Kövess minket!

Trending Now

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Az utókornak szánják az üzeneteket.

Magyar Zene Háza

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.

Ünnepi pillanat a mai: a ház középpontjában elhelyezett időkapszula az épülés időszakának megörökítése a jövő számára – mondta el a helyszínen Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Hozzátette, hogy az utókornak szóló üzenet az épület 80 méter átmérőjű, egyedi kialakítású tetőzetének origója alá került, amely egyben a hanghullám ihlette padlóburkolati díszítés kezdőpontja is.

Baán László emlékeztetett arra, hogy Magyar Zene Háza a világhírű japán építész, Fudzsimoto Szú tervei alapján – a magyar M-Teampannon partnerségével – épül a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében, a leromlott állapotú Hungexpo irodaházak helyén.

“Az épület zsenialitását nem csak mi vettük észre” – jegyezte meg, felidézve, hogy a házat 2019-ben legjobb nemzetközi középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, majd 2020-ban a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésnek járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards pályázatán. A házat ez év első napjaiban a CNN és a World Architecture Community is 2021 legjobban várt épületei közé választotta.


Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója közölte, hogy

a kapszulában széles körű zenei válogatást, az intézmény tervpályázatával, kivitelezésével, koncepciójával kapcsolatos főbb dokumentumokat, az épülethez köthető “ereklyéket”, valamint sajtómegjelenéseket helyeztek el.

A beruházás kronológiáját például az MTI hírei rögzítik, az építkezés mérföldköveit pedig az M1 aktuális csatorna híradós anyagai mutatják be.

A Magyar Zene Háza organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezete

Az időkapszulában elhelyezett hordozóra 25 magyar vonatkozású vagy magyar művészek által előadott zenemű került, többek között magyar népdal, gregorián zene, Bartók-, Haydn-, Bach-, Beethoven- és Liszt-művek, valamint Cseh Tamás, az Európa Kiadó, a Tankcsapda, Ákos felvételei.

Baán László és Batta András egyaránt hangsúlyozták:

a Magyar Zene Háza egyfajta zenei beavató intézményként a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához, a világon egyedülálló tartalomkínálattal, a 21. századi technikán alapuló interaktív állandó és időszaki kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő rendezvényekkel és szabadtéri koncertekkel.

“A Magyar Zene Háza attól lesz egyedi, hogy itt egy helyen összpontosul a kiállítás, az élő zene és a zenepedagógia hármasa. Sokszínű programkínálaton keresztül kíséri el a látogatókat a zene birodalmába. Az épület földalatti szintje a kiállítások tere, amely izgalmas tárlatokkal, a korszerű technológiai megoldásokkal változtat a hagyományos múzeumélményen. Az állandó kiállítás átfogó zenetörténeti képet ad Európa és benne hazánk zenetörténetének legfontosabb fordulópontjain keresztül. Az időszaki kiállítótérben elsőként az elmúlt fél évszázad magyar könnyűzenéjének történetét feldolgozó tárlat várja majd a közönséget” – közölte Batta András, az intézmény ügyvezető igazgatója.

Elmondása szerint az időszaki kiállítások mellett egyedülálló élményt nyújt a hangdóm is, amely egy félgömb alakú kupolatérben különleges hang- és vetítéstechnikával hoz létre változatos hangtereket. A földszinti előadótermekben és a szabadtéri színpadon a friss tehetségek és a népszerű fellépők is megmutathatják magukat.

Az emelet a zenepedagógia és a popkulturális digitális könyvtár helyszíne lesz. Olyan élményalapú zenei ismeretterjesztő központ jön itt létre, amely elsősorban iskolai és gyerekcsoportok számára kiemelten nyújt majd átfogó programkínálatot és a klasszikus, valamint a könnyűzene terén egyaránt megkerülhetetlen új helyszíne lesz a zenei oktatásnak – számolt be az intézmény vezetője.

Mint hozzátette: a Magyar Zene Háza építése a “finomhangolásnál” jár, a szerkezetkész épületben már a belső munkák folynak, a koncerttermek és a kiállítóterek kialakítása kezdődik meg. Karácsony előtt a nagyközönség is birtokba veheti az egyedülálló zenei intézményt – mondta el Batta András.

Borítókép: A világ legjobban várt, 2021-ben elkészülő épületei közé sorolta a CNN a Magyar Zene Házát

Trending Now

Magyarnak lenni jó dolog – Film az Alapjogokért Központtól

Az Alapjogokért Központ „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020” című kutatási projektje részeként készült el az a film, melyben a polgári kormány politikusai idézik fel az elmúlt évtized kihívásait, feladatait.

