Trending Now
Így üzemel a baloldal kampányközpontja
A Bajnai Gordon-féle DatAdat-csoport működtetői mindent bevetnek, csúcstechnológiával dolgoznak, jobban megismerhetnek bárkit, mint a saját szülei.
Bár Márki-Zay Péter népszerűségi mutatói egyre romlanak a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint, ez nem a politikus facebookos jelenlétén múlt.
Ugyanis a baloldal miniszterelnök-jelöltje a csúcstechnológia legújabb vívmányait is felvonultató segítséget kaphatott a közösségi médiában folytatott kampányához.
Az Index cikksorozatban számolt be arról a birtokukba került felvételek alapján, hogy Bajnai Gordon és köre már a tavaly őszi előválasztáson Márki-Zay mellett tette le a garast. Nem sokkal később pedig az egykori baloldali miniszterelnökhöz köthető adatelemző céget is a szivárványkoalíció miniszterelnök-jelöltjének a facebookos kampánya szolgálatába állíthatták.
A Mediaworks Hírcentruma összeállításában bemutatja, hogyan is működik az Index által csak csodafegyvernek nevezett DatAdat cégcsoport.
Az adatelemzéssel és kampánytanácsadással foglalkozó társaságok – amely Szigetvári Viktornak és Ficsor Ádámnak, vagyis Bajnai egykori kabinetfőnökének, illetve titokminiszterének az érdekeltségbe tartozik – széles körű magyarországi és nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek. Ahogy korábban arról az Átlátszó is beszámolt, a DatAdat-vállalatok sikeresen működtek közre a baloldal 2019-es önkormányzati kampányában, az egyik Index által közölt felvételen pedig Ficsor arról beszél, hogy egytucatnyi országban – köztük Bulgáriában, Észak-Macedóniában és Németországban is – befolyásolták működésükkel a politikai folyamatokat.
Ugyancsak a hírportál által közölt felvételeken a cég különböző szakértői és tanácsadói arról beszélnek, hogy szoros kapcsolatban állnak az amerikai Demokrata Párttal és a tengerentúli szélsőbaloldali mozgalmakkal.
Márki-Zay, a robot
A chatbotoknak nevezett algoritmusok jellemzően a felhasználók számára érzékelhetetlen módon végzik az adatgyűjtést, és egyebek mellett például egy kvíznek vagy más játékos feladványnak álcázzák azt.
A DatAdathoz hasonló vállalatok a kvízkérdésekre adott válaszokból – és más interakciókból – képesek feltérképezni a facebookozók politikai preferenciáit.
Azt is megállapítják – ahogyan Ficsor Adám fogalmazott az Index cikkében hivatkozott ominózus felvételen –, kik azok a szavazók, „akik hajlandók egy lépéssel közelebb lépni a kampányodhoz”.
Márki-Zay Facebook-oldalán is több hasonló anyag jelent meg, s ha a felhasználó kitöltötte ezek valamelyikét, azzal feliratkozott a baloldali jelölt levelezési listájára, és a Messenger alkalmazásban kapta az üzeneteket.
Utóbbiak egyébként akkor is aktiválódnak, ha a felhasználó akár egy kommentárt ír Márki-Zay valamelyik bejegyzéséhez. Megjegyzendő, hogy a kvízszerű feladványok az adatgyűjtés mellett propagandaanyagként is funkcionáltak, amelyben a hódmezővásárhelyi polgármester a politikai üzenetét „rejtette el”.
A kvízek közül talán a legbizarrabb, amikor Márki-Zay azt ígérte a facebookozóknak, hogy egy kérdőív kitöltéséből megtudhatják, Orbán Viktor kormányfő mini-Putyin-e.
A hasonló, szórakoztatónak szánt tartalmakkal a fiatalabbakat próbálhatja megszólítani és magához kötni a baloldal, ugyanis az ifjabb generációk használják aktívabban a közösségi médiumokat.
Jól álcázott adathalászat
Az is előfordulhat, hogy a botok ismerősnek jelölnek más felhasználókat, hogy ily módon gyűjtsék be a nem nyilvános adataikat. Megvizsgálják, mit kedvelnek és mit nem, az így összegyűjtött információt pedig politikai profilozásra használják fel.
