8-i megindítása óta a hatóság nem kényszerült arra, hogy bármilyen mulasztás miatt bírságot szabjon ki a Google-re, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a világcég együttműködik a hivatallal.

Hozzátehető: a Google-nek van már tapasztalata, ismerete a magyar versenyhatósági eljárás kapcsán, nem ez az első eset ugyanis, amikor a techóriásnak idehaza kell számot adnia piaci magatartásáról.

Nem ez az első eset

A GVH 2016 és 2018 között a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megszegése miatt folytatott eljárást a céggel szemben, mégpedig az Allo chatkliens elnevezésű szolgáltatás adatkezelésével és a végpontok közötti titkosítással összefüggésben.

A versenyhivatal lényegében azt vizsgálta, hogy a fogyasztó kellő mennyiségű információt kapott-e a Google-től az adatkezelésről.

Az eljárás végül a Google önkéntes kötelezettségvállalásával zárult: a cég létrehozott egy aloldalt az Allo adatkezeléséről, emellett a YouTube-on egynapos hirdetést tett közzé azzal az üzenettel, hogy a Google gyűjti és kezeli a felhasználók személyes adatait, és javasolja az adatvédelmi irányelvek és beállítások átnézését. Az adatkezelési aloldalt egyébként egyidejűleg még 44 nyelvre lefordították.

Bukás Luxembourgban

De térjünk vissza a most folyó eljárásra! A magyar procedúra minden bizonnyal a kezdeti szakaszban jár, ugyanakkor messze nem egyedülálló. A GVH-nál rámutattak, hogy a Google erőfölényével kapcsolatos visszaélések képezték már vizsgálat tárgyát az európai piacon, olyannyira, hogy az Európai Törvényszék nemrégiben hagyta helyben az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós versenyfelügyeleti bírságát.

A luxembourgi ítélkező fórum egyúttal a bizottsági határozattal egyetértve kimondta, hogy a Google visszaélt erőfölényével, amikor jogsértő módon hozta előnyösebb helyzetbe saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytársakéval szemben.

A Google figyelemfelkeltőbb módon jelenítette meg saját szolgáltatását, ezzel – visszaélve a keresőszolgáltatások piacán fennálló erőfölényével – akadályozta a fogyasztókért folyó valódi versenyt az árösszehasonlító szolgáltatások között.

A Luxembourgban eldöntött ügy kísértetiesen hasonlít a GVH által most vizsgált esetre, de azt nem lehet tudni, hogy a döntés is hasonló lesz-e. A versenyhatóságnál erről nyilvánvalóan nem is nyilatkoztak, azt ugyanakkor megjegyezték, hogy az Európai Törvényszék döntése nagy jelentőségű, ugyanis megerősítőleg hathat a hazai, hasonló versenyhatósági vizsgálatokra.

Felkészül a Viber és a Tiktok

A digitális gazdaság globális szereplői között nem a Google az egyetlen, amely miatt eljárást indított a magyar versenyhatóság. Kereskedelmi gyakorlatuk tisztességességének szempontjából a GVH jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber, illetve a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását.

A Vibernél a hivatal azt vizsgálja, hogy a chatalkalmazást üzemeltető cég jogszerűen állítja-e a szolgáltatásával kapcsolatban, hogy az alkalmazás ingyenes.

A rendelkezésre álló információk alapján ugyanis az alkalmazás elérésének feltétele, hogy a fogyasztói regisztrációnál, és a szolgáltatások használatakor a felhasználók az adataikat a vállalkozás rendelkezésére bocsássák. A helyzet úgy is értelmezhető, hogy a fogyasztók adataik átadásával ellentételezést nyújtanak, ha pedig így van, akkor – az ingyenesség hangoztatásával – a vállalkozás megtéveszthette a fogyasztókat. A cég emellett azzal is megtéveszthette a felhasználókat, hogy szolgáltatása biztonságos, azonban feltételezhető, hogy az ezt garantáló, a végpontok közötti titkosítás nem érvényesül alkalmazáson belüli valamennyi beszélgetésnél. Ráadásul a magyar nyelvű tájékoztatás is hiányos.

