Kövess minket!

Trending Now

Így üzemel a baloldal kampányközpontja

A Bajnai Gordon-féle DatAdat-csoport működtetői mindent bevetnek, csúcstechnológiával dolgoznak, jobban megismerhetnek bárkit, mint a saját szülei.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Bár Márki-Zay Péter népszerűségi mutatói egyre romlanak a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint, ez nem a politikus facebookos jelenlétén múlt.

Ugyanis a baloldal miniszterelnök-jelöltje a csúcstechnológia legújabb vívmányait is felvonultató segítséget kaphatott a közösségi médiában folytatott kampányához.

Az Index cikksorozatban számolt be arról a birtokukba került felvételek alapján, hogy Bajnai Gordon és köre már a tavaly őszi előválasztáson Márki-Zay mellett tette le a garast. Nem sokkal később pedig az egykori baloldali miniszterelnökhöz köthető adatelemző céget is a szivárványkoalíció miniszterelnök-jelöltjének a facebookos kampánya szolgálatába állíthatták.

A Mediaworks Hírcentruma összeállításában bemutatja, hogyan is működik az Index által csak csodafegyvernek nevezett DatAdat cégcsoport.

Az adatelemzéssel és kampánytanácsadással foglalkozó társaságok – amely Szigetvári Viktornak és Ficsor Ádámnak, vagyis Bajnai egykori kabinetfőnökének, illetve titokminiszterének az érdekeltségbe tartozik – széles körű magyarországi és nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek. Ahogy korábban arról az Átlátszó is beszámolt, a DatAdat-vállalatok sikeresen működtek közre a baloldal 2019-es önkormányzati kampányában, az egyik Index által közölt felvételen pedig Ficsor arról beszél, hogy egytucatnyi országban – köztük Bulgáriában, Észak-Macedóniában és Németországban is – befolyásolták működésükkel a politikai folyamatokat.

Ugyancsak a hírportál által közölt felvételeken a cég különböző szakértői és tanácsadói arról beszélnek, hogy szoros kapcsolatban állnak az amerikai Demokrata Párttal és a tengerentúli szélsőbaloldali mozgalmakkal.

Márki-Zay, a robot

A chatbotoknak nevezett algoritmusok jellemzően a felhasználók számára érzékelhetetlen módon végzik az adatgyűjtést, és egyebek mellett például egy kvíznek vagy más játékos feladványnak álcázzák azt.

A DatAdathoz hasonló vállalatok a kvízkérdésekre adott válaszokból – és más interakciókból – képesek feltérképezni a facebookozók politikai preferenciáit.

Azt is megállapítják – ahogyan Ficsor Adám fogalmazott az Index cikkében hivatkozott ominózus felvételen –, kik azok a szavazók, „akik hajlandók egy lépéssel közelebb lépni a kampányodhoz”.

Márki-Zay Facebook-oldalán is több hasonló anyag jelent meg, s ha a felhasználó kitöltötte ezek valamelyikét, azzal feliratkozott a baloldali jelölt levelezési listájára, és a Messenger alkalmazásban kapta az üzeneteket.

Utóbbiak egyébként akkor is aktiválódnak, ha a felhasználó akár egy kommentárt ír Márki-Zay valamelyik bejegyzéséhez. Megjegyzendő, hogy a kvízszerű feladványok az adatgyűjtés mellett propagandaanyagként is funkcionáltak, amelyben a hódmezővásárhelyi polgármester a politikai üzenetét „rejtette el”.

A kvízek közül talán a legbizarrabb, amikor Márki-Zay azt ígérte a facebookozóknak, hogy egy kérdőív kitöltéséből megtudhatják, Orbán Viktor kormányfő mini-Putyin-e.

A hasonló, szórakoztatónak szánt tartalmakkal a fiatalabbakat próbálhatja megszólítani és magához kötni a baloldal, ugyanis az ifjabb generációk használják aktívabban a közösségi médiumokat.

Jól álcázott adathalászat

Az is előfordulhat, hogy a botok ismerősnek jelölnek más felhasználókat, hogy ily módon gyűjtsék be a nem nyilvános adataikat. Megvizsgálják, mit kedvelnek és mit nem, az így összegyűjtött információt pedig politikai profilozásra használják fel.

Minél több az adat, a fejlett algoritmusok annál pontosabban tudják meghatározni, kinél milyen politikai üzenet megy át, mivel lehet őt megszólítani, választásra buzdítani vagy éppen távol tartani a szavazástól.

Ezt megkönnyíti, hogy valós időben is lehetséges elemezni és profilozni a felhasználókat a facebookos aktivitásuk alapján. Ennek a módszernek az alapját a magyarországi sajtóban is rendszeresen emlegetett Michal Kosinski, az adatalapú pszichológia egyik legismertebb alakja dolgozta ki a 2010-es évek elején.

A szüleidnél is jobban ismernek

E modell szerint alig hetven like elemzése szükséges ahhoz, hogy az adott felhasználó viselkedését jobban kiismerjék, mint az illető közeli barátja, százötven like-nál már annyit tudnak az adott személy viselkedéséről, mint a saját szülei, háromszáz kedvelés felett pedig már többet, mint az illető élettársa.

A kinyert adatok elemzésével olyan profil készíthető a felhasználóról, amely alapján könnyen kideríthető, hogy az illető milyen bőrszínű, milyen szexuális irányultságú, illetve hogy milyen a politikai szimpátiája.

Mindezt úgy csinálják, hogy számos adatot elemezve összefüggéseket mutatnak ki egyes tények között. Ilyen lehet, hogy ha valaki egy bizonyos parfümmárkát kedvel, akkor nagyobb valószínűséggel homoszexuális. Az egyikből még nem feltétlenül következik a másik, ám ha több ilyen összefüggést felkutatnak és kimutatnak egy adott személynél, akkor meglehetősen pontosan lehet következtetni a felhasználó szexuális irányultságára.

Adatvédelmi joghézag

Az így célzott hirdetésekkel személyre szabott reklámokat és üzeneteket lehet eljuttatni a választókhoz. Bajnaiék esetében ez úgy nézhetne ki, hogy ha valaki sokat politizál és tetszenek neki Márki-Zay Péter szélsőséges üzenetei, akkor elsősorban az ilyen reklámokat juttatják el hozzá.

Ám ha valaki szimpatizál az ellenzékkel, de Márki-Zay szélsőséges kijelentései éppenhogy elriasztják, akkor az ellenzéki jelölt semlegesebb, pozitívabb üzeneteit juttatják el neki.

Az ilyen elemzések hatékonyságára a Cambridge Analitica (CA) botránya világított rá. A CA részletes profilt készített a felhasználókról, valamint több kategóriába sorolta az embereket – ismerve a parfümös példánkban említett összefüggéseket – és így célzott, személyre szabott reklámokkal befolyásolni tudták a brexitnépszavazást, illetve Donald Trump részben ennek a módszernek is köszönhette győzelmét az amerikai elnökválasztáson. A botrány nyomán Európában jelentősen szigorítottak az adatvédelmi szabályokon. Mindezt azonban Bajnai és a hozzá köthető DatAdat jórészt kijátszhatja, amelyet kétféleképpen tehet és tesz is.

Egyrészt a különböző chatbotok és kvízek kitöltése előtt a felhasználók hozzájárulnak az adatkezeléshez, ezzel szinte szabad utat adva az adatmágusoknak.

Másrészt pedig, Észtországban lazábban kezelik az adatvédelmi szabályok betartatását, ami ugyancsak kapóra jön Bajnaiéknak.

Zavarkeltés

Az említett programok zavarkeltésre alkalmas politikai fegyverként is felhasználhatók. Miközben ezek a szoftverek kommenteket is képesek generálni, egyre nehezebb megállapítani, hogy mesterséges intelligenciáról van szó.

Ugyanis az algoritmusok szinte bármilyen karaktert képesek hihetően megjeleníteni, a dühös kisnyugdíjastól kezdve a panaszkodó vállalkozóig, „akik” negatív véleményekkel vagy akár álhírekkel árasztják el a politikai riválisok közösségimédia-felületeit, azt az érzetet keltve, mintha tömegek lennének elégedetlenek.

Az Imperva, egy kiberbiztonsággal foglalkozó nemzetközi cég felmérése szerint 2019-ben az internetes forgalom 24,1 százalékát tették ki az ilyen, úgynevezett rossz botok, vagyis kamuprofilok mögé bújtatott gyalázkodó vagy álhíreket terjesztő gépek.

