Kövess minket!

Trending Now

Hogyan működhetnek a magyar tőzsdei cégek a veszélyhelyzet alatt?

A Kapolyi Ügyvédi Iroda áttekintette, hogy a húsvéti ünnepek alatt megjelent friss szabályok alapján többek között miként lehet közgyűlést tartani vagy osztalékot fizetni.

A jelenlegi jogszabályok alapján tilos 100 fő feletti rendezvényeket zárt helyen tartani, ami számos, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett nyilvánosan működő részvénytársaságot érint. Egy másik rendelet általánosan tiltja a rendezvények, gyűlések tartását, és kivételként sem nevesíti a gazdasági társaságok döntéshozatali szerveinek összehívását, illetve az azokon való személyes jelenlétet. Annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok, így a BÉT-en jegyzett nyilvános társaságok működése is zavartalan legyen a körülményekhez képest, a kormány a húsvéti időszakban megjelent kormányrendelettel szabályozta a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó rendelkezéseket. Ez a rendelet speciális szabályokat alkalmaz a nyilvánosan működő részvénytársaságok (nyrt.) testületi szervei (közgyűlés, igazgatóság, felügyelő bizottság, audit bizottság) vonatkozásában, amelyek közül a legfontosabbakat Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje ismertette.

Mikor lehet közgyűlést tartani?

A friss rendelet ugyan nem mondja ki kifejezetten, de a veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt, a rendezvények tartására és látogatására vonatkozó tilalomból következik, hogy az nyrt. testületi szerveinek üléseit személyes jelenléttel nem tarthatja meg. A legfőbb szervként eljáró közgyűlés helyett pedig az ügyvezetés (igazgatóság vagy igazgatótanács) jogosult mindazon kérdésekben dönteni, amelyek egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartoznak.

Így tanácskozhatnak a nyilvános társaságok vezető testületei

Az nyrt. testületi szervei (igazgatóság, igazgatótanács, felügyelőbizottság, auditbizottság), valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szervei az üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján, vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a döntéseket írásban is meghozhatja. Ha erre vonatkozó elfogadott eljárásrend nincs, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail útján) is történhet.

Hogyan lehet az éves beszámolót elfogadni?

Dr. Horváth Gábor kiemelte, hogy az nyrt. az éves közgyűlés meghívóját és a kapcsolódó előterjesztéseket, határozati javaslatokat, valamint egyéb dokumentumokat továbbra is köteles honlapján közzétenni, akkor is, ha a rendelet hatályba lépése napján ezek még nem kerültek közzétételre. Hozzátette, hogy az ilyen közzétételekre vonatkozó határidők ugyanakkor lerövidültek: a meghívót a közgyűlést megelőzően legalább 21 nappal, míg az előterjesztéseket, határozati javaslatokat és egyéb dokumentumokat a közgyűlést megelőzően legalább 8 nappal kell közzétenni. Az nyrt. a rendelet hatálybalépése napján már közzétett meghívójában foglaltaktól a honlapján közzétett felhívásban eltérhet. Erre határidő a rendeletben nem szerepel, de a Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint ezt a tudomásra jutástól számítottan haladéktalanul köteles az nyrt. megtenni. Az nyrt. ügyvezetése a közzétett napirenden szereplő valamennyi kérdésben – ideértve az alapszabály módosítását is –, továbbá az éves beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a közgyűlés hatáskörébe tartozó, az nyrt. törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben is jogosult dönteni, azzal, hogy a közzétett napirenden szereplő kérdésekben a közzétett határozati javaslatoktól eltérően is dönthet. Változatlan az is, hogy az ügyvezetés által közgyűlési hatáskörben meghozott határozatokat közzé kell tenni. Az nyrt. ügyvezetése 2020. április 30-ig, vagy ha üzleti éve a naptári évtől eltér, az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap végéig köteles az nyrt. számviteli törvény szerinti beszámolójáról határozni. Ezzel egyidejűleg az adózott eredmény felhasználásáról, ezen belül osztalékról is dönthet. Amennyiben azonban a szavazatok legalább 1 százalékával rendelkező részvényesek kezdeményezték (lásd következő pontban részletesebben) a közgyűlés összehívását, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta. Fontos, hogy az éves beszámoló könyvvizsgálata akkor is elvégezhető, ha az éves beszámolóról az nyrt. ügyvezetése határoz, azonban az ügyvezetés az éves beszámolóról csak akkor dönthet, ha a felügyelőbizottság jelentése az éves beszámolót elfogadta.

