Kövess minket!

Trending Now

Jogi vesszőfutás előtt Európában a Google?

Nehéz helyzetbe hozhatja a Google-t a novemberi uniós perének elvesztése, a luxembourgi ítélet ugyanis alapot adhat arra, hogy a világcég alulmaradjon más fórumokokal vívott jogi küzdelmekben is. Így például abban az eljárásban, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a nyáron indított a Google-lel szemben az úgynevezett dalszövegkártyák miatt. A Médiapiac.com a magyar versenyhatóságtól megtudta, hogy a technológiai óriásvállalat eddig együttműködött a GVH-val.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Dalszövegkártya – egy kifejezés a digitális világ újólag kialakult, napról napra bővülő szótárában. A technikai megoldás lényeges, olyannyira az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyár óta emiatt folytat vizsgálatot a Google technológiai világcég ellen. A Médiapiac.com kérdésére a magyar versenyhatóság ismertette az eljárás okát, lényegét.

A szöveg is fontos, nem csak a zene

Eszerint a GVH gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt vizsgálódik éppenséggel a dalszövegkártyák miatt. A kérdés az, hogy a Google előnyben részesíti-e saját dalszöveg-megjelenítő szolgáltatását, amikor a cég böngészőjét használva keresnek rá internetezők valamely dal címére vagy szövegére. A dalszövegkártya jelenik meg ugyanis a találati lista első helyén, ráadásul a dalszövegkártya – különösen mobiltelefonos kereséseknél – alkalmas lehet arra is, hogy kitakarja a keresőmotor által sorrendbe állított további találatokat, más cégek linkjeit. S arra is alkalmas, hogy népszerűsítse a YouTube-ot, ami szintén egyike a Google saját szolgáltatásainak.

A kérdés tehát az, hogy a Google a saját keresőmotorját felhasználva josgértő módon biztosít-e elsőbbséget saját szolgáltatásainak, ami egyben azt is jelentené, hogy jogsértő módon befolyásolja a dalszöveg közzétételével foglalkozó piaci szereplők közötti versenyt. Nyilván a többiek hátrányára.

Kérdésünkre a GVH-nál közölték: az eljárás június 8-i megindítása óta a hatóság nem kényszerült arra, hogy bármilyen mulasztás miatt bírságot szabjon ki a Google-re, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a világcég együttműködik a hivatallal.

Hozzátehető: a Google-nek van már tapasztalata, ismerete a magyar versenyhatósági eljárás kapcsán, nem ez az első eset ugyanis, amikor a techóriásnak idehaza kell számot adnia piaci magatartásáról.

Nem ez az első eset

A GVH 2016 és 2018 között a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megszegése miatt folytatott eljárást a céggel szemben, mégpedig az Allo chatkliens elnevezésű szolgáltatás adatkezelésével és a végpontok közötti titkosítással összefüggésben.

A versenyhivatal lényegében azt vizsgálta, hogy a fogyasztó kellő mennyiségű információt kapott-e a Google-től az adatkezelésről.

Az eljárás végül a Google önkéntes kötelezettségvállalásával zárult: a cég létrehozott egy aloldalt az Allo adatkezeléséről, emellett a YouTube-on egynapos hirdetést tett közzé azzal az üzenettel, hogy a Google gyűjti és kezeli a felhasználók személyes adatait, és javasolja az adatvédelmi irányelvek és beállítások átnézését. Az adatkezelési aloldalt egyébként egyidejűleg még 44 nyelvre lefordították.

Bukás Luxembourgban

De térjünk vissza a most folyó eljárásra! A magyar procedúra minden bizonnyal a kezdeti szakaszban jár, ugyanakkor messze nem egyedülálló. A GVH-nál rámutattak, hogy a Google erőfölényével kapcsolatos visszaélések képezték már vizsgálat tárgyát az európai piacon, olyannyira, hogy az Európai Törvényszék nemrégiben hagyta helyben az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós versenyfelügyeleti bírságát.

A luxembourgi ítélkező fórum egyúttal a bizottsági határozattal egyetértve kimondta, hogy a Google visszaélt erőfölényével, amikor jogsértő módon hozta előnyösebb helyzetbe saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytársakéval szemben.

A Google figyelemfelkeltőbb módon jelenítette meg saját szolgáltatását, ezzel – visszaélve a keresőszolgáltatások piacán fennálló erőfölényével – akadályozta a fogyasztókért folyó valódi versenyt az árösszehasonlító szolgáltatások között.

