Kövess minket!

Trending Now

Jog és technológia: bíróságok helyett techóriások döntenek az emberi jogokról

A digitalizáció az összes alapjogunkat érinti, és egyelőre nehéz fogást találni rajta.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Része lesz-e a hagyatékunknak egy videójáték-profil, amelybe sok pénzt öltünk? Forgalomképes-e a digitális személyiségünk? Dönthet-e a Facebook az emberi jogokról a bíróságok helyett? A jognak pillanatnyilag egyáltalán nincsenek kész válaszai arra, hogy mit kezdjen a technológiai fejlődés által generált kihívásokkal – mondta Menyhárd Attila, az ELTE professzora a digitalizáció és az alapjogok összefüggéseit tárgyaló 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon. Miközben az algoritmusok átláthatatlansága terepet ad a diszkriminációnak, sértheti a magánélethez és a tulajdonhoz való jogot, a közösségi média térnyerésével – a bíróságok helyett – piaci szereplők döntenek arról, hogy az egyik emberi jog védelmét egy másik elé helyezik. A jognak az üzleti szereplők megregulázása helyett azonban inkább rugalmasan kellene hozzáállnia a technológiához, különben nem lesznek eszközei sem a lekövetésére.

Az alapvető jogok és a digitalizáció rendkívül összetett kérdéseire fókuszáló tanácskozás többek között arra kereste a választ, hogy

  • milyen hatással van a digitalizáció az alapjogok érvényesülésére,
  • kinek a tulajdona a digitálisan keletkezett adat, illetve, hogy
  • általában mi a jog és a jogalkotó szerepe az élet egyre több területét átható és meghatározó digitalizációs folyamatban.

A digitalizáció kikerüli a jogrendszert, és az összes alapjogunkat érinti

„A digitalizáció ma már könnyedén képes kikerülni a jogrendszer számos területén – különösen a civil jogalkalmazásra és normaképződésre igaz ez – a kevésbé komfortos szabályozást, amihez az általa teremtett globális lehetőségek adják meg az alapot. A Bitcointól például világszerte tartózkodik a jogalkotás és az ítélkezés is” – hangsúlyozta előadásában Parti Tamás. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökhelyettese, aki egyben a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője, hozzátette, a jognak ezért egy rendkívül bonyolult kölcsönhatásrendszert kell kezelnie. Szerinte a digitalizáció és az emberi jogok kapcsolatát interdiszciplináris megközelítéssel érdemes vizsgálni, amelyre a komplexitás elméletek a legalkalmasabbak.

„Az alapjogok hálózatát vizsgálva világossá válik, hogy egy komplex rendszerről van szó. Bármely alapjog érintett egy digitalizációs folyamattal, a következő lépcsőben már mindegyik az lesz”

– emelte ki. Ha például a tulajdonjog érintett, ez közvetlenül kapcsolódik 12 másik alapjoghoz. Ezért nem lehet azt mondani, hogy a technológia az egyik vagy másik alapjogunkat jobban érintené, mint a másikat, mert valójában minden jogviszonyunkban az összes alapjogunkkal veszünk részt, csak a hangsúlyuk eltérő érintettségű.

Feloldhatatlan ellentét a biztonság és a versenyképesség között

„Alapvetően a technológia által generált kockázatok határozzák meg, hogy a jognak hogyan kell reagálnia már most a jelenségekre” – hívta fel a figyelmet Menyhárd Attila. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára szerint az egyik ilyen kockázat az algoritmusok okozta átláthatatlan döntéshozatal.

Példaként a közösségi médiát említette, ahol nem tudjuk, milyen tartalom miért került elénk, mi az a valami, ami kiszűr minket valahonnan, vagy mi az, ami megszünteti egy jogosultságunkat.

Egy további probléma, hogy egy káresetnél nem tudjuk, hogy az adott algoritmus milyen működési elvek szerint, milyen adatokra alapozva eredményezte az okozott kárt. De nem tudjuk kiszűrni a hátrányos megkülönböztetést sem az algoritmusok ismerete nélkül, ahogy fennáll a magánélethez való jog sérelmének a lehetősége is – mondta a professzor.

