Trending Now
Jobb lenne, ha az Instagram távol tartaná magát a gyermekektől
44 különböző állam és terület főügyésze írt alá és küldött levelet Mark Zuckerbergnek, a Facebook vezérigazgatójának, melyben arra kérik, hogy a vállalat ne készítsen a tulajdonában álló Instagramból egy kifejezetten gyerekeknek szóló verziót.
Belsős információk szerint a szolgáltatás már egy jó ideje fejlesztés alatt áll a Facebook-nál, és a tervezett bevezetéséről maga Zuckerberg is beszélt pár hónapja a kongresszusi meghallgatásán – emlékeztet az Origo.
A portál cikke megjegyzi, jelenleg a Facebook és az Instagram sem használható bizonyos kor alatt. Az Egyesült Államokban például ez a határ 13 év, míg máshol akár 16 év is lehet. A levélben, melyet olyan jelentős államok főügyészei is szignóztak, mint Texas vagy Kalifornia, azt írják, hogy
a Facebook nem egy meglévő igényt szeretne kielégíteni az új szolgáltatással, hanem pont az igényt szeretné megteremteni azok számára, akiknek jelenleg nincs és elvileg nem is lehet Instagram fiókja.
A közösségi média használata negatívan befolyásolja a gyerekek egészségét, és nincsenek felkészülve arra, hogy eligazodjanak a közösségi média világában és azok kihívásai között. Ezen kívül a Facebookról sokszor bebizonyosodott korábban, hogy nem tudja megvédeni a gyerekeket a platformjain – írják a levélben.
A főügyészek számos kutatást idéznek fel, melyek rámutatnak: az utóbbi években egyértelművé vált, hogy a fiatalok esetében mentális zavarokat okozhat a közösségi média használata. Mindez akár odáig is vezethet, hogy az érintett kiskorúak fizikailag kárt tesznek magukban vagy öngyilkosságot kísérelnek meg.
Mint írják, a kutatások megmutatják azt is, hogy
az Instagram kihasználja a fiatalok félelmeit azzal kapcsolatban is, hogy a társaik mennyire fogadják el őket, és a fotók feltöltésével és a többiek képeinek folyamatos nézegetésével, valamint az ezekre érkezett kedvelésekkel próbálják kielégíteni az elfogadás iráti vágyukat.
A főügyészek a levélben idézik, hogy az Instagram kizárólag az önreprezentációra és a külsőségekre fókuszál, ezzel rendkívül rontja a fiatalok mentális egészségét, csökkenti az önbizalmat, és általános elégedetlenséget kelt a kiskorúakban a saját életükkel kapcsolatban.
Az egyik idézett kutatásból kiderül az is, hogy főleg a fiatal lányoknál nagyon komoly testképzavart tud okozni az Instagram, ráadásul, a legtöbben kifejezetten tárgyiasítják magukat és a testüket a feltöltött fotókkal.
Ez viszont csak a probléma egyik része. A másik, legalább ennyire fontos, hogy a gyerekek nincsenek teljesen tisztában a személyes adatok megosztásánák és kezelésének következményeivel, valamint azt sem feltétlenül tudják megfelelően behatárolni, hogy milyen jellegű tartalmak feltöltését érdemes elkerülni, illetve hogy egyáltalán pontosan kik is látják a megosztott tartalmakat, és azokkal hogyan lehet visszaélni. Márpedig, visszaélések lesznek.
Az Egyesült Királyságban 2018-ban végzett kutatás szerint az Instagramot használó fiatalok 200 százalékkal nagyobb eséllyel válnak szexuális jellegű bántalmazás célpontjává.
A főügyészek rámutatnak, hogy a Facebook eddig sem tudta megvédeni a gyerekeket még a kifejezetten nekik szánt alkalmazásokban sem. Bizonyos régiókban már elérhető a kifejezetten fiataloknak szánt Messenger for Kids alkalmazás, melynek lényege, hogy a szülők szigorúan szabályozhatják, hogy a csemetéjük kivel léphet kapcsolatba és válthat üzeneteket. Hamar kiderült azonban, hogy ezek a korlátozások megkerülhetők, és a gyerekek például beléphettek csoportos beszélgetésekbe idegenekkel.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a gyerekeknek tervezett Instagram pontosan hogyan működne, de vélhetően gyerekeknek szóló Messengerhez hasonlóan a szülők állíthatják majd be, hogy a fiatalok kit követhetnek, mit tölthetnek fel és milyen fotókat nézhetnek meg. A Facebook azzal érvel, hogy a fiatalok egyébként is használják a közösségi médiát, így azonban a szülők nagyobb kontrollt kapnak, illetve hogy a program megtervezésekor konzultáltak szakértőkkel minden kérdéses területen.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
