Trending Now
Jogdíjfizetés nélkül húz hasznot a magyar zenészekből a Spotify
Első hallásra abszurdumnak tűnhet, de tény, hogy a legtöbb internetes zenemegosztó – köztük a legismertebb Spotify – úgy használja profitszerzésre a magyar előadók felvételeit, hogy a muzsikusok döntő többsége egy fillérrel sem részesül a haszonból. Ha a bíróság decemberben másodfokon is a zenészeknek ad igazat, akkor a svéd streamingtársaság is kénytelen lesz jogdíjat fizetni az előadóknak a meghallgatások száma alapján.
A Fővárosi Törvényszék 2020. november 20-án első fokon jogosnak ítélte a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetével (MZTSZ) szövetséges Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) keresetét, miszerint a svédországi bejegyzésű Spotify streamingtársaság a magyar jogszabályok figyelmen kívül hagyásával működteti internetes szolgáltatását. A cég előfizetői díjat szed a felhasználóktól, cserébe hozzáférhetővé (meghallgathatóvá, akár letölthetővé) tesz 40-50 millió felvételt a világ minden tájáról. Szolgáltatása egyszerre tölti be a korábbi hanglemez/CD kereskedések szerepét, de bizonyos értelemben még a zenét sugárzó rádiókét is – írja cikkében a Magyar Nemzet.
Maga a szolgáltatás felhasználói szemszögből nagyszerű.
A zenészszakszervezet szerint a probléma csak az, hogy az évente sokmilliárdos profitot hozó szolgáltatás üzleti modellje a zenészek jogai tekintetében lopáson alapszik.
Mert mi másnak nevezhető az, hogy milliószámra értékesít valaki hangfelvételeket, amelyekért – néhány kivétellel – nem fizet jogdíjat azok előállítóinak: az előadóművészeknek.
Természetesen a világ legdrágább ügyvédeit alkalmazó streamingtársaságnak is megvan a maga jogi érvrendszere arról, hogy szerintük miért nem kell fizetniük, azonban a vonatkozó magyar jogszabály szerencsére ebben az ügyben félremagyarázhatatlan módon fogalmaz – bocsátja előre Gyimesi László, a zenészszakszervezet alelnöke, aki egyben az EJI jogvédő egyesület vezetője. Fontosnak tartja kiemelni, hogy a Spotify elleni keresetük nem előzmény nélküli, hiszen három évvel ezelőtt az EJI nyertesen került ki a másik nagy streamingtársaság, a francia Deezer ellen indított jogdíjperben. Akkor az első fokon nyertes ítélet kihirdetését követően az alperes külföldi társaság peren kívüli alkut ajánlott. Ennek lényege az volt, hogy kifizetnek a magyar előadóművészeknek mindent, ami az ítélet szerint megilleti őket, csak ez maradjon szűk körben, ne csináljon győzelmének nagy médiahírverést a szervezet. A Deezer azóta is fizeti az előadóknak, ami törvény szerint jár nekik. Gyimesi László reméli, hogy a jogvédő iroda hasonló eredményt fog tudni kiharcolni peren kívül a Spotify-jal szemben is, azonban ennek esélye egyre csökken.
Miután első fokon nyertek a zenemegosztóval szemben, a Spotify jogászai fellebbeztek, de egyúttal a másodfokú bírósági tárgyalás halasztását kérték, mondván, ajánlatot készítenek elő egy peren kívüli egyezség érdekében.
Az ajánlat meg is érkezett, de lényegében egyetlen pontja sem volt elfogadható a magyar zenészek számára. A jogvédő iroda vezetője most az újabb ajánlatra vár, csakhogy vészesen közeleg a december elejére kitűzött tárgyalási nap.