Szerinte a jognak az alappilléreket kell keresnie a problémák kezelésénél: ilyen

  • a személyes autonómia védelme,
  • a károk megelőzése és az, hogy
  • az algoritmusok tisztességesek és megismerhetők legyenek.

„Az alapvető probléma az, hogy pillanatnyilag a jognak egyáltalán nincsenek kész válaszai a technológia által generált kihívásokra. Elsősorban azért nincsenek, mert ehhez két egymást kizáró tényezőnek kéne kibékülnie egymással: az egyik a gazdasági versenyképesség folyamatos növelésének az igénye, a másik a jogvédelmi garanciák megtartása. Az, hogy egyszerre legyünk biztonságosak és versenyképesek, soha nem megy” – fogalmazott Menyhárd Attila.

Ki a felelős a diszkriminatív algoritmusért?

Menyhárd Attila több, a mindennapi életet átszövő aktuális példát is hozott a problémakör érzékeltetésére. A munkajogi jogviszonyokban például napi szinten felmerülő kérdés, hogy az álláspályázatokat rangsoroló algoritmusok mennyire működnek diszkriminatív módon, miközben a munkáltató, aki megvásárolta a szoftvert, maga sem ismeri az algoritmus működését, tehát felelős sem lehet érte. De

az adatvédelem és a magánélethez való jog problémás terepe például az is, ha a munkáltató egy álláspályázatnál figyelembe veszi az aspiráns közösségimédia-profilját a beleegyezése nélkül. 

Az egészségügyi ágazatban az adattulajdon, a diagnosztikai és kezelési adatok felhasználásának lehetősége komoly kérdés. Például az, hogy kit illet a profit, ha valaki az adatokat felhasználva nagy pénzt keres? Az Egyesült Államokban per is volt abból, hogy valaki megkérdőjelezte az adatfelhasználás jogszerűségét egy ilyen helyzetben. Szintén nehéz kérdés, ki viseli a felelősséget egy olyan mesterségesintelligencia-alapú diagnosztikai szoftver esetében, amely egy sötét bőrű pacienst azért nem diagnosztizál megfelelően, mert a szoftvert világos bőrű emberekre paraméterezték? Vagy, ha felvásárol egy cég egy magánkórházat, azzal együtt jár-e automatikusan a páciensek adatainak megvásárlása is?

Dönthet-e az alapvető jogokról a Facebook?

A közösségi média terjedésével egyre gyakrabban fordul elő, hogy az alapvető jogokról nem az arra hivatott bíróság, hanem egy-egy üzleti szereplő dönt. Például a platformot biztosító szolgáltató letilt egy politikusi nyilatkozatot. Sokan vizsgálják a kérdést, hogy az amerikai elnök szólásszabadsága korlátozható-e más személyek védelme érdekében. Felléphet-e vagy fel kell-e lépnie a Facebooknak ezekben az esetekben, vagy ez kizárólag a bíróságok feladata? Miközben az ilyen ügyekben egyáltalán nincsenek bírósági döntések, főleg nem beszélhetünk bírósági döntések sokaságáról, amelyek valamilyen irányt adhatnának. De ha lennének, akkor is minden esetet, tényállást külön kellene megvizsgálni, hiszen minden eset egyedi mérlegelést kíván.

„Amikor az állam úgy gondolja, hogy megregulázhatók ezek a platformok, akkor rosszul gondolja. Sokkal inkább együttműködésben kellene gondolkodni, mert nem tudunk olyan szabályokat írni, amelyek ki tudják kényszeríteni ezeknek a jogoknak a megfelelő priorizálását” – hangsúlyozta Menyhárd Attila. Szerinte rugalmasabb megközelítésre lesz szükség rendszerszinten, mert egyre több olyan technológiai eszköz és jelenség lesz, amelyre nincs megfelelő válaszunk.

Mi lesz az adatainkkal a halálunk után?