Minél több az adat, a fejlett algoritmusok annál pontosabban tudják meghatározni, kinél milyen politikai üzenet megy át, mivel lehet őt megszólítani, választásra buzdítani vagy éppen távol tartani a szavazástól.
Ezt megkönnyíti, hogy valós időben is lehetséges elemezni és profilozni a felhasználókat a facebookos aktivitásuk alapján. Ennek a módszernek az alapját a magyarországi sajtóban is rendszeresen emlegetett Michal Kosinski, az adatalapú pszichológia egyik legismertebb alakja dolgozta ki a 2010-es évek elején.
A szüleidnél is jobban ismernek
E modell szerint alig hetven like elemzése szükséges ahhoz, hogy az adott felhasználó viselkedését jobban kiismerjék, mint az illető közeli barátja, százötven like-nál már annyit tudnak az adott személy viselkedéséről, mint a saját szülei, háromszáz kedvelés felett pedig már többet, mint az illető élettársa.
A kinyert adatok elemzésével olyan profil készíthető a felhasználóról, amely alapján könnyen kideríthető, hogy az illető milyen bőrszínű, milyen szexuális irányultságú, illetve hogy milyen a politikai szimpátiája.
Mindezt úgy csinálják, hogy számos adatot elemezve összefüggéseket mutatnak ki egyes tények között. Ilyen lehet, hogy ha valaki egy bizonyos parfümmárkát kedvel, akkor nagyobb valószínűséggel homoszexuális. Az egyikből még nem feltétlenül következik a másik, ám ha több ilyen összefüggést felkutatnak és kimutatnak egy adott személynél, akkor meglehetősen pontosan lehet következtetni a felhasználó szexuális irányultságára.
Adatvédelmi joghézag
Az így célzott hirdetésekkel személyre szabott reklámokat és üzeneteket lehet eljuttatni a választókhoz. Bajnaiék esetében ez úgy nézhetne ki, hogy ha valaki sokat politizál és tetszenek neki Márki-Zay Péter szélsőséges üzenetei, akkor elsősorban az ilyen reklámokat juttatják el hozzá.
Ám ha valaki szimpatizál az ellenzékkel, de Márki-Zay szélsőséges kijelentései éppenhogy elriasztják, akkor az ellenzéki jelölt semlegesebb, pozitívabb üzeneteit juttatják el neki.
Az ilyen elemzések hatékonyságára a Cambridge Analitica (CA) botránya világított rá. A CA részletes profilt készített a felhasználókról, valamint több kategóriába sorolta az embereket – ismerve a parfümös példánkban említett összefüggéseket – és így célzott, személyre szabott reklámokkal befolyásolni tudták a brexitnépszavazást, illetve Donald Trump részben ennek a módszernek is köszönhette győzelmét az amerikai elnökválasztáson. A botrány nyomán Európában jelentősen szigorítottak az adatvédelmi szabályokon. Mindezt azonban Bajnai és a hozzá köthető DatAdat jórészt kijátszhatja, amelyet kétféleképpen tehet és tesz is.
Egyrészt a különböző chatbotok és kvízek kitöltése előtt a felhasználók hozzájárulnak az adatkezeléshez, ezzel szinte szabad utat adva az adatmágusoknak.
Másrészt pedig, Észtországban lazábban kezelik az adatvédelmi szabályok betartatását, ami ugyancsak kapóra jön Bajnaiéknak.
Zavarkeltés
Az említett programok zavarkeltésre alkalmas politikai fegyverként is felhasználhatók. Miközben ezek a szoftverek kommenteket is képesek generálni, egyre nehezebb megállapítani, hogy mesterséges intelligenciáról van szó.
Ugyanis az algoritmusok szinte bármilyen karaktert képesek hihetően megjeleníteni, a dühös kisnyugdíjastól kezdve a panaszkodó vállalkozóig, „akik” negatív véleményekkel vagy akár álhírekkel árasztják el a politikai riválisok közösségimédia-felületeit, azt az érzetet keltve, mintha tömegek lennének elégedetlenek.
Az Imperva, egy kiberbiztonsággal foglalkozó nemzetközi cég felmérése szerint 2019-ben az internetes forgalom 24,1 százalékát tették ki az ilyen, úgynevezett rossz botok, vagyis kamuprofilok mögé bújtatott gyalázkodó vagy álhíreket terjesztő gépek.
