Kövess minket!

Trending Now

Így terjeszt álhíreket az MSZP-s képviselő

A kamuvideójáról elhíresült Korózs Lajos után most Ujhelyi István kezdett álhírterjesztésbe a koronavírus elleni magyarországi védekezéssel kapcsolatban.

Borítókép: Ujhelyi István, az MSZP-Párbeszéd európai parlamenti képviselője, fotó: MTI/Mónus Márton

A szocialisták EP-képviselője azzal állt elő, hogy Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter és munkatársai adatokat titkolnak el a magyar állampolgárok elől – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet. Ujhelyi István azt állította, hogy a miniszter Montenegróban úgy próbálta eladni a magyar állam által vásárolt Sinopharm-vakcinát, hogy egy tanulmánnyal támasztotta alá annak hatékonyságát. 

A Kásler Miklós által vezetett Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, hogy 

amiről a miniszter Montenegróban beszélt, arról itthon 2021 májusától folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt. 

Jelezték, hogy még nyáron elkezdődött az oltások védőhatásának átfogó vizsgálata hazánkban, amelynek keretében mindegyik forgalomban lévő vakcinát megvizsgálják abból a szempontból, hogy az általa létrehozott immunitás két komponensét; az ellenanyagokat, illetve a sejtek védekezőképességét hogyan alakítja, és milyen időtartamra vonatkozik a védettség. 

A vizsgálat egy évig tart, erről korábban már Szél Bernadett képviselőnőt is tájékoztatta a miniszter, aki azt is írta, hogy amíg megfelelő számú vizsgálati eredmény nincs a birtokukban, nem közölnek adatokat, mert ez a tudományos közlés etikája. 

A szaktárca most a napilapnak megerősítette: a kutatási eredményeket akkor lehet nyilvánosságra hozni, amikor ennek a tudományos értékű feldolgozása megtörtént, opponálások után, lektorálást követően fogják közzétenni. Kásler Miklós semmi olyanról nem tájékoztatott Podgoricában, mint amit már itthon nem mondott volna el a közvéleménynek – hangsúlyozta az Emmi.

A keleti vakcinák több ezer ember életét mentették meg, a fertőzés kialakulását valamennyi vakcina 85–90 százalékban megelőzte, a halálozások elkerülésében pedig 90 százalék felett volt az eredményességük

– írta Kásler Miklóst idézve a minisztérium, hozzátéve, hogy a magyar kormány Európában az elsők között szervezte meg az oltást a kínai és orosz oltóanyag gyors beszerzésének köszönhetően. Arra is felszólították az MSZP-s képviselőt, hogy maradjon a realitás talaján, szélesebb körben tájékozódjon a napi hírekről és megtévesztő információkkal ne riogasson.

Trending Now

Így használják a mobiljaikat a magyarok

Hazánkban már 6,2 millióan használnak okostelefont és nagyjából 6 millióan interneteznek mobiljukon a 18-69 éves korosztályban, derült ki az eNET legújabb reprezentatív kutatásából.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magas fokú okostelefon penetráció mellett azonban több internetes tevékenység van, ahol nem ezt az eszközt preferáljuk – ilyen például a webáruházi vásárlás vagy a levelezés, ahol a számítógépet részesítjük előnyben. A készülékek technológiai fejlődése, valamint a hozzájuk kapcsolódó új szolgáltatások megjelenése folyamatosan alakítják az eszköz- és internethasználati szokásainkat.

Az eNET-kutatás eredményei alapján általánosságban megállapítható, hogy az okostelefon és internet használatának terjedése töretlen, mely növekedés összhangban áll az uralkodó digitalizációs trendekkel. Bár az online lét és az eszközhasználat egyre szélesebb társadalmi csoportok körében válik elterjedtté, mégis eltérések figyelhetők meg ezekben a munkaerőpiaci státusz és a korcsoportok mentén.