Kiemelte, hogy a bírói gyakorlatot is kezdi elérni például az a kérdéskör, hogy mi lesz az adatainkkal, ha meghalunk. Mindezt nehezíti, hogy személyiségünknek vannak olyan megjelenési formái, amelyek forgalomképessé váltak. De szintén izgalmas kérdés, hogy egy videójátékban nyitott profil, amelybe valaki rengeteg pénzt tett be, része lesz-e a jövőben a hagyatéknak?

Ugyanígy biztosan szükség lesz az írásbeliség újragondolására is. „Nagy a bizonytalanság és jelenleg nagyon konzervatív a bírósági attitűd, amely ragaszkodik a papírhoz, miközben a piacon már egészen más eszközöket alkalmaznak” – mondta Menyhárd Attila. Szerinte érdekes kérdés, ha egy tableten aláír valaki valamit, akkor ez mennyire írásbeli vagy sem. Ahogy a szerződések és végrendeletek kapcsán is elsősorban azt a kérdést érdemes feltenni, hogy az írásbeliségnek valójában mi a funkciója. Ez egy önmagában vett érték, vagy inkább a bizonyítás felől érdemes vizsgálni. Ha igen, akkor egy számítógépen írt végrendelet is megfelelő lehet, hiszen a metaadatokból meg lehet állapítani – ahogy erre Ausztráliában bírósági döntés is van – hogy a végrendeletet ki írta.

Trending Now

NMHH-elnök: az internet szabályozása az állam és a piaci szereplők közös felelőssége

Az Internet Hungary című kétnapos konferencia keddi megnyitóján Koltay András kifejtette: az internet ellenáll a hagyományos szabályozási megközelítésnek, és ez közös felelősséget telepít – a jogrendszer szintjén is – az állam egyes szerveire, a piaci szereplőkre és magukra a felhasználókra, fogyasztókra is.

Közzétéve:

Borítókép: Koltay András, az NMHH elnöke beszédet mond az Internet Hungary 2022 konferencia megnyitóján Siófokon, a Hotel Azúrban 2022. október 4-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a siófoki rendezvényen kitért arra, hogy a médiaszabályozás “alapvető mítoszai” ma is érvényesek: ma is azonosíthatók a piaci hibák, a monopóliumra való hajlam, azok a veszélyek, amelyeket a közösség szenvedhet el, és ma is fontos a szabályozás biztosította egyéni szabadság és közérdek.

Azt mondta, a hatóság szerepe átalakulóban van.

2010-ben – az akkori médiatörvényt érő kritikák szerint – az online média szabályozása még “ördögtől valónak” tűnhetett, az elmúlt tizenkét évben azonban az Európai Unió is egyre jobban fordul az internet szabályozása felé – tette hozzá.

Felidézte: az audiovizuális irányelv 2018-as módosítása – a hagyományos média mellett – már tartalmazza a videomegosztókat, az október végén elfogadni tervezett, digitális szolgáltatásokról szóló törvény (Digital Services Act) az online platformokat szabályozza, és két hete szivárgott ki az EU médiaszabadságról szóló törvénytervezete, amely egy sor klasszikus médiaszabályozási kérdést kíván európai szinten harmonizálni.

A hatóság elnöke közölte, az NMHH feladata lesz meghatározni, hogyan lehet fellépni a magyar joghatóságon kívül eső nagy videomegosztókkal, online platformokkal szemben, és számonkérni az előírásokat a versenyhátrányban lévő, magyar joghatóság alatt lévő szolgáltatásokon.

Nagy a tét

Koltay András beszélt arról is, a hatóság olyan ügyekben is próbál segítséget nyújtani, mint a gyermekvédelem, a médiatudatosság, a fogyasztóvédelem és az online platformokkal kapcsolatos problémák kezelése. Az NMHH az elmúlt hónapokban ezekkel kapcsolatos programokat indított el, amelyeknek remélhetően rövid időn belül látható eredményük lesz – fűzte hozzá.

A konferencia címére (Digitális teremtés – a paradicsom másik oldala) utalva megjegyezte: ma sincs két világ, “a digitális világ nem tud kiszabadulni a valóságból”.

