Trending Now
Idén tavasszal már kevesebb időt töltöttünk a TV előtt
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2021 második negyedévében naponta átlagosan 4 óra 41 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők közel 5 órát, míg a férfiak 4 óra 23 percet.
A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 10 perccel volt kevesebb 2020-hoz képest, és bizonyos mértékű csökkenés minden korcsoportban megfigyelhető
– közölte az adatszolgáltató és elemző vállalat.
A 18-49 évesek 3 óra 33 percet tévéztek, ami 11 perces csökkenést jelent tavalyhoz képest, az 50 év felettieknél 7 perccel mérséklődött, de még így is közel 7 órát tett ki a tévénézési idő. A 4-17 éveseknél volt a legnagyobb csökkenés: naponta átlagosan 2 óra 44 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 33 perccel kevesebb mint 2020 második negyedévében. Fontos azonban megjegyezni, hogy
a tévénézési idő csökkenése feltehetően összefügg a Covid helyzet enyhülésével, ugyanakkor mindegyik korcsoport esetében magasabbak maradtak az értékek a Covid előtti, 2019-es szinthez képest.
A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2021. április – július közötti időszakban ezúttal is
a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 29 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan 7 óra 14 percet töltöttek a képernyők előtt.
Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 4 percet – és az ő esetükben nem igazán beszélhetünk csökkenésről. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: közel 5 órát töltöttek a képernyők előtt, míg a férfiak ehhez képest 36 perccel kevesebbet.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható.
A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 második negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,4%-ot, míg az 50 felettieknél 1,7%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.
Így alakult a nézettség a 4 évnél idősebb népesség körében
A tévére szánt időnk 38,1%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából ) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,8 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 11 percet el is töltött ott. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9,2 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 47 percet szántak a nézésükre.
A filmcsatornák a napi tévénézési idő 11 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,7 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 38 perc volt, ami nagyjából megfelel egy átlagos film hosszának.
A hírcsatornák együttesen 7,5%-os közönségarányt mondhattak magukénak, enyhe csökkenést jelent az egy évvel korábbi értéhez képest. Napi átlagos elérésük közel 2,2 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 22 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.
A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5,1%-át tették ki, napi elérésük 1,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 33 percet fordítottak rájuk, ami 25 perces csökkenést jelent 2020 második negyedéhez képest.
A sportcsatornák közönségaránya 5,1% volt az idei második negyedévben, amely a tavaly mért érték 2,5-szerese, naponta átlagosan 1,5 millió nézőt értek el, félmillióval többet, mint 2020-ban, és egy átlagos néző 73 percet szánt rájuk, ami 23 perces növekmény tavalyhoz képest. Mindez részben összefügg azzal, hogy a Labdarúgó EB időszaka érintette a második negyedév végét, de javított a helyzeten az a tény is, hogy a Covid enyhülésével egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőre, melyek a tavalyi „kényszerpihenő” miatt elmaradtak.
A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 12,5%-át képviselte az idei második negyedévben, ami 1,5%-os növekedést jelent tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel 4,5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmával: ez mintegy 280 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 7 percet fordított rá, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.
Fontos megjegyezni, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében akár jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak.
Ezeket a műsorokat néztük a legszívesebben
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak – jegyzi meg a Nielsen.
A többségében sorozatokat magában foglaló, “nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27,1%-át képviselték, míg a tévénézési időnkből 28,3%-ban részesedtek.
A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,4% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból ezúttal is magasabb arányt – 14,5%-ot képviseltek.
A “hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika az általános trendeknek megfelelően 3,6%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,5%-ot – szántunk a hírműsorokra.
A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 6,2%-át képviselték, ami a tavalyi részesedésük (2,4%) közel háromszorosa.
Ez a növekedés részben az igen népszerű Labdarúgó EB közvetítéseinek is köszönhető, de egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőkre, melyek tavaly a vírushelyzet miatt elmaradtak, vagy csak mérsékeltebb formában és mennyiségben voltak láthatók.
Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,7% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek arányával, fogyasztási arányuk azonban csak 4,6% volt.
A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő “Egyéb” kategória stabilan a műsoridő közel egynegyedét képviselte (24,2%), és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét reklámok, illetve promók megtekintésével töltöttük (20,7%), mely azt is jelenti, hogy
a TV fikciók után ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket.
Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma
A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2021. április – július között naponta átlagosan 39 325 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely 12 101 db reklámfilmmel több 2020 második negyedévéhez képest, megközelítve ezzel a Covid előtti 2019-es mennyiséget.
Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi tévéreklámot látott 2021 második negyedévében, ami napi 135 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 12 perces növekedést és 35 db reklámfilmmel többet jelentett 2020 azonos időszakához képest, és mindössze 1 perccel kevesebb időt, ugyanakkor 3 reklámfilmmel többet 2019-hez képest.
A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén az élelmiszerkereskedelem és az egyéb kereskedelem termékosztálya áll, őket követik a fájdalomcsillapítók és az egyéb gyógyhatású készítmények, továbbá a hipermarketek és a sör termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
