Kövess minket!

Trending Now

Így alakultak a tévénézési szokásaink a Covid hatására

Egy év telt el azóta, hogy a koronavírus elérte hazánkat, melynek okán életünk számos területén jelentős változások történtek. Ezek nagy része a mai napig meghatározza mindennapjainkat, és hatással van a tévénézési szokásainkra is.

Pixabay

A vírus első hónapjaiban a Nielsen Közönségmérés hetente tájékoztatta a hazai piac szereplőit az új trendek alakulásáról, és 2020 nyarán egy átfogóbb, részletesebb elemzést is készített az addig végbement folyamatokról, jellemző trendekről. Mostani elemzésükben az elmúlt 12 hónap trendjeit mutatják be, melyeket az egy évvel korábbi állapottal hasonlítottak össze, ily módon szemléltetve az eltéréseket.

A tévénézők száma és a tévénézési idő változásai

A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő teljes lakosság a Covid 12 hónapjában (2020. március – 2021. február) nagyobb arányban ült a képernyők előtt a nap minden órájában, mint egy évvel korábban, különösen 2020 tavaszán

– közölte a szervezet.

A nyári – kora őszi hónapokban a görbék nem mutattak jelentős eltéréseket, de a 2. hullám előretörésével ismét nőtt a tévénézők aránya.

A tévénézési idő tekintetében a szokásos szezonalitás megmaradt (általában a nyári hónapokban kevesebbet tévézünk), a teljes népesség ugyanakkor minden hónapban több időt töltött tévézéssel a két időszakot összehasonlítva. 2020 végén a vírus 2. hullámában rekordokat döntött a tévénézési idő – jellemzően a 18 év feletti korcsoportoknál – ismerteti a Nielsen.

A tévéközönség összetételének alakulása

Az egyes korcsoportok aránya megfelelt a szokásos trendeknek: a 4-17 évesek aránya jellemzően 7 – 10% között ingadozott, a 18-49 évesek átlagosan a közönség egyharmadát tették ki, de 2020 utolsó negyedében enyhén nőtt az arányuk, 35% körül alakult.

A 50 év felettiek aránya 2021 első két hónapjában nőtt meg a korábbi hónapokhoz képest. Míg korábban 56-57% körül mozgott az arányuk, addig a 2021. január-februári időszakban 58-59%-ra emelkedett.

Tematikus csatorna csoportok

Általánosságban elmondható, hogy az egyes tematikák szerinti csatorna csoportok közönségaránya, napi elérése és nézett ideje igen változatosan alakult az egyes korcsoportok tekintetében. A 4 évnél idősebbeknél az általános szórakoztató csatornák közönségarányában nem tapasztalható jelentős elmozdulás a vizsgált időszakban, ugyanakkor napi elérésük egyes hónapokban magasabb volt, mint egy évvel korábban, és az elért nézők az elmúlt 12 hónap során – február kivételével – minden hónapban több időt töltöttek el velük.

Az időszak nyertesei elsősorban a sorozat- és életmód csatornák voltak, melyek együttes közönségaránya, napi elérése és nézett ideje is megugrott az egy évvel korábbi állapothoz képest.

A hírcsatornák esetében időszakosnak mondható a növekedés, a fokozott nézői érdeklődés a vírus első hullámában, tavasszal volt tetten érhető, továbbá 2021 februárjában, a harmadik hullám és az oltások beindulásának időszakában. Ahogy arról már korábban is beszámoltunk,

a koronavírus elmúlt egy éve inkább a sportcsatornákat sújtotta, különösen a tavaszi és nyári hónapokban, ahol jelentős sportesemények maradtak el, ugyanakkor 2020 őszétől – ahogy a sportvilág is alkalmazkodni tudott a megváltozott helyzethez és feltételekhez – bár kevesebb nézőt értek el, mint egy évvel korábban, de átlagos nézett idejük a vírus előtti időszakhoz hasonlóan alakult, és közönségarányuk is megközelítette az egy évvel korábban mért értékeket.

A tematikus csatornacsoportokról további információk a grafikus riportunkban érhetők el.

Műsortípusok sugárzása és fogyasztása

A Nielsen által műsorszinten mért csatornákon sugárzott műsortípusok aránya meglehetősen egyenletes volt 2019 márciusa és 2021 februárja között. Csupán néhány kisebb eltérés volt tapasztalható a szokásos trendekhez képest. A többségében kereskedelmi reklámokat magában foglaló „Egyéb” kategória, mely jellemzően a műsoridő negyedét mondhatja magáénak, a vírus első hullámában, 2020 májusára 20%-ra esett vissza, majd az átmeneti visszaesést követően fokozatosan növekedett az arányuk, és 2020 végére visszatért a vírust megelőző időszak szintjéhez.

