Trending Now
Hogyan kezeli a krízist egy programozást oktató iskolahálózat?
Dr. Breuer Anitával, a Logiscool alapítójával beszélgettünk arról, milyen súlyos kihívásokkal szembesül egy oktatási franchise a jelenlegi krízisben.
Hogyan gyűrűzött be a vírus, mit láttak a járvány elején a külföldi partnereken keresztül?
Mivel a Logiscool iskolák sok országban vannak jelen, köztük Ázsiában is, így a kinti partnereken keresztül első kézből követhettük nyomon, hogyan alakul világviszonylatban a járvány. Az első jelzés februárban érkezett a Taiwan-i iskolánkból. Az ottani Logiscool éppen akkor nyitott meg, és egyik napról a másikra azt láttuk, hogy maszkban vesznek részt a nyílt napokon a gyerekek. Szingapúrban hasonló volt a helyzet. Tudtuk, hogy csak idő kérdése, hogy Európát is elérje ajárvány.
Mik voltak eddig a legnagyobb kihívások, amik a koronavírus járvány miatt alakultak ki?
Az első időszak volt a legnagyobb kihívás. Itt álltunk a tavaszi kurzusidőszak kezdetén, több nemzetközi partnerünk szerette volna elindítani az első kurzusait. Majd alig száradt meg a festék az új tantermeik falán, elkezdődtek a kijárási korlátozások. Világviszonylatban több tízezer diákunk van, az ő biztonságuk volt számunkra is az első. Egyértelmű volt, hogy át kell állnunk az online oktatásra. A külföldi partnereink miatt volt egy kis előnyünk: már azelőtt láttuk, hogy iskolabezárásokhoz fog vezetni a járvány, mielőtt ez Magyarországon is bekövetkezett volna. Így ahogy tudtuk, elkezdtük az online oktatásunk kifejlesztését, aminek köszönhetően összesen csak egy hét szünetet kellett tartanunk.
Hogy ment végbe az online átállás?
Az oktatási módszerünk lényege, hogy már az első pillanattól sikerélményt ad a gyerekeknek, fejlesztve a logikai gondolkodásukat és a problémamegoldó képességüket, valamint növelve az önbizalmukat. Mindennek eddig fontos része volt a személyes oktatás, ahol az oktató azonnal tud reagálni a diákjaink kérdéseire, megvan a közvetlen, azonnali interakció. A kihívás az volt, hogyan emelhető át mindez a virtuális térbe. Végül a már meglévő online platformunk, a My.Logiscool fejlesztése lett a kulcs. Ez a platform eddig is létezett, de nem az órák megtartására, hanem közösségépítésre használtuk. A diákok a My.Logiscool-on láthatják a társaik által megosztott projekteket, kvízeket tölthetnek ki, játszhatnak, vagy akár saját projektjeiket fejleszthetik tovább. Az iskolák bezárásával ez a repertoár villámgyorsan ki kellett, hogy bővüljön. Annak érdekében, hogy az összes iskolánkba folytatódhasson az oktatás világszerte, 1200 oktatóvideót készítettünk el és tettünk elérhetővé alig néhány nap alatt. A diákjaink így most már online csatlakozhatnak a saját órájukhoz, megnézve az adott hétre létrehozott oktatóvideót. A tanárokkal és csoporttársaikkal is ugyanezen a felületen tudnak kommunikálni, így, ha személyesen nem is, de a virtuális térben megmaradnak a kapcsolatok. Mindezt egy biztonságos, zárt rendszerben.
Hogyan reagáltak a szülők?
Az átálláskor komoly feladat hárult az iskolavezetőkre: az e-mailes értesítés mellett minden szülőt egyenként is megkerestek. Ez a lépés nagyon fontosnak bizonyult. Sok szülő jelezte vissza, hogy ebben a bizonytalan helyzetben sokat jelentett számukra a személyes tájékoztatás. Mivel tudtuk, hogy a gépparkunk most jó ideig használaton kívül lesz, a személyes kapcsolatfelvételkor azt is felmértük, hogy mely családoknak van szükségük laptopra. Ennek köszönhetően a Logicool laptopok most is dolgoznak, csak éppen kiküldetésben, otthon a diákjainknál.
Miért nem volt eddig online oktatás a Logiscool-ban? Nem furcsa ez egy programozást tanító iskolahálózatnál?
Igen, ez elsőre ellentmondásnak tűnhet. De mi hiszünk abban, hogy a gyerekek hosszú távú oktatásához kell a személyes jelenlét. Az oktató gyorsabban tud reagálni, több felé tud egyszerre figyelni. Már a gyerekek viselkedésén látja, hogy aznap fáradtak, vagy éppen, hogy túl energikusak, és ehhez mérten tudja alakítani az óra struktúráját. Fontos, hogy a közös alkotás élménye a diákjaink számára garantált legyen. A helyzet úgy hozta, hogy mindezt át kell vinnünk az online térbe. Ebben látjuk a lehetőséget, de mivel gyerekekről van szó, így nagyon tudatosan és nagyon jól átgondolva haladunk lépésről-lépésre, építve a diákjaink és a szülők visszajelzéseire. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk.
Mit gondol, az oktatásra általánosságban nézve lesz-e pozitív hozadéka a jelenlegi helyzetnek?
Nem könnyű ez a helyzet, a diákokat, szülőket és a tanárokat is kihívások elé állítja. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a közoktatásban is lesz pozitívuma. Sok pedagógus most tanulja, hogyan lehet okosan használni különböző digitális eszközöket, új tartalmak készülnek, más megvilágítást kap az oktatás. Ez akár hosszú távon is a mindennapok része maradhat. Fontos, hogy a tanárok is otthonosan mozogjanak abban az online térben, amiben a gyerekek a mindennapjaikat töltik. Ha a digitális eszközöket, lehetőségeket megtanulják jól használni, jobban el tudnak érni a diákokhoz. Minden tiszteletem a pedagógusoké és a szülőké, tudom, hogy ez nem egy könnyű feladat.
És mit tanult eddig a Logiscool?
Bízunk abban, hogy hosszú távon is be tudjuk építeni azt az online oktatási megoldást, amit lefejlesztettünk. És új innovációkkal is készülünk. Az áprilisban induló Logiscool LIVE! online programozási kurzusoknál végre azokat a gyerekeket és fiatalokat (7-18 év között) is el tudjuk érni, akiknek a Logiscool iskolák eddig túl messze voltak, és ezért nem tudtak részt venni a programozás oktatásban. Ez egy nagyon fontos lépés a számunkra mind magyar, mind nemzetközi szinten.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.