Kövess minket!

Trending Now

Itt vannak a nemzeti konzultáció fő témakörei

Napokon belül elindul, és az ország újraindításáról fog szólni.

Pixabay

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a közösségi oldalán közzétett videójában azt mondta: a fő témák között szerepel, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket fokozatosan, lépésről lépésre vagy a járvány végén egy lépésben kell-e feloldani – tájékoztatott az MTI.

Arról is kérdezik az embereket, hogy akinek van védettségi igazolványa, kapjon-e felmentést egyes intézkedések alól, valamint egyetértenek-e azzal, hogy a járvány elmúltáig csak azok a külföldiek léphessenek be Magyarország területére, akiket beoltottak vagy akiknek védettségi igazolványa van – tudatta.

Elmondta: egy kérdés az este 8 óra utáni kijárási tilalmat is érinti, több pedig az éttermek, szállodák, sportlétesítmények újranyitásával foglalkozik. Ennek a lehetősége a járványügyi helyzettől függ, de szeretnék tudni, mennyien támogatják az újranyitást a biztonsági szabályok betartása mellett – tette hozzá.

Az államtitkár szerint erősítheti a járvány elleni összefogást, ha egyetértési pontok jönnek létre ezekben a kérdésekben.

Minden vélemény számít – mondta Dömötör Csaba, aki ezért mindenkit arra biztatott, hogy vegyen részt a konzultációban.

Trending Now

Jog és technológia: bíróságok helyett techóriások döntenek az emberi jogokról

A digitalizáció az összes alapjogunkat érinti, és egyelőre nehéz fogást találni rajta.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Része lesz-e a hagyatékunknak egy videójáték-profil, amelybe sok pénzt öltünk? Forgalomképes-e a digitális személyiségünk? Dönthet-e a Facebook az emberi jogokról a bíróságok helyett? A jognak pillanatnyilag egyáltalán nincsenek kész válaszai arra, hogy mit kezdjen a technológiai fejlődés által generált kihívásokkal – mondta Menyhárd Attila, az ELTE professzora a digitalizáció és az alapjogok összefüggéseit tárgyaló 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon. Miközben az algoritmusok átláthatatlansága terepet ad a diszkriminációnak, sértheti a magánélethez és a tulajdonhoz való jogot, a közösségi média térnyerésével – a bíróságok helyett – piaci szereplők döntenek arról, hogy az egyik emberi jog védelmét egy másik elé helyezik. A jognak az üzleti szereplők megregulázása helyett azonban inkább rugalmasan kellene hozzáállnia a technológiához, különben nem lesznek eszközei sem a lekövetésére.

Az alapvető jogok és a digitalizáció rendkívül összetett kérdéseire fókuszáló tanácskozás többek között arra kereste a választ, hogy

  • milyen hatással van a digitalizáció az alapjogok érvényesülésére,
  • kinek a tulajdona a digitálisan keletkezett adat, illetve, hogy
  • általában mi a jog és a jogalkotó szerepe az élet egyre több területét átható és meghatározó digitalizációs folyamatban.

A digitalizáció kikerüli a jogrendszert, és az összes alapjogunkat érinti

„A digitalizáció ma már könnyedén képes kikerülni a jogrendszer számos területén – különösen a civil jogalkalmazásra és normaképződésre igaz ez – a kevésbé komfortos szabályozást, amihez az általa teremtett globális lehetőségek adják meg az alapot. A Bitcointól például világszerte tartózkodik a jogalkotás és az ítélkezés is” – hangsúlyozta előadásában Parti Tamás. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökhelyettese, aki egyben a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője, hozzátette, a jognak ezért egy rendkívül bonyolult kölcsönhatásrendszert kell kezelnie. Szerinte a digitalizáció és az emberi jogok kapcsolatát interdiszciplináris megközelítéssel érdemes vizsgálni, amelyre a komplexitás elméletek a legalkalmasabbak.

„Az alapjogok hálózatát vizsgálva világossá válik, hogy egy komplex rendszerről van szó. Bármely alapjog érintett egy digitalizációs folyamattal, a következő lépcsőben már mindegyik az lesz”

– emelte ki. Ha például a tulajdonjog érintett, ez közvetlenül kapcsolódik 12 másik alapjoghoz. Ezért nem lehet azt mondani, hogy a technológia az egyik vagy másik alapjogunkat jobban érintené, mint a másikat, mert valójában minden jogviszonyunkban az összes alapjogunkkal veszünk részt, csak a hangsúlyuk eltérő érintettségű.

Feloldhatatlan ellentét a biztonság és a versenyképesség között

„Alapvetően a technológia által generált kockázatok határozzák meg, hogy a jognak hogyan kell reagálnia már most a jelenségekre” – hívta fel a figyelmet Menyhárd Attila. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára szerint az egyik ilyen kockázat az algoritmusok okozta átláthatatlan döntéshozatal.

