A közönség, valamint a zeneszerzők, szövegírók és zenei producerek körében már el is készült a felmérés arról, miként viszonyulnak a mesterséges intelligencia (MI) használatához a zenében – közölte a szerzői jogi egyesület szerdán az MTI-vel.

A dokumentum megállapítja: a magyar dalszerzők széles köre nyitott az MI-re. A kérdőívet kitöltő zenei alkotók 19 százaléka már kipróbált legalább egyszer valamilyen mesterséges intelligencia alapú programot, köztük többségben vannak a zenei producerek (49 százalékuk használt már ilyet).

A szövegíróknak eddig csak 15 százaléka hívta segítségül a mesterséges intelligenciát az alkotáshoz, a ChatGPT berobbanásának dacára. Ugyanakkor

a szerzők többsége egyelőre nem használná az MI-eszközöket az alkotói folyamatokban, mivel a kreatív alkotást maguknak tartanák meg. Emellett azt gondolják, az önkifejezés csak emberi munkával lehet hiteles (64 százalék), és jó dalt szívvel-lélekkel lehet írni (45 százalék).

A dalszerzéshez kapcsolódó egyéb feladatokat viszont szívesen “kiszervezik” az MI-nek a hazai dalszerzők, hogy több idejük maradjon a kreatív folyamatokra. A többség (66 százalék) támaszkodna a mesterséges intelligencia segítségére: a legtöbben a zenei utómunkában dolgoztatnák (29 százalék), és igénybe vennék a marketinganyagok előállításában (28 százalék), a lemezborító megtervezésében (27 százalék) is.

A felmérésben résztvevők 25 százaléka tartja lehetségesnek, hogy az MI-megoldások felvehetik a versenyt az igazi dalszerzők munkájával, de alig 8 százalék fél attól, hogy a jövőben elveszítheti a munkalehetőségét az MI térnyerése miatt.

“A zeneiparban az egyik legnagyobb fejtörést a kizárólag mesterséges intelligencia által létrehozott termékek okozzák. Az MI képtelen értékelhető tartalmat generálni anélkül, hogy előtte az emberiség zenei kultúrkincsét megemésztette volna, ugyanakkor egy-egy konkrét mű felhasználását nem lehet beazonosítani ezekben az esetekben. E probléma megoldásán dolgozunk európai és globális ernyőszervezeteinkkel közösen, nem csak szakértői, döntéshozói szinten is”

– idézte Szinger Andrást, az Artisjus főigazgatóját a közlemény.

A közönségkutatás szerint a magyarok többsége (59 százalék) ugyan kíváncsi az MI által írt zenére, de az így válaszolók harmada jelentősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tetszik-e neki. A lakosság 13 százaléka elvből elutasítja és kifejezetten nem szeretne MI által generált dalokat hallgatni. Az ellenérzések között szerepel, hogy nincs ember a dal mögött, és ez a tudat zavarná őket.

Összességében megállapítható, hogy

a közönség egyszerre kíváncsi és bizalmatlan.

A legnagyobb arányban a tizenéves korosztály vélekedik így – minden harmadik fiatalnak ellenérzései vannak az MI által készített dalokkal kapcsolatban -, míg a harmincas éveikben járók 19 százaléka, az ötveneseknek pedig 16 százaléka ért velük egyet.

A magyarok fele lát rá esélyt, hogy ki tudná szúrni az MI-t a dalokban. Hogy mindez kiderüljön, az Artisjus kísérletre vállalkozott: egy hús-vér dalszerző páros szerzeménye “küzd meg” egy részben és egy teljesen MI által írt dallal. Vajon, ha a dalszerzést gép végzi, de az elkészült művet egy zenekar játssza el, akkor még felismerhető a mesterséges intelligencia “kéznyoma”? A kísérlethez bárki csatlakozhat, és beküldheti tippjét a kösziadalt.hu oldalon a dalszerzők napjáig, azaz október 8-ig.

Mi is az a dalszerzők napja?

A dalszerzők napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és az alkotókra. A kiválasztott nap azért van októberben, mert 1965-ben ebben a hónapban, a kultikus Bosch klubban játszottak először közönség előtt magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát, az Illés-együttes előadásában. A dalszerzők napja idei mottója: a dalszerző az első, ezzel az emberi dalszerzők elsődleges szerepére hívják fel a figyelmet a generatív mesterséges intelligenciával szemben.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) MTI által ismertetett szerdai közleményében azt írták a több mint kétmillió forintos összdíjazású pályázatra a képregénytől a TikTok-videón keresztül a mobilappig szinte bármilyen, adózási témájú kreatív alkotás beküldhető.