A műsorfogyasztás tekintetében a 4 évnél idősebbek által 2019. márciusban top10 legtöbbet fogyasztott műfaj (sorozatok, kereskedelmi hirdetések, műsorajánlók (promók), mozifilmek, hírműsorok, animációk, vetélkedők/kvízműsorok, valóságshow-k, dokumentumfilmek, labdarúgás) a tévénézési idő mintegy 80 százalékát képviselte, míg a maradék 20 százalékon további 64db kategóriának kellett osztoznia. Ez az arány a vizsgált időszakban mindvégig jellemző volt, ugyanakkor e 80 százalékon belül az egyes hónapokban történtek bizonyos fokú átrendeződések: a vírus első hullámának idején a hírműsorok fogyasztása megnőtt a szokásos trendekhez képest, míg a nyári, őszi hónapokban a sorozatok és mozifilmek kaptak nagyobb arányú figyelmet.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Aranybányát robbanthat Trump az új közösségi hálózattal

Teljesen lázba hozta a lakossági befektetőket Donald Trump hét eleji bejelentése, miszerint saját közösségi platformot hoz létre Truth Social néven.

Közzétéve:

Fotó: EPA/STEVE POPE

A volt amerikai elnök 2022 elejére tűzte ki a Trump Media & Technology Group és a Digital World Acquisition Corporation vállalatok közös projektjének indulását, mégpedig azzal a céllal, hogy

szembeszálljon az őt a közösségi platformjaikról kiradírozó Szilícium-völgyi techóriások cenzúrájával. 

Az elmúlt héten számos elemzés született ezzel kapcsolatban, rendszerint azt sugallva, hogy Trump projektje kudarcra van ítélve, hiszen nem a milliárdos üzletemberből lett elnök az egyetlen, aki a szólásszabadságot a zászlajára tűzve egy új platform létrehozásával igyekezett megtörni a techóriások monopóliumát. Ezek a próbálkozások azonban rendre hamar befuccsoltak, mégpedig ugyanazon okból: ha ugyanis azt ígérik a felhasználóiknak, hogy garantálják a tartalmak cenzúrázatlan megjelenését, az óhatatlanul maga után vonja, hogy a platformon megjelennek a káros, sokak számára sértő tartalmakat terjesztő szélsőséges csoportok, ez pedig gyorsan a többi felhasználó lemorzsolódását eredményezheti.

Úgy tűnik azonban, hogy Trumpnak egyelőre nincs oka aggodalomra, az elnökválasztási kampányban jócskán visszaeső vagyona ugyanis hatalmas löketet kaphat az új közösségi platform létrehozásának hírére, annak ellenére is, hogy egyelőre csak kevés részlet ismert a Truth Sociallel kapcsolatban. A Soutch China Morning Post című hongkongi székhelyű portál szerint

a részvényárfolyam emelkedése több mint 8,2 milliárd dollárra növelte az új vállalkozás implikált értékét.

A sajtóközleményekből és az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelethez benyújtott beadványok alapján ráadásul úgy tűnik, hogy Trump több mint 50 százalékát fogja birtokolni az egyesült társaságnak. A világ milliárdosait napi szinten rangsoroló Bloomberg Billionaires Index szerint ez azt jelenti, hogy minden korábbinál több vagyonra tehet szert a jelenleg 2,5 milliárd dollárra becsült nettó vagyonnal rendelkező egykori elnök. Trump nettó vagyona egyébként körülbelül 500 millió amerikai dollárral csökkent, mióta belépett a Fehér Házba, miközben a járvány és a januári Capitolium-lázadás következményei is további csapásokat mértek üzleti érdekeire – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Trending Now

Az erdélyi magyarok 85 százalékának van internet-hozzáférése

De csak 30 százalékuk rutinos digitális ügyintéző

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, rajta Kolozsvár főtere, fotó: Pixabay

Az erdélyi magyarságról reprezentatív felmérést az Erdélystat.ro portál készítette és tette közzé, az adatokat a Transylvania Inquiry cég gyűjtötte 2021 júliusának második felében.

A válaszadók 79 százaléka úgy nyilatkozott, hogy van otthoni internet-előfizetése. További hat százalék válaszolta azt, hogy bár nincs otthoni internetje, de mobilinternettel is ellátott okostelefonnal rendelkezik. Az erdélyi magyarok 85 százaléka fér hozzá a világhálóhoz, és további két százalékot tesz ki azok aránya, akiknek bár se otthoni, se telefonos internet-hozzáférésük nincs, de van olyan tagja a háztartásuknak, aki rendelkezik internettel ellátott mobiltelefonnal. A felmérés szerint a nagykorú erdélyi magyarok háromnegyede rendelkezik internetes hozzáférést is biztosító telefonkészülékkel. Az Erdélystat azonban arra figyelmeztetett, hogy

az erdélyi magyarság túlnyomó többségének csupán technikai értelemben vált lehetővé az internet használata. A digitális ügyintézés csak a közösség egy része számára vált gyakorlattá.