“Ha az internet sodró erejére, a kultúrát, társadalmat átalakító hatásaira gondolunk, és arra, hogy Magyarország sokszor milyen védtelenül tud állni az ilyen erejű behatásokkal szemben, nem túlzás azt mondani, hogy a tét a magyar kultúra, a működő demokrácia, az egészséges lelkületű magyar társadalom fennmaradása”

– fogalmazott az NMHH elnöke.

Tovább olvasom

Trending Now

Elhunyt az Oscar-gálák egyik legnagyobb botrányának főszereplője

Elhunyt 75 évesen Sacheen Littlefeather, színésznő és kisebbségi jogi aktivista, akit azután ismert meg a nyilvánosság, hogy 1973-ban Marlon Brando nevében visszautasította az Oscar-díjat, melyet A keresztapa című filmben nyújtott alakításáért ítéltek a színésznek – közölte az amerikai filmakadémia.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Littlefeathernél 2018 márciusában diagnosztizáltak mellrákot, a színésznő és aktivista vasárnap szerettei körében, a kaliforniai Novato városában halt meg.

Brando 1973-ban az apacs aktivistát küldte maga helyett az Oscar-díjátadóra, így akart tiltakozni Hollywood rasszizmusa ellen, mivel szerinte az őslakosok nem kaptak megfelelő szerepeket. Ekkor zajlott az Amerikai Indián Mozgalom (American Indian Movement) által szervezett dél-dakotai Wounded Knee-i tüntetés is, mely szintén az őslakosok jogai mellett állt ki, azonban a média hallgatott róla.    

Littlefeather a díjátadón egy 15 oldalas közleményt szeretett volna felolvasni, végül egy percet kapott a szervezőktől, hogy összefoglalja az üzenetét, majd elvezették.

A botrány idén, majdnem 50 évvel később, idén júniusban kapott újból reflektorfényt, ugyanis az Oscar-díjakat odaítélő amerikai filmakadémia bocsánatot kért a Littlefeathertől a vele szemben tanúsított bánásmód miatt:

“A bántalmazás, amit ki kellett állnia a beszéde miatt, jogtalan és indokolatlan volt. Az érzelmi sérülés, amit át kellett élnie, és amire az egész filmes karrierje ráment, helyrehozhatatlan. Az ön által tanúsított bátorságot túl hosszú ideig hagyták figyelmen kívül. Szeretnénk ezért a bocsánatát kérni, és kifejezni mélységes tiszteletünket ön iránt” – írta David Rubin, az Akadémia akkori elnöke a június 18-án kiadott bocsánatkérő levelében.

A bocsánatkérésre az egykori színésznő is reagált: “Teljesen megdöbbentem. Soha nem gondoltam volna, hogy megélem ezt a napot”.

2021-ben jelent meg a színésznő életéről és civil aktivizmusáról szóló dokumentumfilm, a Sacheen: Breaking the Silence.

Bár volt néhány kisebb szerepe, Littlefeather azt mondta, az Oscar-botrány után Hollywoodban feketelistára került, ezért visszatért San Franciscóba, hogy folytassa civil aktivizmusát, színházi és egészségügyi munkáit.

Tovább olvasom

Trending Now

A DatAdat és a dollárbaloldal

A DadAdat és holdudvara mára teljesen átszőtte a külföldről finanszírozott magyarországi baloldalt. A cégcsoportnak számos külföldi vállalkozása van, a bécsiben például az amerikai Demokrata Párt emberei a többségi tulajdonosok. A cégháló működésében részt vesz a Gyurcsány-kormány hátországa, továbbá Bajnai Gordon és egykori titkosszolgálati minisztere is. A vállalat adatvédelmi aggályokat is felvető választási machinációi miatt a magyar hatóságok jelenleg is nyomoznak.

Közzétéve:

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Érdemes bemutatni, hogy a DatAdat-csoport feje, Bajnai Gordon ki is valójában. Túl azon, hogy egy volt kormányfőről és egy sikeres üzletemberről van szó, érdemes felidézni, hogy mit is mondott róla régi harcostársa, Gansperger Gyula – írja a Magyar Nemzet.

