Kövess minket!

Trending Now

Jogdíjfizetés nélkül húz hasznot a magyar zenészekből a Spotify

Első hallásra abszurdumnak tűnhet, de tény, hogy a legtöbb internetes zenemegosztó – köztük a legismertebb Spotify – úgy használja profitszerzésre a magyar előadók felvételeit, hogy a muzsikusok döntő többsége egy fillérrel sem részesül a haszonból. Ha a bíróság decemberben másodfokon is a zenészeknek ad igazat, akkor a svéd streamingtársaság is kénytelen lesz jogdíjat fizetni az előadóknak a meghallgatások száma alapján.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Fővárosi Törvényszék 2020. november 20-án első fokon jogosnak ítélte a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetével (MZTSZ) szövetséges Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) keresetét, miszerint a svédországi bejegyzésű Spotify streamingtársaság a magyar jogszabályok figyelmen kívül hagyásával működteti internetes szolgáltatását. A cég előfizetői díjat szed a felhasználóktól, cserébe hozzáférhetővé (meghallgathatóvá, akár letölthetővé) tesz 40-50 millió felvételt a világ minden tájáról. Szolgáltatása egyszerre tölti be a korábbi hanglemez/CD kereskedések szerepét, de bizonyos értelemben még a zenét sugárzó rádiókét is – írja cikkében a Magyar Nemzet.

Maga a szolgáltatás felhasználói szemszögből nagyszerű.

 A zenészszakszervezet szerint a probléma csak az, hogy az évente sokmilliárdos profitot hozó szolgáltatás üzleti modellje  a zenészek jogai tekintetében lopáson alapszik. 

Mert mi másnak nevezhető az, hogy milliószámra értékesít valaki hangfelvételeket, amelyekért – néhány kivétellel – nem fizet jogdíjat azok előállítóinak: az előadóművészeknek. 

Természetesen a világ legdrágább ügyvédeit alkalmazó streamingtársaságnak is megvan a maga jogi érvrendszere arról, hogy szerintük miért nem kell fizetniük, azonban a vonatkozó magyar jogszabály szerencsére ebben az ügyben félremagyarázhatatlan módon fogalmaz – bocsátja előre Gyimesi László, a zenészszakszervezet alelnöke, aki egyben az EJI jogvédő egyesület vezetője. Fontosnak tartja kiemelni, hogy a Spotify elleni keresetük nem előzmény nélküli, hiszen három évvel ezelőtt az EJI nyertesen került ki a másik nagy streamingtársaság, a francia Deezer ellen indított jogdíjperben. Akkor az első fokon nyertes ítélet kihirdetését követően az alperes külföldi társaság peren kívüli alkut ajánlott. Ennek lényege az volt, hogy kifizetnek a magyar előadóművészeknek mindent, ami az ítélet szerint megilleti őket, csak ez maradjon szűk körben, ne csináljon győzelmének nagy médiahírverést a szervezet. A Deezer azóta is fizeti az előadóknak, ami törvény szerint jár nekik. Gyimesi László reméli, hogy a jogvédő iroda hasonló eredményt fog tudni kiharcolni peren kívül a Spotify-jal szemben is, azonban ennek esélye egyre csökken. 

Miután első fokon nyertek a zenemegosztóval szemben, a Spotify jogászai fellebbeztek, de egyúttal a másodfokú bírósági tárgyalás halasztását kérték, mondván, ajánlatot készítenek elő egy peren kívüli egyezség érdekében. 

Az ajánlat meg is érkezett, de lényegében egyetlen pontja sem volt elfogadható a magyar zenészek számára. A jogvédő iroda vezetője most az újabb ajánlatra vár, csakhogy vészesen közeleg a december elejére kitűzött tárgyalási nap.

Ha a Spotify nem tesz időben elfogadható ajánlatot a jogdíjak jövőbeli letöltésarányos kifizetését illetően, akkor a bíróság fog pontot tenni a vita végére, mi pedig készek leszünk világgá kürtölni a sikerünk hírét. A magyar zenésztársadalomnak nincs mitől tartania, hiszen a bíróság a vonatkozó jogszabályokat csak egyféle módon értelmezheti: ami a jogtulajdonosnak jár, az jár

 – mondta Gyimesi László. 