Példaként a közösségi médiát említette, ahol nem tudjuk, milyen tartalom miért került elénk, mi az a valami, ami kiszűr minket valahonnan, vagy mi az, ami megszünteti egy jogosultságunkat.

Egy további probléma, hogy egy káresetnél nem tudjuk, hogy az adott algoritmus milyen működési elvek szerint, milyen adatokra alapozva eredményezte az okozott kárt. De nem tudjuk kiszűrni a hátrányos megkülönböztetést sem az algoritmusok ismerete nélkül, ahogy fennáll a magánélethez való jog sérelmének a lehetősége is – mondta a professzor.

Szerinte a jognak az alappilléreket kell keresnie a problémák kezelésénél: ilyen

  • a személyes autonómia védelme,
  • a károk megelőzése és az, hogy
  • az algoritmusok tisztességesek és megismerhetők legyenek.

„Az alapvető probléma az, hogy pillanatnyilag a jognak egyáltalán nincsenek kész válaszai a technológia által generált kihívásokra. Elsősorban azért nincsenek, mert ehhez két egymást kizáró tényezőnek kéne kibékülnie egymással: az egyik a gazdasági versenyképesség folyamatos növelésének az igénye, a másik a jogvédelmi garanciák megtartása. Az, hogy egyszerre legyünk biztonságosak és versenyképesek, soha nem megy” – fogalmazott Menyhárd Attila.

Ki a felelős a diszkriminatív algoritmusért?

Menyhárd Attila több, a mindennapi életet átszövő aktuális példát is hozott a problémakör érzékeltetésére. A munkajogi jogviszonyokban például napi szinten felmerülő kérdés, hogy az álláspályázatokat rangsoroló algoritmusok mennyire működnek diszkriminatív módon, miközben a munkáltató, aki megvásárolta a szoftvert, maga sem ismeri az algoritmus működését, tehát felelős sem lehet érte. De

az adatvédelem és a magánélethez való jog problémás terepe például az is, ha a munkáltató egy álláspályázatnál figyelembe veszi az aspiráns közösségimédia-profilját a beleegyezése nélkül. 

Az egészségügyi ágazatban az adattulajdon, a diagnosztikai és kezelési adatok felhasználásának lehetősége komoly kérdés. Például az, hogy kit illet a profit, ha valaki az adatokat felhasználva nagy pénzt keres? Az Egyesült Államokban per is volt abból, hogy valaki megkérdőjelezte az adatfelhasználás jogszerűségét egy ilyen helyzetben. Szintén nehéz kérdés, ki viseli a felelősséget egy olyan mesterségesintelligencia-alapú diagnosztikai szoftver esetében, amely egy sötét bőrű pacienst azért nem diagnosztizál megfelelően, mert a szoftvert világos bőrű emberekre paraméterezték? Vagy, ha felvásárol egy cég egy magánkórházat, azzal együtt jár-e automatikusan a páciensek adatainak megvásárlása is?

Dönthet-e az alapvető jogokról a Facebook?

A közösségi média terjedésével egyre gyakrabban fordul elő, hogy az alapvető jogokról nem az arra hivatott bíróság, hanem egy-egy üzleti szereplő dönt. Például a platformot biztosító szolgáltató letilt egy politikusi nyilatkozatot. Sokan vizsgálják a kérdést, hogy az amerikai elnök szólásszabadsága korlátozható-e más személyek védelme érdekében. Felléphet-e vagy fel kell-e lépnie a Facebooknak ezekben az esetekben, vagy ez kizárólag a bíróságok feladata? Miközben az ilyen ügyekben egyáltalán nincsenek bírósági döntések, főleg nem beszélhetünk bírósági döntések sokaságáról, amelyek valamilyen irányt adhatnának. De ha lennének, akkor is minden esetet, tényállást külön kellene megvizsgálni, hiszen minden eset egyedi mérlegelést kíván.

„Amikor az állam úgy gondolja, hogy megregulázhatók ezek a platformok, akkor rosszul gondolja. Sokkal inkább együttműködésben kellene gondolkodni, mert nem tudunk olyan szabályokat írni, amelyek ki tudják kényszeríteni ezeknek a jogoknak a megfelelő priorizálását” – hangsúlyozta Menyhárd Attila. Szerinte rugalmasabb megközelítésre lesz szükség rendszerszinten, mert egyre több olyan technológiai eszköz és jelenség lesz, amelyre nincs megfelelő válaszunk.

Mi lesz az adatainkkal a halálunk után?

Kiemelte, hogy a bírói gyakorlatot is kezdi elérni például az a kérdéskör, hogy mi lesz az adatainkkal, ha meghalunk. Mindezt nehezíti, hogy személyiségünknek vannak olyan megjelenési formái, amelyek forgalomképessé váltak. De szintén izgalmas kérdés, hogy egy videójátékban nyitott profil, amelybe valaki rengeteg pénzt tett be, része lesz-e a jövőben a hagyatéknak?

