Kövess minket!

Trending Now

Idén tavasszal már kevesebb időt töltöttünk a TV előtt

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2021 második negyedévében naponta átlagosan 4 óra 41 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők közel 5 órát, míg a férfiak 4 óra 23 percet.

Pixabay

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 10 perccel volt kevesebb 2020-hoz képest, és bizonyos mértékű csökkenés minden korcsoportban megfigyelhető

– közölte az adatszolgáltató és elemző vállalat.

A 18-49 évesek 3 óra 33 percet tévéztek, ami 11 perces csökkenést jelent tavalyhoz képest, az 50 év felettieknél 7 perccel mérséklődött, de még így is közel 7 órát tett ki a tévénézési idő. A 4-17 éveseknél volt a legnagyobb csökkenés: naponta átlagosan 2 óra 44 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 33 perccel kevesebb mint 2020 második negyedévében. Fontos azonban megjegyezni, hogy

a tévénézési idő csökkenése feltehetően összefügg a Covid helyzet enyhülésével, ugyanakkor mindegyik korcsoport esetében magasabbak maradtak az értékek a Covid előtti, 2019-es szinthez képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2021. április – július közötti időszakban ezúttal is

a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 29 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan 7 óra 14 percet töltöttek a képernyők előtt.

Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 4 percet – és az ő esetükben nem igazán beszélhetünk csökkenésről. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: közel 5 órát töltöttek a képernyők előtt, míg a férfiak ehhez képest 36 perccel kevesebbet.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható.

A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 második negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,4%-ot, míg az 50 felettieknél 1,7%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

Így alakult a nézettség a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévére szánt időnk 38,1%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából ) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,8 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 11 percet el is töltött ott. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9,2 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 47 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 11 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,7 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 38 perc volt, ami nagyjából megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,5%-os közönségarányt mondhattak magukénak, enyhe csökkenést jelent az egy évvel korábbi értéhez képest. Napi átlagos elérésük közel 2,2 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 22 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5,1%-át tették ki, napi elérésük 1,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 33 percet fordítottak rájuk, ami 25 perces csökkenést jelent 2020 második negyedéhez képest.

A sportcsatornák közönségaránya 5,1% volt az idei második negyedévben, amely a tavaly mért érték 2,5-szerese, naponta átlagosan 1,5 millió nézőt értek el, félmillióval többet, mint 2020-ban, és egy átlagos néző 73 percet szánt rájuk, ami 23 perces növekmény tavalyhoz képest. Mindez részben összefügg azzal, hogy a Labdarúgó EB időszaka érintette a második negyedév végét, de javított a helyzeten az a tény is, hogy a Covid enyhülésével egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőre, melyek a tavalyi „kényszerpihenő” miatt elmaradtak.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 12,5%-át képviselte az idei második negyedévben, ami 1,5%-os növekedést jelent tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel 4,5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmával: ez mintegy 280 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 7 percet fordított rá, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében akár jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak.

Ezeket a műsorokat néztük a legszívesebben

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak – jegyzi meg a Nielsen.

A többségében sorozatokat magában foglaló, “nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27,1%-át képviselték, míg a tévénézési időnkből 28,3%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,4% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból ezúttal is magasabb arányt – 14,5%-ot képviseltek.

A “hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika az általános trendeknek megfelelően 3,6%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,5%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 6,2%-át képviselték, ami a tavalyi részesedésük (2,4%) közel háromszorosa.

Ez a növekedés részben az igen népszerű Labdarúgó EB közvetítéseinek is köszönhető, de egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőkre, melyek tavaly a vírushelyzet miatt elmaradtak, vagy csak mérsékeltebb formában és mennyiségben voltak láthatók.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,7% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek arányával, fogyasztási arányuk azonban csak 4,6% volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő “Egyéb” kategória stabilan a műsoridő közel egynegyedét képviselte (24,2%), és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét reklámok, illetve promók megtekintésével töltöttük (20,7%), mely azt is jelenti, hogy

a TV fikciók után ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2021. április – július között naponta átlagosan 39 325 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely 12 101 db reklámfilmmel több 2020 második negyedévéhez képest, megközelítve ezzel a Covid előtti 2019-es mennyiséget.

Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi tévéreklámot látott 2021 második negyedévében, ami napi 135 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 12 perces növekedést és 35 db reklámfilmmel többet jelentett 2020 azonos időszakához képest, és mindössze 1 perccel kevesebb időt, ugyanakkor 3 reklámfilmmel többet 2019-hez képest.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén az élelmiszerkereskedelem és az egyéb kereskedelem termékosztálya áll, őket követik a fájdalomcsillapítók és az egyéb gyógyhatású készítmények, továbbá a hipermarketek és a sör termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Családi utat nyerhet a közmédia szavalópályázatának legjobbja

Az MTVA szeptember 26-ig meghosszabbította a Toldi sorozat bemutatásának alkalmából kiírt szavalópályázatának benyújtási határidejét. A Mondj verset a nagyival! továbbra is várja a jelentkezőket, a legjobb pályaművel családi élményutazás nyerhető a Galánta melletti Taksonyfalvára, a Toldi Panzióba.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A Toldi animációs sorozat szeptember 19-től vasárnap esténként 19.40-től látható a Dunán. A premier alkalmából az MTVA Mondj verset a nagyival! címmel pályázatot hirdetett, amelyre unokák és nagyszülők közösen nyújthatnak be pályaművet, videó formában.

Az Arany-eposz egy szabadon választott részletének szavalásával értékes Toldi ajándékcsomagot nyerhetnek a legjobb felvételt beküldők, emellett esélyt kaphatnak, hogy a Duna Televízió Almárium című szolgáltató magazinműsorában szerepeljenek. A fődíj pedig egy családi kikapcsolódás a taksonyfalvai Toldi Panzióban, ahol a pályázó nagyszülő és unoka mellett a szülők is eltölthetnek két éjszakát, teljes ellátással.

A felhívás részletei megtalálhatók a mediaklikk.hu/toldi oldalon.

Tovább olvasom

Trending Now

A 2006-os rendőrterror fotós és videós emlékeit várják (videó)

A 2006. évi őszi események fényképeit, filmjeit, hangfelvételeit akarja összegyűjteni a XXI. Század Intézet, amely ennek érdekében felhívással fordult a nyilvánossághoz.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

“2006 októberében békésen ünneplő magyarokat vertek véresre Budapest utcáin. Gyurcsány Ferenc, akkori miniszterelnök, Petrétei József miniszter és az akkori budapesti rendőrfőkapitány, Gergényi Péter utasítására gumilövedékekkel lőtték őket, könnygázgránátokat vetettek be ellenük. Földre tiport, magatehetetlen polgárokat rugdostak, gumibotoztak. A rendőrökről levetették az azonosító jelvényeiket és ellenünk fordították őket” – emlékeztet pénteki közleményében a XXI. Század Intézet, hozzátéve, hogy

sok-sok ünneplő kezében volt telefon, kamera, fényképezőgép: fotók, film- és hangfelvételek ezrei készültek el.

A XXI. Század Intézet ezért arra kéri azokat, akik jelen voltak és rögzítették a brutalitásokat, hogy a felvételeket küldjék el a felhivas@xxiszazadintezet.hu címre.

A felhívás részleteit ide kattintva tudja megtekinteni.

Tovább olvasom

Trending Now

Érkezik a terhes férfi és gendersemleges terhes személy emojija

Harminchét új hangulatjellel bővül az emotikonok tára, többek közt az úgynevezett terhes férfi és a gendersemleges terhes személy érzelemkifejező ikonokkal.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Eddig is voltak a PC-forradalom előretörésének érdekes sarokpontjai, de a genderlobbi következtében úgy tűnik, egyre több cég szeretne behódolni az LMBTQ-mozgalmat éltető tömegnek. Az új, 2021-2022-es hangulatjelek – főleg a terhes férfi – máris sokak megdöbbenését kiváltotta.

Harminchét új hangulatjellel bővül az emotikonok tára, többek között az úgynevezett terhes férfi és a gendersemleges terhes személy érzelemkifejező ikonokkal – számolt be a The Verge cikkében.

Ráadásul, mindkét hangulatjel több bőrszínben is elérhető lesz jövőre, amikor vélhetően bekerülnek például a Facebook és a Google jelei közé. Tehát a legújabb emojik követik az Európai Parlament (EP) által meghatározott trendet. A június 24-i EP-ülésen elfogadott jelentés szerint ugyanis szülhetnek a férfiak is – írja a Híradó.hu, ahol az új emojiat is megtekinthetik.

Tovább olvasom