Ha a Spotify nem tesz időben elfogadható ajánlatot a jogdíjak jövőbeli letöltésarányos kifizetését illetően, akkor a bíróság fog pontot tenni a vita végére, mi pedig készek leszünk világgá kürtölni a sikerünk hírét. A magyar zenésztársadalomnak nincs mitől tartania, hiszen a bíróság a vonatkozó jogszabályokat csak egyféle módon értelmezheti: ami a jogtulajdonosnak jár, az jár
– mondta Gyimesi László.
A történet pikantériája, hogy a 7-10 ezer hivatásos hazai zenészt és előadóművészt 1920 óta képviselő magyar szakszervezet és jogvédő támaszt követelést olyan nemzetközi streamingcégekkel szemben, amelyek forgalmában a magyar zenei „csomag” valószínű, hogy elenyésző, azonban egy felettük aratott győzelem felbátoríthatja a külföldi zenészképviseleteket is. Eddig csak a spanyol zenészeket képviselő szervezetnek sikerült hasonló módon jogdíjfizetésre kényszerítenie a Spotify-t.
– Fontos tudni a jogi háttér megértéséhez – magyarázza Gyimesi László –, hogy amikor készül egy hangfelvétel, akkor több jogtulajdon keletkezik: a zeneszám jogtulajdonosa egyrészt a kiadó, aki a stúdiófelvételt finanszírozza és promotálja, másrészt a szerző (őt az Artisjus képviseli), harmadrészt az előadó (a zenészek megegyezés szerint valamilyen arányban).
A Spotify arra hivatkozik, hogy a vezető kiadóktól megvásárolták a magyar zenei csomagot és a kiadóknak kellene fizetniük ebből az előadói jogdíjat. Ez azonban csak akkor lenne így, ha erről az előadók vagy képviselőik és a kiadók megegyeztek volna, ez azonban nem történt meg. 2004-ben létrejött ugyan egy megállapodás a zenészszakszervezet, az EJI és a nagy kiadók képviselői között, mely szerint a kiadók utalják a jogdíjakat a zenészeknek, amiről nyilatkozatot is tesznek az EJI-nek, csakhogy a kiadók ezt nem tartották be, az esetek döntő többségében nem fizették ki az előadókat, és az elmúlt 17 év alatt egyetlen alkalommal sem küldtek nyilatkozatot a kifizetésekről.
Ugyanakkor a streamingcégeknek a kiadók azt mondják, hogy rendelkeznek a zenészek jogaival, és a jogdíjakat ki is fizetik nekik, ami valótlanság.
A zenészképviselet ismeretei szerint a kiadók azóta is jogszerűtlenül húznak hasznot a felvételekből, míg a Spotify és a többi streamingtársaság jogilag ott követett el súlyos hibát, hogy nem az EJI-től kérte meg előzetesen az engedélyt a zenészek felvételeinek felhasználására, holott a törvény szerint ez lett volna a helyes eljárás – summázta Gyimesi László az ügy jogi oldalát.
Néha úgy érzem, hogy a „zenei élelmezési lánc” legvégén az előadóművészek vannak, miközben belőlük élnek a kiadók, a menedzserek, a kereskedő/zenemegosztó cégek, a rendezvényszervezők és a média, egyszóval mindenki, aki a zenészek és a közönség között áll. Képviseltjeink – egy német–angol kolléga szavaival élve – úgy érzik magukat, mint az éhes kutyák, akik egy lakomán az asztal körül szaladgálnak, remélve, hogy nekik is leesik egy-egy falat. Persze arra azért mindig ügyelnek az asztal körül ülők, hogy a hazai és világsztárok maradéktalanul megkapják, ami jár nekik, hogy ne legyen botrány. A szupersztárok azonban a világ zeneiparának csak a csúcsát képezik, a piramis nagy részét – idetartozik szinte az összes magyar előadóművész és zenekar is – mindeddig csak kihasználták, illetve gyakran kijátszották egymás ellen. Remélt győzelmünkkel Magyarországon ennek talán vége!
A Deezer és a Spotify után felkészül az Apple Music és a YouTube Music.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.