A Luxembourgban eldöntött ügy kísértetiesen hasonlít a GVH által most vizsgált esetre, de azt nem lehet tudni, hogy a döntés is hasonló lesz-e. A versenyhatóságnál erről nyilvánvalóan nem is nyilatkoztak, azt ugyanakkor megjegyezték, hogy az Európai Törvényszék döntése nagy jelentőségű, ugyanis megerősítőleg hathat a hazai, hasonló versenyhatósági vizsgálatokra.

Felkészül a Viber és a Tiktok

A digitális gazdaság globális szereplői között nem a Google az egyetlen, amely miatt eljárást indított a magyar versenyhatóság. Kereskedelmi gyakorlatuk tisztességességének szempontjából a GVH jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber, illetve a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását.

A Vibernél a hivatal azt vizsgálja, hogy a chatalkalmazást üzemeltető cég jogszerűen állítja-e a szolgáltatásával kapcsolatban, hogy az alkalmazás ingyenes.

A rendelkezésre álló információk alapján ugyanis az alkalmazás elérésének feltétele, hogy a fogyasztói regisztrációnál, és a szolgáltatások használatakor a felhasználók az adataikat a vállalkozás rendelkezésére bocsássák. A helyzet úgy is értelmezhető, hogy a fogyasztók adataik átadásával ellentételezést nyújtanak, ha pedig így van, akkor – az ingyenesség hangoztatásával – a vállalkozás megtéveszthette a fogyasztókat. A cég emellett azzal is megtéveszthette a felhasználókat, hogy szolgáltatása biztonságos, azonban feltételezhető, hogy az ezt garantáló, a végpontok közötti titkosítás nem érvényesül alkalmazáson belüli valamennyi beszélgetésnél. Ráadásul a magyar nyelvű tájékoztatás is hiányos.

A TikTok esetében – mint megtudtuk – a GVH azt valószínűsíti, hogy a vállalkozás nem tájékoztatja kellően a fogyasztókat az online platform működésérének lényeges információiról,

így például a szolgáltatás igénybevétele során kezelt adatok köréről és azok felhasználásáról. Jogsértés gyanúját veti fel a magyar nyelvű tájékoztatás hiánya is, ahogy az is gond lehet, hogy a TikTok nem védi megfelelően a reklámoktól a gyerekeket és a fiatalokat.

Jakubász Tamás

Trending Now

Etikus hekkert keres az adóhivatal

Szokatlan álláspályázatokat tett közzé a napokban az adóhivatal: a hatóság etikus hekkert keres. A szervezet webtitkárt is alkalmazna, a szakember a hivatal kommunikációs csapatát erősítené, ahová az elmúlt időszakban nyelvészt, grafikust és operatőrt is felvettek.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Több éve már annak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) érdemben hozzálátott rendszerei modernizálásához. Az informatika az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kapott a NAV-nál: a fejlett digitalis megoldások nem csupán a hatósági munkában, az ellenőrzések lebonyolításában jelentek meg, hanem a hivatal kommunikációjában is. A szervezet honapján nemrégiben megjelent álláshirdetés ugyanakkor az előzmények fényében is meglepő kissé. A NAV ugyanis etikus hekkert szeretne alkalmazni.

Az internetes támadások ellen is alkalmazható szakembert határozatlan időre, teljes munkaidőben alkalmazná a hatóság, az illetőnek Budapesten kellene dolgoznia, s meglehetősen sok feladata lenne. Részt kellene vennie például a NAV elektronikus információs rendszereinek tesztelésében, közre kellene működnie a hibák feltárásában, s azok kijavítására is várnának tőle megoldási javaslatokat. Ezek mellett kibergyakorlatok lebonyolítása is az elvégzendő teendők közé tartozna, ahogyan az esetleges biztonsági incidensek, vagyis a hekkertámadások feltárásában és kivizsgálásában is szerepet kellene vállalnia.

Támadás alatt a NAV?

– Mi az oka annak, hogy a NAV etikus hekkert keres? Rendszeresen éri kibertámadás az adóhivatal oldalait? – tette fel a kérdést a Médiapiac.com a szervezet szóvivőjének. Válaszát Kis Péter András azzal kezdte, hogy nincs ok az aggodalomra, inkább arról van szó, hogy a NAV az utóbbi időben nagyot lépett előre a digitalizáció területén.