Minden összeáll, mint a tejbegríz

„Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak. (…) Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon. Most a szónak nem a rossz értelmében véve. Nem. Ő az a miniszter, volt miniszter, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel. Nyilván nem (…) a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom micsodák, tehát megvan ennek a rendszere. (…) Minden ennek a tábornak, akármit is mond a Gyurcsány meg a többi, minden külföldről jön. Tehát, ez nem állt volna össze, mint a tejbegríz.”

Gansperger Gyula tehát így jellemezte Bajnai Gordont a Városháza eladásával összefüggésben zajló tárgyalások során. Ehhez nincs is mit hozzátenni.

A DatAdat-cégcsoport fő magyarországi vállalatát, a DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaságot egyébként 2016. december 22-én jegyezték be. A baloldali 24.hu az elmúlt napokban a következőképpen számolt be az alapítás körülményeiről: ”A történet ugyanis úgy kezdődik, hogy Orbán Viktor harmadik kétharmados sikere után több ismert vagy kevésbé ismert korábbi baloldali politikus, illetve háttérember fejében megfogalmazódott az igény, hogy fel kellene frissíteni a hazai ellenzéket mind szellemi, mind technológiai, mind anyagi értelemben – enélkül ugyanis Orbán leválthatatlan. Ehhez a körhöz sorolja több ellenzéki forrásunk a DatAdat-csoport tulajdonosait (…) Forrásaink szerint Bajnainak komoly üzleti és politikai kapcsolati tőkéje van Nyugaton, és ezt képes mozgósítani annak érdekében, hogy – mint egy ellenzéki politikus fogalmazott lapunknak – „Magyarországon jó irányba menjenek a dolgok”.

A 24.hu beszámolója, már ami Bajnai Gordont illeti, nem áll távol Gansperger Gyula jellemzésétől.

Mint ismert, a DatAdat-nak kezdettől fogva tagja Ficsor Ádám, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke, majd Bajnai Gordon titkosszolgálati minisztere volt. Szintén alapító Dessewffy Tibor, a Gyurcsány-kormány agytrösztjének tartott Demos korábbi vezetője, az ELTE TáTK oktatója. Dessewffy egyetemi kutatómunkája teljesen beleillik a vállalkozás profiljába (adatbázisépítés, a választók profilozása), mivel ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője.

Nem sokkal az alapítás után csatlakozott a céghez az EBIT Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság, Bajnai Gordon volt kormányfő vállalkozása. Bajnai 2018-ban az Európai Beruházási Banknál leadott érdekeltségi nyilatkozatában közvetett tulajdonaként (10 százalékos tulajdonrész) tüntette fel a DatAdatot.

Végül, de nem utolsósorban: 2020-ban csatlakozott a vállalkozáshoz tagként az ügyvezetői feladatokat is ellátó Szigetvári Viktor, aki Bajnai politikustársa, ezt megelőzően pedig kabinetfőnöke, még korábban Gyurcsány Ferenc bizalmasa volt. Szigetvári közösségi oldalán büszkélkedett el azzal, hogy a DatAdatnál dolgozik, méghozzá menedzser partneri minőségben.

Ficsor 2017-ben úgy mutatta be a céget, hogy „adatvezérelt vállalati átalakulásokat támogatnak magyar és nemzetközi ügyfelek számára”. A DatAdat bemutatkozása: „a vállalkozás 2016-ban alakult társadalomtudósok, matematikusok és informatikusok közös projektjeként. A cég fő profiljába tartozik többek között az adatalapú marketing tanácsadás, kutatás, és adatszolgáltatás. Különböző webalkalmazások fejlesztése, és modellek, IT adatszolgáltató rendszerek kiépítése, multinacionális piaci szereplők részére”.

Külföldi szálak

A DatAdat valójában egy cégcsoport, ide tartoznak a DatAdat Professional Kft. leányvállalatai: a DatAdat HR Kft. és a Datalyze Research Kft., valamint az észtországi bejegyzésű DatAdat ÖÜ, amelynek az észt cégnyilvántartásban elérhető adatok szerint Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor, Bajnai Gordon egykori kabinetfőnöke az ügyvezetői. Van egy bécsi DatAdat cég is.

