Kövess minket!

Trending Now

Így alakultak a tévénézési szokásaink a Covid hatására

Egy év telt el azóta, hogy a koronavírus elérte hazánkat, melynek okán életünk számos területén jelentős változások történtek. Ezek nagy része a mai napig meghatározza mindennapjainkat, és hatással van a tévénézési szokásainkra is.

Pixabay

A vírus első hónapjaiban a Nielsen Közönségmérés hetente tájékoztatta a hazai piac szereplőit az új trendek alakulásáról, és 2020 nyarán egy átfogóbb, részletesebb elemzést is készített az addig végbement folyamatokról, jellemző trendekről. Mostani elemzésükben az elmúlt 12 hónap trendjeit mutatják be, melyeket az egy évvel korábbi állapottal hasonlítottak össze, ily módon szemléltetve az eltéréseket.

A tévénézők száma és a tévénézési idő változásai

A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő teljes lakosság a Covid 12 hónapjában (2020. március – 2021. február) nagyobb arányban ült a képernyők előtt a nap minden órájában, mint egy évvel korábban, különösen 2020 tavaszán

– közölte a szervezet.

A nyári – kora őszi hónapokban a görbék nem mutattak jelentős eltéréseket, de a 2. hullám előretörésével ismét nőtt a tévénézők aránya.

A tévénézési idő tekintetében a szokásos szezonalitás megmaradt (általában a nyári hónapokban kevesebbet tévézünk), a teljes népesség ugyanakkor minden hónapban több időt töltött tévézéssel a két időszakot összehasonlítva. 2020 végén a vírus 2. hullámában rekordokat döntött a tévénézési idő – jellemzően a 18 év feletti korcsoportoknál – ismerteti a Nielsen.

A tévéközönség összetételének alakulása

Az egyes korcsoportok aránya megfelelt a szokásos trendeknek: a 4-17 évesek aránya jellemzően 7 – 10% között ingadozott, a 18-49 évesek átlagosan a közönség egyharmadát tették ki, de 2020 utolsó negyedében enyhén nőtt az arányuk, 35% körül alakult.

A 50 év felettiek aránya 2021 első két hónapjában nőtt meg a korábbi hónapokhoz képest. Míg korábban 56-57% körül mozgott az arányuk, addig a 2021. január-februári időszakban 58-59%-ra emelkedett.

Tematikus csatorna csoportok

Általánosságban elmondható, hogy az egyes tematikák szerinti csatorna csoportok közönségaránya, napi elérése és nézett ideje igen változatosan alakult az egyes korcsoportok tekintetében. A 4 évnél idősebbeknél az általános szórakoztató csatornák közönségarányában nem tapasztalható jelentős elmozdulás a vizsgált időszakban, ugyanakkor napi elérésük egyes hónapokban magasabb volt, mint egy évvel korábban, és az elért nézők az elmúlt 12 hónap során – február kivételével – minden hónapban több időt töltöttek el velük.

Az időszak nyertesei elsősorban a sorozat- és életmód csatornák voltak, melyek együttes közönségaránya, napi elérése és nézett ideje is megugrott az egy évvel korábbi állapothoz képest.

A hírcsatornák esetében időszakosnak mondható a növekedés, a fokozott nézői érdeklődés a vírus első hullámában, tavasszal volt tetten érhető, továbbá 2021 februárjában, a harmadik hullám és az oltások beindulásának időszakában. Ahogy arról már korábban is beszámoltunk,

a koronavírus elmúlt egy éve inkább a sportcsatornákat sújtotta, különösen a tavaszi és nyári hónapokban, ahol jelentős sportesemények maradtak el, ugyanakkor 2020 őszétől – ahogy a sportvilág is alkalmazkodni tudott a megváltozott helyzethez és feltételekhez – bár kevesebb nézőt értek el, mint egy évvel korábban, de átlagos nézett idejük a vírus előtti időszakhoz hasonlóan alakult, és közönségarányuk is megközelítette az egy évvel korábban mért értékeket.

