Kövess minket!

Trending Now

Jog és technológia: bíróságok helyett techóriások döntenek az emberi jogokról

A digitalizáció az összes alapjogunkat érinti, és egyelőre nehéz fogást találni rajta.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Része lesz-e a hagyatékunknak egy videójáték-profil, amelybe sok pénzt öltünk? Forgalomképes-e a digitális személyiségünk? Dönthet-e a Facebook az emberi jogokról a bíróságok helyett? A jognak pillanatnyilag egyáltalán nincsenek kész válaszai arra, hogy mit kezdjen a technológiai fejlődés által generált kihívásokkal – mondta Menyhárd Attila, az ELTE professzora a digitalizáció és az alapjogok összefüggéseit tárgyaló 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon. Miközben az algoritmusok átláthatatlansága terepet ad a diszkriminációnak, sértheti a magánélethez és a tulajdonhoz való jogot, a közösségi média térnyerésével – a bíróságok helyett – piaci szereplők döntenek arról, hogy az egyik emberi jog védelmét egy másik elé helyezik. A jognak az üzleti szereplők megregulázása helyett azonban inkább rugalmasan kellene hozzáállnia a technológiához, különben nem lesznek eszközei sem a lekövetésére.

Az alapvető jogok és a digitalizáció rendkívül összetett kérdéseire fókuszáló tanácskozás többek között arra kereste a választ, hogy

  • milyen hatással van a digitalizáció az alapjogok érvényesülésére,
  • kinek a tulajdona a digitálisan keletkezett adat, illetve, hogy
  • általában mi a jog és a jogalkotó szerepe az élet egyre több területét átható és meghatározó digitalizációs folyamatban.

A digitalizáció kikerüli a jogrendszert, és az összes alapjogunkat érinti

„A digitalizáció ma már könnyedén képes kikerülni a jogrendszer számos területén – különösen a civil jogalkalmazásra és normaképződésre igaz ez – a kevésbé komfortos szabályozást, amihez az általa teremtett globális lehetőségek adják meg az alapot. A Bitcointól például világszerte tartózkodik a jogalkotás és az ítélkezés is” – hangsúlyozta előadásában Parti Tamás. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökhelyettese, aki egyben a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője, hozzátette, a jognak ezért egy rendkívül bonyolult kölcsönhatásrendszert kell kezelnie. Szerinte a digitalizáció és az emberi jogok kapcsolatát interdiszciplináris megközelítéssel érdemes vizsgálni, amelyre a komplexitás elméletek a legalkalmasabbak.

„Az alapjogok hálózatát vizsgálva világossá válik, hogy egy komplex rendszerről van szó. Bármely alapjog érintett egy digitalizációs folyamattal, a következő lépcsőben már mindegyik az lesz”

– emelte ki. Ha például a tulajdonjog érintett, ez közvetlenül kapcsolódik 12 másik alapjoghoz. Ezért nem lehet azt mondani, hogy a technológia az egyik vagy másik alapjogunkat jobban érintené, mint a másikat, mert valójában minden jogviszonyunkban az összes alapjogunkkal veszünk részt, csak a hangsúlyuk eltérő érintettségű.

Feloldhatatlan ellentét a biztonság és a versenyképesség között

„Alapvetően a technológia által generált kockázatok határozzák meg, hogy a jognak hogyan kell reagálnia már most a jelenségekre” – hívta fel a figyelmet Menyhárd Attila. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára szerint az egyik ilyen kockázat az algoritmusok okozta átláthatatlan döntéshozatal.

Példaként a közösségi médiát említette, ahol nem tudjuk, milyen tartalom miért került elénk, mi az a valami, ami kiszűr minket valahonnan, vagy mi az, ami megszünteti egy jogosultságunkat.

Egy további probléma, hogy egy káresetnél nem tudjuk, hogy az adott algoritmus milyen működési elvek szerint, milyen adatokra alapozva eredményezte az okozott kárt. De nem tudjuk kiszűrni a hátrányos megkülönböztetést sem az algoritmusok ismerete nélkül, ahogy fennáll a magánélethez való jog sérelmének a lehetősége is – mondta a professzor.

Szerinte a jognak az alappilléreket kell keresnie a problémák kezelésénél: ilyen

  • a személyes autonómia védelme,
  • a károk megelőzése és az, hogy
  • az algoritmusok tisztességesek és megismerhetők legyenek.

