Trending Now
Így hatott a gazdasági helyzet változása a híroldalak forgalmára
A DKT aktuális elemzése bemutatja a híroldalak aggregált látogatottságának változását januártól júliusig, reflektálva a gazdasági helyzet és ezzel összefüggésben a gazdasági intézkedések látogatottságnövelő hatására, de emellett a szokásos havi toplistákat is tartalmazza, amelyek révén mind a napi átlagos, mind a havi összesített látogatószám alapján áttekinthető az egyes weboldalak és brandek júliusi pozíciója.
A DKT elemzéseiben visszatérő elem a híroldalak látogatottságának vizsgálata, főleg azért, mert az ilyen tematikájú oldalak dominálják a látogatottsági toplistákat. Idén már két alkalommal, a februári és a márciusi látogatottsági adatok bemutatása során is kitértünk erre a szegmensre az orosz-ukrán háború kitörése, majd a magyarországi parlamenti választások kampányának hatásaira reflektálva. Most, az általában „uborkaszezonnak” számító nyári hónapokban az orosz-ukrán háború és az arra adott reakciók begyűrűző hatásai, valamint a részben ezekkel összefüggésben hozott kormányzati, alapvetően gazdasági intézkedések hatásait kerestük a híroldalak látogatottságában. Jól látható, hogy a magukat híroldalként (is) definiáló weblapok átlagos összesített napi látogatószáma (real user) jelentősen, 2,8 millió látogatóról 3 millió látogatóra nőtt. Ennél csak a parlamenti választásokat megelőző hónapban volt egy nagyon picit magasabb a híroldalak látogatottsága.
A híréhség növekedésének bemutatása után következzenek a szokásos havi toplisták.
A napi átlagos egyedi látogatószám (real user) alapján kialakított TOP10-es listát a weboldalak esetében változatlanul a blikk.hu vezeti, de a második-negyedik helyen sem történt változás, az Indexet az Origo, majd a 24.hu követi. Az ötödik helyre a portfolio.hu került nyolc helyet javítva júniusi helyezésén (feltehetően nem függetlenül a megnövekedett gazdasági információ-igénytől). A hatodik jelenleg változatlanul az nlc.hu. Míg a hetedik helyen az Időkép oldala található, amely az elmúlt hónapokban az ötödik és hetedik hely között mozgott. A nyolcadik helyre a Telex került három helyet előre lépve. A tízes listát júliusban a ripost.hu és a borsonline zárta.
Ha nem site, hanem brand alapon állítjuk össze a napi átlagos látogatószámmal mért toplistát, akkor azt láthatjuk, hogy az első két helyezett helyet cserélt (nem először az elmúlt hónapokban). A brand-listán az első helyen az Index áll, míg a másodikon a Blikk. Harmadik helyen mindkét listán az Origóval találkozhatunk, míg a negyediken az 24-gyel. Innentől viszont némileg megváltozik a sorrend a weboldalakhoz képest: az ötödik helyen az Időkép, a hatodikon a Telex, a hetediken a Portfolió, míg a nyolcadikon az NLC áll. Viszont a tízes brandlistát ugyanúgy a Ripost, majd a Borsonline zárja, mint a weboldalak sorát.
A havi összesített egyedi látogatószám alapján készített toplista első helyét – júniushoz képest egyet előre lépve – a blikk.hu foglalta el júliusban. Második helyen most a 24.hu áll – a két oldal között hónapról hónapra változik a felállás, kerülgetik egymást, de trendről nem beszélhetünk. Az Index és az Origo is helyet cserélt: az index.hu most a harmadik helyet foglalhatta el, míg a negyedik helyen az origo.hu áll. Eközben őrzi ötödik helyét a femina.hu. Hatodik a portfolio.hu hat helyet előre lépve. Sorban utána következik az nlc.hu, a ripost.hu és a borsonline.hu, míg a tízes listát most a promotions.hu zárja.
A brandek havi látogatószám alapján összeállított toplistája általában megfelel a brandekhez tartozó (fő) weblapok listájának. Többnyire ez a helyzet most is, kivéve az első két helyet. Míg a weboldalak listán első a blikk.hu és második a 24.hu, addig a brandek listáján éppen fordított a helyzet. Innentől kezdve viszont megegyezik az egyes brandek helye a toplistán a weboldalak helyezésével a harmadik helyezett Indextől a tizedik helyezett Promotions-ig bezárólag.
Az adatok értelmezése során most is érdemes figyelembe venni, hogy a látogatottsági toplisták gyakran és könnyen változnak egyik hónapról a másikra, amelyik oldalnak vagy brand-nek most romlott a pozíciója, annak akár már a következő hónapban javulhat.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
