Kövess minket!

Trending Now

Jog és technológia: bíróságok helyett techóriások döntenek az emberi jogokról

A digitalizáció az összes alapjogunkat érinti, és egyelőre nehéz fogást találni rajta.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Része lesz-e a hagyatékunknak egy videójáték-profil, amelybe sok pénzt öltünk? Forgalomképes-e a digitális személyiségünk? Dönthet-e a Facebook az emberi jogokról a bíróságok helyett? A jognak pillanatnyilag egyáltalán nincsenek kész válaszai arra, hogy mit kezdjen a technológiai fejlődés által generált kihívásokkal – mondta Menyhárd Attila, az ELTE professzora a digitalizáció és az alapjogok összefüggéseit tárgyaló 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon. Miközben az algoritmusok átláthatatlansága terepet ad a diszkriminációnak, sértheti a magánélethez és a tulajdonhoz való jogot, a közösségi média térnyerésével – a bíróságok helyett – piaci szereplők döntenek arról, hogy az egyik emberi jog védelmét egy másik elé helyezik. A jognak az üzleti szereplők megregulázása helyett azonban inkább rugalmasan kellene hozzáállnia a technológiához, különben nem lesznek eszközei sem a lekövetésére.

Az alapvető jogok és a digitalizáció rendkívül összetett kérdéseire fókuszáló tanácskozás többek között arra kereste a választ, hogy

  • milyen hatással van a digitalizáció az alapjogok érvényesülésére,
  • kinek a tulajdona a digitálisan keletkezett adat, illetve, hogy
  • általában mi a jog és a jogalkotó szerepe az élet egyre több területét átható és meghatározó digitalizációs folyamatban.

A digitalizáció kikerüli a jogrendszert, és az összes alapjogunkat érinti

„A digitalizáció ma már könnyedén képes kikerülni a jogrendszer számos területén – különösen a civil jogalkalmazásra és normaképződésre igaz ez – a kevésbé komfortos szabályozást, amihez az általa teremtett globális lehetőségek adják meg az alapot. A Bitcointól például világszerte tartózkodik a jogalkotás és az ítélkezés is” – hangsúlyozta előadásában Parti Tamás. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökhelyettese, aki egyben a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője, hozzátette, a jognak ezért egy rendkívül bonyolult kölcsönhatásrendszert kell kezelnie. Szerinte a digitalizáció és az emberi jogok kapcsolatát interdiszciplináris megközelítéssel érdemes vizsgálni, amelyre a komplexitás elméletek a legalkalmasabbak.

„Az alapjogok hálózatát vizsgálva világossá válik, hogy egy komplex rendszerről van szó. Bármely alapjog érintett egy digitalizációs folyamattal, a következő lépcsőben már mindegyik az lesz”

– emelte ki. Ha például a tulajdonjog érintett, ez közvetlenül kapcsolódik 12 másik alapjoghoz. Ezért nem lehet azt mondani, hogy a technológia az egyik vagy másik alapjogunkat jobban érintené, mint a másikat, mert valójában minden jogviszonyunkban az összes alapjogunkkal veszünk részt, csak a hangsúlyuk eltérő érintettségű.

Feloldhatatlan ellentét a biztonság és a versenyképesség között

„Alapvetően a technológia által generált kockázatok határozzák meg, hogy a jognak hogyan kell reagálnia már most a jelenségekre” – hívta fel a figyelmet Menyhárd Attila. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára szerint az egyik ilyen kockázat az algoritmusok okozta átláthatatlan döntéshozatal.

Példaként a közösségi médiát említette, ahol nem tudjuk, milyen tartalom miért került elénk, mi az a valami, ami kiszűr minket valahonnan, vagy mi az, ami megszünteti egy jogosultságunkat.

Egy további probléma, hogy egy káresetnél nem tudjuk, hogy az adott algoritmus milyen működési elvek szerint, milyen adatokra alapozva eredményezte az okozott kárt. De nem tudjuk kiszűrni a hátrányos megkülönböztetést sem az algoritmusok ismerete nélkül, ahogy fennáll a magánélethez való jog sérelmének a lehetősége is – mondta a professzor.

Szerinte a jognak az alappilléreket kell keresnie a problémák kezelésénél: ilyen

  • a személyes autonómia védelme,
  • a károk megelőzése és az, hogy
  • az algoritmusok tisztességesek és megismerhetők legyenek.

„Az alapvető probléma az, hogy pillanatnyilag a jognak egyáltalán nincsenek kész válaszai a technológia által generált kihívásokra. Elsősorban azért nincsenek, mert ehhez két egymást kizáró tényezőnek kéne kibékülnie egymással: az egyik a gazdasági versenyképesség folyamatos növelésének az igénye, a másik a jogvédelmi garanciák megtartása. Az, hogy egyszerre legyünk biztonságosak és versenyképesek, soha nem megy” – fogalmazott Menyhárd Attila.