„Az alapvető probléma az, hogy pillanatnyilag a jognak egyáltalán nincsenek kész válaszai a technológia által generált kihívásokra. Elsősorban azért nincsenek, mert ehhez két egymást kizáró tényezőnek kéne kibékülnie egymással: az egyik a gazdasági versenyképesség folyamatos növelésének az igénye, a másik a jogvédelmi garanciák megtartása. Az, hogy egyszerre legyünk biztonságosak és versenyképesek, soha nem megy” – fogalmazott Menyhárd Attila.

Ki a felelős a diszkriminatív algoritmusért?

Menyhárd Attila több, a mindennapi életet átszövő aktuális példát is hozott a problémakör érzékeltetésére. A munkajogi jogviszonyokban például napi szinten felmerülő kérdés, hogy az álláspályázatokat rangsoroló algoritmusok mennyire működnek diszkriminatív módon, miközben a munkáltató, aki megvásárolta a szoftvert, maga sem ismeri az algoritmus működését, tehát felelős sem lehet érte. De

az adatvédelem és a magánélethez való jog problémás terepe például az is, ha a munkáltató egy álláspályázatnál figyelembe veszi az aspiráns közösségimédia-profilját a beleegyezése nélkül. 

Az egészségügyi ágazatban az adattulajdon, a diagnosztikai és kezelési adatok felhasználásának lehetősége komoly kérdés. Például az, hogy kit illet a profit, ha valaki az adatokat felhasználva nagy pénzt keres? Az Egyesült Államokban per is volt abból, hogy valaki megkérdőjelezte az adatfelhasználás jogszerűségét egy ilyen helyzetben. Szintén nehéz kérdés, ki viseli a felelősséget egy olyan mesterségesintelligencia-alapú diagnosztikai szoftver esetében, amely egy sötét bőrű pacienst azért nem diagnosztizál megfelelően, mert a szoftvert világos bőrű emberekre paraméterezték? Vagy, ha felvásárol egy cég egy magánkórházat, azzal együtt jár-e automatikusan a páciensek adatainak megvásárlása is?

Dönthet-e az alapvető jogokról a Facebook?

A közösségi média terjedésével egyre gyakrabban fordul elő, hogy az alapvető jogokról nem az arra hivatott bíróság, hanem egy-egy üzleti szereplő dönt. Például a platformot biztosító szolgáltató letilt egy politikusi nyilatkozatot. Sokan vizsgálják a kérdést, hogy az amerikai elnök szólásszabadsága korlátozható-e más személyek védelme érdekében. Felléphet-e vagy fel kell-e lépnie a Facebooknak ezekben az esetekben, vagy ez kizárólag a bíróságok feladata? Miközben az ilyen ügyekben egyáltalán nincsenek bírósági döntések, főleg nem beszélhetünk bírósági döntések sokaságáról, amelyek valamilyen irányt adhatnának. De ha lennének, akkor is minden esetet, tényállást külön kellene megvizsgálni, hiszen minden eset egyedi mérlegelést kíván.

„Amikor az állam úgy gondolja, hogy megregulázhatók ezek a platformok, akkor rosszul gondolja. Sokkal inkább együttműködésben kellene gondolkodni, mert nem tudunk olyan szabályokat írni, amelyek ki tudják kényszeríteni ezeknek a jogoknak a megfelelő priorizálását” – hangsúlyozta Menyhárd Attila. Szerinte rugalmasabb megközelítésre lesz szükség rendszerszinten, mert egyre több olyan technológiai eszköz és jelenség lesz, amelyre nincs megfelelő válaszunk.

Mi lesz az adatainkkal a halálunk után?

Kiemelte, hogy a bírói gyakorlatot is kezdi elérni például az a kérdéskör, hogy mi lesz az adatainkkal, ha meghalunk. Mindezt nehezíti, hogy személyiségünknek vannak olyan megjelenési formái, amelyek forgalomképessé váltak. De szintén izgalmas kérdés, hogy egy videójátékban nyitott profil, amelybe valaki rengeteg pénzt tett be, része lesz-e a jövőben a hagyatéknak?