A TikTok esetében – mint megtudtuk – a GVH azt valószínűsíti, hogy a vállalkozás nem tájékoztatja kellően a fogyasztókat az online platform működésérének lényeges információiról,

így például a szolgáltatás igénybevétele során kezelt adatok köréről és azok felhasználásáról. Jogsértés gyanúját veti fel a magyar nyelvű tájékoztatás hiánya is, ahogy az is gond lehet, hogy a TikTok nem védi megfelelően a reklámoktól a gyerekeket és a fiatalokat.

Jakubász Tamás

Trending Now

Idén a Magyar Zene Házában rendezik meg a Brain Bart

A jövőfesztiválra szeptember 29-én és 30-án kerül sor csaknem száz előadó részvételével.

Közzétéve:

Borítókép: Esti kivilágításban a Liget Budapest Projekt keretében épült Magyar Zene Háza a Városligetben, fotó: MTVA/MTI/Jászai Csaba

“A Brain Bar idén sem riad vissza a kényes témáktól, sem a tabuktól vagy a heves vitától. Az emberiség legfontosabb kérdéseit helyezi a fókuszba” – írják a szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

A 2022-es fesztiválon csaknem száz előadó vesz részt, akik

többek között olyan témákat feszegetnek, mint a nagyvállalatok és az influenszerek manipulatív hatása a Z-generációra, a biztonság fogalmának átalakulása a 21. században, illetve a metaverzum jövője.

A nyolcadik Brain Bar-on résztvesz Deanna Marsigliese, a Pixar művészeti vezetője, az Agymanók és a Toy Story készítője is, aki a filmipar jövőjéről beszél majd.

Dan Breznitz kanadai tudós előadásával az innovációval kapcsolatos népszerű mítoszokat szeretné ledönteni.

Jannisz Varufakisz, Görögország korábbi “motoros-bőrdzsekis” pénzügyminisztere pedig “szenvedélyes beszéddel készül” a kriptovaluták utópiája ellen.

Az eseményen előad Lysandre Follet, a Nike vezető dizájnere, aki a mesterséges intelligencia segítségével tervezi az élsportolók által viselt és a tömegek által szeretett és gyűjtött cipőket.

A közlemény szerint Michiganből utazik a fesztiválra Érdi Péter világhírű magyar agykutató, számos tudományos sikerkönyv szerzője, aki az eldobhatóság után a javítás kultúrájának visszatérését vizionálja a 2020-as évekre.

Emellett először lesznek láthatóak Magyarországon a futurista divattervező, Anouk Wipprecht robotikus ruhakölteményei.

Mint írják,

a közönség ezúttal is aktív szerepet kap a fesztiválon.

A résztvevők akár a színpadon is csatlakozhatnak az előadókhoz, hogy maguk tegyék fel a kérdéseiket vagy vitába szálljanak a vendégekkel.

Az eseményre a https://brainbar.com/ oldalon lehet regisztrálni, a legfrissebb információkat pedig a Facebook-eseményben lehet folyamatosan nyomon követni. A részvétel diákok és tanárok számára ingyenes.

Tovább olvasom

Trending Now

A felsőbb szinteket is elérték a tömeges elbocsátások a Teslánál

A világ egyik leggazdagabb emberének cégénél átálltak a költségcsökkentésre.

Közzétéve:

Flickr

Eddig presztízs volt a Teslánál dolgozni, most a tömeges elbocsátások miatt vált hírhedtté a cég.

Júniustól erőteljes leépítés indult a vállalatnál. Elon Musk azokkal kezdi az elbocsátást, akik a legkésőbb érkeztek a céghez, de a vezetők széke sincs biztonságban

– írja a Business Insider.

Először azokat küldik el, akik néhány hete vagy hónapja érkeztek, illetve létszámstopot is bevezettek, a folyamatban lévő állásajánlatokat visszavonják. A portálnak egy felsővezető is nyilatkozott, aki év eleje óta dolgozott a cégnél, és nagyon meglepődött, amikor felmondtak neki. A Tesla dolgozóinak legalább a tíz százalékától válik meg. 

Még a legfontosabb területen tevékenykedők: a fejlesztőmérnökök, az adatelemzők és a HR-sek sem úszták meg a kirúgási hullámot.