Ki a felelős a diszkriminatív algoritmusért?

Menyhárd Attila több, a mindennapi életet átszövő aktuális példát is hozott a problémakör érzékeltetésére. A munkajogi jogviszonyokban például napi szinten felmerülő kérdés, hogy az álláspályázatokat rangsoroló algoritmusok mennyire működnek diszkriminatív módon, miközben a munkáltató, aki megvásárolta a szoftvert, maga sem ismeri az algoritmus működését, tehát felelős sem lehet érte. De

az adatvédelem és a magánélethez való jog problémás terepe például az is, ha a munkáltató egy álláspályázatnál figyelembe veszi az aspiráns közösségimédia-profilját a beleegyezése nélkül. 

Az egészségügyi ágazatban az adattulajdon, a diagnosztikai és kezelési adatok felhasználásának lehetősége komoly kérdés. Például az, hogy kit illet a profit, ha valaki az adatokat felhasználva nagy pénzt keres? Az Egyesült Államokban per is volt abból, hogy valaki megkérdőjelezte az adatfelhasználás jogszerűségét egy ilyen helyzetben. Szintén nehéz kérdés, ki viseli a felelősséget egy olyan mesterségesintelligencia-alapú diagnosztikai szoftver esetében, amely egy sötét bőrű pacienst azért nem diagnosztizál megfelelően, mert a szoftvert világos bőrű emberekre paraméterezték? Vagy, ha felvásárol egy cég egy magánkórházat, azzal együtt jár-e automatikusan a páciensek adatainak megvásárlása is?

Dönthet-e az alapvető jogokról a Facebook?

A közösségi média terjedésével egyre gyakrabban fordul elő, hogy az alapvető jogokról nem az arra hivatott bíróság, hanem egy-egy üzleti szereplő dönt. Például a platformot biztosító szolgáltató letilt egy politikusi nyilatkozatot. Sokan vizsgálják a kérdést, hogy az amerikai elnök szólásszabadsága korlátozható-e más személyek védelme érdekében. Felléphet-e vagy fel kell-e lépnie a Facebooknak ezekben az esetekben, vagy ez kizárólag a bíróságok feladata? Miközben az ilyen ügyekben egyáltalán nincsenek bírósági döntések, főleg nem beszélhetünk bírósági döntések sokaságáról, amelyek valamilyen irányt adhatnának. De ha lennének, akkor is minden esetet, tényállást külön kellene megvizsgálni, hiszen minden eset egyedi mérlegelést kíván.

„Amikor az állam úgy gondolja, hogy megregulázhatók ezek a platformok, akkor rosszul gondolja. Sokkal inkább együttműködésben kellene gondolkodni, mert nem tudunk olyan szabályokat írni, amelyek ki tudják kényszeríteni ezeknek a jogoknak a megfelelő priorizálását” – hangsúlyozta Menyhárd Attila. Szerinte rugalmasabb megközelítésre lesz szükség rendszerszinten, mert egyre több olyan technológiai eszköz és jelenség lesz, amelyre nincs megfelelő válaszunk.

Mi lesz az adatainkkal a halálunk után?

Kiemelte, hogy a bírói gyakorlatot is kezdi elérni például az a kérdéskör, hogy mi lesz az adatainkkal, ha meghalunk. Mindezt nehezíti, hogy személyiségünknek vannak olyan megjelenési formái, amelyek forgalomképessé váltak. De szintén izgalmas kérdés, hogy egy videójátékban nyitott profil, amelybe valaki rengeteg pénzt tett be, része lesz-e a jövőben a hagyatéknak?

Ugyanígy biztosan szükség lesz az írásbeliség újragondolására is. „Nagy a bizonytalanság és jelenleg nagyon konzervatív a bírósági attitűd, amely ragaszkodik a papírhoz, miközben a piacon már egészen más eszközöket alkalmaznak” – mondta Menyhárd Attila. Szerinte érdekes kérdés, ha egy tableten aláír valaki valamit, akkor ez mennyire írásbeli vagy sem. Ahogy a szerződések és végrendeletek kapcsán is elsősorban azt a kérdést érdemes feltenni, hogy az írásbeliségnek valójában mi a funkciója. Ez egy önmagában vett érték, vagy inkább a bizonyítás felől érdemes vizsgálni. Ha igen, akkor egy számítógépen írt végrendelet is megfelelő lehet, hiszen a metaadatokból meg lehet állapítani – ahogy erre Ausztráliában bírósági döntés is van – hogy a végrendeletet ki írta.