– A magyar adóhivatal az utóbbi időben fejlett digitális ellenőrzési, nyilvántartási rendszereket alakított ki. A NAV adatvagyona így ma már hatalmas méretű, összesen mintegy 11 petabyte-nyi, annyi, mint kétszázötven évnyi HD minőségű film. Adatainkat, informatikai rendszereinket védenünk kell, s fel kell készülnünk minden elképzelhető forgatókönyvre

– fogalmazott Kis Péter András. Hozzátette: az etikus hekker alkalmazása az eddigi kibervédelmi megoldásokat egészítené ki, s adna új eszközt a NAV kezébe.

Az interneten elérhető hekker-álláspályázat szerint a NAV olyan büntetlen előéletű magyar állampolgárok jelentkezését várja, akik rendelkeznek a szükséges szakmai képesítéssel, vagyis úgynevezett CEH, KCEH vagy ezekkel egyenértékű minősítéssel, végzettséggel. Sikeres pályázat esetén az érintettnek számolnia kell biztonsági ellenőrzéssel, nemzetbiztonsági átvilágítással és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel. Az adóhivatal cserébe törvény szerinti illetményt, béren kívüli juttatást, rugalmas munkavégzést és képzési lehetőségeket kínál.

Akit érdekel a lehetőség, és rendelkezik is az elvárt szakmai ismeretekkel, az december 9-ig nyújthatja be pályázatát – természetesen elektronikus úton – a NAV-hoz. A pályázatokat még az idén elbírálják, a kiválasztott etikus hekker pedig márciusban munkába is állhat.

Webtitkár is kellene

A nem mindennapi munkaügyi felhívás kapcsán Kis Péter András arra is kitért, hogy a NAV a közösségi médiában, vagyis a Facebookon, az Instagramon és a LinkedInen is közzéteszi a szervezet különleges álláspályázatait. Így ezeken a felületeken is megjelent a közlés, mely szerint a hatóság – az etikus hekker mellett – webtitkárt is keres.

– A NAV honlapját sokan látogatják, az oldal megannyi fontos adóügyi információt tartalmaz. A fő közteherviselési tudnivalók közül igyekszünk egyre többet a közösségi média különböző felületein is megjeleníteni. Akár ebben is segíthetne a majdan kiválasztandó webtitkár

– mondta Kis Péter András.

Sok ideje annak sincs, aki a NAV-ban szeretne webtitkári feladatokat ellátni, az álláshirdetés szerint ugyanis az érdeklődők december 6-áig adhatják be jelentkezésüket. De mit is várnak a webtitkártól? A hivatalos megnevezés szerint kommunikációs szakreferenst keres az adóhivatal, mégpedig határozatlan időre és teljes állásra. A budapesti munka legfontosabb része, hogy az új munkaerőnek fejlesztői, tartalomszolgáltatási feladatokat kellene ellátnia a NAV internetes és intranetes portáljain. Ez a gyakorlatban tartalmak elkészítését, közzétételét jelenti, de aloldalak kialakítása és akár hírlevelek összeállítása is a feladatok között lehet. Erre a munkakörre az adóhivatal HTML-ben, CSS-ben és JavaScriptben való jártasságot vár el, no meg – sok más mellett – azt, hogy a jelentkező akár éjszaka és hétvégén is hadra fogható legyen.

Sok a furcsa munka

Az utóbbi időben az adóhivatal több hasonló álláshirdetést is feladott. Eddig a legnagyobb sajtóvisszhangot a pandémia idején, 2020 őszén közzétett felhívás keltette, amelyben nyelvészt, kommunikációs szakembert keresett a NAV, mégpedig arra, hogy gördülékenyebbé tegyék a szervezet hivatalos tájékoztatóit. A pályázatra meglehetősen sokan jelentkeztek, ketten közülük felvételt is nyertek.

A következő esztendő elején grafikust keresett hasonló módon a szervezet, a jelentkezőknek sok más mellett emblémák tervezéséhez, internetes dizájn kialakításához, érmék, emléklapok küllemének megálmodásához is érteniük kellett. Azóta ezt az álláshelyet is betöltötték, ahogy gazdára talált az egy esztendeje meghirdetett operatőri státusz is. A hatóság azóta híradós formátumban és rövidfilmekben, vlogokban is kommunikál azokkal, akik a közösségi médiában követik.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Trending Now

Majdnem minden háztartásban van tévé, erre használjuk a legtöbbet

Tízből kilenc háztartásban van tévé, amelyet a magyarok közel fele naponta 1-3 órára kapcsol be – derült ki egy friss kutatásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A felmérésben részt vevők tévénézésre és streamingre használják leggyakrabban a készülékeket, és az árra a legérzékenyebbek, ha tévévásárlásra kerül a sor. A Hisense megbízásából készített 1000 fős online felmérésből az is kiderült, hogy sportközvetítéseknél a minél nagyobb képernyőméret és a tévé képfelbontása a legfontosabb, új készüléket pedig mindössze a megkérdezettek 13 százaléka venne az előttünk álló egy évben.