LEGAKTÍVABB HASZNÁLAT A 30 ÉV ALATTIAK ÉS A TANULÓK KÖRÉBEN MUTATKOZIK: MA MÁR ELÉRI A 100%-OT AZ INTERNET- ÉS AZ OKOSTELEFON-HASZNÁLÓK ARÁNYA E KORCSOPORTBAN.

Az internet nyújtotta végtelen lehetőségek tárházából a legnépszerűbbek, hogy rákeresünk valamilyen információra, chatelünk, vagy megnézzük az időjárás-előrejelzést (78-78%). Ez a TOP3 legelterjedtebb cél vagy alkalmazás, amiért csatlakozunk a világhálóra a mobilunkon.

A közösségi média használata, bár széles körben elterjedt, csupán negyedik helyezett lett, holtversenyben az e-mailezéssel (74-74%). Tízből heten olvasnak emellett híreket (73%) és néznek videókat online (71%). Nem kérdés, hogy a felnőtt magyar társadalom számára az internet fontos szerepet tölt be az informálódás és kapcsolattartás terén, főként a Covid-19-járvány hatására bevezetett korlátozások után, de ezen tevékenységek népszerűsége korábban is töretlen volt.

A világjárvány okozta felfordulás egyik velünk maradt hatása, hogy a felnőtt lakosság körülbelül kétharmada szokott online vásárolni (64%). Továbbá közel ugyanennyien hívják segítségül az internetet tájékozódáshoz, például útvonaltervezés céljából (64%).

Ha már internet és ha már járvány, akkor nem elhanyagolható szempont, hogy a pandémiának az elektronikus ügyintézési lehetőségekre is jelentős hatása volt. Ezek közül a bankolás a legnépszerűbb (57%), de a lakosok fele szokott számlát befizetni vagy egyéb hivatalos ügyben eljárni online (50-50%), saját bevallása szerint. „Dacára az elmúlt időszak dinamikus mobiltechnológiai fejlesztéseinek, az online ügyintézések esetében még mindig a laptopunkat használjuk elsődlegesen – a lehetőség továbbra is adott tehát a mobilszolgáltatás fejlesztések számára” – tette hozzá Hack-Handa Tünde, az eNET digitalizációs témákra szakosodott vezető kutatója.

Chat és közösségi média appok az élen
És hogy mi az, amit elsősorban appokon keresztül végzünk? E téren szintén dobogós az online üzenetküldés és a közösségi média. A mobilalkalmazásokon keresztül végzett tevékenységek közül ezek érték el a legmagasabb arányt, a lakosság több mint fele használ ilyen típusú appokat. Ezt követi a GPS (47%), amelyet – ahogy már megállapítottuk -, elsődlegesen telefonon használunk.
Továbbá tízből négyen nézik meg az időjárás-jelentést, vagy tekintenek meg videót applikációban. A mobilalkalmazási adatok is mutatják, hogy azokat a tevékenységeket kevésbé végzik appon keresztül, amelyekre számítógépüket szívesebben használják.

Tíz app bőven elég az emberek többségének
Magyarországon tízből hat okostelefon-használó legfeljebb 10 alkalmazást használ rendszeresen – azaz legalább heti szinten –, de a negyedük maximum csak ötöt. Bár nem jellemző, hogy kifejezetten sok alkalmazást használnánk rendszeresen, a lakosok negyede hetente egy vagy több alkalommal is letölt új applikációt, felük pedig legalább havonta egyszer – olvasható az Origo.hu cikkében.

Tovább olvasom

Trending Now

Vádat emeltek Angliában Kevin Spacey ellen

A kétszeres Oscar-díjas amerikai színész ellen szexuális támadások gyanúja fogalmazódott meg.

Közzétéve:

Borítókép: Kevin Spacey kétszeres Oscar-díjas amerikai színész meghallgatáson vesz részt a Massachusetts állambeli Nantucket kerületi bíróságán 2019. június 3-án, fotó: MTI/AP/Steven Senne

Az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) különleges bűnügyekre szakosodott ügyosztályának tájékoztatása szerint Spacey-t három férfi ellen elkövetett négyrendbeli szexuális támadással vádolják, a vádpontok a 2005 és 2013 közötti időszakot fogják át. A CPS hivatalos közleménye szerint a vádemelés a londoni rendőrség által összegyűjtött bizonyítékok mérlegelése alapján történt.