Borítókép: Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője (beszél), Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke (takarásban), Móricz Eszter, a kormányváltó erők helyi képviselőjelöltje, Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke és Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt, az MSZP elnöke (b-j) az ötpárti ellenzéki szövetség sajtótájékoztatóján, az újpalotai vásárcsarnoknál 2014. április 5-én
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.
Trending Now
A technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni
A mesterséges intelligencia (MI) elterjedésével az információbiztonsági szakértők feladatai már kiterjednek az azzal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelésére is, mert újszerű kitettséget jelentenek az intelligens eszközök és az MI-vel ellátott folyamatautomatizálás is – ismerteti a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég az MTI-nek küldött közleményében.
Barta Gergő, a Deloitte kibervédelmi osztályának vezető MI szakértője a közleményben kiemelte:
már látszanak annak jelei, hogy a technológia fejlődése új kihívások elé állítja a szervezeteket, hiszen a biztonsági incidensek már második éve a legjelentősebb működési kockázatnak számítanak világszerte.
Az ezekkel kapcsolatos költségek már 2022-ben sosem látott csúcsra emelkedtek, és a várakozások szerint a következő években többszörösükre ugranak majd – mutatott rá.
Az új biztonsági kockázatok felértékelhetik majd az információbiztonsági vezetők szerepét. Az ő feladatuk, hogy a munkatársakat oktassák, illetve a vezetőket tájékoztassák a legfrissebb kockázatokról és azok lehetséges kezeléséről.
A biztonsági szakértőknek fel kell mérniük, hogy a modellek hogyan kezelik az érzékeny adatokat, és biztosítaniuk kell, hogy azok megfeleljenek az adatvédelmi törvényeknek és előírásoknak.
A vezetőknek megbízható jogosultság-kezelési folyamatot kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá a rendszerekhez, modellekhez és az adatokhoz. A szervezeteknek megfelelő naplózási képességekkel és monitoring rendszerekkel kell rendelkezniük a biztonsági incidensek észlelése és az azokra való azonnali reagálás érdekében.
A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.
A jövőre gondolva a szervezeteknek azonnal el kell kezdeniük olyan módszerek alkalmazását, mint a személyre vagy adott pozícióra szabott szakmai képzések, online tanfolyamok és tájékoztató workshopok, hogy ily módon is oktassák és képezzék a munkavállalókat a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének lehetséges kockázatairól – ismerteti a Deloitte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Döntött a Kúria: az Elk*rtuk filmmel nem sértették meg Hann Endre személyiségi jogait
Elutasította a bíróság Hann Endre felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős, másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.
A döntés előzményei között érdemes felidézni, hogy az óriási érdeklődés mellett vetített, a 2006-os véres események és Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását feldolgozó Elkxrtuk című mozifilm kapcsán Hann Endre azt állította, az alkotók rossz színben tüntetik őt föl a filmben – írja a Magyar Nemzet.
A sértett közvélemény-kutató először peren kívüli egyezség keretében követelt hárommillió forintot és bocsánatkérést, az általa indított perben viszont már a film betiltását is szorgalmazta.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a Megafilm Kft. megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő személyiségi jogait. Emiatt sajnálkozást kell kifejeznie a honlapján, valamint másfél millió forint sérelmi díj és ötszázezer forint perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest. Másodfokon azonban ettől eltérő döntés született.
A bíróság megállapította, hogy az elsőfokú döntés több szempontból is helytelen volt: a film nem sértette meg Hann Endre személyiségi jogait.
A jogerős ítélet ellen azonban Hann Endre felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fontos azonban elmondani, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria nem a per újabb fordulóját folytatja le, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslatot kínál, amennyiben a bírósági eljárás során valamilyen hiba vagy mulasztás történt volna. Ezzel kapcsolatban tehetett tehát a Kúria megállapításokat, és meg is állapította, hogy Hann Endre keresetében egyetlen – a másodfokú bíróság által elkövetett – konkrét eljárási jogszabálysértést sem mutatott ki. Ezért úgy döntött, hogy a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
A teljes cikk ITT olvasható.
Borítókép: Kálomista Gábor, a Megafilm producere A helység kalapácsa című televíziós film forgatásáról tartott sajtótájékoztatón a tordasi Westernfaluban 2022. augusztus 17-én