Borítókép: Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője (beszél), Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke (takarásban), Móricz Eszter, a kormányváltó erők helyi képviselőjelöltje, Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke és Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt, az MSZP elnöke (b-j) az ötpárti ellenzéki szövetség sajtótájékoztatóján, az újpalotai vásárcsarnoknál 2014. április 5-én

Trending Now

Idén a Magyar Zene Házában rendezik meg a Brain Bart

A jövőfesztiválra szeptember 29-én és 30-án kerül sor csaknem száz előadó részvételével.

Közzétéve:

Borítókép: Esti kivilágításban a Liget Budapest Projekt keretében épült Magyar Zene Háza a Városligetben, fotó: MTVA/MTI/Jászai Csaba

“A Brain Bar idén sem riad vissza a kényes témáktól, sem a tabuktól vagy a heves vitától. Az emberiség legfontosabb kérdéseit helyezi a fókuszba” – írják a szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

A 2022-es fesztiválon csaknem száz előadó vesz részt, akik

többek között olyan témákat feszegetnek, mint a nagyvállalatok és az influenszerek manipulatív hatása a Z-generációra, a biztonság fogalmának átalakulása a 21. században, illetve a metaverzum jövője.

A nyolcadik Brain Bar-on résztvesz Deanna Marsigliese, a Pixar művészeti vezetője, az Agymanók és a Toy Story készítője is, aki a filmipar jövőjéről beszél majd.

Dan Breznitz kanadai tudós előadásával az innovációval kapcsolatos népszerű mítoszokat szeretné ledönteni.

Jannisz Varufakisz, Görögország korábbi “motoros-bőrdzsekis” pénzügyminisztere pedig “szenvedélyes beszéddel készül” a kriptovaluták utópiája ellen.

Az eseményen előad Lysandre Follet, a Nike vezető dizájnere, aki a mesterséges intelligencia segítségével tervezi az élsportolók által viselt és a tömegek által szeretett és gyűjtött cipőket.

A közlemény szerint Michiganből utazik a fesztiválra Érdi Péter világhírű magyar agykutató, számos tudományos sikerkönyv szerzője, aki az eldobhatóság után a javítás kultúrájának visszatérését vizionálja a 2020-as évekre.

Emellett először lesznek láthatóak Magyarországon a futurista divattervező, Anouk Wipprecht robotikus ruhakölteményei.

Mint írják,

a közönség ezúttal is aktív szerepet kap a fesztiválon.

A résztvevők akár a színpadon is csatlakozhatnak az előadókhoz, hogy maguk tegyék fel a kérdéseiket vagy vitába szálljanak a vendégekkel.

Az eseményre a https://brainbar.com/ oldalon lehet regisztrálni, a legfrissebb információkat pedig a Facebook-eseményben lehet folyamatosan nyomon követni. A részvétel diákok és tanárok számára ingyenes.

Tovább olvasom

Trending Now

A felsőbb szinteket is elérték a tömeges elbocsátások a Teslánál

A világ egyik leggazdagabb emberének cégénél átálltak a költségcsökkentésre.

Közzétéve:

Flickr

Eddig presztízs volt a Teslánál dolgozni, most a tömeges elbocsátások miatt vált hírhedtté a cég.

Júniustól erőteljes leépítés indult a vállalatnál. Elon Musk azokkal kezdi az elbocsátást, akik a legkésőbb érkeztek a céghez, de a vezetők széke sincs biztonságban

– írja a Business Insider.

Először azokat küldik el, akik néhány hete vagy hónapja érkeztek, illetve létszámstopot is bevezettek, a folyamatban lévő állásajánlatokat visszavonják. A portálnak egy felsővezető is nyilatkozott, aki év eleje óta dolgozott a cégnél, és nagyon meglepődött, amikor felmondtak neki. A Tesla dolgozóinak legalább a tíz százalékától válik meg. 

Még a legfontosabb területen tevékenykedők: a fejlesztőmérnökök, az adatelemzők és a HR-sek sem úszták meg a kirúgási hullámot.