Trending Now

Így használják a mobiljaikat a magyarok

Hazánkban már 6,2 millióan használnak okostelefont és nagyjából 6 millióan interneteznek mobiljukon a 18-69 éves korosztályban, derült ki az eNET legújabb reprezentatív kutatásából.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magas fokú okostelefon penetráció mellett azonban több internetes tevékenység van, ahol nem ezt az eszközt preferáljuk – ilyen például a webáruházi vásárlás vagy a levelezés, ahol a számítógépet részesítjük előnyben. A készülékek technológiai fejlődése, valamint a hozzájuk kapcsolódó új szolgáltatások megjelenése folyamatosan alakítják az eszköz- és internethasználati szokásainkat.

Az eNET-kutatás eredményei alapján általánosságban megállapítható, hogy az okostelefon és internet használatának terjedése töretlen, mely növekedés összhangban áll az uralkodó digitalizációs trendekkel. Bár az online lét és az eszközhasználat egyre szélesebb társadalmi csoportok körében válik elterjedtté, mégis eltérések figyelhetők meg ezekben a munkaerőpiaci státusz és a korcsoportok mentén.

LEGAKTÍVABB HASZNÁLAT A 30 ÉV ALATTIAK ÉS A TANULÓK KÖRÉBEN MUTATKOZIK: MA MÁR ELÉRI A 100%-OT AZ INTERNET- ÉS AZ OKOSTELEFON-HASZNÁLÓK ARÁNYA E KORCSOPORTBAN.

Az internet nyújtotta végtelen lehetőségek tárházából a legnépszerűbbek, hogy rákeresünk valamilyen információra, chatelünk, vagy megnézzük az időjárás-előrejelzést (78-78%). Ez a TOP3 legelterjedtebb cél vagy alkalmazás, amiért csatlakozunk a világhálóra a mobilunkon.

A közösségi média használata, bár széles körben elterjedt, csupán negyedik helyezett lett, holtversenyben az e-mailezéssel (74-74%). Tízből heten olvasnak emellett híreket (73%) és néznek videókat online (71%). Nem kérdés, hogy a felnőtt magyar társadalom számára az internet fontos szerepet tölt be az informálódás és kapcsolattartás terén, főként a Covid-19-járvány hatására bevezetett korlátozások után, de ezen tevékenységek népszerűsége korábban is töretlen volt.

A világjárvány okozta felfordulás egyik velünk maradt hatása, hogy a felnőtt lakosság körülbelül kétharmada szokott online vásárolni (64%). Továbbá közel ugyanennyien hívják segítségül az internetet tájékozódáshoz, például útvonaltervezés céljából (64%).

Ha már internet és ha már járvány, akkor nem elhanyagolható szempont, hogy a pandémiának az elektronikus ügyintézési lehetőségekre is jelentős hatása volt. Ezek közül a bankolás a legnépszerűbb (57%), de a lakosok fele szokott számlát befizetni vagy egyéb hivatalos ügyben eljárni online (50-50%), saját bevallása szerint. „Dacára az elmúlt időszak dinamikus mobiltechnológiai fejlesztéseinek, az online ügyintézések esetében még mindig a laptopunkat használjuk elsődlegesen – a lehetőség továbbra is adott tehát a mobilszolgáltatás fejlesztések számára” – tette hozzá Hack-Handa Tünde, az eNET digitalizációs témákra szakosodott vezető kutatója.

Chat és közösségi média appok az élen
És hogy mi az, amit elsősorban appokon keresztül végzünk? E téren szintén dobogós az online üzenetküldés és a közösségi média. A mobilalkalmazásokon keresztül végzett tevékenységek közül ezek érték el a legmagasabb arányt, a lakosság több mint fele használ ilyen típusú appokat. Ezt követi a GPS (47%), amelyet – ahogy már megállapítottuk -, elsődlegesen telefonon használunk.
Továbbá tízből négyen nézik meg az időjárás-jelentést, vagy tekintenek meg videót applikációban. A mobilalkalmazási adatok is mutatják, hogy azokat a tevékenységeket kevésbé végzik appon keresztül, amelyekre számítógépüket szívesebben használják.

Tíz app bőven elég az emberek többségének
Magyarországon tízből hat okostelefon-használó legfeljebb 10 alkalmazást használ rendszeresen – azaz legalább heti szinten –, de a negyedük maximum csak ötöt. Bár nem jellemző, hogy kifejezetten sok alkalmazást használnánk rendszeresen, a lakosok negyede hetente egy vagy több alkalommal is letölt új applikációt, felük pedig legalább havonta egyszer – olvasható az Origo.hu cikkében.

