Trending Now
Inkább lefújta saját szavazását a Guardian, csak nehogy Rowling nyerje meg
Kérészéletű volt a Guardian folyóirat év végén hirdetett „Év embere” szavazása, ugyanis röviddel megindulása után az oldal le is állította, hivatalosan nem tisztázott okokból. Azonban a szavazást követők körében nem volt kérdéses az indok: a normalitás mellett több ízben állást foglaló, balos körökben súlyosan kegyvesztett J. K. Rowling toronymagasan nyerte a szavazást, ami a jelek szerint ellenkezett az oldal által prezentált narratívával.
J. K. Rowling nevéhez mostanra nem csupán a világszerte sikeres Harry Potter-könyvek megírása fűződik, hanem számos normalitás jegyében álló felszólalása is, melyekkel sokszor szembement a nyugati liberális narratívával, nem kevés ellenséget szerezve magának ezáltal – írja a Magyar Nemzet. Ez állhatott annak hátterében, hogy egy nem akármilyen olvasottsággal rendelkező napilap,
a baloldali Guardian, nagy ismertsége ellenére, röhejesen kisstílű húzáshoz folyamodott: beszüntette azt az „Év embere” szavazását, amelyben az írónő fölényesen vezette a mezőnyt
– ez legalábbis azoknak a feltételezése, akik a szavazást követték, köztük számos hírességgel, akik nagy nyilvánosság előtt is hangot adtak elismerésüknek és a napilap kétségbeesett gesztusa iránti szánalmuknak.
Holott Rowling kezdetben kifejezetten nagy népszerűségnek örvendett a baloldalon, amiért meg is dolgozott: tekintélyes adományokat küldött a brit Munkáspártnak, nyíltan támogatta az Európai Uniót.
Ha pedig egy kicsit még jobban visszatekintünk, számos olyan korábbi megnyilvánulását láthatjuk, amelyekkel kifejezetten azoknak kedveskedett, akik mostanra elhatárolódtak tőle. Ilyenek voltak a nem kevés rajongó döbbenetét kiváltó bejelentései, melyekkel az etnográfiailag és szexuálisan is liberális nyugati narratívához igazítgatta magnum opusának, a Harry Potter-regényeknek bizonyos elemeit – utólag. Kezdődött az utolsó könyv megjelenését követő nagy bejelentésével, amelyből kiderült, hogy regényeinek egyik kulcsszereplője, Albus Dumbledore homoszexuális, majd folytatódott azzal, hogy a könyvekben egyértelműen fehér bőrűnek leírt Hermione Granger szerepét egy színpadi adaptáció erejéig fekete színésznő játszotta el, amely manapság egyre kevésbé szokatlan, viszont attól vált igazán kínossá, hogy az írónő elismerte:
ezzel csupán a fekete Harry Potter-rajongók szimpátiáját szerette volna elnyerni – írói döntései felvállalása helyett a népszerűség kedvéért saját magát cenzúrázta.
Az évek során azonban fordult a kocka és olyan megnyilvánulások is elkezdtek napvilágot látni tőle, amelyekkel fokozatosan elveszítette egykori balos szimpatizánsainak támogatását. Az elmúlt évben gyorsan a transznemű aktivisták célkeresztjébe került, amikor nemes egyszerűséggel kijelentette:
attól, hogy transzneműnek képzeli magát egy gyermek, még senkit nem jogosít fel arra, hogy egyből a hormonkezelés és a nemátalakító műtét vállalására bátorítsák az útját kereső fiatalt.
Ahogy azzal sem javított sokat liberális körökben léket kapott renoméján, amikor elhintette, hogy
talán nem lehet teljesen nőnek tekinteni olyan valakit, aki biológiai nemét tekintve nem az, csupán annak identifikálja magát
– ezen kijelentésével egyébként ki is érdemelte magának az LMBTQ-lobbistáktól a „TERF” (Trans Exclusionary Radical Feminist, azaz Transzkirekesztő radikális feminista) jelzőt – mindezt persze csupán a véleményszabadság tiszteletben tartása és a teljes tolerancia jegyében. Nemrégiben pedig arra az ellentmondásos esetre is reagált, amikor a skót rendőrség nőneműként vett nyilvántartásába egy nemi erőszakot elkövető férfit, mivel ő nőneműként azonosította magát. Ez utóbbi eset abszurditását egy Twitteren megosztott bejegyzésében egyenesen Orwell 1984 című regényét idéző agymosással állította analógiába – ezzel nem kevésbé magára haragítva, a korábban elhatárolódott liberális holdudvarát.
Sőt olyanokat is, akiknek nemcsak közvetve a megélhetéséhez, de karrierjük indulásához is hozzájárult, például a regényeinek főszereplőit alakító egykori színészpalánták, akik mostanra világhírnévnek örvendhetnek, nevezetesen Daniel Radcliffe, Emma Watson, Rupert Grin és Eddie Redmayne. Ők voltak azok, akik elég „bátrak” voltak behódolni az LMBTQ-propagandának és állást foglalni a transzneműek mozgalma mellett is.
Pedig nem kényszerítette őket senki, akár tartózkodhattak is volna, ha más miatt nem is, csupán megbecsülésük jeléül, vagy talán azért, hogy legalább ne harapjanak abba a kézbe, amely korábban enni adott nekik.
Ugyanígy nem kényszerítette senki a Voldemortot alakító Ralph Fiennes-t és a Hagridot játszó Robbie Coltrane-t akik viszont kiálltak és fel is szólaltak Rowling mellett és megvédték az ahhoz való jogát, hogy a baloldaliak elképzeléseitől eltérő véleménye is lehessen.
Borítókép: J. K. Rowling angol írónő, forgatókönyvíró (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.