A tematikus csatornacsoportokról további információk a grafikus riportunkban érhetők el.

Műsortípusok sugárzása és fogyasztása

A Nielsen által műsorszinten mért csatornákon sugárzott műsortípusok aránya meglehetősen egyenletes volt 2019 márciusa és 2021 februárja között. Csupán néhány kisebb eltérés volt tapasztalható a szokásos trendekhez képest. A többségében kereskedelmi reklámokat magában foglaló „Egyéb” kategória, mely jellemzően a műsoridő negyedét mondhatja magáénak, a vírus első hullámában, 2020 májusára 20%-ra esett vissza, majd az átmeneti visszaesést követően fokozatosan növekedett az arányuk, és 2020 végére visszatért a vírust megelőző időszak szintjéhez.

A műsorfogyasztás tekintetében a 4 évnél idősebbek által 2019. márciusban top10 legtöbbet fogyasztott műfaj (sorozatok, kereskedelmi hirdetések, műsorajánlók (promók), mozifilmek, hírműsorok, animációk, vetélkedők/kvízműsorok, valóságshow-k, dokumentumfilmek, labdarúgás) a tévénézési idő mintegy 80 százalékát képviselte, míg a maradék 20 százalékon további 64db kategóriának kellett osztoznia. Ez az arány a vizsgált időszakban mindvégig jellemző volt, ugyanakkor e 80 százalékon belül az egyes hónapokban történtek bizonyos fokú átrendeződések: a vírus első hullámának idején a hírműsorok fogyasztása megnőtt a szokásos trendekhez képest, míg a nyári, őszi hónapokban a sorozatok és mozifilmek kaptak nagyobb arányú figyelmet.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Ellenzéki önkormányzat által pénzelt cég adta ki Dorosz Dávid kampányújságját

Még a vesztes választások után egy hónappal is az állítólagos Fidesz-ügynökökről értekezett a Helyi Hírhozó című dunakeszi kampányújság. A Dorosz Dávidot népszerűsítő kiadványt gyártó cég 2020-ban egymilliárd forint értékben nyert önkormányzati megbízást, csak épp nem a Pest megyei településen, hanem az ellenzéki vezetésű Dunaújvárosban. Kérdés: ki finanszírozta a párbeszédes jelölt kampánykiadványát?

Közzétéve:

Mindenkinek joga van tudni, hogy kik segítettek a Fidesznek. Nem rajtuk múlt az eredmény, de érdemes minél jobban megismerni és érteni Orbán rendszerét – írta az április 3-i választások után egy hónappal a dunakeszi ügyekkel foglalkozó Helyi Hírhozó című lap internetes kiadása. A május elején publikált cikkben Lukácsi Bálint dunakeszi önkormányzati képviselőt és Lőrincz Lászlót, Göd egykori alpolgármesterét Fidesz-ügynököknek bélyegzik – számol be róla a Magyar Nemzet

Az erről szóló bejegyzés megjelent Dorosz Dávid egykori főpolgármester-helyettes Facebook-oldalán is. Ismert:

Karácsony Gergely megbukott helyettese a Párbeszéd jelöltjeként a dunakeszi központú országos egyéni választókerületből szeretett volna visszatérni a politikába, azonban több mint háromezer szavazattal simán kikapott a fideszes Tuzson Bencétől a korábban biztos ellenzékinek tartott körzetben. 

Valószínűleg az előzetes becslések alapján Doroszék is elbízhatták magukat, hiszen míg a baloldali előválasztás idején hat szám is megjelent a fent említett Helyi Hírhozóból, addig a választási kampányban már csak egyszer adták ki. 

Az újság impresszumában az szerepel, hogy felelős kiadója a DS Média Kft. A cég az ellenzéki vezetésű Dunaújvárosban 2020-ban egymilliárd forint értékben kapott megbízásokat az önkormányzat helyi médiafelületeinek működtetésére. A kampányújság főszerkesztője pedig Varga Richárd, akit – amellett, hogy a cég egyik vezetője – már a 2019-es ellenzéki hatalomátvétel után igazgatósági tagsággal “kínáltak meg” a dunaújvárosi önkormányzat vagyonkezelő cégében. 