Spacey ellen már 2017 novemberében is érkezett bejelentés a londoni rendőrséghez.

A Scotland Yard annak idején nevek említése nélkül csak annyit közölt, hogy a külön parancsnokság alatt működő, elsősorban gyermekek elleni visszaélések és szexuális bűncselekmények felderítésére szakosodott ügyosztálya – Child Abuse and Sexual Offences Command – kezdte meg a vizsgálatot a bejelentés ügyében.

Az angol-walesi főügyészség csütörtöki tájékoztatásából nem derül ki, hogy az öt évvel ezelőtti bejelentés is szerepel-e a vádemelés alapját képező felételezett bűncselekmények között.

A 62 éves Spacey 2004 és 2015 között a híres londoni Old Vic színház művészeti igazgatója volt, és e tevékenységéért távozásának évében II. Erzsébet királynő tiszteletbeli lovagi címben részesítette.

Tovább olvasom

Trending Now

Az orosz művészek bojkottja ellen emelt szót egy ukrán rendező

Szergej Loznyica ukrán rendező az orosz művészek bojkottja ellen emelt szót az Ukrajna elleni szerinte “pusztító” orosz invázió ellenére a 75. cannes-i fesztiválon.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A világ egyig legjelentősebb filmes találkozóján visszatérő vendégnek számító Szergej Loznyica – a 2014-ben forgatott Maidan és a 2018-as Donyecki-történetek rendezője – ezúttal a második világháborúban a szövetségesek által lerombolt német városokról forgatott egy dokumentumfilmet (The Natural History of Destruction), amelyet versenyen kívül mutattak be.

A rendezőt márciusban kizárta tagjai közül az Ukrán Filmakadémia, mert nem értett egyet az orosz művészek szisztematikus félreállításával. Loznyica szerint “groteszk” kijelenteni, hogy kik a jók, és kik a rosszak.

“Ez a hozzáállás embertelen. Hogyan határozható meg, hogy mi az, hogy orosz? Valakit az útlevele, az állampolgársága miatt tekintünk orosznak? Vagy az etnikuma miatt? Ez bizonytalan terep” – fogalmazott a rendező Cannes-ban.

“Határozott meggyőződésem, hogy az embereket a megnyilatkozásaik, az egyéni tetteik alapján kell megítélni, nem pedig az útlevelük szerint. Minden egyéni esetet a saját helyén kell kezelni” – tette hozzá.

Szergej Loznyica azért szólalt meg ismét a kérdésben, mert egyes ukrán filmesek valamennyi orosz filmre nemzetközi bojkottot kértek a 75. cannes-i fesztiválon, beleértve Kirill Szerebrennyikov alkotásait. A kormánykritikus orosz rendező legújabb filmje, a Csajkovszkij felesége című történelmi dráma a hivatalos programban versenyez az Arany Pálmáért. Bár az orosz rendező a filmje bemutatóján nyilvánosan elítélte az Ukrajna elleni háborút, többen szóvá tették, hogy az alkotás finanszírozásához Roman Abramovics orosz oligarchától is támogatást kapott.

“Mindig rákérdeznek Roman Abramovics szerepére, aki a filmet finanszírozó egyik alap részvényese. Abramovics nagyon sokat segíti a kortárs művészeti projekteket, a civil szervezeteket. Részt vett az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon is” – mondta az orosz rendező Cannes-ban.

“Teljesen megértem, miért mondják (az ukránok), amit mondanak, hiszen szörnyű helyzetben vannak (…) de az orosz kultúra eltüntetése hatalmas tévedés lenne, és örülök, hogy a cannes-i fesztivál a jó megoldást választotta” – hangsúlyozta Kirill Szerebrennyikov.

A világ egyik legjelentősebb filmes mustrája idén nem fogad orosz delegációt, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy vagy újságíró megjelenne a fesztiválon, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre.

Tovább olvasom