A részvényesi kontroll megmarad, de bizonyos esetekben csak a vészhelyzet után lehet dönteni

Az ügyvezetés közgyűlési hatáskörben végzett működésének részvényesi kontrollját jelenti, hogy a szavazatok legalább 1 százalékával rendelkező részvényesek kérhetik közgyűlés összehívását az ügyvezetés által meghozott határozatok utólagos jóváhagyása céljából. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője elmondta, hogy erre különböző határidők állnak rendelkezésre attól függően, hogy a felülvizsgálat az alapszabály módosítását, a beszámoló és az adózott eredmény felhasználását vagy egyéb közgyűlési határozatokat érinti-e. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése esetén a közgyűlési meghívót a veszélyhelyzet megszűnését követő 45 napon belül, ha a részvényesi kérelem kézhezvételételekor a veszélyhelyzet már megszűnt, a részvényesi kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni. Ha a közgyűlés utólagosan nem hagyja jóvá, az alapszabály módosítása a közgyűlés napját követő napon hatályát veszti. Ugyanakkor, amennyiben az utólagos közgyűlési határozat a korábbi döntést megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

Sajátrészvény-vásárlások

Ha a közgyűlés felhatalmazta az nyrt. ügyvezetését saját részvény megszerzésére vonatkozó döntések meghozatalára és a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet megszűnését követő soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik, kivéve, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában saját hatáskörében már döntést hozott.

Személyi változások kezelése a nyilvános társaságok vezető testületeiben

Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje elmondta, hogy további átmenti szabály, ha az nyrt. fenti testületi tagjának, valamint állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet időtartama alatt szűnik meg (és akkor is, ha veszélyhelyzet kihirdetése után, de a rendelet kihirdetése előtt szűnt meg a megbízatásuk és nem neveztek ki helyettük más személyt), úgy a megbízatás a veszélyhelyzet lejártát követő közgyűlés napjáig fennmarad, és e személyek kötelesek feladataikat ellátni. Kivétel ez alól, ha a tisztség az ilyen személy halála, visszahívása, illetve a prudenciális hatáskörben eljáró hatóság határozata alapján történő elmozdítása miatt szűnik meg, valamint, ha az nyrt. ügyvezetése a saját hatáskörében hozza meg a szükséges döntéseket. Ha pedig a veszélyhelyzet időtartama alatt a fenti testületek tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy az adott testületi tag a koronavírus-járvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi testületi tag jogosult a határozathozatalra. Ilyenkor a határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes testületi tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni azzal, hogy a többi testületi tag kiesése esetén a határozathozatalra egy személy is jogosult.

Trending Now

Fél éven belül két rangos szakmai díjat nyert a magyar sportfotós

A 23 éves Szilágyi Anna a hazai kitüntetés, az MSÚSZ Nívódíja után az AIPS elismerését is kiérdemelte, pólós képe kategóriájában fődíjat ért.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szilágyi Anna a Corvinus Egyetemen szerzett közgazdászdiplomát, jelenleg a Testnevelési Egyetem (TE) sportmenedzseri mesterképzésének elsőéves hallgatója. S nem mellesleg ígéretes sportfotós, aki a Fotósarok képügynökség munkatársaként elsősorban a Fradi- és a Honvéd Médiának dolgozik.

„Már kisgyerekként érdekelt a fényképezés, emlékszem, a nagymamám kertjében a virágokat örökítettem meg  – mondja. – Az első gépem egy tükörreflexes Nikon D 5100-as volt. Gimnazistaként beiratkoztam a XVI. kerületben egy fotós iskolába, és szívesen mentem volna a Metropolitan Egyetem fotósképzésére, de az fizetős szak volt, így másfelé is tájékozódtam. Mivel matematikából erős voltam, adta magát a gazdasági irány.”

Hogy a fényképezéssel se kelljen szakítania, beállt laborasszisztensek az egyik fővárosi fotólaborba. A szálak lassan összeértek: corvinusos kötelező gyakorlatát a birkózószövetségben töltötte, a 2019-es U23-as budapesti vb szervezésében segédkezett, építve a kapcsolatrendszerét is.