Közzétéve:

Fotó: Alapjogokért Központ/YouTube

A 2010-ben megalakult második Orbán-kormány tagjai – a 2002-2010 közötti nyolc év szocialista-liberális kormányzásának örökségeként – nem csak rendszerszintű problémákkal néztek szembe, hanem társadalmi-gazdasági, valamint jogi-erkölcsi kihívásokkal is, így mindenre kiterjedő megoldással kellett szolgálniuk.

Az új, kereszténydemokrata kormány 2010-ben nemzeti érdekekre alapozott politikájával szakított a korábbi korszakkal, hozzálátott a posztkommunista hagyaték felszámolásához és mára mintaadóvá vált a kontinensen.

Az Alapjogokért Központ 2020 tavaszán indította el Magyarország 2010-2020 közötti korszakának értékelésével foglalkozó kutatási projektjét.

Az „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020” című projekt az „őszinteség, bátorság és büszkeség” rendezőelvei szerint, átfogóan vizsgálja a 10 éves kormányzás stratégiáját, filozófiáját, céljait és eredményeit.

A projekt keretében 2020 nyarán, illetve őszén az Orbán-kormány tíz meghatározó szereplőjével készült interjú, amelyekben szó esik szakmai és személyes nehézségekről, továbbá a polgári Magyarországért vívott harcokról és győzelmekről, aminek köszönhetően 2020-ra hazánk sereghajtóból ismét Európa élmezőnyébe került és gazdasága válságállónak mutatkozik ma is.

Amint e 10 év lényegéről Kövér László házelnök fogalmaz az interjúban: „Magyarnak lenni jó dolog, a magyar nemzet önmagában egy érték, és a magyar nemzet jövőjének a biztosítása minden politikának a legfontosabb célja. Amelyik politikának nem ez a legfontosabb célja, az nem magyar politika.”

Az Országgyűlés elnöke mellett a filmben az ország gazdaságáért vívott csatákról és az unortodox gazdaságpolitika győzelméről Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke; az Európai Unión belüli csörtékről és a migrációs válság kihívásairól Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter; a balliberális kormányok magyar nemzet ellen elkövetett bűneiről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; a jogállamisággal kapcsolatos kettős mércéről és az új európai lehetőségekről Varga Judit igazságügyi miniszter és Navracsics Tibor kormánybiztos, volt miniszter; a mára már hungarikummá vált családtámogatási rendszerről és szociálpolitikai kérdésekről pedig Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Balog Zoltán, a református zsinat lelkészi elnöke, az EMMI korábbi vezetője is nyilatkozik írta a Facebook-oldalán az Alapjogokért Központ.

Tovább olvasom

Trending Now

A vakcinák mellékhatásai érdeklik legjobban a hazai internetezőket

A kereséseket jelentősen befolyásolják a napi hírek, illetve a felhasznált vakcinatípusok mennyisége.

Közzétéve:

Boríítóképünk illusztráció

A legtöbben a Szputnyik V oltás esetleges mellékhatásaira kerestek rá az utóbbi hetekben az interneten, a kínai vakcina iránti általános érdeklődés viszont lanyhult a februári hullám után. A márkák közül a Pfizer-BioNTech pedig hónapok óta tartja az abszolút befutó helyét a lakosság érdeklődését tekintve – ez derült ki az Avantgarde Digital kommunikációs cég internethasználati szokásokról készült elemzéséből.

A kereséseket jelentősen befolyásolják a napi hírek, illetve az, hogy éppen melyik oltást kínálják fel a legtöbb embernek az adott időszakban.

Egy évvel az első regisztrált eset után, túl a 3 millió beoltotton megállapítható, hogy egyre tudatosabban használják a magyarok a közkedvelt keresőmotort. Ez abból is látszik, hogy már nem az általános „covid” vagy „vakcina” szavakra keresnek rá, hanem a konkrét vakcinamárkák után kutakodnak.

A keresési szempontból legnépszerűbb Pfizerre és azt tartalmazó szókapcsolatokra a vizsgált február 25. és április 9-e közötti időszakban átlagosan napi 100 keresést indítottak. Bár a lezárásokról szóló kormánybejelentés előtt még fej-fej mellett álltak a Sinopharm vakcinával, utóbbira március közepe után már 59%-kal kevesebben voltak kíváncsiak. A dobogó harmadik helyére tört a Szputnyik V 133%-os keresésszám-növekedéssel, ezt követi a Moderna, ennek indexe folyamatosan csökkent. Az AstraZeneca vakcinát egyre többször írják be a keresőbe, érthető módon a mellékhatásokkal kapcsolatos hírek itt is megnövelték az érdeklődést. A Johnson & Johnson cég terméke viszont egyelőre bőven alul marad a többivel szemben a keresések tekintetében.