Ugyanígy biztosan szükség lesz az írásbeliség újragondolására is. „Nagy a bizonytalanság és jelenleg nagyon konzervatív a bírósági attitűd, amely ragaszkodik a papírhoz, miközben a piacon már egészen más eszközöket alkalmaznak” – mondta Menyhárd Attila. Szerinte érdekes kérdés, ha egy tableten aláír valaki valamit, akkor ez mennyire írásbeli vagy sem. Ahogy a szerződések és végrendeletek kapcsán is elsősorban azt a kérdést érdemes feltenni, hogy az írásbeliségnek valójában mi a funkciója. Ez egy önmagában vett érték, vagy inkább a bizonyítás felől érdemes vizsgálni. Ha igen, akkor egy számítógépen írt végrendelet is megfelelő lehet, hiszen a metaadatokból meg lehet állapítani – ahogy erre Ausztráliában bírósági döntés is van – hogy a végrendeletet ki írta.

Trending Now

A jövő magyar startupjait díjazták az Antenna Hungária startup versenyén

A Demo Day-jel és díjátadóval véget ért az egyik legjelentősebb vállalati startup program idei eseménye, az AHa!Brainstore Startup Verseny 4.0., amelyen a nyertes termékek között volt okos babamonitor, mezőgazdasági drónrendszer, elektromos légi jármű és személyi vészjelző rendszer is – közölte az Antenna Hungária csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az idén negyedik alkalommal mutatkoztak be az Antenna Hungária, és partnerei, az MFB csoporthoz tartozó Hiventures, a Telenor, az Input Program és a Drukka Startup Studio által meghirdetett AHa!Brainstore Startup Versenyen az ígéretes, prototípussal rendelkező magyarországi induló vállalkozások – írták.

A verseny fő fókuszterületei az Antenna Hungária tevékenységéhez illeszkedően az IoT, a dróntechnológia, a multimédia/streaming, az IT-biztonság, az e-sport, a mesterséges intelligencia és az 5G voltak.

Ismertették, az AHa!Brainstore Startup Verseny 4.0 megmérettetésre mintegy hatvan csapat jelentkezett. A kétkörös interjún kiválasztott tizenegy csapat a háromhetes felkészülés során előadássorozaton, célzott szakértői workshopokon vehetett részt, emellett mentorok is segítették a szakmai fejlődésben. A csapatok a verseny záróeseményén, a november 25-i Demo Day-en az Antenna Hungária, a stratégiai és szakmai partnerek képviselőiből álló zsűri, valamint a szakmai közönség előtt mutathatták be ötleteiket, megoldásaikat.

Mándi Gábor, az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese a közleményben hangsúlyozta, a magyar telekommunikációs szektor meghatározó vállalataként az Antenna Hungária elkötelezett a szellemes és piacképes ötletekkel rendelkező hazai startupok és innovatív projektek szakmai támogatása mellett. A csapatok érettsége és felkészültsége egyértelműen a hazai startup ökoszisztéma fejlődését tükrözi az elmúlt évekhez képest – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.

A tájékoztatás szerint a legjobb pitch a Dreamsense – okos babamonitor rendszer lett. Közönségetdíjat nyert a Marketyour.store – robotizált e-commerce termékfotózás.

A leginnovatívabb csapat kategóriában elimerést kapta a BugProve – IoT biztonságtechnikai rendszer, az Agron-Mi – mezőgazdasági drón- és AI megoldások.

A legjobb közép-magyarországi régión kívüli csapatokat elismerő Input program különdíjat kapott az Orca Aerospace – elektromos légijármű, a Change Hungary – okos jótékonykodási megoldás, valamint a Kezedben a biztonságod – személyi vészjelző rendszer.

A legaktívabb csapattag kategória díjazottjai Fedor Anna, Fodor Gábor, Kovács Balázs, Rózsvölgyi Péter, Szász Attila lett.

Tovább olvasom

Trending Now

Netflix: a Médiatanács tehetetlen

Bár a magyarok körében a legismertebb és leginkább használt amerikai streaming szolgáltató, a Neflix is felelősséggel tartozik a gyermekvédelmi törvényben foglaltak betartásáért, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve annak Médiatanácsa csak magyar joghatóság alá tartozó ügyekben tud eljárni.

Közzétéve:

Pixabay

A kiskorúakra káros médiatartalmakat ugyanakkor – a magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltatásokon túl –hivatalból és bejelentés alapján is ellenőrizhetik, ami jogsértés esetén eljáráshoz is vezethet – ismerteti a Magyar Nemzet.