A történet pikantériája, hogy a 7-10 ezer hivatásos hazai zenészt és előadóművészt 1920 óta képviselő magyar szakszervezet és jogvédő  támaszt követelést olyan nemzetközi streamingcégekkel szemben, amelyek forgalmában a magyar zenei „csomag” valószínű, hogy elenyésző, azonban egy felettük aratott győzelem felbátoríthatja a külföldi zenészképviseleteket is. Eddig csak a spanyol zenészeket képviselő szervezetnek sikerült hasonló módon jogdíjfizetésre kényszerítenie a Spotify-t.

– Fontos tudni a jogi háttér megértéséhez – magyarázza Gyimesi László –, hogy amikor készül egy hangfelvétel, akkor több jogtulajdon keletkezik: a zeneszám jogtulajdonosa egyrészt a kiadó, aki a stúdiófelvételt finanszírozza és promotálja, másrészt a szerző (őt az Artisjus képviseli), harmadrészt az előadó (a zenészek megegyezés szerint valamilyen arányban).

A Spotify arra hivatkozik, hogy a vezető kiadóktól megvásárolták a magyar zenei csomagot és a kiadóknak kellene fizetniük ebből az előadói jogdíjat. Ez azonban csak akkor lenne így, ha erről az előadók vagy képviselőik és a kiadók megegyeztek volna, ez azonban nem történt meg. 2004-ben létrejött ugyan egy megállapodás a zenészszakszervezet, az EJI és a nagy kiadók képviselői között, mely szerint a kiadók utalják a jogdíjakat a zenészeknek, amiről nyilatkozatot is tesznek az EJI-nek, csakhogy a kiadók ezt nem tartották be, az esetek döntő többségében nem fizették ki az előadókat, és az elmúlt 17 év alatt egyetlen alkalommal sem küldtek nyilatkozatot a kifizetésekről. 

Ugyanakkor a streamingcégeknek a kiadók azt mondják, hogy rendelkeznek a zenészek jogaival, és a jogdíjakat ki is fizetik nekik, ami valótlanság. 

A zenészképviselet ismeretei szerint a kiadók azóta is jogszerűtlenül húznak hasznot a felvételekből, míg a Spotify és a többi streamingtársaság jogilag ott követett el súlyos hibát, hogy nem az EJI-től kérte meg előzetesen az engedélyt a zenészek felvételeinek felhasználására, holott a törvény szerint ez lett volna a helyes eljárás – summázta Gyimesi László az ügy jogi oldalát. 

 Néha úgy érzem, hogy a „zenei élelmezési lánc” legvégén az előadóművészek vannak, miközben belőlük élnek a kiadók, a menedzserek, a kereskedő/zenemegosztó cégek, a rendezvényszervezők és a média, egyszóval mindenki, aki a zenészek és a közönség között áll. Képviseltjeink – egy német–angol kolléga szavaival élve – úgy érzik magukat, mint az éhes kutyák, akik egy lakomán az asztal körül szaladgálnak, remélve, hogy nekik is leesik egy-egy falat. Persze arra azért mindig ügyelnek az asztal körül ülők, hogy a hazai és világsztárok maradéktalanul megkapják, ami jár nekik, hogy ne legyen botrány. A szupersztárok azonban a világ zeneiparának csak a csúcsát képezik, a piramis nagy részét – idetartozik szinte az összes magyar előadóművész és zenekar is – mindeddig csak kihasználták, illetve gyakran kijátszották egymás ellen. Remélt győzelmünkkel Magyarországon ennek talán vége! 

A Deezer és a Spotify után felkészül az Apple Music és a YouTube Music

Trending Now

Rákényszeríti a genderideológiát műsorvezetőire a német közmédia? (videó)

A műsorvezető véletlenül lebuktathatta a műsorszolgáltatót.

Közzétéve:

Arcpirító jelenet zajlott le a ZDF német közszolgálati csatorna egyik műsorában – írja a V4NA hírügynökség. Andrea Kiewel, a csatorna műsorvezetője egy felkonferálás során látszólag feszülten ügyelt arra, hogy az újfajta genderőrületnek megfelelően használja a különböző névmásokat és kifejezéseket. Egy néző azonban kizökkenthette a műsorvezetőt, amikor odaszólt a tévésnek, mire a nő így válaszolt:

“Ne pofázzon, muszáj!”

