Trending Now
Így segíthet 5 perc alatt a Fedél Nélkül munkatársainak
Az elmúlt hónapokban szerencsére sokan adakoztak az utcalapnak, de az adományokra a járványügyi helyzet elhúzódása miatt egyre nagyobb szükség van Kepe Róbert, a Fedél Nélkül főszerkesztője szerint. Aki akár csak ezer Forinttal segít, az egy kiszolgáltatott, dolgozó ember megélhetését menti meg. Mutatjuk, hogyan.
Március 18-án jelentette meg weboldalán a Fedél Nélkül azt a felhívást, melynek segítségével áprilisra összegyűlt annyi pénzt, hogy biztosítsák bajbajutott terjesztőik lakhatását, megélhetését a következő egy hónapra. A probléma hosszú távú megoldásához azonban arra is szükség van, hogy az adományozás folyamatos legyen, hiszen a lap egyre több munkatársa kerül veszélybe az idő előrehaladtával. Adakozni a Menhely Alapítvány SimplePay alapú szuperegyszerű rendszerén keresztül lehet, akár 500 Ft-tól is, mindössze a következő sort kell feltüntetni a „Személyes üzenet” rubrikában, hogy a pénz célba érjen: „Adomany – FedelNelkul online”.
Hogy jobban megértsük, mi történik pontosan a szerkesztőségben és mi az oka a növekvő igénynek, Kepe Róberttel, a Fedél Nélkül főszerkesztőjével beszélgettünk.
 |
| Csanádi Gábor |
Eddig 2,6 millió Forint online adomány gyűlt össze, ami nagyon szép eredmény. A szerkesztőség szempontjából ez mennyire számít soknak vagy kevésnek? Hogyan használjátok fel?
Ennek a kampánynak igazából a tűzoltás a célja, azaz hogy körülbelül száz árusunknak a kieső bevételeit pótolni tudjuk. És mivel nem látjuk még, hogy a jövőben mennyi pénzből tudunk majd gazdálkodni, ezért aztán az első intézkedéseink arról szóltak, hogy a lakhatásukban veszélyeztetett lapárusainknak adjuk támogatást, illetve élelmiszercsomagot minél több terjesztőnknek. Ezt a két programot körülbelül két hete kezdtük meg, így nem tudtunk még mindenkit bevonni. Ahogyan egyre több bevétel érkezett, szerencsére láttuk, hogy valószínűleg a jövedelemkiesés pótlását is el tudjuk majd kezdeni, valamennyit tehát erre fogunk fordítani. Ha ilyen szépen tudunk továbbra is bevételhez jutni,akkor lehetséges, hogy minden terjesztőnk számára támogatást tudunk nyújtani.
Egyelőre viszont csak a legrosszabb helyzetben lévő terjesztőinket vontuk be: 22 terjesztőnk kapott olyan lakhatási támogatást, amiből a következő havi albérletet ki tudják fizetni és 63 embernek juttattunk élelmiszercsomagot.
Mi történik a szerkesztőségben? Mennyire tud zavartalanul folyni munka?
Művészeti jellegű tartalmakból jól állunk, hiszen többezer kiadatlan kéziratot őrzünk, ezért könnyebben tudjuk pótolni a kiesést ezen a területen – ami egyébként jelentős, hiszen a legtöbb alkotónk jelenleg nem tud alkotni. Nagy részük bezárva él most valamilyen szállón, ahol nincsen megfelelő alkotói környezet sem pedig eszközök.
Az egyéb, nehezebben pótolható tartalmak elkészítése is problémás. Az interjúinkat például szintén jórészt otthontalan emberek készítették, akik nem tudnak mozogni és nem is állnak rendelkezésükre olyan eszközök, amivel online eltudnák végezni ezt a tevékenységet. A nyomtatott újság kiadása is problémás, hiszen a fenti okok miatt nincs aki terjessze.
Néhány tucat olyan lapárusunk maradt, akik még képesek kimenni az utcára, de érthető módon az eladás náluk is visszaesett, hiszen nagyon kevesen merik átvennia Fedél Nélkült – még akkor sem, ha egyébként támogatásként adnak valamennyi készpénzt. Éppen emiatt a nyomtatott lap eladása a normális érték 15-20%-ra esett vissza az utóbbi időben.
A jelenlegi lapszámunkat, ami 9-én jelent meg, éppen ebből az okból kifolyólag nem is adtuk ki csak digitális formában. Kapcsolatban vagyunk a Világ Utcalapjaival (INSP – International Network of StreetPapers) és tőlük tudjuk, hogy sajnos Egész Európa hasonló problémával küzd. Ráadásul mi éppen abban a pillanatban bővítettük az újságot, amikor beállt a krízishelyzet és 12 oldal helyett már 20 oldalon jelenünk meg. A bővített tartalomhoz új rovatokkal jelentkezünk és a magyar mainstream irodalmi élet olyan szereplőinek írásai is megtalálhatóak már hasábjainkon, mint Tóth Krisztina, Röhrig Géza, Nyáry Krisztián, Györe Balázs és sokan mások.
A fenti nehézségek miatt jelenleg a megszokott két hét helyett háromhetente jelentetünk meg új számot. Ezekből biztosan sokkalkevesebbet nyomtatunk majd, de nyomtatunk, kifejezetten azért, hogy a még dolgozni tudó lapterjesztők tudjanak valamilyen friss terméket magukkal vinni, mert jelenleg a március közepén megjelent újsággal dolgoznak, amit ugye a legtöbb olvasó már ismer.
 |
| Csanádi Gábor |
Sokan panaszkodnak arról, hogy rengeteg ember van kint az utcán a korlátozás ellenére, a boltok előtti kígyózó sorokkal pedig tele van a Facebook. Tényleg ennyire rossz a helyzet?
Sajnos az utcán lévő emberek száma ellenére mindegyik terjesztőnk arról panaszkodik, hogy 60-80%-t esett a vásárlások száma, így ez egy nagyonis valóságos, mindenkit érintő probléma. A törzsvásárlók nagy része is eltűnt a placcokról, hiszen minden törzsvásárlónak volt egy kiválasztott terjesztője, akitől vette az újságot. A vírus miatt ezek a kapcsolatok megszűntek, hiszen ha egyikük vagy a másikuk nincs a helyén, akkor nem lehet fenntartani. Ezek a tényezők mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy rosszul fogy az újság. Ugyan a vásárlókról nincsenek pontos adataink, csak azok alapján tudunk gondolkozni, amit a terjesztőink mondanak, de azt látjuk, hogy mindenféle ember, korosztály képviselteti magát. Anyagi helyzetre vonatkoztatva is nagy a sokszínűség, a jól szituált tehetősebb emberektől kezdve a kisnyugdíjasokig. Az azért látszik, hogy a vékonyabb pénztárcájú emberek általában szolidárisabbak a terjesztőkkel.
Akkor az utcai vásárlók egy részének valószínűleg nem adottak a lehetőségei ahhoz, hogy online tudjon adakozni.
Igen, bár igaz, hogy az adományozóinkról sincsenek pontos adatok, hiszen maximum egy email cím áll rendelkezésre. Persze nagyon izgalmas lenne tudni, hogy milyen rétegekből, korosztályokból kerülnek ki ők. Ezt az említett 2,6 millió forintot 374 ember adta össze. Ebből látszik azért, hogy az online vásárlóink más anyagi háttérrel rendelkeznek, mint a print lap vásárlói – de hát erre is csak következtetni lehet, szociometriai adatokkal nem rendelkezünk.
Van olyan terjesztő, aki most vesztette el a lakhatását?
Ebben a pillanatban még szerencsére nem tudok ilyen terjesztőről. Úgy tűnik, hogy eddig sikerült megelőznünk a katasztrófát. Minden terjesztőnk tudja, hogy jöhet hozzánk támogatásért, ha szüksége van rá és egyelőre még a befolyt támogatásból tudjuk is finanszírozni ezeket a helyzeteket. Nyilván minél hosszabb ez az időszak, minél több terjesztő tartaléka fogy el, annál nehezebb lesz ezt megtenni. Az eddig elért eredményre viszont büszkék vagyunk, hiszen nagyon meg voltunk ijedve, hogy az évek alatt felépített egzisztenciák összeomlanak.
Mi alapján dől el, hogy két emberből ki a leginkább rászoruló?
Nagyon jó kérdés, hogy ha már majd két ember között kell dönteni, akkor hogyan tudunk igazságos döntést hozni, de szerencsére egyelőre még nem áll fenn. Aki jelentkezik nálunk, hozza az albérleti szerződését, papírokat a jövedelméről, így gyorsan látni lehet, hogy mekkora a baj. Ha népesedik a bajban lévő emberek tábora, nehezebb kérdésekben kell majd döntenünk. Az anyagi helyzetet, az eddigi teljesítményt egyaránt mérlegeljük és felderítjük majd, hogy a lehetőségekhez képest a legigazságosabb döntést tudjuk meghozni.
Egyelőre szerencsére még maguk a terjesztők is képesek olyan döntéseket hozni, hogy például nem kérnek valamelyik támogatásból azért, hogy a másiknak jusson. Illetve a szerzőink között is volt már olyan ebben az 1-2 hónapban, aki inkább lemondott az elnyert készpénzes díjáról annak érdekében, hogy azt a terjesztők krízishelyzetére fordíthassuk. Szerencsére ez a belső szolidaritás eddig is működött.
 |
| Toplak Zoltán |
Most 27 éves a Fedél Nélkül. Volt már példa hasonló helyzetre?
Nem. Olyan, hogy ne jelent volna meg az újság print száma, soha nem fordult elő. Ez most, április 9-én történt először és reméljük, hogy utoljára is. Még ha a példányszámunk iszonyú pici lesz is, akkor is szeretnénk fenntartani a friss lap nyomtatását.
Amíg csak van terjesztő az utcán és képesek dolgozni, erre nagy szükség van. |
Mi várható a járványt követő gazdasági válságban?
Az az alaphelyzet, ami miatt a Fedél Nélkül létezik, hogy a hajléktalan embereknek tudjunk pénzt juttatni, bevételhez juttassuk őket, illetve hogy a hajléktalanságról tudjunk minél átfogóbb képet adni a társadalom számára. Ez a két alapelv nem változik, és minél rosszabb a gazdasági helyzet, annál inkább szükség van erre. Éppen ezért az a döntés, hogy magunktól megszűnjünk, biztosan nem fog megszületni, csak ha eltűnik a hajléktalanság a világról. Addig viszont egyre nagyobb szükség van ránk. Bízunk benne, hogy a már eddig kialakult szolidaritást fenn tudjuk tartani és megerősödve tudunk visszatérni az utcára.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.