A médiatörvény rendelkezései nem vonatkoznak az összes, magyar nyelven és Magyarországon elérhető lekérhető médiaszolgáltatásra, mivel a törvény hatálya csak a Magyarország területén székhellyel rendelkező médiaszolgáltatókra terjed ki

– válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs Igazgatósága, annak kapcsán, hogy az amerikai Netflix esetében, amelyik LMBTQ-karaktereket is megjelenítő mesét közvetít az óvodások számára, számonkérhető-e a gyermekvédelmi törvény vonatkozó része.

A tájékoztatás szerint mivel a Netflix (HU) elnevezésű lekérhető médiaszolgáltatást üzemeltető médiaszolgáltató Hollandiában bejegyzett társaság, ezért e külföldön bejegyzett médiaszolgáltatásra – noha magyar nyelven és Magyarországon elérhető – nem terjed ki a médiatörvény hatálya. Ennek megfelelően a szolgáltatással kapcsolatban felmerülő problémákat a magyar hatóság érdemben nem vizsgálhatja – rögzítették, megjegyezve:

a médiaszolgáltatóra annak az országnak a joga vonatkozik, amelyben a székhelye található, tehát a Netflixnek a holland szabályozásnak kell megfelelnie,

ennek sérelme esetén pedig a Commissariaat voor de Media (a holland társhatóság) jogosult eljárni.

A hatóság Kommunikációs Igazgatósága ugyanakkor hangsúlyozta: az NMHH és a Médiatanács kiemelt fontosságú feladata a gyermekek és kiskorúak védelme a számukra káros médiatartalmakkal szemben, ezért

a magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltatásokon túl – hivatalból és bejelentés alapján is – rendszeresen ellenőrzi a Magyarországon elérhető, de külföldi joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatókat is.

Ha pedig az ellenőrzés során jogsértés merül fel, a magyar hatóság a kifogásolt műsorszámokat további vizsgálat lefolytatása céljából megküldi a külföldi médiahatóságnak –magyarázták. Az eljárásuk eredményéről pedig – fűzték hozzá – a társszervezet a NMHH-nak, illetve a Médiatanácsnak is tájékoztatást ad.

Ismert,

a több mint száz LMBTQ-sorozat mellett idén nyáron egy új, óvodáskorú gyermekeknek szóló animációs rajzfilmsorozattal jelentkezett a Netflix, amelyben három LMBTQ-karakter is feltűnik.

A korhatár nélküli, gyermekeknek szóló oktatóműsorként titulált animációs rajzfilm egy bátor és kíváncsi hatéves kislány, Ridley Jones történetét követi nyomon, aki édesanyja és nagymamája segítségével egy múzeum gondnokaként működik, ahol éjszaka minden életre kel. A kalandosnak ígérkező gyermekmese ugyanakkor csendben megragadja a lehetőséget a legkisebbek érzékenyítésére is, ugyanis a sorozat egyik főszereplője egy nonbináris bölény, de feltűnik benne egy múmialány is, akinek két apukája van.

Az eset kapcsán ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász megerősítette: a gyermekvédelmi törvény 6/A paragrafusa szerint tilos a 18 éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását és a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. Hangsúlyozta,

ez a rendelkezés a Netflixre is vonatkozik, ami – bár szabadon meghatározhatja a szolgáltatása tartalmát – felelős a jogszabályok betartásáért.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Álhíreket gyárt a Momentum, a balos hírportál segíti

Az utóbbi két napból csak néhány példa: évente tízmilliós parkolás, luxustaxizás, kétszázmilliós tesztmegsemmisítési költség az Országos Kórházi Főigazgatóságnál. A valóság? Az már kevésbé érdekli őket. Hírlapi kacsavadászatot tartott a Mediaworks Hírcentruma.

Közzétéve:

Borítókép: Donáth Anna és Kerpel-Fronius Gábor momentumos politikusok egy tüntetésen, fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Tompos Márton frissen kinevezett momentumos szóvivő tett arról, hogy a nyilvánosság hamar megismerje a nevét, ugyanis az elmúlt napokban két, szédületes baromságokat tartalmazó álhírt jelentetett meg az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) kapcsán a Facebook-oldalán, amit a baloldali sajtó sikeresen át is vett. Tompos egyébként a Momentum „KorrupcióVadász” munkacsoportjának vezetője – írja a Mediaworks Hírcentruma nyomán a Magyar Nemzet.