A döntés, hogy ki megy, és ki marad, teljesítményalapon történik a vállalat indoklása szerint, ám ezt az alkalmazottak egyáltalán nem így látják – számol be róla a Világgazdaság. Sőt már egy csoportos per is folyamatban van. A volt munkatársak szerint a Tesla megsértette a szövetségi munkaügyi törvényt azzal, hogy nem adott előzetes értesítést a létszámleépítésről. Nevadában például több száz személynek azonnali hatállyal szüntették meg a jogviszonyát, így egyik napról a másikra maradtak fizetés és biztosítás nélkül, miközben hatvannapos felmondási idő járt volna nekik. Egyesek kommentekben és LinkedIn-bejegyzésekben fakadnak ki sérelmeikről,

volt aki úgy fogalmazott, hogy hatalmas pofont kapott a cégtől.

Muskot nehéz követni, a hónap elején még mindenkit visszarendelt a home office-ból az irodába, hogy produktívabbak legyenek a dolgozók, és kijelentette, hogy a távmunka nem elfogadható számára. Később bejelentette, hogy vissza kell venni a kiadásokból, mert globális gazdasági recessziótól tart.

A világ egyik leggazdagabb emberét egyébként kreatív géniusznak is tartják. A beosztottjai úgy nyilatkoztak róla, hogy maximalista és megszállott, nem hajlandó kompromisszumra. Heti 100 óránál is többet dolgozik, és szenvedélyesen ragaszkodik a találmányaihoz, mintha a saját gyerekei lennének. Úgy tűnik, az embereihez viszont kevésbé kötődik. A Katari Gazdasági Fórumon tett kijelentései alapján a következő három hónap sem telik majd zavartalanul az elbocsátások terén.

Borítókép: Elon Musk

Tovább olvasom

Trending Now

Csökkent az sms-ek és nőtt a mobilhívások száma az elmúlt években

A lakossági előfizetők 2021-ben 714 millió sms-t írtak és küldtek ki a mobiljaikkal, 2018-ban azonban ez a szám még meghaladta az egymilliárdot; bár az sms-küldési kedv csökken, a mobilhívások száma, sőt a beszélgetések hossza is nő – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A rövid szöveges üzenetek (Short Message Service – sms) szerepe azonban nem tűnik el: kiemelt helye van a szolgáltatók ügyfelekkel való kommunikációjában, illetve az online belépési jogosultságok ellenőrzésekor – jelezték.

A közlemény szerint 2018-ban egy átlagos lakossági előfizető havonta 11 sms-t küldött, 2021-ben viszont már csak nyolcat.

Az NMHH kutatásából kiderült, hogy

a számlás előfizetők jóval több sms-t küldenek, mint a feltöltőkártyás előfizetők, előbbiek tavaly havonta 11 darabot, utóbbiak 3 darabot. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a számlás előfizetések meghatározott számú vagy akár korlátlan sms küldését teszik lehetővé külön forgalmi díj nélkül.

A hatóság 16 éves és idősebb internetező lakosság körében folytatott kutatása szerint a mobilozók mindössze 7 százaléka küld naponta magáncélból sms-t, negyedük hetente vagy havonta, kétharmaduk viszont ennél ritkábban, esetleg soha nem küld így üzenetet.

Joggal feltételezhető, hogy az sms-ek számának csökkenése összefügg az internetes chatprogramok térhódításával, az NMHH szerint azonban a helyzet ennél összetettebb.

A hatóság elemzésében több változó (nem, kor, chat használat, internet jártasság) együttes hatását vizsgálta. Kiderült, hogy

az internethasználat területén a magukat kezdőnek vagy átlagos tudásúnak gondolók körében a chat jellemzően nem váltotta ki az sms-t, vagyis aki gyakrabban chatel, az kedveli az sms-t is.

Egyúttal arra is rámutattak, hogy a férfiak gyakrabban küldenek sms-t, mint a nők, de ebben nem a személyes üzeneteknek, hanem inkább az ügyintézésnek (például parkolásfizetésnek) van súlya.

Az életkor is hatással van az sms-küldésre, ám a kapcsolat nem lineáris: a fiatalok gyakran sms-eznek (és chatelnek), a 30-50 éves középkorosztály viszont kevesebbet, míg 60 év felett ismét nő az sms-küldés gyakorisága, és ők chat-et kevésbé használnak.

Tovább olvasom