Az észtországi bejegyzésű cég egy számítógépes programozással foglalkozó vállalat, amely rögtön 2019 második negyedévében közel négyszázezer, harmadik negyedévében pedig 340 ezer eurós, azaz fél év alatt máris több százmilliós forgalmat bonyolított. A balti országban történő cégalapítást magyarázhatja, hogy Észtország a társasági adózás, de különösen a technológiai társaságok szempontjából valóságos adóparadicsomnak számít.

Kiemelt szerepe lehet emellett egy másik észtországi, adatbiznisszel foglalkozó cégnek, amelyet Szigetvári Viktor a közösségi médiaoldalán alapítóként jegyez, ez pedig a Datapraxis. A vállalkozásban ugyanis megjelent egy harmadik ember is, méghozzá a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője.

Paul Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a Soros-pénzből építeni kezdett, a spekuláns által terjesztett nyílt társadalom elképzelésre utaló „Opendemocracy.net” elnevezésű internetes felületnek. Ezt követően – az előző helyhez hasonlóan – újabb négy évig volt kampányigazgató a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely 2018-ban a magyar választásokba is beavatkozott az ellenzék oldalán, tömeges, célzott internetes hirdetésekkel. A Datapraxis honlapja alapján elsősorban az a cég célja, hogy masszív adatgyűjtéssel, úgynevezett „választói törzsek” meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket.

Az amerikai balliberális hátország befolyása

A DatAdat mindemellett egy ideje tudhatóan együttműködik a Ben Horowitz vállalkozásának tulajdonában álló Nationbuilder nevű amerikai közösségi kampányfejlesztő vállalkozással. Horowitz vállalkozását (Andreessen Horowitz) személyesen látogatta meg Barack Obama volt amerikai elnök. A DatAdat és a Nationbuilder egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogramban működnek közre. Egy ilyen programot egyébként Gyurcsány Ferenc is elkezdett használni, saját bevallása szerint több százezer embert értek el vele az európai parlamenti választási kampányban.

Nemrég a 24. hu írta meg, hogy a bécsi DatAdatnak, amely információik szerint a baloldal 2022-es kampányára szerződött, két vállalkozás a tulajdonosa. A kisebbségi (az AVSF GmbH) a volt Együtt-elnök Szigetvári Viktoré és Ficsor Ádámé, a többségi tulajdonrész pedig a Higher Ground Labs Fund III LP-é. Utóbbi szervezet a 24.hu szerint az amerikai Demokrata Párthoz köthető, és „azzal a kifejezett céllal hoztak létre Donald Trump elnökké választása után, hogy a Szilícium-völgyből ihletett digitális tudástárral és technológiákkal felrázza a sokkolt Demokrata Pártot annak érdekében, hogy a demokrata értékrendű választók minél nagyobb számba menjenek el választani”. A Higher Ground Labs Fund III LP vezetői szintén Barack Obama korábbi amerikai elnök mellett dolgoztak elnökválasztási kampányai idején. Az amerikai anyacég fő részvényese pedig egy olyan, az offshore-paradicsomnak számító Delaware államban bejegyzett cég, amelynek tulajdonosi és irányitói köre nem nyilvános.

Egy, az Index birtokába került videófelvételen a Datadat tájékoztatási igazgatója azt mondta:

Nagyon komoly hálózatunk volt a Demokrata Pártban, hogy valamilyen szintű befolyással bírjunk, amikor szakembereket kell bevonnunk a kampányok különböző részei során.

Ficsor Ádám pedig ugyanezen írás alapján úgy fogalmazott:”mi csak a progresszívekkel dolgozunk”. Ezek után pedig az sem meglepő, hogy az Index összefoglalója szerint a DatAdat operatív stábjában hemzsegnek az amerikai kampányszakemberek, akik jórészt az ottani Demokrata Párt balszárnyához köthetők, és többen közülük Soros Györgyhöz is kapcsolódnak.