Az Indexhez jelentkezett, s ez remek iskola volt. Számos műfajban kalandozhatott, kedvére kipróbálhatta magát a különféle sportágakban, kísérletezhetett, melyik eseményen mikor érdemes exponálni ahhoz, hogy ideális kép szülessen. Kedveli a kézilabdát, fényképez akrobatikus tornát, olykor futballt is, de mára már leginkább a vizes sportok világában érzi magát otthon; kedvence a vízilabda. Az a sportág, amelyről köztudott, hogy szereplői tradicionálisan összezárnak, s keményen meg kell dolgoznia az elismerésért annak, aki be akar kerülni, bele akar látni a pólósok világába. Szilágyi Anna úgy érzi, esetében az áttörés megtörtént. Büszkén idézi fel, hogy az AIPS-versenyében díjazott képe 2020-ban már hozott egy harmadik helyet neki a Magyarország 365 fotópályázaton; a sikerhez a kép főszereplője, Märcz Tamás személyesen gratulált.

A fiatal fotós tavaly január óta dolgozik a FradiMédiának. A pólóválogatottnál sok-sok ismerős arcot fényképezhet, a tavalyi Eb-keretben például hét ferencvárosi vízilabdázó kapott helyet – írja a Nemzeti Sport.

„Szerintem egy kép három esetben lehet sikeres: ha látványos, esztétikus, ha egy ritkán látható pillanatot kap el, vagy ha történelmi eseményt örökít meg. Az »Európa-bajnokok« esetében mindhárom szempont érvényesül; hálás vagyok a FradiMédiának, hogy ott lehettem a tornán. Már csak azért is, mert 2020-ban számos világeseményt töröltek a pandémia miatt, így a szokásosnál kevesebb fotóból válogathattam ki a pályázatra szánt képet.”

A fődíj (amelyet azóta az egyik csomagküldő szolgálat elhozott Budapestre, így készülhetett el képünk) mellé ösztöndíj is jár: a győztes részt vehet majd egy, az AIPS által kiválasztott világversenyen. Hogy melyik lesz ez az esemény, egyelőre nem tudni. Ha Anna választhatna, a téli olimpiára voksolna: „Több olyan sportág szerepel a műsorán, amely itthon kevéssé van reflektorfényben. Izgalmas szakmai kihívás lenne ezeknek a megismételhetetlen pillanatait fotózni.”

Tovább olvasom

Trending Now

Online előadást tartottak a cancel culture áldozatai

A diákoknak és az oktatóknak is tartanak antirasszista képzéseket, ahol a fehér-ellenes narratíva áll a középpontban.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A tanárokat és a diákokat is igyekeznek érzékenyíteni az Egyesült Államokban, különböző képzésekkel a sokszínűségről, az antirasszizmusról és a fehér-ellenességről. Ennek egyik legutóbbi állomása a Floridai Egyetemen volt, ahol nemrég a hallgatóknak tartottak tréninget. Az előadásról az egyik diák küldött képeket a The College Fix oldalának.

A tréningen különböző feladatok voltak, ahol például meg kellett határozni a méltányosság és az igazságosság fogalmát, és elmagyarázták a diákoknak a kiváltságosság fogalmát is.

De voltak olyanok is, ahol egy szituációt írtak le a szervezők, majd a résztvevőknek azt kellett eldönteniük, hogy mi a helyes válasz az adott helyzetre.

Az egyik ilyen szituáció egy fehér bőrű férfiról, Tanner-ről szól, aki egy mexikói, salsa és sombrero témájú bulit akart tartani. Az egyik ismerőse, Luca azonban mérges lett ennek hallatán, mert szerinte ez sértő a mexikói kultúrára és viccet csinál belőle Tanner, ami miatt szólt is neki. A kérdés ezzel kapcsolatban az volt, hogy mit csináljon Tanner, mi a helyes reakció?

A válaszok között szerepel az, hogy Tanner megszakítja a kapcsolatot Lucával, és azt mondja róla, hogy nagyon érzékeny. A másik válaszlehetőség az, hogy Tanner meghallgatja Luca gondját, de arra kéri, hogy legyen kevésbé mérges, amikor vele beszél erről. A harmadik válasz szerint Tanner-nek meg kellene köszönnie, hogy az ismerőse szólt neki, mert neki eszébe sem jutott, hogy problémás lehet a parti. Eszerint Tanner azt is elmondja, hogy többet fog tanulni a kulturális kisajátításról, és nem fog többet ilyen hibát elkövetni. A beszámolók szerint a helyes válasz az utóbbi volt. 

A képzésen videókat is mutattak a diákoknak, és arra hívták fel a figyelmüket, hogy nem helyes azt mondani, hogy „Minden élet számít” (All Lives Matter). Ez a szervezők szerint ahhoz hasonlítható, mint amikor a tűzoltók kimennek egy égő házhoz, de nem azt kezdik el oltani, hanem a szemben lévő, ép épületet, mondván, hogy mindegyik ház számít.

