Kövess minket!

Trending Now

Így alakultak a tévénézési szokásaink a Covid hatására

Egy év telt el azóta, hogy a koronavírus elérte hazánkat, melynek okán életünk számos területén jelentős változások történtek. Ezek nagy része a mai napig meghatározza mindennapjainkat, és hatással van a tévénézési szokásainkra is.

Pixabay

A vírus első hónapjaiban a Nielsen Közönségmérés hetente tájékoztatta a hazai piac szereplőit az új trendek alakulásáról, és 2020 nyarán egy átfogóbb, részletesebb elemzést is készített az addig végbement folyamatokról, jellemző trendekről. Mostani elemzésükben az elmúlt 12 hónap trendjeit mutatják be, melyeket az egy évvel korábbi állapottal hasonlítottak össze, ily módon szemléltetve az eltéréseket.

A tévénézők száma és a tévénézési idő változásai

A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő teljes lakosság a Covid 12 hónapjában (2020. március – 2021. február) nagyobb arányban ült a képernyők előtt a nap minden órájában, mint egy évvel korábban, különösen 2020 tavaszán

– közölte a szervezet.

A nyári – kora őszi hónapokban a görbék nem mutattak jelentős eltéréseket, de a 2. hullám előretörésével ismét nőtt a tévénézők aránya.

A tévénézési idő tekintetében a szokásos szezonalitás megmaradt (általában a nyári hónapokban kevesebbet tévézünk), a teljes népesség ugyanakkor minden hónapban több időt töltött tévézéssel a két időszakot összehasonlítva. 2020 végén a vírus 2. hullámában rekordokat döntött a tévénézési idő – jellemzően a 18 év feletti korcsoportoknál – ismerteti a Nielsen.

A tévéközönség összetételének alakulása

Az egyes korcsoportok aránya megfelelt a szokásos trendeknek: a 4-17 évesek aránya jellemzően 7 – 10% között ingadozott, a 18-49 évesek átlagosan a közönség egyharmadát tették ki, de 2020 utolsó negyedében enyhén nőtt az arányuk, 35% körül alakult.

A 50 év felettiek aránya 2021 első két hónapjában nőtt meg a korábbi hónapokhoz képest. Míg korábban 56-57% körül mozgott az arányuk, addig a 2021. január-februári időszakban 58-59%-ra emelkedett.

Tematikus csatorna csoportok

Általánosságban elmondható, hogy az egyes tematikák szerinti csatorna csoportok közönségaránya, napi elérése és nézett ideje igen változatosan alakult az egyes korcsoportok tekintetében. A 4 évnél idősebbeknél az általános szórakoztató csatornák közönségarányában nem tapasztalható jelentős elmozdulás a vizsgált időszakban, ugyanakkor napi elérésük egyes hónapokban magasabb volt, mint egy évvel korábban, és az elért nézők az elmúlt 12 hónap során – február kivételével – minden hónapban több időt töltöttek el velük.

Az időszak nyertesei elsősorban a sorozat- és életmód csatornák voltak, melyek együttes közönségaránya, napi elérése és nézett ideje is megugrott az egy évvel korábbi állapothoz képest.

A hírcsatornák esetében időszakosnak mondható a növekedés, a fokozott nézői érdeklődés a vírus első hullámában, tavasszal volt tetten érhető, továbbá 2021 februárjában, a harmadik hullám és az oltások beindulásának időszakában. Ahogy arról már korábban is beszámoltunk,

a koronavírus elmúlt egy éve inkább a sportcsatornákat sújtotta, különösen a tavaszi és nyári hónapokban, ahol jelentős sportesemények maradtak el, ugyanakkor 2020 őszétől – ahogy a sportvilág is alkalmazkodni tudott a megváltozott helyzethez és feltételekhez – bár kevesebb nézőt értek el, mint egy évvel korábban, de átlagos nézett idejük a vírus előtti időszakhoz hasonlóan alakult, és közönségarányuk is megközelítette az egy évvel korábban mért értékeket.

A tematikus csatornacsoportokról további információk a grafikus riportunkban érhetők el.

Műsortípusok sugárzása és fogyasztása

A Nielsen által műsorszinten mért csatornákon sugárzott műsortípusok aránya meglehetősen egyenletes volt 2019 márciusa és 2021 februárja között. Csupán néhány kisebb eltérés volt tapasztalható a szokásos trendekhez képest. A többségében kereskedelmi reklámokat magában foglaló „Egyéb” kategória, mely jellemzően a műsoridő negyedét mondhatja magáénak, a vírus első hullámában, 2020 májusára 20%-ra esett vissza, majd az átmeneti visszaesést követően fokozatosan növekedett az arányuk, és 2020 végére visszatért a vírust megelőző időszak szintjéhez.

A műsorfogyasztás tekintetében a 4 évnél idősebbek által 2019. márciusban top10 legtöbbet fogyasztott műfaj (sorozatok, kereskedelmi hirdetések, műsorajánlók (promók), mozifilmek, hírműsorok, animációk, vetélkedők/kvízműsorok, valóságshow-k, dokumentumfilmek, labdarúgás) a tévénézési idő mintegy 80 százalékát képviselte, míg a maradék 20 százalékon további 64db kategóriának kellett osztoznia. Ez az arány a vizsgált időszakban mindvégig jellemző volt, ugyanakkor e 80 százalékon belül az egyes hónapokban történtek bizonyos fokú átrendeződések: a vírus első hullámának idején a hírműsorok fogyasztása megnőtt a szokásos trendekhez képest, míg a nyári, őszi hónapokban a sorozatok és mozifilmek kaptak nagyobb arányú figyelmet.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

A streaming a zenerajongóknak jó, a szerzőknek kevésbé

Átláthatóbb, a dalszerzőket jobban bemutató, nekik magasabb jövedelmet biztosító működésre van szükség a zenei streamingpiacon – állapította meg a szerzői jogkezelőket tömörítő GESAC által megrendelt európai tanulmány.

Közzétéve:

A több mint egymillió alkotót képviselő GESAC megbízásából a Legrand Network által készített, szerdán közzétett tanulmány átfogó jellegű, különösen nagy hangsúlyt helyez a szerzők, alkotók igényeire, elvárásaira – szerepel az Artisjus magyar nyelvű összefoglalójában.

Miközben a szolgáltatók egyre több dalt és egyre jobb funkciókat kínálnak, az árakat bő másfél évtizede nem emelték, sőt különféle kedvezményekkel csökkentették is. A jogdíjak a legtöbb alkotó számára elfogadhatatlanul alacsonyak, és más problémák is terhelik ezt a piacot.

Az elemzés megállapítása szerint a szolgáltatók elsősorban a felhasználók számának növelését tartják szem előtt, amihez képest az alkotók kompenzációja másodlagos. A kívülről átláthatatlanul működő rendszer a slágereknek és azok alkotóinak kedvez, ami az új előadók felfedezését megnehezíti, emellett aránytalan a bevételek elosztása a szerzők kárára.

A tanulmány realisztikusabb árképzést, különféle árazási modellek, átláthatóbb és a kulturális sokszínűséget szem előtt tartó ajánlórendszerek bevezetését és pontosabb adatközlést javasol.

“A dalszerző a zeneipari értéklánc első szereplője, mégis sokszor az utolsó helyre kerül, amikor a bevételek megosztására kerül a sor. Olyan streaming-ökoszisztémát kell létrehozni, amelyben a szerzők is megtalálják a számításukat”

– idézte Tóth Péter Benjamint, az Artisjus üzleti és transzformációs igazgatóját a közlemény.

A GESAC elnöke, Gernot Graninger megfogalmazása szerint többé nem elfogadható az a gazdasági modell, amely a felhasználók és a kínált szolgáltatások exponenciális növekedése ellenére képtelen az alkotók megfelelő honorálására. A szervezet vezérigazgatója, Véronique Desbrosses úgy látja, a tanulmány az európai döntéshozók számára is hasznos, hiszen javaslatokat tesz.

A nemzetközi felmérések szerint az emberek 78 százaléka szokta használni valamelyik platformot, és átlagosan heti 18,4 órán át hallgatnak rajtuk zenét. Az előfizetők száma 2021-ben meghaladta a félmilliárdot. Ma már minden szolgáltató 70 milliós katalógussal rendelkezik, a Spotify-on mintegy 8 millió előadó zenéje található meg.

Az előfizetés ára ugyanakkor másfél évtizede nem változik, a legtöbb országban tíz eurónak megfelelő összeg. A különféle kedvezményekkel, a családi csomagok terjedésével az egy felhasználóra eső bevétel még csökken is. Sokan használják az ingyenes, bár reklámokkal megszakított zenehallgatás lehetőségét, ami a jogtulajdonosok számára nagyjából tizedakkora bevételt jelent, mint az előfizetés.

A GESAC szerint elfogadhatatlan, hogy a platformok az előfizetési díjak hozzávetőleg 30 százalékát megtartják, 55 százalék jut a hangfelvételek jogtulajdonosainak (a kiadóknak és előadóknak), 15 százalék pedig a szerzői jog tulajdonosainak.

A tanulmány szerint problémát jelent, hogy a streamingpiac jelenlegi működésének középpontjában a slágerek állnak. A Spotify-on 57 ezer előadó felelős az összes lejátszás 90 százalékáért, másfelől a katalógusban található 8 millió előadó 93 százaléka havonta ezernél kevesebb hallgatóhoz ér el. Ráadásul – áll a dokumentumban – az algoritmikus ajánlók és a hallgatókat jelentősen befolyásoló nagy playlistek átláthatatlanul működnek.

A többletbevételekből nagyobb arányban kell a szerzői oldalnak részesednie, javítani kell az alkotók elismerését, növelni a javadalmazásuk mértékét és fejleszteni a művek beazonosítását – szögezi le a tanulmány.

Tovább olvasom

Trending Now

Elon Musk a leggazdagabb amerikai a Forbes listáján

Elon Musk, a Tesla Inc. alapítója és vezetője áll a Forbes magazin 400 leggazdagabb amerikai listájának élén. Musk nettó vagyona egy év alatt több mint 60 milliárd dollárral 251 milliárd dollárra nőtt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Alexander Becher

A második helyre csúszott vissza a tavalyi listavezető Jeff Bezos, az Amazon.com online kereskedő cég vezetője 151 milliárd dollárral. A képzeletbeli dobogó harmadik helyére Bill Gates állhatott fel 106 milliárd dolláros vagyonnal.

Larry Ellison, az Oracle vezérigazgatója a negyedik helyet szerezte meg (101 milliárd dollár), az ötödik pedig Warren Buffett befektető (97 milliárd dollár).

A tíz leggazdagabb amerikai között volt még a Google alapítója, Larry Page (93 milliárd dollár) és Sergey Brin (89 milliárd dollár), a Microsoft ex-vezérigazgatója, Steve Ballmer (83 milliárd dollár), Michael Bloomberg volt New York-i polgármester (76,8 milliárd dollár) és a Walmart kiskereskedelmi cég vezetője, Walmart Jim Walton (57,9 milliárd dollár).

Hosszú idő után először nem került be a tízes listába a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg, aki a 11. helyet szerezte meg 57,7 milliárd dollárral.

Donald Trump 3,2 milliárd dolláros vagyonával a 343. helyre került, miután egy év kihagyás után visszatért a listára.

A Forbes számításai szerint a leggazdagabb 400 amerikai együttes vagyona 4 ezer milliárd dollár volt, 500 milliárd dollárral kevesebb tavalyhoz képest, leginkább a technológiai szektort képviselő milliárdosok lettek “szegényebbek”, vagyonuk 315 milliárd dollárral csökkent.

Borítókép: Elon Musk, a Tesla Motors amerikai elektromosjármű-gyártó és a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat vezérigazgatója nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Tesla Gigafactory nevű gyárának építési területén a Berlin szomszédságában fekvő Grünheidében 2020. szeptember 3-án

Tovább olvasom

Trending Now

Deutsche Telekom a magyar munkavállalóknak: „A férfiak is menstruálhatnak”

Nemrég kapták kézhez a Deutsche Telekom magyarországi alkalmazottai a vállalat transznemű kézikönyvét, amely a genderideológia teljes eszköztárát beveti, és még az épület kialakításában is ajánlja megjeleníteni a gendersokszínűséget.

Közzétéve:

Borítókép: A transzgender kézikönyv angol nyelvű változatának borítója, forrás: Mandiner.hu

Transznemű „kézikönyvet” adott ki a Deutsche Telekom „Rethink Diversity Squad”-ja, amelyet megkaptak a cég magyarországi leányvállalatának munkatársai is – értesült a Mandiner. A kiadvány célja az, hogy minden munkavállaló „a legjobb autentikus énjét” élhesse meg munka közben. Hozzáteszik, „ez a dokumentum élő dokumentum, amely folyamatosan fejlődik”.

A kötet szerint – amely a genderideológia legtöbb értelmetlen és tudománytalan állítását tartalmazza – a világ népességének csak a 80 százaléka heteroszexuális (ami egy fogalmi manipuláció következménye), 19 százaléka homoszexuális és 1 százaléka transznemű. Ezek az LMBTQ-arányszámok azonban erősen túlzóak – mutat rá a Mandiner cikke –, hiszen valójában minden LMBTQ-irányultságú együtt Amerikában is csak az 5,6 százalékát teszi ki a társadalomnak, a transzneműek pedig jóval kevesebben vannak 1 százaléknál.

A kiadvány szerint az ember nemét (a biológiai nemét) „születéskor ráosztják” („sex assigned at birth”), és „a nem nem bináris, sem férfi, sem nő, de a legtöbb kultúrában a születési anyakönyvi kivonaton bináris címke van feltüntetve”. A „genderidentitás” pedig „úgy írható le, mint az agy neme. Nem választott és nem bináris (van egy teljes spektrum)”.  

Mindezzel szemben a tudományos igazság az, hogy a biológiai szex bináris, a születési rendellenességgel világra jött interszexek pedig nem alkotnak valamiféle külön nemet. Az ember nemét születéskor nem ráosztják, hanem megállapítják, a „genderidentitás” – ami alatt itt elsősorban transzneműséget értenek – nem az agy neme, a tudomány nem bizonyította, hogy lenne bármilyen biológiai oka (ahogy a homoszexualitásnak sincs).

A kötet az „ismeretterjesztő” rész után arra fókuszál, miként lehet „támogatóan” viszonyulni a transznemű kollégákhoz, és hogy „miként válhatunk szövetségessé”. Ez akkor is lehetséges a kötet szerint, ha nincs is transznemű kollégánk. Egyik módja pedig az, hogy „megkérdőjelezzük” a „transzellenes megjegyzéseket és vicceket”. Emellett számos tanács közt az is szerepel, hogy „ne akard megtippelni valaki nemét a hangja alapján”, és hogy mindenkit a maga választott névmása szerint szólítsunk. A szöveg egyébként angol, az angol és a magyar közti különbségek, például az, hogy a magyarban nincsenek nemei a névmásoknak és más szavaknak sem, reflektálatlanul maradnak.

Arra is megkérik a munkavállalókat, hogy leveleikben aláírásuk mellett tüntessék fel, milyen névmást preferálnak.

És persze azt is, hogy ne szólítsanak egy transznemű embert a régi nevén („deadname”, azaz „halott nevén”). Mindezek mellett felhívják a figyelmet arra, hogy a munkavállalók szenteljenek figyelmet a cég LMBTQ-csoportjainak („staff pride groups”) és az ilyen rendezvényeknek, és bátorítanak az LMBTQ-matricák és egyebek használatára, mert az mutatja az elfogadást.

Ajánlják az „uniszex” vécék használatát, és az egészségügyi kukák elhelyezését minden mosdóban, mivel „a férfiak is menstruálhatnak”.

Emellett pedig leszögezik, hogy „a gendersokszínűség reprezentálása az épület kialakításában” segíthet a „tudatosság kialakulásában”.

Azt is leszögezik, hogy nem elég, ha az LMBTQ-emberek az „értékeik” szerint élhetnek, hanem a cég vezetésében van egy „a világos elköteleződés, hogy a transznemű közösség hatékony támogatása szükséges”. Sőt: „eme útmutató megvalósítása és a napról napra való támogatás minden menedzser és munkavállaló felelőssége”. Az útmutató „feltételezett” megsértését, ha szükséges, ajánlják jelenteni a feljebbvalóknak.

A teljes cikket ide kattintva tudja elolvasni.

Tovább olvasom