Óriási, 4100%-os szökést mutat a „koronavírus friss” téma iránti érdeklődés, azon belül is elsősorban a mellékhatásokra kíváncsiak a felhasználók: itt a listát az AstraZeneca vezeti, de 600%-kal nőtt az orosz és 50%-kal a Moderna oltás esetleges következményei után kutatók száma. Az adatok alapján, ha mellékhatásokról van szó, a Pfizer és a kínai vakcinák nem kívánt hatásaira keresnek rá mostanság a legkevesebben az interneten.

Az eredmények hamar és nagymértékben változnak, az elemző Avantgarde Digital is többször frissítette az adatokat, és várhatóan a Johnson & Johnson vakcina érkezésével ismét felbolydulnak a számok.

Érdekesség, hogy bár az Európai Gyógyszerügynökség ezt a terméket is vizsgálja, idehaza ez a hír nem mozgatta meg a lakosság internetes kereséseit. A trendek szerint ez meg fog változni, ha már azzal is megkezdik az oltásokat Magyarországon.

Az elemzés a koronavírus, a vakcina és a hozzájuk köthető szókapcsolatokról készült a Google Trends segítségével. Február 25. és április 9. között vizsgálták ezekre a kulcsszavakra az átlagos napi keresettségeket, a változás mértékét és az általános trendet.

Tovább olvasom

Trending Now

Újabb vizsgálat a Facebook ellen a kiszivárgott adatok miatt

Az Egyesült Államok után most már Írországban is vizsgálat indult a Facebook ellen, a közösségi oldal több mint félmilliárd felhasználójának közszemlére tett személyes adatai miatt.

Közzétéve:

Pixabay

Az írországi Adatvédelmi Bizottság (Data Protection Commission – DPC) által indított vizsgálat célja, hogy kiderítse: megszegte-e a közösségi oldal üzemeltetője a 2018-ban bevezetett uniós adatvédelmi szabályokat azzal, hogy nem értesítette felhasználóit az adatlopásról. Mint ismert,

hasonló vizsgálatot kezdeményezett korábban az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Tanács (Federal Trade Commission – FTC) is a szolgáltatóval szemben

emlékeztet a Világgazdaság.

A felügyelet ugyanis még 2012-ben állapodott meg a Facebookkal arról, hogy a hasonló incidensekről haladéktalanul jelentést kap, ám a hírek szerint az FTC is csak a sajtóból értesült a személyes adatok kiszivárgásáról. Így az felügyeletnek jelen állás szerint arról sincs információja, hogy a hónap elején egy internetes fórumra feltöltött adatokat egy, vagy több támadás során lopták-e el.

Világszerte mintegy 533 millió Facebook-felhasználó személyes adataival élhetnek vissza azok, akik hozzáfértek az egyik internetes fórumra kiszivárogtatott információkhoz.

Nyilvánossá vált több mint félmilliárd felhasználó neve, születési dátuma, tartózkodási helye, telefonszáma valamint emailcíme is.

Ezekről az adatokról a Facebook azt állította, sok esetben rég elavultak, hiszen azokhoz a hackerek még 2017 júniusa és 2018 áprilisa között juthattak hozzá, egy biztonsági rést kihasználva.

A DCP szerint azonban a kiszivárgott adatok között ennél jóval frissebbek is lehetnek, ami nem lenne meglepő, hiszen a közösségi oldal üzemeltetője csak 2019 szeptemberében azonosította, illetve javította ki a rendszerében meglévő, az adatlopást lehetővé tevő hibákat. Az adatszivárgás feltételezett időpontja azért fontos, mert az Európai Unió Általános Adatvédelmi Szabályozása, a GDPR csak 2018 májusában lépett életbe, és az ír felügyelet erre hivatkozva állítaná most falhoz a Facebookot. A Reuters által idézett közleményükben azt írták:

a Facebook megszeghette és/vagy jelenleg is megszegheti a GDPR, illetve a 2018-as Adatvédelmi Törvény egy vagy több rendelkezését felhasználói személyes adataival kapcsolatban.

A DPC szerint a Facebooknak értesítenie kellett volna felhasználóit az őket ért kárról, amit a közösségi oldal üzemeltetője épp arra hivatkozva nem tett meg, hogy az adatlopás még épp a GDPR 2018 májusi életbe lépése előtt történt, ezért nem is tartozik a szabályozás hatálya alá. A Facebook ellen azért épp az ír felügyelet indított vizsgálatot, mert az amerikai cég európai székhelyét Írországba helyezte, az ottani kedvező adózási feltételek miatt.

Ha kiderül, hogy a Facebook hibázott,

éves forgalma 4 százalékára, illetve 20 millió euróra büntethetik Európában,

míg az Egyesült Államokban minden megkárosított felhasználó után 2500 dolláros bírságot kellene fizetnie.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom