Kövess minket!

Trending Now

Iskoláknak adományozott laptopokat az ALDI

Az áruházlánc mintegy tízmillió forint értékben adományozott számítógépet hazai általános iskolák, középiskolák és diákotthonok részére az online tanulás támogatása céljából.

Az ALDI Magyarország számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás, valamint, hogy szolidaritást vállaljon mindazokkal a tanárokkal, diákokkal és szülőkkel, akik a koronavírus járvány ideje alatt különösen nehéz helyzetbe kerültek – írják.

A vállalat legújabb karitatív akciója keretében országosan 80 új laptopot juttatott el mintegy 40 oktatási intézménynek a távoktatás lehetőségének biztosítása céljából. Ezzel a kezdeményezéssel az ALDI elsősorban azoknak az intézményeknek és családoknak szeretne segítséget nyújtani, ahol nem állnak rendelkezésre a digitális tanuláshoz elengedhetetlen infokommunikációs eszközök. A kampány során meghatározó szempont volt, hogy a lehető legtöbb megyében és a lehető leggyorsabban jusson el a segítség az oktatási intézményeknek.

A laptopokat a vállalat 2020 márciusában már el is juttatta a támogatott iskolák részére és ezzel lezárult a karitatív akció.

Trending Now

Harminc év után először tartottak nyilvános filmvetítést Szomáliában

A háború sújtotta országban a kulturális élet feléledésének reményét ébresztette fel a mozi szerdai újranyitása.

Közzétéve:

A főváros, Mogadishu Nemzeti Filmszínházában szigorú biztonsági intézkedések mellett vetítették le Ibrahim CM szomáliai rendező két rövidfilmjét. A mozi korábban öngyilkos merénylők célpontja és hadurak bázisa volt.

“Történelmi este volt ez a szomáliai emberek számára, megmutatta, hogyan éledt újra a remény a megpróbáltatások évei után. Ez a mozi teret nyújt a szomáliai dalszerzőknek, történetmesélőknek, filmrendezőknek és színészeknek, hogy a nyilvánosság előtt bizonyítsák tehetségüket”

– mondta el az AFP-nek Abdikadir Abdi Yusuf, a mozi igazgatója.

A nézők 10 dollárt (3000 forint) fizettek, hogy megnézzék a két kisfilmet. Számos ellenőrzőponton kellett áthaladniuk, míg elérték a moziknak, a parlamentnek és az elnöki palotának otthont adó, szigorúan őrzött zöld zónát.

A mozi épületét kínai szakemberek építették 1967-ben Kína akkori vezetője, Mao Ce-tung ajándékaként. A hetvenes-nyolcvanas években az ország kulturális fejlődésének jelentős motorjaként szolgált.
1991-ben, a polgárháború kitörésekor zárták be, ezután romlásnak indult.

Amikor az African Union Mission nevű szervezet újjáépítette, 2012-ben újranyitott, azonban az Al-Shabab harcosai felrobbantották, mert a filmeket és az élő előadásokat erkölcsileg romlott dolognak tartották.

Tovább olvasom

Trending Now

Csalódottak a FIFA-büntetés miatt a sportújságírók

A kialakult helyzet “rendkívül abszurd és igazságtalan” – közölte az újságírószervezet.

Közzétéve:

Borítóké: A Puskás Aréna üresen, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöksége csalódottan fogadta, hogy az angolok elleni rasszista szurkolói megnyilvánulások miatt a magyar labdarúgó-válogatottnak a következő hazai világbajnoki selejtező-mérkőzését zárt kapuk mögött kell megvívnia, további egy zárt kapus büntetést pedig két évre felfüggesztve szabott ki kedden a nemzetközi szövetség (FIFA). Az MSÚSZ szerint a kialakult helyzet “rendkívül abszurd és igazságtalan”.

A magyar szövetség (MLSZ) ezen kívül 200 ezer svájci frankos (65 millió forint) bírságot is kapott.

“Mérhetetlen csalódást jelent számunkra, hogy a közelmúlt budapesti, teltházas, biztonságos és sportszerű hangulatú mérkőzéseit követően az UEFA után immár a FIFA is engedett a nemzetközi politikai nyomásnak, és olyan szigorú szankciókkal sújtotta a magyar szövetséget, amelyeket messze nem indokolnak a helyszínen egyáltalán nem, vagy alig tapasztalható, a feljelentők által bemutatott vélt vagy valós szabálytalanságok”

– olvasható az MSÚSZ honlapján közzétett állásfoglalásban.

“Felfoghatatlan volt a budapesti magyar-angol mérkőzés előtti és utáni médiakampány a brit sajtóban, amely már a találkozó előtt igyekezett rasszistának bélyegezni a magyar szurkolókat, majd komolyan vehető bizonyítékok híján is könyörtelenül megtette ezt a mérkőzés után. Nem egy főcím és mainstream üzenet sugallta, állította, hogy egész Magyarország rasszista, aminek semmi köze a valósághoz és mérhetetlen cinizmus azok után, hogy éppen Angliában szabadult el tömeges és ijesztő mértékben a rasszizmus az Európa-bajnoki döntő után.