Propagandaterjesztés minden felületen

A DatAdat szolgáltatásainak haszonélvezői szintén a Gyurcsány-Bajnai-féle baloldali világhoz tartoznak. Így például Dobrev Klára internetes oldalán korábban megtalálható információk szerint a politikussal való internetes kapcsolattartás esetén „adatfeldolgozóként a DatAdat Professional Kft. működik közre, biztosítja az adatok tárolásához szükséges szervereket, amelyek az EGT területén belül találhatók”.

További adalék, hogy a liberális Átlátszó.hu egy korábban megjelent cikkében több portált is felsorolt, amelyek a DatAdathoz küldhették az adataikat: a Böcskei Balázshoz köthető Idea Intézet, a Gulyás Márton-féle Partizán egyik oldala, valamint a Gyurcsány Ferenc ügyvédjét, Czeglédy Csabát soraiban tudó Éljen Szombathely Egyesület is fel volt tüntetve az írásban. A DatAdatra való hivatkozás Kálmán Olga, Varju László és Oláh Lajos honlapjain is feltűnt.

Mindemellett pedig a 24.hu arról számolt be, hogy a DatAdat Karácsony Gergely 2019-es kampányát is segítette, sőt, az Index szerint 12 helyen dolgoztak a 2019-es önkormányzati kampányban a balliberális pártoknak.

Szintén a liberális portál két éve az Ezalényeg lejáratóoldal kapcsán azt írta, a “híroldalnak álcázott propagandakiadvány” központi irányítás alatt, több tízmilliós keretből szórhatta az újságcikknek öltöztetett, célcsoportokra szegmentált, gondosan célzott ellenzéki üzeneteket a 2019-es önkormányzati kampány számos színterén.

A lap több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy az “EzaLényeg-hadművelet” legfontosabb részfeladatát, a facebookos hirdetések célcsoportjainak kialakítását és a hirdetések célzását a Datadat cégcsoport végezte.  A 2022 áprilisi választást követően Gulyás Márton, a szintén külföldről finanszírozott Partizán videócsatorna kapcsán is bevallotta, hogy együttműködtek a DatAdattal.

Manipulált előválasztás

A fenti előzmények után az nem meglepő, hogy a 2021-es előválasztásban is nyakig benne volt a DatAdat-hálózat. A sok DK-s megbízás után az azonban némileg meglepő lehet, hogy inkább Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter oldalán kapcsolódtak be a küzdelmekbe. Legalábbis az Index 2022. márciusában megjelent cikke szerint egy birtokukba került felvételből kiderült, hogy az ellenzéki előválasztás végeredményét is tudta befolyásolni a Bajnai–Ficsor-érdekkör.

Az ellenzéki pártok kitalálták ezt az utat, az előválasztást, aminek a kiépítésében mi támogattuk őket

– mondta Ficsor Ádám, aki a beszélgetésben azt is megerősítette, hogy jelenleg Márki-Zay Péternek dolgoznak.

Lopott adatbázis, sms-özön, büntetőeljárás

A DatAdat a 2022-es kampányban hozzávetőleg egymillió választót érhetett el telefonhívásokkal, sms-ekkel. Felmerült a gyanú, hogy az akciót lopott adatbázisok felhasználásával hajtották végre, hiszen olyan kormánypárti szimpatizánsok is kaptak hívásokat Márki-Zayéktól, aki bizonyosan nem adta meg elérhetőségét nekik. Nem csoda, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz az ügyben számos panaszbeadvány érkezett. A DatAdattal kapcsolatban az ORFK 2022 augusztusában azt a tájékoztatást adta, hogy a büntetőeljárás folyamatban van a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál. A nyomozás érdekeire tekintettel azonban egyelőre nem állt módjukban bővebb tájékoztatást adni a Magyar Nemzet kérdésére.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a tanács elnöke az Együtt-PM országos politikai tanácsának ülésén a fővárosi Corner Rendezvényközpontban 2014. október 19-én

Tovább olvasom