Bár a mainzi székhelyű közszolgálati műsorszolgáltató egymásnak ellentmondó kijelentésekkel megpróbálja letagadni a tagadhatatlant, a közönség számára ez egyértelmű jele annak, hogy a Kiewelhez hasonló műsorvezetőket a csatorna arra kényszeríti, hogy a kamera előtt az újfajta nézetek szerint beszéljenek. Kiewel arckifejezése és gesztusai nem arra utalnak, hogy ezt önként teszi – kommentálja az esetet a Junge Freiheit című lap.

“Aki a ZDF-nek dolgozik, annak muszáj behódolnia a genderideológiának. Nagyszerű, hogy Andrea Kiewel ezt nyíltan bevallja” – írja a közösségi oldalán némi gúnnyal Hugo Müller-Vogg neves publicista.

“A ZDF hülyének tartja a nézőit, és továbbra is tagadja, hogy rákényszeríti az emberekre a genderideológiát – bár ezt most Andrea Kiewel be is bizonyította” – állítja egy kommentelő.

A műsorvezető egyébként később elnézést kért a kínos szituációért – ami felveti a kérdést, hogy miért kér elnézést olyan miatt, amit a csatorna szerint nem is követett el.

Tovább olvasom

Trending Now

Élőben tudósít az augusztus 20-i ünnepségről a közmédia

A díszesemények közvetítésével és tematikus műsorkínálattal készül a közmédia az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepére.

Közzétéve:

Borítókép: Keresztet mintázó fényjáték a Duna felett, az Országház elõtt Budapesten az államalapítás ünnepén, Szent István napján 2021. augusztus 20-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kora reggeltől késő estig, a képernyők előtt is együtt ünnepelhet az ország augusztus 20-án, szombaton: idén is élőben tudósít az M1 aktuális csatorna, a Duna és a Kossuth Rádió az állami ünnepségekről. A budapesti főhelyszínek mellett számos vidéki településről is bejelentkeznek majd a csatornák – az M5 és a Kossuth Rádió stábja a Debreceni Virágkarneválra is ellátogat.

Dunareggel 8 órától közvetíti a Szent István-napi Díszünnepséget a budapesti Kossuth térről; Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonásával, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtiszt-jelöltjeinek nyilvános eskütételével. A folytatásban megtekinthető lesz a Magyar Honvédség Légi Parádéja, a Magyar Szent István Rend kitüntetésének ünnepélyes átadója, valamint a Szent István-bazilikában tartandó ünnepi szentmise és a Szent Jobb-körmenet.

Az ünnepi tűzijátékot este 9 órától a Duna is közvetíti. A „Tűz és fények játéka” műsort látványos és monumentális drónshow, illetve fényfestés – az Országház, a Nemzeti Galéria valamint a Gellért-hegy felületén – egészíti ki, amely a Margit hídtól a Szabadság hídig nyújt majd lenyűgöző élményt a közönségnek. A tűzijátékkal egy időben az M5 kulturális csatornán Szörényi Levente és Bródy János kultikus rockoperája, az István, a király lesz látható.

A közmédia csatornáinak teljes programkínálata elérhető a mediaklikk.hu oldalon, a Műsorújság menüpontban!

Tovább olvasom

Trending Now

Elege lett az LMBTQ-propagandából, lemondott a Bild szerkesztője

Ralf Schuler többek között a szerkesztőség egyes részeinek “sztálinista duhajkodását” bírálta, de azt is kijelentette hogy a kiadó “ügyetlen, ostoba matricákat gyárt, mintha a szexuális orientáció egyfajta menő életstílus lenne”.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Távozik a Bild német napilap parlamenti szerkesztőségének vezetője, Ralf Schuler – hívta fel a figyelmet az esetre a V4NA hírügynökség. A lemondás oka június elejére nyúlik vissza, amikor a Die Welt című lap megjelentett egy vendégcikket, amely óriási botrányt váltott ki, és amelyről mi is beszámoltunk.