Az egész világ által hitetlenkedve figyelt erőszakhullám és egy sor rendezési hiányosság, biztonsági és járványügyi szempontból is rendkívül aggályos szabálytalanság, ezernyi gyalázkodó, rasszista megnyilvánulás, az ellenfél himnuszának kifütyülése után, amelyek mind az olasz-angol Eb-döntőn voltak tapasztalhatók, egyelőre semmilyen szankcióval nem sújtotta az UEFA Angliát,

amelynek még a miniszterelnöke is engedett a példátlan, minden igazságalapot nélkülöző médianyomásnak és a közösségi médiaterekről kitiltott ezernyi angol szurkoló megbüntetése helyett a magyar szövetség elleni példás fellépést követelte a FIFA-tól.”

A közlemény kitér arra, hogy maga Cristiano Ronaldo mondta a júniusi magyar-portugál mérkőzés után, hogy bárcsak minden meccs telt ház előtt, ilyen hangulatban zajlana, de semmilyen rasszista megnyilvánulással nem találkoztak a mérkőzés után megkérdezett francia vagy angol szurkolók, stábtagok sem.

Kiábrándító a BBC és az iSport gyakorlata

“Kiábrándító volt látni, olvasni az egykor világszerte az objektivitás mércéjeként tisztelt BBC végletesen elfogult mondatait vagy az iSport szélsőségesen gyűlöletkeltő címlapját, amelyen egész Magyarországot bélyegezte rasszistának: England vs Racists 4-0. Elítéljük és visszautasítjuk a hazánkat büntető hecckampányt és kérjük, hogy senki se higgyen fenntartások nélkül annak, amit Magyarországról a fősodratú nemzetközi média terjeszt, állít. Inkább higgyenek a saját szemüknek és azoknak a turistáknak, futballszurkolóknak, vendégeknek, akik mostanában Magyarországon jártak és a csöppet sem rasszista magyarok vendégszeretetét élvezhették. A rendkívül abszurd és igazságtalan helyzetre egy régi mondás alkalmazható: Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. Avagy: The pot calls the kettle black!” – zárul az MSÚSZ elnökségének a közleménye.

Tovább olvasom

Trending Now

Sára Sándor vetítő- és koncerttermet avattak az MTVA székházában

Sára Sándor nevét viseli ezentúl a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vetítő- és koncertterme.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A két éve elhunyt Kossuth-nagydíjas filmrendező, operatőr tiszteletére rendezett ünnepségen Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója leplezte le a terem névadójának emléktábláját.

“Megtisztelő számunkra, hogy Sára Sándor emléke előtt ilyen konkrét formában is fejet hajthatunk. Munkássága nagy és tiszteletreméltó, filmjeinek, dokumentumfilmjeinek, egyéni látásmódjának is köszönhető, hogy a nemzetközi filmvilág felfigyelt a magyar szakmára” – fogalmazott beszédében Papp Dániel.

Mint kifejtette, Sára Sándor a hatvanas évek elején kezdte a pályáját, első jelentősebb alkotása a Cigányok című dokumentumfilm volt 1962-ben. Első nagyjátékfilmje a hat évvel később bemutatott Feldobott kő, de nehéz lenne felsorolni a tevékeny részvételével készült fontos alkotásokat – fogalmazott Papp Dániel.

A vezérigazgató kiemelte, hogy Sára Sándor volt a Duna Televízió első elnöke, a feladatra Csoóri Sándor kérte fel 1993 tavaszán. “Nagy energiával vetette bele magát a munkába, amelyet élete egyik legnagyobb kihívásának tartott. Nem jártak akkoriban egyszerű idők a Duna Televízióra, a csatorna a magyarság megmaradásáért harcolt, a kulturális értékekért, a szép és helyes magyar beszédért”.

A vezérigazgató megjegyezte: a vetítőterem elnevezésével is szeretnének tisztelegni Sára Sándor munkássága előtt. Hozzáfűzte: az integrált közmédia zászlajára tűzte ki, hogy méltó örököse kíván lenni a Duna Televízió és Sára Sándor munkásságának.

Az eseményen jelen volt Balogh László, a közszolgálati kuratórium elnöke, pályatársak, kollégák, az MTVA csatornaigazgatói.

A Sára Sándorról elnevezett vetítőteremben levetítették az alkotó Lírai riport Csoóri Sándorról című filmjét, ezt beszélgetés követte Sára Sándor munkásságáról, életútjáról.

Az 1933-ban született és pályája elismeréseként a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező hét éven át vezette a Duna Televíziót. Filmjeit ötvennél is több országban tűzték műsorra, és számos hazai és nemzetközi fesztiválon tüntették ki díjakkal

Tovább olvasom