Kövess minket!

Trending Now

Idén tavasszal már kevesebb időt töltöttünk a TV előtt

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2021 második negyedévében naponta átlagosan 4 óra 41 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők közel 5 órát, míg a férfiak 4 óra 23 percet.

Pixabay

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 10 perccel volt kevesebb 2020-hoz képest, és bizonyos mértékű csökkenés minden korcsoportban megfigyelhető

– közölte az adatszolgáltató és elemző vállalat.

A 18-49 évesek 3 óra 33 percet tévéztek, ami 11 perces csökkenést jelent tavalyhoz képest, az 50 év felettieknél 7 perccel mérséklődött, de még így is közel 7 órát tett ki a tévénézési idő. A 4-17 éveseknél volt a legnagyobb csökkenés: naponta átlagosan 2 óra 44 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 33 perccel kevesebb mint 2020 második negyedévében. Fontos azonban megjegyezni, hogy

a tévénézési idő csökkenése feltehetően összefügg a Covid helyzet enyhülésével, ugyanakkor mindegyik korcsoport esetében magasabbak maradtak az értékek a Covid előtti, 2019-es szinthez képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2021. április – július közötti időszakban ezúttal is

a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 29 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan 7 óra 14 percet töltöttek a képernyők előtt.

Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 4 percet – és az ő esetükben nem igazán beszélhetünk csökkenésről. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: közel 5 órát töltöttek a képernyők előtt, míg a férfiak ehhez képest 36 perccel kevesebbet.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható.

A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 második negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,4%-ot, míg az 50 felettieknél 1,7%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

Így alakult a nézettség a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévére szánt időnk 38,1%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából ) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,8 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 11 percet el is töltött ott. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9,2 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 47 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 11 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,7 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 38 perc volt, ami nagyjából megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,5%-os közönségarányt mondhattak magukénak, enyhe csökkenést jelent az egy évvel korábbi értéhez képest. Napi átlagos elérésük közel 2,2 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 22 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5,1%-át tették ki, napi elérésük 1,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 33 percet fordítottak rájuk, ami 25 perces csökkenést jelent 2020 második negyedéhez képest.

A sportcsatornák közönségaránya 5,1% volt az idei második negyedévben, amely a tavaly mért érték 2,5-szerese, naponta átlagosan 1,5 millió nézőt értek el, félmillióval többet, mint 2020-ban, és egy átlagos néző 73 percet szánt rájuk, ami 23 perces növekmény tavalyhoz képest. Mindez részben összefügg azzal, hogy a Labdarúgó EB időszaka érintette a második negyedév végét, de javított a helyzeten az a tény is, hogy a Covid enyhülésével egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőre, melyek a tavalyi „kényszerpihenő” miatt elmaradtak.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 12,5%-át képviselte az idei második negyedévben, ami 1,5%-os növekedést jelent tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel 4,5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmával: ez mintegy 280 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 7 percet fordított rá, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében akár jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak.

Ezeket a műsorokat néztük a legszívesebben

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak – jegyzi meg a Nielsen.

A többségében sorozatokat magában foglaló, “nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27,1%-át képviselték, míg a tévénézési időnkből 28,3%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,4% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból ezúttal is magasabb arányt – 14,5%-ot képviseltek.

A “hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika az általános trendeknek megfelelően 3,6%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,5%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 6,2%-át képviselték, ami a tavalyi részesedésük (2,4%) közel háromszorosa.

Ez a növekedés részben az igen népszerű Labdarúgó EB közvetítéseinek is köszönhető, de egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőkre, melyek tavaly a vírushelyzet miatt elmaradtak, vagy csak mérsékeltebb formában és mennyiségben voltak láthatók.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,7% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek arányával, fogyasztási arányuk azonban csak 4,6% volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő “Egyéb” kategória stabilan a műsoridő közel egynegyedét képviselte (24,2%), és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét reklámok, illetve promók megtekintésével töltöttük (20,7%), mely azt is jelenti, hogy

a TV fikciók után ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2021. április – július között naponta átlagosan 39 325 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely 12 101 db reklámfilmmel több 2020 második negyedévéhez képest, megközelítve ezzel a Covid előtti 2019-es mennyiséget.

Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi tévéreklámot látott 2021 második negyedévében, ami napi 135 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 12 perces növekedést és 35 db reklámfilmmel többet jelentett 2020 azonos időszakához képest, és mindössze 1 perccel kevesebb időt, ugyanakkor 3 reklámfilmmel többet 2019-hez képest.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén az élelmiszerkereskedelem és az egyéb kereskedelem termékosztálya áll, őket követik a fájdalomcsillapítók és az egyéb gyógyhatású készítmények, továbbá a hipermarketek és a sör termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Volt finn miniszter: perem a szólás- és a vallásszabadság próbája lesz

Paivi Rasanen amiatt áll a bíróság elé, mert a Twitteren bibliai idézeteket osztott meg, amelyek a vád szerint kisebbség elleni gyűlöletkeltésre voltak alkalmasak. A politikus szavait a Catholic News Agency katolikus hírügynökség idézte.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

“Bízom abban, hogy még mindig demokráciában élünk, és az alkotmányunk, illetve az aláírt nemzetközi egyezmények biztosítják a szólás- és vallásszabadságot” – jelentette ki az ADF International nevű szervezetnek az orvos végzettségű, ötgyermekes politikus, aki 2011-től 2015-ig állt a finn belügyi tárca élén.

A finn államügyészség – amely 2020-ban emelt ellene vádat – közleménye szerint Rasanen “megsértette a meleg közösség tagjainak méltóságát”. Ezért akár

két évig tartó börtönbüntetésre is ítélhető.