Forrás: Internet

A cég felügyelőbizottságának tagja Szabó Zsolt (Párbeszéd), Dunaújváros alpolgármestere is, aki a kampányban személyesen is részt vett, fórumozott Dorosz Dávidékkal Gödön is. A Magyar Nemzet kereste Szabó Zsoltot, hogy ismeri-e Varga Richárdot – hiszen a DS Média Kft. semmilyen felületen nem tüntette fel, hogy foglalkozna Dunaújvároson kívüli ügyekkel, a kampányban azonban mégis feltűnt a Pest megyei Dunakeszin és környékén –, azonban megkeresésükre azt válaszolta, hogy a dunaújvárosi önkormányzat sajtófőnökét keressék meg.

Utóbbi viszont nem válaszolt a kérdésekre, így arra sem, hogy van-e kapcsolat az önkormányzati felületek és Dorosz Dávid kampánykiadványai között.

Az mindenesetre említésre érdemes, hogy a Helyi Hírhozó Facebook-oldalán csaknem másfél millió forintért adtak fel hirdetést, a választások utáni, már idézett, ügynököző poszt megjelenítéséért is fizettek valakik.

Tovább olvasom

Trending Now

Letiltotta az Instagram a szélsőséges liberális eseteket gyűjtő oldalt

A fiók – amelynek mintegy 170 ezer követője volt – elsősorban az óvodákban és az iskolákban terjesztett szélsőséges LMBTQ-propagandáról tett közzé leleplező videókat.

Közzétéve:

Flickr

Letiltotta a Libs of TikTok, azaz a TikTok liberálisai nevű oldalt csütörtökön az Instagram – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A közösség erről Twitter-oldalán számolt be.

Az Instagram a tiltást mindössze annyival indokolta, hogy az oldal „megsértette a közösségi normákat”. A Libs of TikTok Instagram-oldalt mintegy 170 ezren követték. Twitter-fiókjának ennél is több, nagyjából 1,2 millió követője van – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Az oldal főként az amerikai iskolákban és óvodákban dúló, és sokszor a tanárok által terjesztett szélsőséges LMBTQ-propagandáról tesz ki ritkán látható felvételeket.

A Libs of TikTok által közzétett tartalmak alapján a V4NA nemzetközi hírügynökség is beszámolt már többek között arról, hogy egy magát „genderfluid boszorkányként” azonosító tanárnő azzal hencegett, hogy óvodáskorú gyerekeket oktat a szexualitásról és a nemi identitásról. Írt a V4NA nemzetközi hírügynökség arról is, ahogy drag queenek tanították az iskolásokat a „drag művészetre” egy kaliforniai iskolában, vagy épp arról, ahogy az egyik washingtoni oktatási intézmény BLM-molinókkal vonultatta fel az óvodásokat.

Az oldal egyébként 2020 novembere óta üzemel. Amerikában igazán április közepén vált széles körben ismertté, amikor az LMBTQ-közösséget pártoló újságírónő, Taylor Lorenz írt egy cikket az oldalról, és felfedte az oldal kezelőjének kilétét.

A fióknak 30 napja van arra, hogy fellebbezzen az Instagram döntése ellen. Ha a közösségi oldal a fellebbezésnek helytad, akkor a fiókot visszaállíthatják.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Így használják a mobiljaikat a magyarok

Hazánkban már 6,2 millióan használnak okostelefont és nagyjából 6 millióan interneteznek mobiljukon a 18-69 éves korosztályban, derült ki az eNET legújabb reprezentatív kutatásából.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magas fokú okostelefon penetráció mellett azonban több internetes tevékenység van, ahol nem ezt az eszközt preferáljuk – ilyen például a webáruházi vásárlás vagy a levelezés, ahol a számítógépet részesítjük előnyben. A készülékek technológiai fejlődése, valamint a hozzájuk kapcsolódó új szolgáltatások megjelenése folyamatosan alakítják az eszköz- és internethasználati szokásainkat.

Az eNET-kutatás eredményei alapján általánosságban megállapítható, hogy az okostelefon és internet használatának terjedése töretlen, mely növekedés összhangban áll az uralkodó digitalizációs trendekkel. Bár az online lét és az eszközhasználat egyre szélesebb társadalmi csoportok körében válik elterjedtté, mégis eltérések figyelhetők meg ezekben a munkaerőpiaci státusz és a korcsoportok mentén.

LEGAKTÍVABB HASZNÁLAT A 30 ÉV ALATTIAK ÉS A TANULÓK KÖRÉBEN MUTATKOZIK: MA MÁR ELÉRI A 100%-OT AZ INTERNET- ÉS AZ OKOSTELEFON-HASZNÁLÓK ARÁNYA E KORCSOPORTBAN.

Az internet nyújtotta végtelen lehetőségek tárházából a legnépszerűbbek, hogy rákeresünk valamilyen információra, chatelünk, vagy megnézzük az időjárás-előrejelzést (78-78%). Ez a TOP3 legelterjedtebb cél vagy alkalmazás, amiért csatlakozunk a világhálóra a mobilunkon.

A közösségi média használata, bár széles körben elterjedt, csupán negyedik helyezett lett, holtversenyben az e-mailezéssel (74-74%). Tízből heten olvasnak emellett híreket (73%) és néznek videókat online (71%). Nem kérdés, hogy a felnőtt magyar társadalom számára az internet fontos szerepet tölt be az informálódás és kapcsolattartás terén, főként a Covid-19-járvány hatására bevezetett korlátozások után, de ezen tevékenységek népszerűsége korábban is töretlen volt.

A világjárvány okozta felfordulás egyik velünk maradt hatása, hogy a felnőtt lakosság körülbelül kétharmada szokott online vásárolni (64%). Továbbá közel ugyanennyien hívják segítségül az internetet tájékozódáshoz, például útvonaltervezés céljából (64%).

Ha már internet és ha már járvány, akkor nem elhanyagolható szempont, hogy a pandémiának az elektronikus ügyintézési lehetőségekre is jelentős hatása volt. Ezek közül a bankolás a legnépszerűbb (57%), de a lakosok fele szokott számlát befizetni vagy egyéb hivatalos ügyben eljárni online (50-50%), saját bevallása szerint. „Dacára az elmúlt időszak dinamikus mobiltechnológiai fejlesztéseinek, az online ügyintézések esetében még mindig a laptopunkat használjuk elsődlegesen – a lehetőség továbbra is adott tehát a mobilszolgáltatás fejlesztések számára” – tette hozzá Hack-Handa Tünde, az eNET digitalizációs témákra szakosodott vezető kutatója.

Chat és közösségi média appok az élen
És hogy mi az, amit elsősorban appokon keresztül végzünk? E téren szintén dobogós az online üzenetküldés és a közösségi média. A mobilalkalmazásokon keresztül végzett tevékenységek közül ezek érték el a legmagasabb arányt, a lakosság több mint fele használ ilyen típusú appokat. Ezt követi a GPS (47%), amelyet – ahogy már megállapítottuk -, elsődlegesen telefonon használunk.
Továbbá tízből négyen nézik meg az időjárás-jelentést, vagy tekintenek meg videót applikációban. A mobilalkalmazási adatok is mutatják, hogy azokat a tevékenységeket kevésbé végzik appon keresztül, amelyekre számítógépüket szívesebben használják.

Tíz app bőven elég az emberek többségének
Magyarországon tízből hat okostelefon-használó legfeljebb 10 alkalmazást használ rendszeresen – azaz legalább heti szinten –, de a negyedük maximum csak ötöt. Bár nem jellemző, hogy kifejezetten sok alkalmazást használnánk rendszeresen, a lakosok negyede hetente egy vagy több alkalommal is letölt új applikációt, felük pedig legalább havonta egyszer – olvasható az Origo.hu cikkében.

Tovább olvasom