Trending Now
J. K. Rowling továbbra is elítéli az erőszakos LMBTQ-propagandát
Robbantásos merénylettel, megerőszakolással és gyilkossággal fenyegették meg a Harry Potter-könyvek szerzőjét, miután a nyilvánosság előtt szembeszegült a Nyugat-Európában agresszívan terjeszkedő genderpropagandával. A világhírű író most egy hosszabb írásban reagált az LMBTQ-propagandisták megfélemlítési kísérleteire: leszögezte, hogy nem tágít korábbi véleményétől, és továbbra is elítéli az agresszív genderlobbit.
Az LMBTQ-aktivistáktól érkező zsigeri gyűlölködés miatt Rowling a napokban egy hosszú esszében reagált az őt ért kritikákra. Az írónő ebben kategorikusan kijelentette, nem kér bocsánatot, kitart az elvei mellett, és
őszintén aggódik az erőszakos transzmozgalom miatt, mivel félti a szólásszabadságot, fél, hogy túl sok fiatal dönt a nemváltás mellett.
Teszi mindezt azért, mert nem biztos benne, hogy a nemátalakító műtét mellett döntők közül mindenki transznemű, és álláspontja szerint az emberek többsége pszichés okokból hoz visszafordíthatatlan testi változásokkal járó döntéseket – írja az Origo.
Rowling úgy fogalmazott: “Számítottam a fenyegetésekre, arra, hogy azt mondják majd, a «gyűlöletemmel» szó szerint megölöm a transznemű embereket, hogy p…csának és ribancnak neveznek, és persze arra is számítottam, hogy a könyveimet elégetik, bár egy férfi azt mondta, komposztálta őket. Amire nem számítottam, az a rám zúduló e-mailek és levelek lavinája, amelyek túlnyomó többsége pozitív, hálás és támogató volt.”
Rowling azt is megfogalmazta, hogy miért szólalt meg a kérdésben. Mint írja, egy ideje világos számára, hogy
az erőszakos transzaktivizmus el akarja érni a biológiai nem fogalmának felszámolását, ami szerinte súlyos problémák okozója lehet a hétköznapokban.
“Az általam tapasztalt legnőgyűlölőbb időszakot éljük. Soha nem láttam még, hogy a nőket olyan mértékben becsmérelték és dehumanizálták volna, mint most. A nőknek el kell fogadniuk és be kell ismerniük, hogy nincs különbség a transznemű nők és köztük. De ahogy azt már sok nő kimondta előttem, a »nő« nem jelmez. A »nő« nem egy ötlet egy férfi fejében. Ráadásul a »befogadó« nyelvezet, amely a nőket »menstruáló embereknek« és »szeméremtesttel rendelkező embereknek« nevezi, sok nő számára megalázónak tűnik.”
Hozzátette, a transznemű embereknek védelemre van szükségük, de a nőkhöz hasonlóan őket is leginkább a szexuális partnerek ölhetik meg. “Ugyanakkor nem akarom, hogy a született lányok és nők kevésbé legyenek biztonságban. Ha megnyitjuk a mosdók és öltözők ajtaját minden olyan férfi előtt, aki nőnek hiszi vagy érzi magát – és a nemváltást megerősítő bizonyítványokat most már műtét vagy hormonkezelés nélkül is ki lehet adni –, akkor megnyitjuk az ajtót minden olyan férfi előtt, aki be akar jönni. Ez az igazság. És bármennyire is kellemetlen, hogy folyamatosan támadnak a véleményem miatt,
nem vagyok hajlandó meghajolni egy olyan mozgalom előtt, amely szerintem kimutathatóan kárt okoz azzal,
hogy a »nő« mint politikai és biológiai osztály erodálására törekszik, és olyan fedezéket nyújt a ragadozóknak, mint előtte kevesen.”
Borítókép: J. K. Rowling angol írónő, forgatókönyvíró
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