Egy tudományos szerzőkből álló csapat egy olyan tanulmányt publikált az Axel Springer médiavállalat tulajdonában lévő Die Welt című német lapban, amelyben a szakemberek arról értekeznek, hogy “hogyan szexualizálja és neveli át az ARD és a ZDF a gyerekeket”. A szerzők között olyan neves tudósok szerepelnek, mint Alexander Korte, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem vezető tanácsadója, aki mintegy húsz éve foglalkozik transzszexuális nemi diszfóriában szenvedő gyermekek kezelésével. Korte számos interjúban figyelmeztetett arra, hogy a német szövetségi kormány veszélyes javaslatokon dolgozik, amellyel a genderideológiának szeretne megfelelni. Sok más tudóssal együtt Korte is úgy véli, hogy a kormány hozzájárul ahhoz, hogy a transzneműség divattá váljon, és a közelmúltban ennek jeleként ugrásszerűen megnőtt azon fiatal lányok száma, akik transzneműként diagnosztizálták magukat.

Korte szerint a transzlobbi a pszichológiailag instabil lányokat célozza meg, akiknek masszív problémáik vannak a fejlődő nőiességükkel. A transzlobbi ezeknek a lányoknak megoldásként ajánlja a nemváltoztatást.

A szóban forgó tanulmányban a szerzők azt írták, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók is jelentős mértékben befolyásolják a gyerekek világnézetét azzal, hogy állandó témává teszik a transzneműséget.

A nemek megváltoztatását a gyermekek számára könnyű lépésként ábrázolják, és a pubertásblokkolókat, az ellentétes nemű hormonokat, valamint a mellek és a méh sebészi eltávolítását lekicsinylik. Az ilyen intézkedések súlyos és visszafordíthatatlan pszichológiai és fizikai következményeit azonban vagy egyáltalán nem, vagy legfeljebb csak futólag említik

– olvasható a figyelmeztetésben, amely szerint fel kell lépni a gyermekek “ideológiai átnevelése” ellen. “A nyilvánosságnak fel kell nyitnia a szemét. Nem lehet elfogadható, hogy néhány aktivista beszivárogjon a közmédiába az »ébredező« transzideológiájával, hamis állításokat terjesszen a tudomány állítólagos állásáról, és tartósan károsítsa a gyermekek és fiatalok életét” – emelik ki a szakemberek.

A tanulmány publikálása órákon belül óriási port kavart, az LMBTQ-közösség össztüzet zúdított az Axel Springer lapkiadóra és a tanulmány szerzőire. A nyomásgyakorlás végül hamar elérte a célját és az Axel Springer térdre kényszerült. A vállalat vezérigazgatója kínos magyarázkodásra és sűrű bocsánatkérésre kényszerült a vendégcikk miatt. Mathias Döpfner egyenesen “felületesnek, leereszkedőnek és sértőnek” minősítette a tanulmányt, amely a cége égisze alatt került nyilvánosságra. Az LMBTQ-lobbi haragjától megijedő vezérigazgató többször kihangsúlyozta, hogy a cége “évek óta nem csak elfogadja a különböző szexuális identitásokat és életformákat, hanem kifejezetten támogatja is azokat”.

Visszatérve Ralf Schuler lemondására, a szakember élesen bírálta a szerkesztőség egyes részeinek “sztálinista duhajkodását”.

“Az, hogy ellenezzük a vallási szélsőségességet és mindenfajta rasszizmust és szexuális diszkriminációt, jó és fontos. Minden megkülönböztetés gonosz. De a diszkrimináció ellenzése nem jelenti az LMBTQ-mozgalom programjának elfogadását”

– írja lemondólevelében Schuler, aki szerint a lapkiadó Axel Springer “ügyetlen, ostoba matricákat gyárt, mintha a szexuális orientáció egyfajta menő életstílus lenne és egy olyan mozgalom zászlóvivőjévé teszi magát, amely nyelvi és írásbeli szabályokkal rögzített társadalmi konstrukcióra törekszik, és úgy véli, hogy joga van a többségi társadalomnak politikai kánont diktálni”.

“Én mindenkor az egyéni szabadságot védem, de nem csatlakozom semmilyen színű harcoló csoporthoz, és nem akarok a szivárványos zászló alatt dolgozni, mint ahogy más mozgalmak zászlaja alatt sem”

– tette hozzá, majd aggodalmát fejezte ki a Bild jövőjével kapcsolatban is. Úgy véli, hogy ha a lap továbbra is a többség helyett a “hangoskodó mikromilliomosoknak” és a “nemzetközi gazdasági elitnek” kötelezi le magát, az “halálos veszélyt jelent a márka lényegére”.

Tovább olvasom