A 18 és 65 év közötti magyarok közel 40 százaléka követi a 2022-es labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit, és a legtöbben még mindig tévén nézik legszívesebben a sporteseményeket.

A kutatás arra is kitért, hogy a háztartások hány százalékában van tévé, mi alapján választanak készüléket a magyarok, és milyen célból használják legyakrabban.

Átlagosan napi 2 órát járatjuk

A felmérésből kiderült, hogy a háztartások több mint 90 százalékában van televízió, amelyet a kitöltők 20 százaléka naponta legalább egy-két órát, szintén 20 százalék két-három órát, 18 százalék pedig öt óránál is többet használ. Mindössze kilenc százalék tévézik napi egy óránál kevesebbet, a kitöltők három százaléka pedig hetente pár órát használja csak a készülékét.

Ár alapján választunk

Míg háztartásigép-vásárlásnál már egyre tudatosabbak a magyarok, ha tévéről van szó, még nem evidencia, hogy minél jobb energiabesorolású készüléket választunk. Mindössze a kitöltők közel harmada számára elengedhetetlen, hogy takarékos tévé legyen az otthonában, a megkérdezettek fele pedig ugyan fontosnak tartja, hogy ne fogyasszon sokat a készüléke, mégsem ez a legelső szempont, amit figyelembe vesz a vásárlásnál. A többség – a válaszadók majdnem fele – számára ugyanis az ár a legfontosabb, ha tévét vesz. Tizenegy százalékuk a készülék márkáját nézi meg először, kilenc százalék a képernyőméret alapján dönt, míg hat százalék a tévé képalkotó technikáját tartja a legfontosabbnak.

Tévézésre és streamingre megy el a legtöbb idő

Akiknél van tévé a lakásban, azok közül a legtöbben (több mint 60 százalék) tévénézésre használják a készüléküket, közel húsz százalék viszont inkább streamingeléssel tölti a legtöbb időt. Öt százalék nyilatkozott úgy, hogy kivetítőként használja a képernyőt, négy százalék zenét hallgat az eszközön, kettő százalék pedig a gaming funkciókat élvezi ki leggyakrabban. A felmérésben részt vevők közül egyébként mindössze tizenhárom százalék vásárolna új készüléket az elkövetkezendő egy éven belül.

Házimoziélmény a meccsekhez

Ha sporteseményekről van szó, a kitöltők több mint 30 százaléka számára a minél nagyobb képernyőméret a legfontosabb szempont; 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy a készülék képfelbontása a döntő, tíz százalék szerint részletgazdag képi megjelenítés és a szuperéles kontúrok kellenek a gyors jelenetekhez, míg három százalék csak olyan tévén nézné sportot, amelyen külön sportmóddal is rendelkezik.

A felmérés a jelenleg is futó labdarúgó-világbajnokság apropóján arra is rákérdezett, hogy a résztvevők vásárolnának-e olyan készüléket, amelyen vissza lehet nézni a vb mérkőzéseit, valamint egyéb, labdarúgással kapcsolatos híreket, összefoglalókat. A kitöltők közel harmadát érdekelné ez az új applikáció, ugyanakkor nem feltétlenül áldoznának többet csak emiatt egy készülékre.

Tovább olvasom

Trending Now

Meglepő pólókat talált Elon Musk a Twitter-főhadiszálláson

Újfent bepillantást nyerhettünk a madaras cég kulisszái mögé.

Közzétéve:

Fotó: MTI/AP/Jeff Chiu

Elon Musk megvette a Twittert. Ezt most már nagyjából mindenki tudja, azóta pedig csak úgy özönlenek a hírek a kék közösségi média platformról. Nemrég Musk megszavaztatta a népet, hogy visszaengedje-e Trumpot, aminek az lett a vége, hogy közel 130 millióan szavaztak.

Most újfent bepillantást nyerhettünk a milliárdos által a madaras cég kulisszái mögé: több tucat #MaradjWoke feliratú póló volt a főhadiszálláson – írta meg a Mandiner.

Tovább olvasom