A felmérés szerint az erdélyi magyarok 30,7 százaléka tekinthető olyan digitális ügyintézőnek, aki vásárlásra, fizetésre, banki ügyek intézésére, kérdőívek, űrlapok kitöltésére, vagy az előbbiek közül legalább három tevékenységre használja a világhálót. További 20,9 százalék minősül részleges digitális ügyintézőnek, aki a felsorolt tevékenységek közül egyet vagy kettőt végez az interneten. A megkérdezettek 35,5 százaléka válaszolta azt, hogy hozzáfér az internethez, de nem használja ügyintézésre, 12,9 százaléknak pedig nincsen lehetősége a világhálóhoz csatlakozásra.

A válaszadók többsége (57 százalék) okostelefont, negyven százalékuk számítógépet vagy laptopot, három százalékuk pedig tabletet használ az internetes vásárláskor.

Regionális bontásban Kolozs és Maros megyében a legkedvezőbb a digitalizációs kép. A digitális ügyintézők és részleges ügyintézők székelyföldi aránya megfelel az átlagnak, a szórványban és a Partiumban viszont elmarad ettől. Az Erdélystat megállapította: az átlagot a Partium húzza lefelé, ahol 39 százalékos azoknak az aránya, akik hozzáférnek a világhálóhoz, de digitális ügyintézési kompetenciákkal nem rendelkeznek.

A felmérés kimutatta: a városokban élő erdélyi magyarok 39 százaléka tekinthető digitális ügyintézőnek, ez a községekben élők csupán 22 százalékáról mondható el. Nagy az életkor szerinti szórás is. Míg 35 éves kor alatt szinte mindenki (99 százalék) hozzáfér a világhálóhoz, és ebben a korosztályban csak 15 százalék nem rendelkezik digitális kompetenciákkal, az 55 év felettiek 77 százaléka fér hozzá a világhálóhoz, és 49 százalékuk él digitális kompetenciák nélkül.

A felmérés arra is kitért, hogy a Facebook az erdélyi magyarok körében leginkább elterjedt közösségi portál. A nagykorú erdélyi magyarok 70 százaléka regisztrált a Facebookon, további két százalék pedig más profilján keresztül szokta használni. Mintegy öt százalékot tesz ki azonban azoknak az aránya, akik regisztráltak, de nem használják a platformot.

Tovább olvasom

Trending Now

Média Építészeti Díja – Elindult a közönségszavazás

Szerdán bejelentették a 17. Média Építészeti Díja (MÉD) döntőseit, amelyek közül három kategória tíz-tíz projektje a szintén szerdán indult közönségszavazáson versenyez.

Közzétéve:

A Média Építészeti Díja versenyét idén tizenhetedik alkalommal rendezi meg az Építészfórum, amelynek két alapító főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina és Vargha Mihály azzal a céllal hívta életre az elismerést, hogy a legkiválóbb magyar építészeti alkotásokat ne csak a szakma, de az építészet iránt érdeklődők körében is bemutassa – közölték a szervezők az MTI-vel szerdán.

Ebben az évben 79 épületet, 63 tervet és 20 épített környezeti munkát neveztek. Ezek közül az elbírálás első lépéseként mindhárom kategóriában tíz-tíz munkát választott ki a nemzetközi előzsűri arra, hogy a közönségdíjért versenyezzenek, emellett megjelölték azt az öt-öt finalistát is, akik a MÉD gála keretében prezentálhatják munkájukat a szakmai és médiazsűri előtt.

A négyfős bíráló bizottság elnöke idén Indira van’t Klooster, az ARCAM Amszterdami Építészeti Központ vezetője volt, emellett a zsűriben olyan szaktekintélyek kaptak helyet, mint Jakub Moravcik és Cosmina Goagea, valamint Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője.

A közönség október 31. éjfélig adhatja le szavazatait a https://epiteszforum.hu/szavazas/med-2021-kozonsegdij linken.

A Média Építészeti Díja eredményhirdetését nyilvános gála keretében tartják meg november 6-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A program során a döntősök épület és terv kategóriában élőben prezentálják munkáikat a szakmai és médiazsűri előtt. Az est keretében kiderül, hogy melyik épület és terv bizonyult a legjobbnak, kik nyerték a közönségdíjakat, valamint a különdíjakat is átadják az esemény partnerei.

A médiazsűribe idén Zubreczki Dávid zsűrielnök mellett Bagi László (Forbes), Csernátony Dóra (TV2 Propaganda), Földes András (Telex), Etentuk Inemesit (Art Locator), Rajcsányi Gellért (Mandiner), Szilágyi Róza Tekla (Artmagazin) és Zsuppán András (Válasz Online) kapott meghívást.

A médiazsűri munkáját elismert szakmai szereplőkből álló zsűri segíti, melynek idei tagjai Tőrös Ágnes, Weiszkopf András és Wesselényi-Garay Andor.

Tovább olvasom