A döntés, hogy ki megy, és ki marad, teljesítményalapon történik a vállalat indoklása szerint, ám ezt az alkalmazottak egyáltalán nem így látják – számol be róla a Világgazdaság. Sőt már egy csoportos per is folyamatban van. A volt munkatársak szerint a Tesla megsértette a szövetségi munkaügyi törvényt azzal, hogy nem adott előzetes értesítést a létszámleépítésről. Nevadában például több száz személynek azonnali hatállyal szüntették meg a jogviszonyát, így egyik napról a másikra maradtak fizetés és biztosítás nélkül, miközben hatvannapos felmondási idő járt volna nekik. Egyesek kommentekben és LinkedIn-bejegyzésekben fakadnak ki sérelmeikről,

volt aki úgy fogalmazott, hogy hatalmas pofont kapott a cégtől.

Muskot nehéz követni, a hónap elején még mindenkit visszarendelt a home office-ból az irodába, hogy produktívabbak legyenek a dolgozók, és kijelentette, hogy a távmunka nem elfogadható számára. Később bejelentette, hogy vissza kell venni a kiadásokból, mert globális gazdasági recessziótól tart.

A világ egyik leggazdagabb emberét egyébként kreatív géniusznak is tartják. A beosztottjai úgy nyilatkoztak róla, hogy maximalista és megszállott, nem hajlandó kompromisszumra. Heti 100 óránál is többet dolgozik, és szenvedélyesen ragaszkodik a találmányaihoz, mintha a saját gyerekei lennének. Úgy tűnik, az embereihez viszont kevésbé kötődik. A Katari Gazdasági Fórumon tett kijelentései alapján a következő három hónap sem telik majd zavartalanul az elbocsátások terén.

Borítókép: Elon Musk

Tovább olvasom

Trending Now

Csökkent az sms-ek és nőtt a mobilhívások száma az elmúlt években

A lakossági előfizetők 2021-ben 714 millió sms-t írtak és küldtek ki a mobiljaikkal, 2018-ban azonban ez a szám még meghaladta az egymilliárdot; bár az sms-küldési kedv csökken, a mobilhívások száma, sőt a beszélgetések hossza is nő – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A rövid szöveges üzenetek (Short Message Service – sms) szerepe azonban nem tűnik el: kiemelt helye van a szolgáltatók ügyfelekkel való kommunikációjában, illetve az online belépési jogosultságok ellenőrzésekor – jelezték.

A közlemény szerint 2018-ban egy átlagos lakossági előfizető havonta 11 sms-t küldött, 2021-ben viszont már csak nyolcat.

Az NMHH kutatásából kiderült, hogy

a számlás előfizetők jóval több sms-t küldenek, mint a feltöltőkártyás előfizetők, előbbiek tavaly havonta 11 darabot, utóbbiak 3 darabot. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a számlás előfizetések meghatározott számú vagy akár korlátlan sms küldését teszik lehetővé külön forgalmi díj nélkül.

A hatóság 16 éves és idősebb internetező lakosság körében folytatott kutatása szerint a mobilozók mindössze 7 százaléka küld naponta magáncélból sms-t, negyedük hetente vagy havonta, kétharmaduk viszont ennél ritkábban, esetleg soha nem küld így üzenetet.

Joggal feltételezhető, hogy az sms-ek számának csökkenése összefügg az internetes chatprogramok térhódításával, az NMHH szerint azonban a helyzet ennél összetettebb.

A hatóság elemzésében több változó (nem, kor, chat használat, internet jártasság) együttes hatását vizsgálta. Kiderült, hogy

az internethasználat területén a magukat kezdőnek vagy átlagos tudásúnak gondolók körében a chat jellemzően nem váltotta ki az sms-t, vagyis aki gyakrabban chatel, az kedveli az sms-t is.

Egyúttal arra is rámutattak, hogy a férfiak gyakrabban küldenek sms-t, mint a nők, de ebben nem a személyes üzeneteknek, hanem inkább az ügyintézésnek (például parkolásfizetésnek) van súlya.

Az életkor is hatással van az sms-küldésre, ám a kapcsolat nem lineáris: a fiatalok gyakran sms-eznek (és chatelnek), a 30-50 éves középkorosztály viszont kevesebbet, míg 60 év felett ismét nő az sms-küldés gyakorisága, és ők chat-et kevésbé használnak.

Tovább olvasom