Trending Now
Íme a Prima Primissima Díj idei jelöltjei
A magyar sajtó kategóriában Borbás Mária televíziós szerkesztő, Madár István közgazdász, elemző, újságíró és Rónai Egon újságíró, televíziós-rádiós műsorvezető, riporter a díj jelöltje.
A 19 éves elismerés jelöltjeinek listáján az idén is a magyar tudomány, művészet, kultúra és sport példaértékű teljesítményt nyújtó képviselői szerepelnek. A közönség újra lehetőséget kap a szavazásra, a Prima jelöltekre is lehet majd voksolni – írják a Prima Primissima Alapítvány MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Felidézik, hogy a pandémia miatt a tavalyi évben nem kerülhetett sor hagyományos díjátadóra, ehelyett a társadalmi felelősségvállalás jegyében a Prima Primissima Alapítvány olyan szervezeteknek nyújtott támogatást, amelyek hátrányos helyzetbe kerültek a világjárvány miatt.
Mint kiemelik, az idén különösen komoly kihívást jelentett a jelöltek kiválasztása, ugyanis a tavalyi és idei év jelöltjeiről egyszerre kellett döntenie az alapítvány kuratóriumának. A tervek szerint december 3-án ismét személyesen vehetik át elismeréseiket a díjazottak.
A közleményben idézik Csányi Sándort, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnökét, aki szerint
a járványhelyzet mögöttünk álló másfél éve rámutatott arra, hogy a tudománynak milyen kiemelkedő szerepe van a mindennapi életünkben, hogy mi a minőségi oktatás jelentősége, illetve, hogy milyen nagy szerepe van a kultúrának és a sportnak az egyéni kiteljesedés és a közösségi fejlődés szempontjából.
“A Prima Primissima díj éppen ezeken a területeken keres példaképeket, ezért most még aktuálisabb, hogy kiválasszuk, bemutassuk és elismerjük a kiemelkedő teljesítményeket” – mondta a kuratórium elnöke.
A magyar irodalom kategóriában Ferenczes István író, költő, Kovács István költő, műfordító, történész, polonista és Száraz Miklós György író; a magyar színház- és filmművészet kategóriában Básti Juli színművész, Rófusz Ferenc animációsfilm-rendező és Szacsvay László színművész kapott jelölést.
A magyar képzőművészet kategóriában Barabás Márton festő- és szobrászművész, Keresztes Dóra grafikusművész, animációsfilm-rendező és Szőcs Miklós TUI szobrászművész; a magyar tudomány kategóriában Egyed Ákos történész, Kondorosi Éva molekuláris biológus és Pászthy Bea gyermekorvos, gyermekpszichiáter, családpszichoterapeuta közül választják ki a Prima Primissimát.
A magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Bolyai János Matematikai Társulat, Nikolov Marianne egyetemi tanár, professzor emerita és Pásztor Zsuzsanna zongoraművész-tanár, egyetemi oktató versenyez; míg a magyar építészet és építőművészet kategóriában Kovács Csaba építész, belsőépítész, habilitált egyetemi docens, Patonai Dénes építészmérnök és Szabó Levente építész, egyetemi tanár kapott jelölést.
A magyar sajtó kategóriában Borbás Mária televíziós szerkesztő, Madár István közgazdász, elemző, újságíró és Rónai Egon újságíró, televíziós-rádiós műsorvezető, riporter a díj jelöltje. A magyar sport kategóriában Egervári Sándor labdarúgó, mesteredző, Jónyer István, Klampár Tibor és Gergely Gábor világbajnok asztaliteniszezők triója és Rejtő Ildikó olimpiai bajnok tőrvívó, szakedző szerepelnek a jelöltek között.
A magyar népművészet és közművelődés kategóriában Farkas Zoltán Batyu és Tóth Ildikó Fecske néptáncművész, Héra Éva közművelődési szakember, valamint Vavrinecz András népzenész, egyetemi oktató kapott jelölést. A magyar zeneművészet kategóriában Lukács Miklós cimbalomművész, Takács-Nagy Gábor hegedűművész, karmester és Tolcsvay László zeneszerző közül választják ki a Prima Primissima idei díjazottját.
Patinás kitüntetés
A Prima Pimissima elismerés célja, hogy a különleges teljesítményeket támogassa határon innen és túl. A díjat Demján Sándor alapította, az OTP Bank immár kilenc éve tartja fenn. Az idei díjazottakkal együtt 550-re nő majd az elismerésben részesülők száma, akik összesen 4,9 milliárd forintot kaptak a Prima Primissima Alapítványtól.
Az alapítvány kuratóriumának tagjai és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kibővített elnöksége titkos szavazással választja ki a jelöltek – a Primák – közül a Primissimákat, akik 15, míg a Primák 5 millió forint elismerésben részesülnek. A közönségdíjas is 15 millió forinttal lesz gazdagabb, személye idén is SMS-szavazással dől el.
Mint írják, az ifjú tehetségek felkutatása és bemutatása is fontos küldetés. A 2007-ben alapított Junior Prima Díj a tudomány, a zene, a népművészet, a színház- és filmművészet, valamint a sajtó terén kiemelkedő fiatal tehetségeket támogatja, kategóriánként akár tízet is. A Junior Prima Díj társalapítói: a Magyar Fejlesztési Bank, az MVM Energetika Zrt., a Docler Holding, a KAVOSZ Zrt. és a Takarékbank.
Emellett idén is átadják a Regionális és Megyei Prima díjakat, amelyeket 19 megyében és Budapesten, megyénként hárman nyerhetnek el. A díj célja a helyi közösségek erősítése és az értelmiségi eredmények elismerése. A díjazottak jutalma 1-1 millió forint.
A Junior és Megyei Primák összesen 120 kitüntetést kapnak idén is, a díjjal járó összesen 150 millió forinttal együtt.
További információk a www.primaprimissima.hu oldalon érhetők el.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