Ugyanígy biztosan szükség lesz az írásbeliség újragondolására is. „Nagy a bizonytalanság és jelenleg nagyon konzervatív a bírósági attitűd, amely ragaszkodik a papírhoz, miközben a piacon már egészen más eszközöket alkalmaznak” – mondta Menyhárd Attila. Szerinte érdekes kérdés, ha egy tableten aláír valaki valamit, akkor ez mennyire írásbeli vagy sem. Ahogy a szerződések és végrendeletek kapcsán is elsősorban azt a kérdést érdemes feltenni, hogy az írásbeliségnek valójában mi a funkciója. Ez egy önmagában vett érték, vagy inkább a bizonyítás felől érdemes vizsgálni. Ha igen, akkor egy számítógépen írt végrendelet is megfelelő lehet, hiszen a metaadatokból meg lehet állapítani – ahogy erre Ausztráliában bírósági döntés is van – hogy a végrendeletet ki írta.

Tovább olvasom

Trending Now

Svédül nem, csak arabul tart meseórát a svéd könyvtár

Havonta szervez meseórákat a svéd könyvtár 5-9 éves gyerekeknek, de csak arab nyelven.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Októberben, novemberben és decemberben is szerveznek meseórákat a svédországi Limhamn könyvtárában 5-9 éves gyerekeknek. Az esemény Facebook-oldalán „izgalmas kalandra” várják a kicsiket, de csak azokat, akik értenek arabul. A svéd könyvtár ugyanis arab nyelvű meseórákat szervez.

A város közösségi oldalán is feltűnést keltett a meseóra, többen kérdőre vonták a könyvtárat, hogy nem lenne-e jobb egyszerűen svéd nyelvű meseórákat tartani. Valaki rá is kérdezett, de kiderült, hogy svéd nyelvű mesedélutánt nem tartanak a könyvtárban, írja a Samnytt hírportál.

A lap arra is emlékeztet, hogy 2019 novemberében Bjuv városában rendeztek arab filmhetet a könyvtárban, ahol egyébként szintén szerveznek arab nyelvű mesedélutánokat. A filmhét rendezésekor a cél az arab nyelvű lakosok bevonása volt a közösség életébe – írta a V4NA hírügynökség.

Tovább olvasom

Trending Now

Szülői beleegyezéshez kötnék a közösségimédia-használatot Ausztráliában

Szülői beleegyezéshez kötné a közösségimédia-oldalak használatát egy ausztrál törvénytervezet a 16 évesnél fiatalabbak esetében, és akár 10 millió ausztrál dolláros (több mint 2,36 milliárd forintos) büntetéssel sújtaná a nem együttműködő internetes platformokat – erről számolt be a CNN amerikai hírtelevízió.

Közzétéve:

MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

A hétfőn a canberrai parlamentben ismertetett javaslat értelmében a közösségimédia-cégeknek – köztük a Reddithez hasonló anonim fórumoknak és a Bumble-höz hasonló társkereső okostelefon-alkalmazásoknak – minden lépést meg kellene tenniük a felhasználók életkorának meghatározása érdekében, illetve előtérbe kellene helyezniük a kiskorú gyerekek érdekeit az adatgyűjtés során.

A CNN ezzel kapcsolatban felidézi: a Facebookot éppen most, októberben bírálták hevesen amerikai törvényhozók, miután a cég egyik korábbi alkalmazottja dokumentumok ezreit hozta nyilvánosságra és adta át kongresszusi vizsgálatra, és kiderült, hogy megalapozottak a médiummal kapcsolatos aggályok.

Bebizonyosodott, hogy a techcég tevékenysége árt a gyermekek mentális egészségének és erősíti a társadalmi megosztottságot. Az ausztrál törvényhozók ezekre a fejleményekre is hivatkoztak.

David Coleman, a mentális egészségért és az öngyilkosság-megelőzésért felelős ausztrál miniszterhelyettes szerint a nyilvánosságra hozott, belső Facebook-kutatás azt is bizonyítja, hogy a közösségimédia-platformok hatással vannak a fiatalok testképére és mentális egészségére egyaránt.

Mia Garlick, a Facebook ausztráliai és új-zélandi térségért felelős vezetője közleményben tudatta: a cég vizsgálja a törvénytervezetet, és tisztában van vele, “mennyire fontos annak biztosítása, hogy az ausztrál adatvédelmi törvények az innováció és az új technológia mértékéhez hasonló módon fejlődjenek”.

Borítókép: A SumOfUs nonprofit érdekképviseleti szervezet egyik aktivistája nézi a Mark Zuckerberget, a Facebook internetes közösségi portál amerikai vezérigazgatóját dollárokon szörfölve ábrázoló installációt a brit parlament épülete előtt Londonban 2021. október 25-én

Tovább olvasom