A 10-23 évesek november 30-ig pályázhatnak. A hagyományos technikák – rajz, festmény, kollázs, képregény – mellett digitális műveket is vár a NAV. Így

feldolgozható a téma videóban, rajzfilmben, TikTok-videóban, Instagram-storyban, de az igazi “kockák” mobilappot vagy online játékot is tervezhetnek.

Az eredményhirdetés december 14-én lesz, a zsűriben a NAV vezetői és kommunikációs csapata mellett egy népszerű youtuber is helyet kapott. A kategóriák legjobbjaira értékes, műszaki és médiaeszközökre váltható vásárlási utalványok várnak, de az az iskola is komoly díjra számíthat, ahonnan a legtöbben pályáznak.

A pályázat valamennyi részlete megtalálható a www.adotudatossagipalyazat.hu honlapon, illetve a NAV Facebook-, Instagram- és TikTok-oldalán is – ismertette a NAV.

A Nemzeti Média- és Hírközlései Hatóságtól (NMHH) már többször igényeltek hivatalos mérést azért, mert egy megvásárolt elektroszmog-mérőeszköz a normálistól való eltérést mutatott. Azonban fontos azzal tisztában lenni, hogy az ilyen eszközök nem feltétlenül megbízhatók és jellemzően nem kalibráltak.

Az NMHH közleményében kifejtették:

az elektroszmog-mérőeszközökről szóló reklámokban, felhasználói leírásokban az egészségügyi határértékek általában alternatív ajánlásokon – például “épületbiológiai előírásokon” – alapulnak; ezek mögött azonban nem áll olyan széles körű tudományos konszenzus, mint a hivatalos hazai ajánlásnál, amelyet az NMHH is alapul vesz méréseikor.

A hatóság vizsgálati tapasztalatai alapján nem érdemes a mérést “saját magunknak elvégezni” pár ezer forintos elektroszmogmérőkkel, mert ezek megbízhatósága igen kétséges és jellemzően nem kalibráltak. Sokszor nem egyértelmű mérési skálát alkalmaznak és riasztási értékük sem a hivatalos egészségügyi határérték szerinti.

Megbízható mérési eredményt csak akkreditált mérőlaboratóriumtól várhatunk. Hogy akkreditált-e egy labor, azt a Nemzeti Akkreditáló Hatóság nyilvántartásában ellenőrizhetjük: https://www.nah.gov.hu/kategoriak

– áll a közleményben.

Jelezték: az NMHH térítésmentes mérőprogramja keretében hivatalos műszeres vizsgálat is kérhető a www.nmhh.hu/elektroszmog honlapon. Az elektroszmog-védőeszközök ellenőrzése fogyasztóvédelmi feladat. A tevékenységgel kapcsolatos további információ a fogyasztóvédelem portálján érhető el.

Az eddigi hazai mérések alapján biztosra vehető, hogy a hibátlan és rendeltetésszerűen használt hírközlési és elektronikus eszközökből – például mobiltelefonokból, WiFi-routerekből, mikrohullámú sütőkből – származó elektroszmog-terhelés egészségügyi határérték alatti

– írták.

Annak, aki szeretné csökkenteni a környezetében az elektroszmogszintet, az NMHH a következő tanácsokat adja: “mivel általában a saját mobiltelefonunkból ér minket a legtöbb sugárzás, ezért a hosszabb idejű hívásoknál használjunk kihangosítót vagy headsetet; a vezeték nélküli berendezéseket (például a WiFi-routert) helyezzük el úgy a lakásban, hogy az minél távolabb essen huzamosabb tartózkodási helyeinktől, például az ágyunktól; amikor nem használjuk, kapcsoljuk ki vagy áramtalanítsuk a berendezéseket; a mikrohullámú sütő működése közben ne maradjunk a készülék közvetlen közelében, ha pedig nem zár megfelelően az ajtaja vagy sérült, ne használjuk”.

Mindemellett érdemes tudni, hogy néha a védekezés éppen ellentétes hatást vált ki. Például, ha egy épületben a sugárzási szint csökkentésére fémes szigetelést alkalmaznak, az épületen belül működő kommunikációs eszközöknek nagyobb adóteljesítményre kell kapcsolniuk a szigetelésen túli eszközök eléréséhez. A távközlési berendezésekből eredő sugárzásra több évtizede a fémes árnyékolás a megbízhatóan alkalmazott technológia. Szakértői útmutatással ennél a módszernél előre meghatározható a sugárzási szint csökkentésének lehetséges mértéke – olvasható a közleményben.

Borítókép: illusztráció