Tovább olvasom

Trending Now

Vádat emeltek Angliában Kevin Spacey ellen

A kétszeres Oscar-díjas amerikai színész ellen szexuális támadások gyanúja fogalmazódott meg.

Közzétéve:

Borítókép: Kevin Spacey kétszeres Oscar-díjas amerikai színész meghallgatáson vesz részt a Massachusetts állambeli Nantucket kerületi bíróságán 2019. június 3-án, fotó: MTI/AP/Steven Senne

Az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) különleges bűnügyekre szakosodott ügyosztályának tájékoztatása szerint Spacey-t három férfi ellen elkövetett négyrendbeli szexuális támadással vádolják, a vádpontok a 2005 és 2013 közötti időszakot fogják át. A CPS hivatalos közleménye szerint a vádemelés a londoni rendőrség által összegyűjtött bizonyítékok mérlegelése alapján történt.

Spacey ellen már 2017 novemberében is érkezett bejelentés a londoni rendőrséghez.

A Scotland Yard annak idején nevek említése nélkül csak annyit közölt, hogy a külön parancsnokság alatt működő, elsősorban gyermekek elleni visszaélések és szexuális bűncselekmények felderítésére szakosodott ügyosztálya – Child Abuse and Sexual Offences Command – kezdte meg a vizsgálatot a bejelentés ügyében.

Az angol-walesi főügyészség csütörtöki tájékoztatásából nem derül ki, hogy az öt évvel ezelőtti bejelentés is szerepel-e a vádemelés alapját képező felételezett bűncselekmények között.

A 62 éves Spacey 2004 és 2015 között a híres londoni Old Vic színház művészeti igazgatója volt, és e tevékenységéért távozásának évében II. Erzsébet királynő tiszteletbeli lovagi címben részesítette.

Tovább olvasom

Trending Now

Az orosz művészek bojkottja ellen emelt szót egy ukrán rendező

Szergej Loznyica ukrán rendező az orosz művészek bojkottja ellen emelt szót az Ukrajna elleni szerinte “pusztító” orosz invázió ellenére a 75. cannes-i fesztiválon.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A világ egyig legjelentősebb filmes találkozóján visszatérő vendégnek számító Szergej Loznyica – a 2014-ben forgatott Maidan és a 2018-as Donyecki-történetek rendezője – ezúttal a második világháborúban a szövetségesek által lerombolt német városokról forgatott egy dokumentumfilmet (The Natural History of Destruction), amelyet versenyen kívül mutattak be.

A rendezőt márciusban kizárta tagjai közül az Ukrán Filmakadémia, mert nem értett egyet az orosz művészek szisztematikus félreállításával. Loznyica szerint “groteszk” kijelenteni, hogy kik a jók, és kik a rosszak.

“Ez a hozzáállás embertelen. Hogyan határozható meg, hogy mi az, hogy orosz? Valakit az útlevele, az állampolgársága miatt tekintünk orosznak? Vagy az etnikuma miatt? Ez bizonytalan terep” – fogalmazott a rendező Cannes-ban.

“Határozott meggyőződésem, hogy az embereket a megnyilatkozásaik, az egyéni tetteik alapján kell megítélni, nem pedig az útlevelük szerint. Minden egyéni esetet a saját helyén kell kezelni” – tette hozzá.

Szergej Loznyica azért szólalt meg ismét a kérdésben, mert egyes ukrán filmesek valamennyi orosz filmre nemzetközi bojkottot kértek a 75. cannes-i fesztiválon, beleértve Kirill Szerebrennyikov alkotásait. A kormánykritikus orosz rendező legújabb filmje, a Csajkovszkij felesége című történelmi dráma a hivatalos programban versenyez az Arany Pálmáért. Bár az orosz rendező a filmje bemutatóján nyilvánosan elítélte az Ukrajna elleni háborút, többen szóvá tették, hogy az alkotás finanszírozásához Roman Abramovics orosz oligarchától is támogatást kapott.

“Mindig rákérdeznek Roman Abramovics szerepére, aki a filmet finanszírozó egyik alap részvényese. Abramovics nagyon sokat segíti a kortárs művészeti projekteket, a civil szervezeteket. Részt vett az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon is” – mondta az orosz rendező Cannes-ban.

“Teljesen megértem, miért mondják (az ukránok), amit mondanak, hiszen szörnyű helyzetben vannak (…) de az orosz kultúra eltüntetése hatalmas tévedés lenne, és örülök, hogy a cannes-i fesztivál a jó megoldást választotta” – hangsúlyozta Kirill Szerebrennyikov.

A világ egyik legjelentősebb filmes mustrája idén nem fogad orosz delegációt, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy vagy újságíró megjelenne a fesztiválon, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre.

Tovább olvasom