 – Az Országos Kórházi Főigazgatóság idei szerződéslistájából kiderül, hogy évi bruttó 10,7 millióért bérelnek három parkolóhelyet a vezetőknek a Szent István téri mélygarázsban 

– írta Tompos a Facebook-oldalán. Azt persze nem tudni, hogy a „korrupcióvadász” honnan szedte, hogy egy évre ennyi a bérleti díj. Az összeget az Okfő szerződéslistájából nyomozta ki. 

A dokumentum kapcsán árulkodó, hogy míg a legtöbb szerződésnél fel van tüntetve a listában annak lejárati dátuma, ennél a konkrét parkolóbérlésnél (és még néhány tételnél) nincs. Aki persze nem ismeri a közigazgatási rendszert, annak fogalma sem lehet arról, hogy miért van ez így. 

A végdátum hiánya a szakavatottak számára azt jelenti: egy több éves keretszerződésről van szó, amely határozatlan időre szól, a benne feltüntetett összeg azonban biztosan nem egy évre vonatkozik. Az államigazgatási gyakorlat szerint ezek a megállapodások jellemzően 3-4 éves periódusra szólnak, vagyis az Okfő igazgatói pontosan annyiért parkolnak, mint mindenki más azon a környéken: évi 2-3 millió forintért.

Tompos vadász azonban itt nem állt meg: 16,5 millió forintos taxiszerződést is talált! Három évre egy 800 főt foglalkoztató intézménynél! Világbotrány. 

A főigazgatóság minderre így reagált: 

„Az Okfő szeretné egyértelművé tenni, hogy nem igazak azok a hírek, amelyek szerint az Okfő többszörösen túlárazva bérel parkolóhelyeket a belvárosban. A Belügyminisztérium a saját parkolójában ugyanis csak egyetlen gépkocsinak tud parkolóhelyet biztosítani, az Okfő egyéb gépjárművei részére nem.

 A járvány elleni védekezés során azonban akár napi több alkalommal is szükségessé válik az Okfő fővárosi telephelyein dolgozó munkatársainak a Belügyminisztériumban vagy az Emberi Erőforrások Minisztériumában történő megjelenése, ezért került sor három gépkocsi részére parkolóhely bérlésre, autónként havi 64 173 forintos áron. A beszerzés során hivatalunk minden hatályos jogszabályt betartott. 

Ugyancsak nem igaz az az állítás, amely szerint luxustaxi-szerződést kötött volna az Okfő. Az éves keretszerződés ugyanis tartalmazza az Okfő összes Budapest Taxival kapcsolatos taxikártyáját (ügyintézői taxikártya). Az Okfő taxiforgalma átlagosan 300 000 forint körül alakul havonta. Egy több mint 800 fő dolgozót foglalkoztató, 10 fővárosi telephellyel rendelkező szervezet esetében mindez nem tekinthető kiugrónak.” 

A hab a tortán pedig a Lakner Zoltán baloldali politológus neve által fémjelzett Jelen hírportálon megjelent álhír volt, amely szintén futótűzként terjedt el a balliberális médiában: az Okfő 206 millió forintért semmisített meg 5 milliárd forintnyi értékű, lejárt PCR-tesztet. A valóságot azonban már az Okfő közleménye tartalmazza: 

„Nem 200 millióért, hanem 239 ezer forintért történt lejárt szavatosságú, fel nem használható PCR-tesztek megsemmisítése a szakmai előírásoknak megfelelően.” 

Hozzátették: „a beszerzett PCR-tesztek a kórházak számára folyamatosan rendelhetők a koronavírus-járvány kezdete óta. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a rövid idő alatt eredményt adó, így a járvány hatékonyabb kezelését biztosító gyorstesztek megjelenése visszaszorította a PCR-tesztek felhasználási mennyiségét. Az egészségügyben mindig a betegbiztonság a legfontosabb szempont, éppen ezért a betegellátás során nem használható fel olyan eszköz vagy készítmény, amely lejárt szavatosságú.”

Bravúros napokat tudhat maga mögött a baloldali sajtó.

Tovább olvasom