Az a hallgató, aki megmutatta a The College Fix-nek a képzés anyagait, úgy érzi, hogy őt félrevezette az egyetem. A tréning ugyanis úgy volt beharangozva, mintha az kötelező lenne, ez azonban nem így van, aki nem végzi el a kurzus, nem kap semmiféle büntetést. Ő csupán egy üzenetet kapott, hogy túllépte a határidőt a tréning esetében, mivel nem végezte még el azt, így kiderült számára, hogy bár mindenki azt hiszi, kötelező a kurzus, egyáltalán nem az.

Mindeközben antirasszista képzésen vehettek részt a Tulane Egyetem tanárai is áprilisban. Ennek a célja az volt, hogy a résztvevők antirasszistává váljanak, megértsék, hogy működik az elnyomás, és hogy olyan közösséget építsenek, amelyik fellép a rasszizmus ellen. Az eseményen a leírás szerint részt vett az aktivista Ibram X. Kendi, aki több könyvet is írt már az antirasszista felfogásról. Neki az egyik könyvét ajándékba is adták az első 500 jelentkezőnek a program szerint.

De olyan esemény is volt nemrég, ahol éppen a mainstream baloldali ideológiával mentek szembe a szervezők és olyan előadókat hívtak meg, akik a cancel culture áldozatai lettek. Az esemény a Yale Egyetemen zajlott online térben, az egyik előadó Abigail Shrier volt, a másik pedig Ryan Anderson.

Mindkét meghívott vendég a transzneműségről és annak veszélyes ideológiájáról írt könyvet, amelyet aztán egyes oldalak levettek a listájukról vagy cenzúráztak – írja a V4NA Hírügynökség.

Abigail Shrier szerint a mostani generációnak, akik a cancel culture közepette nőnek fel, kell egy kis optimizmus. Tudniuk kell, hogy szembe mehetnek egyes elvekkel, ideológiákkal és nem baj, ha nem értenek egyet velük.

Az írónő szerint ráadásul az amerikai társadalom nem is annyira megosztott, mint azt sokan gondolják. A probléma valójában egy apró, szélsőbaloldali aktivistákból álló kisebbséggel van, akik a közösségi médián keresztül hibáztatnak másokat.

Ryan Anderson arról beszélt az előadáson, hogy lehet, hogy ők tévednek a műveikben, de erre nem az a megoldás, hogy megpróbálják eltörölni a könyveiket, és levenni a listákról. Sokkal inkább értelmes vitát kell indítani ilyen esetekben. A szerző szerint senkinek nem szabad hagynia, hogy megfélemlítsék és hallgatásra kényszerítsék.

Tovább olvasom

Trending Now

Idén sem lesz Sziget fesztivál

Európa egyik legnagyobb fesztiválja, amely Magyarország legfontosabb turisztikai rendezvénye, 2022-ben nagy visszatérést tervez.

Közzétéve:

MTI/Mónus Márton

“Sajnos lejárt az idő, döntenünk kellett az idei Szigetről. Szomorú szívvel, de felmérve a felelősségünket, látva a bizonytalanságok sokaságát, akár az utazás, a szállások, a vendéglátás és a védettségi igazolások hazai és nemzetközi szerepe terén, arra az elhatározásra jutottunk, hogy mostantól inkább a jövő évi Szigetre készülünk” – közölte Kádár Tamás, a fesztivál főszervezője.

A szervezők tervei szerint 2022-re a hosszú szünet utáni nagy visszatéréshez méltó rendezvényekkel készülnek.

Kádár Tamás elmondta, hogy a két fesztiválmentes év a szervezők, a rendezvényekhez kapcsolódó cégek és dolgozók életét nagyon megnehezítette, az iparág rengeteg szereplőjét, a zenészektől a vendéglátósokon át a technikai alvállalkozókig szinte ellehetetlenítette.

Az ország két másik nagy könnyűzenei rendezvényét, a soproni Telekom VOLT-ot és zamárdi Balaton Soundot sem rendezik meg idén, ezek szervezői már március közepén bejelentették ezt.

A nagy koncerteket és fesztiválokat sorra mondják le szerte Európában, emellett a nemzetközi turnék is elmaradnak a bizonytalanság miatt.

Borítókép: Közönség a finn Alma (Alma-Sofia Miettinen) énekes-dalszerző koncertjén a 27. Sziget fesztiválon az óbudai Hajógyári-szigeten 2019. augusztus 13-án

Tovább olvasom