A politikus azzal érvel, hogy ő csupán a Bibliából vett idézetet osztott meg a Twitteren, és hozzátette, hogy szerinte a per “a vallásszabadság próbája lesz”.

“Ha elítélnek (…), az egyenlő lenne a cenzúrával”

– tette hozzá. Kifejtette ugyanakkor, hogy amennyiben győztesen kerül ki a perből, ez “fontos lépés a szólás- és vallásszabadság ügyében, és ez fontos nemcsak Finnország, hanem Európa és más országok számára is”.

Rasanen (aki 2004-től 2015-ig a kereszténydemokrata párt elnöke is volt) a finn lutheránus egyház aktív tagja, és 2019-ben Twitteren vonta kérdőre egyházát azzal a támogatással kapcsolatban, amelyet az egyik LGBT-rendezvénynek nyújtott, s mindezt bibliai idézettel támasztotta alá.

Később hozzáfűzte:

bejegyzését nem a homoszexuális közösség elleni támadásnak szánta, hanem az egyházközösség bírálatának.

A Nemzetközi Lutheránus Tanács – még 2020-ban kiadott – közleményében “felháborítónak” nevezte a Rasanen elleni vádemelést.

A 62 éves volt belügyminiszternek emellett két másik ügyben is bíróság elé kell állnia, egy 2004-ben készített írása és egy 2018-ban adásba került talk show-ban elhangzott megjegyzése miatt.

Vádat emeltek Juhana Pohjola lutheránus püspök ellen is, mert 2004-ben ő publikálta Rasanen írását, amely arról szólt, hogy az ember férfinak és nőnek teremtetett.

Tovább olvasom

Trending Now

ÁSZ: az e-kereskedelem térhódítása miatt is szükséges a vásárlói tudatosság erősítése

Az elmúlt évtizedben dinamikusan bővült az e-kereskedelem részaránya Magyarországon. Az e-kereskedelmet és az azt támogató pénzforgalmat érintő számos technológiai fejlesztés történt, ugyanakkor a szabályozások nem követték minden tekintetben a fejlődés dinamikáját. Ezért az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség van a vásárlói tudatosság erősítésére annak érdekében, hogy az internetes vásárlások során az emberek adataik megfelelő védelmét is biztosító felelős döntéseket hozzanak.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az e-kereskedelem elterjedésével új online kereskedelmi gyakorlatok jelentek meg, amelyek gyakran megtévesztően igyekeznek befolyásolni a vásárlók döntéseit. Eközben az uniós szabályozás változása nem mutatott ilyen dinamikát. A vásárlók adatainak védelme érdekében a GDPR-ral egységes tagállami szabályozás lépett életbe, de ezen a területen továbbra is elengedhetetlen a fogyasztók adatvédelmi tudatossága – hangsúlyozzák az ÁSZ szakértői.

Az Európai Unió és az egyes nemzetek célokat határoztak meg a digitalizáció terén, stratégiákat, rendeleteket, irányelveket fogadtak el annak érdekében, hogy egy biztonságosabb térben zajló tisztességes, kiegyenlített versenyfeltételeken alapuló internetes kereskedelem valósulhasson meg. A szabályozások célzottan arra törekszenek, hogy hozzájáruljanak a közpénzügyi helyzet átláthatóságához, a növekvő adóbevételeken keresztül pedig a közpénzügyi helyzet javításához. Az új szabályozások egyúttal bezárják a “kiskaput” a távol-keleti dömpingtermékek előtt, a fogyasztás helye szerinti adózás előírásával a jogalkotó egyaránt kedvez a hazai gazdálkodóknak és az ilyen irányból érkező költségvetési bevételek növekedésének – ismertették.

Az unió két jogalkotási javaslaton dolgozik, amelyek célja a nyílt és biztonságos kibertér kiépítése, azonban mindaddig, míg az új szabályok a tagállamok saját törvényi előírásaiban nem jelennek meg, a fogyasztók biztonsága nem szavatolt elégséges mértékben – mutatnak rá.

Tovább olvasom

Trending Now

Ezért nincs beleszólása a magyar médiapiac működésébe a közszolgálati médiaszolgáltatónak

A magyar közmédia vezetői megbeszélést folytattak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának képviselőivel – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Iroda kedden.

Közzétéve:

Borítókép: Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója beszél a közmédia és a Petõfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös Petõfi-projektjérõl tartott online sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Mohai Balázs

A közlemény szerint Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a tanácskozáson beszámolt a magyar közszolgálati médiarendszer működéséről, külön kiemelve a közelgő országgyűlési választásokkal kapcsolatban a kampányban alkalmazott, a médiatörvényben és a Közszolgálati Kódexben megjelenő kiegyensúlyozottságra és pártatlanságra vonatkozó rendelkezések érvényesülésének garanciáit.

Hangsúlyozták: a múlt héten megalakult Közmédia Választási Iroda szerepét, amelynek feladata annak felügyelete, hogy a közmédia valamennyi médiatartalom-szolgáltatása a kampányidőszak és a választás ideje alatt is mindenkor megfeleljen a Közszolgálati Kódex előírásainak, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek – írták.

Hozzátették: a találkozó végén a közmédia vezetői az EBESZ képviselőinek kérdésére válaszolva kifejtették, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatónak a működését meghatározó jogszabályok szerint nincs, és nem is lehet beleszólása a magyar médiapiac működésébe, hiszen a törvény erejénél fogva független intézményként működik.

Megjegyezték továbbá, hogy mint minden magyar médiaszolgáltatónak, a közmédiának is be kell tartania a médiatörvény pártatlanságot biztosító rendelkezéseit és a közszolgálati média alapelveit tartalmazó Közszolgálati Kódex előírásait – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom