Kövess minket!

Trending Now

Innen már nincs visszaút

Végh Tamás a BO Live Branding Agency operatív vezetője Linkedin bejegyzésében arról írt, hogy szerinte mi fog változni a rendezvénypiacon a közelmúlt eseményeinek hatására.

Amikor a cikk vázlatát készítettem le-föl pakolásztam a különböző fejezeteket – írja a BO Live operatív vezetője, Végh Tamár a Linkedin-es bejegyzésében. Nem tudtam eldönteni mi lesz előbb, mi következik igazán a másikból. Aztán rájöttem, hogy ez egy összefüggő rendszer, amit, ha úgy tetszik, holisztikus szemlélettel lehet csak vizsgálni. Minden összefügg mindennel. Bárhol is kezdődik el a változás az magával fogja hozni a többit. Ez egy nagy, minden elemében összefüggő gépezet, amiben nem lehet külön vizsgálni az egyes részeket, csakis egészében. Amennyire nehéz ez, olyannyira nagy lehetőség is, hiszen, ha tudatosak vagyunk, akkor nem kell mindent megváltoztatnunk, elég csak azt, amit a legfontosabbnak vélünk, minden más vele fog változni. Szóval ezzel a szemlélettel úgy döntöttem belevágok az írásba, aztán kijön belőle, ami kijön.

A 2008-as válság sok hibára kényszerítette a piacot. Mind az alvállalkozók (technikai cégek, cateringesek, hotelek, helyszínek stb.) mind az ügynökségek, hogy minimalizálják a kárukat elkezdték letolni a nadrágot, azt gondolván, hogy legalább valamennyit megmenthetnek abból, ami addig volt. Akkor az nem látszott, hogy hosszútávon milyen folyamatokat indít be ez a viselkedés. Ma már látjuk, hogy hova vezetett. Az „ugyanazt, de olcsóbban” elv évekre konzerválta az árakat. Ebből még 10 év után sem ocsúdtunk fel. Nehéz volt fejleszteni, nehéz volt bért növelni, egyszerűen nem volt miből (ennek egyenesági következménye a munkaerőhiány is). Biztos vagyok benne, hogy az, hogy ennyi céget tartalék nélkül ért ez a mostani helyzet, nagyban köszönhető a 2008-as válságnak és az arra adott válaszoknak, illetve hibás stratégiának. A döntéshozók mentségére szóljon, hogy akkor nem volt idő felkészülni, nem volt egy kikényszerített leállás, amiben végig lehetett volna gondolni, hogy mit és hogyan kellene csinálni. Folyamatos tűzoltás és rohanás volt az élet. Azt gondolom a piac nem fogja most elkövetni ezt a hibát. Igen kimondom: Brutális áremelkedésre számítok.

Az áremelkedés szerintem alulról fog indulni. Az alvállalkozók, beszállítók között sokak még rosszabb helyzetben vannak, mint az ügynökségek. Nem lepődnék meg, ha elindulna egy felvásárlási (vagy megszűnési) hullám és így a sok beszállító közül, akik egymással versengve lenyomták az árakat, csak pár nagy maradna meg. Nekik pedig nem lesz érdekük az „olcsósítás”. A helyszínek esetében még egyszerűbb a képlet. Sajnos vagy szerencsére Budapest nincs eleresztve a pár száz főnél nagyobb befogadóképességű helyszínekkel (főleg nem olyanokkal, amik a kor vívmányainak megfelelnek). Ez is lehet az elmúlt 10 év következménye, hisz piaci alapon helyszínt építeni, fejleszteni kockázatos vállalkozás lett volna (nem véletlen, hogy szinte csak állami beruházások valósultak meg). Most viszont ezzel a helyzettel tisztában lévő helyszínek, hogy az év eleji kiesésüket némileg pótolják, biztosan árat fognak emelni a még nem leszerződött időpontoknál. A megrendelőknek sok választási lehetőségük nincs, ha pedig kevesebb munkából keresik meg a helyszínek ugyanazt a pénzt, nekik az is jó. Már ha lesz, aki dolgozzon ezeken a rendezvényeken.

A munkaerőhiány, főleg a tapasztalt rendezvényesek kapcsán, de már az új belépőknél is, rendkívül égető probléma volt. Egy ilyen bizonytalan helyzetben, amiben most vagyunk az emberi erőforrás még inkább fel fog értékelődni. Az elmúlt években már elindult egy bérfelzárkózás, de nagyon messze volt még a vége. A jelenlegi válság és a bizonytalanság a pályaelhagyást fogja erősíteni. Mondjuk ki, ma egy multinál dolgozni nagyobb anyagi biztonságot jelent, mint egy hazai kkv-nál. És hát a multik is munkaerőhiánnyal küzködtek, szóval van választás a munkaerő piacon. Ez viszont azzal fog járni, hogy vagy azok fognak kkv-nál dolgozni, akiknek nem marad más, vagy bizony a cégeknek mélyen a zsebükbe kell majd nyúlni, hogy egyáltalán legyen munkaerejük, hiszen nélkülük nem valósulhat meg egy rendezvény sem. Ezt pedig a cégek nem a tartalékaikból fogják fedezni, azt mindannyian látjuk, hogy nincs. Vagyis ez is árfelhajtó tényező lesz (azzal most nem is foglalkozok, hogy a bér mellett mennyi mindenben kell majd még felzárkózniuk a kis cégeknek, hogy versenyben tudjanak maradni). Hétköznapi beszélgetéseken rendszerint előkerül az az érv, hogy nagyon sok lesz a munkanélküli így nem valószínű, hogy bekövetkezik, amit fent leírtam. Csakhogy ez nem csak a pénzről szól. Szól a biztonságérzetről, amit egy munkáltató nyújthat és szól a munkáltatói márkáról. Sok KKV-nál ezek most jelentős csorbát szenvedtek a kapkodó válságkezelési stratégiáknak köszönhetően.

És ha nincs ember, aki kiszolgálja a rendezvényeket akkor kifejlődik a cégek nemet mondó képessége is. Lesznek ügyfelek és lesznek projektek, amikre egyszerűen nemet kell majd mondani. Mert nem lesz ember, aki megcsinálja, mert nem lehet majd rajta keresni, de sok munka lesz vele, ami pedig ugyanoda fog vezetni, ahol voltunk. Sok munka kevés pénz.

A nemet mondás képessége pedig minden bizonnyal a határidőkre is kihatással lesz. Lehetetlen határidejű és bizonytalan kimenetelű munkákat (például tenderek) sokan el fognak utasítani (nem feltétlenül az ügynökségekre gondolok). Egyszerűen nem lesz tartalék a rendszerben, ami fedezné azt a munkamennyiséget, amit bele kell ölni. Vagy csak simán nem lesz kellő kapacitás rövid határidővel minőségi munkát kiadni a kézből. A nem minőségi munkáért pedig nem fizetnek annyit, ergo visszajutunk oda, ahonnan indultunk. Ezt senki nem akarja. Leginkább a cégvezetők nem.

Apropó cégvezetők. A konjunktúra időszakában egy „fél vezető” is képes volt az eredményeket hozni. Ahogy egy száguldó autót is képes bárki hellyel-közzel elkormányozni, ha az már lendületben van és csak egy egyenes úton kell menni. De, abban a pillanatban, ha vezetői kvalitásokra van szükség, mint például a jelen helyzetben, sokan elvesztik a kontrollt. Éppen ezért gondolom azt, hogy a hazai kkv-k igenis el fognak kezdeni tudatosabban vezetőket keresni, esetleg kinevelni. Ez mindenkinek az érdeke. Érdeke a munkavállalónak, hogy olyan vezetője legyen, aki nem a szakadékba vezeti a céget (enyhe túlzással) érdeke a tulajdonosnak, hogy a vezetője ne csak békeidőszakban legyen „nagytudású”, érdeke az ügyfeleknek, hogy megbízható és valódi cégek dolgozzanak nekik, és ne “sufnituning bt.”-k. Ehhez pedig három dologra van szükség: időre, pénzre és szemléletváltásra. Ha másra nem erre megtaníthat minket ez a helyzet, hogy attól, hogy valaki jó rendezvényszervező / saleses / technikus, vagy jókor volt jó helyen, attól még nem válik jó vezetővé. Igen is pénzt és energiát kell ölni a vezetőképzésbe, hogy fenntarthatóvá tegyük a szakmát. Akár élhetnék azzal a közhellyel is, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Az idő pénz. A pénz is pénz, a szemléletváltás pedig rövidtávon mindenképp pénzbe kerül. Tudjuk ez mit jelent igaz?

Az egyik legfontosabbat majdnem kihagytam. Azt hiszem az a gyakorlat is meg fog változni, hogy szerződések és előlegek nélkül dolgozunk majd egymásnak. Az előleget szerintem mindenki érti, hiszen olyan üresek lesznek a cégkasszák, mint a Góbi sivatag. Az a szokásjog pedig, hogy „gentlemen’s agreement”-ekre alapozva súlyos munkamennyiségek keletkeznek, hogy aztán a szerződés hiányára hivatkozva le lehessen mondani a megrendeléseket, egyszerűen megszűnik létezni. Azt gondolom itt nem is igazán a KKV-knak lesz feladatuk, hiszen a nemet mondás képességének kifejlődésével, bizony ezekbe a témákba is bele fognak állni, akár egymással szemben is. Sokkal inkább a megrendelőknek lesz ezzel feladatuk, hogy házon belül hogyan fogják tudni biztosítani a gyorsabb döntéshozatalt és az egyszerűbb adminisztrációs folyamatokat.

Összességében az én prognózisom az, hogy minden megváltozik. Megváltoznak a határidők, az árak és az egymáshoz fűződő viszonyok. Biztos vagyok benne, hogy ez a mostani helyzet egy sokkal tudatosabb, professzionálisabb és fenntarthatóbb jövő felé fog minket elindítani. Ha nem teszünk semmit, csak figyeljük a folyamatokat, akkor is be fog következni a változás. De talán egy fokkal jobb lenne, ha kezünkbe vennénk az irányítást és legalább egy dolgot tudatosan alakítanánk. Ahogy fent írtam, egy elem megváltoztatásával és kontrolljával, az egész rendszert megváltoztathatjuk. És igen, ha azt olvastad ki a fentiekből, hogy minden út az áremelkedéshez vezet, akkor nem tévedtél. Lehet, hogy kevesebb rendezvény lesz, de azok drágán (vagyis inkább reálisan). A kérdés az, hogy ez probléma-e egyáltalán.

Vitatkozni ér.

A bejegyzés eredeti megjelenési helye: https://www.linkedin.com/pulse/innen-m%C3%A1r-nincs-vissza%C3%BAt-tam%C3%A1s-v%C3%A9gh/?trackingId=6yjseBDxdQXZe37C1N281Q==

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom