Trending Now
Hogyan hatott az ügyvédekre a veszélyhelyzet? – Felmérés készült az ügyvédség állapotáról
Számos iparág mellett az ügyvédi szolgáltatásokat sem hagyta érintetlenül a koronavírus és a hozzá kapcsolódó gazdasági lassulás. Most kiderül, mennyire érintette súlyosan a jogi szektort az utóbbi két hónap.
Több mint 1000 magyar jogász töltötte ki azt az online, anonim kérdőívet, melyet a jogi és ügyvédi marketinggel foglalkozó Pro/Lawyer Consulting készített. Az önbevalláson alapuló felmérés vizsgálta a munka mennyiségének változását, a bevételek csökkenését és a jogterületeket, ahol több vagy kevesebb munkája volt a jogi szolgáltatóknak. A felmérés külön vizsgálta az ügyvédek és az ügyvédjelöltek helyzetét.
A demográfia
A kitöltő ügyvédek 55%-a Budapesten dolgozik, 28%-a vidéki nagyvárosban, 17%-a pedig vidéki kisvárosban. 73% egyszemélyes ügyvédi irodában vagy egyéni ügyvédként tevékenykedik, 18% néhány fős irodában, a többiek pedig közepes vagy nagyméretű, illetve nemzetközi ügyvédi irodában. Bár a felmérés nem volt reprezentatív, ez az arány összhangban van a kb. 12.000 ügyvéd országos eloszlásával.
Csökkent a bevétel?
Kirajzolódik, hogy mint az sejthető volt, az ügyvédek jelentős részét megviselte az utóbbi néhány hónap. Csak az ügyvédek 20%-a nyilatkozott úgy, hogy nem csökkent a bevétele az utóbbi hónapokban a vírus miatt. 20% mondta, hogy 10-30% közötti csökkenést tapasztalt, 25% vallott be 30-60-% közötti csökkenést – 22%-nak még ennél is nagyobb, 60% fölötti bevétel-kiesése volt.
 |
Ahogy egy ügyvéd fogalmaz: „Mindenki azt hiszi, hogy az ügyvédnél zsákszámra áll a pénz, pedig rengeteg kiadásunk van a felelősségbiztosításon, kamarai tagdíjon, bérleti díjon felül is. Rengeteg fiatal, pályakezdő ügyvéd, még akár egy-két éve praktizáló ügyvéd is teljesen kilátástalan helyzetbe került, pedig rengeteg évébe, és rengeteg pénzbe került, hogy eljusson odáig, hogy nyisson egy irodát.”
Változó munkatípusok – mi nőtt, mi csökkent?
Várható volt, hogy legnagyobb mértékben az ingatlanjoggal kapcsolatos munkák csökkentek, ezt minden negyedik ügyvéd jelölte meg válaszában. Ezután következtek a peres és a céges ügyek (20, illetve 15 százalékuk tapasztalt visszaesést). Büntetőügyeket, peres ügyeket, családjogot 5-5%-ban jelöltek meg az ügyvédek.
 |
„Az M&A és finanszírozási ügyeket is 5% körül jelölték meg, de az adatok elemzéséből kiderült, hogy ezeket a területeket a nagy irodák tagjai 38%-ban jelölték meg – érthető, hiszen a nagyobb volumenű tranzakciók ezeknél az irodáknál összpontosulnak.” – mondja dr. Bende Máté, a Pro/Lawyer Consulting tulajdonosa.
Ahogy arra számítani lehetett, a munkajogi megbízások aránya nőtt a legnagyobb mértékben – 32% jelölte meg ezt a területet. Második helyen szintén nem meglepő módon a követeléskezelés végzett.
Ahogy egyikük megjegyezte: „Előfordulhat, hogy a visszaesés ellenére a munka összességében még több is lett, mint korábban, de ez azért van, mert a számlázható órák lecsökkenése miatt sok marketing jellegű munkát várnak el az illetőtől (pl. online előadás tartása, cikkírás, tájékoztatók készítése).” Illetve „A munkamennyiség növekedett, de azért került erre sor, mert a leépítés során az irodától távozó kollégák munkáit át kellett venni. Tehát nem a megrendelések száma növekedett, hanem a munkateher nőtt az alkalmazottakon, akik megmaradtak.”
Leépítések és megszűnések
Arra a kérdésre, hogy vajon az ügyvédek mekkora részét érinti negatívan a helyzet, a válaszadók csak 1%-a nyilatkozta, hogy senkit vagy maximum minden tizediket. 45% úgy véli, hogy mindenkit vagy szinte mindenkit, a kitöltők 1/3-a szerint pedig az ügyvédek több mint felét.
 |
Az ügyvédek 90%-a azt válaszolta, hogy nem történt leépítés az utóbbi hónapokban – ennek az az oka, hogy egyéni ügyvédek vagy egyszemélyes ügyvédi irodák a válaszadók nagy része. Ahol leépítés történt, ott nagyobb részt az adminisztratív személyzetet érintette, de 4% jelölte meg, hogy jogásztól kellett megválniuk.
 |
Az ügyvédek egyötöde bizakodó és úgy véli, hogy minden ügyvéd praxisa túléli a válságot. 42% úgy gondolja, hogy az irodák egy tizede megszűnik, 23% tippel az egy ötödnek az eltűnésére, és 12% prognosztizál 30%-nál több praxis-megszűnést. De ahogy egy válaszoló tömören összefoglalta:
„Önmagában nem a koronavírus miatt szűnik meg a praxis – annál, aki a praxis feladását fontolgatja, ez még egy indok lesz.” Illetve ahogy egy másik ügyvéd fogalmaz: „Azoknak nincs bevétele, akik főként magánszemélyeket képviselnek. A perek esetén a bizonytalanság normális reakció. Az ingatlanpiac nyilván kivár. Az emberek jelenleg, ha lehet csak telefonon érdeklődnek, nem akarnak ügyvédre költeni. Ez van, de nyilván szükség lesz ránk, úgyhogy én pozitív vagyok.”
Szükség van kormányzati segítségre?
A megkérdezett ügyvédek több mint háromnegyede úgy véli, szükség lenne (vagy lett volna) valamilyen kormányzati intézkedésre az irányukban. Elsősorban járulékcsökkentéssel vagy a járulékok elengedésével lennének elégedettek, esetleg a KATÁ-s vállalkozókat segítő intézkedések kiterjesztését a KATA szerint adózó ügyvédekre is. Sokan írták, hogy többet vártak a Kamarájuktól, erősebb igényérvényesítést, illetve általános és könnyen igénybe vehető tagdíjkedvezményt (vagy a tagdíjak elengedését néhány hónapra). Ha az ügyvédek nem végeznek munkát, akkor is több százezer forintos költségük keletkezik, az irodabérletből, a tagdíjból, a kötelező felelősségbiztosításból és az infrastruktúra fenntartásából.
 |
Elsősorban az egyszemélyes irodák vagy az egyéni ügyvédek szeretnének kormányzati segítséget, 5-ből 4 hiányolja ezen intézkedéseket. Ahogy nő az iroda mérete, úgy csökken az igény a segítségre, de még a nemzetközi irodákban dolgozók fele is a kisegítés szükségességét jelölte meg. Leginkább a közepes méretű irodákban dolgozók azok, akik nem tartanak erre igényt, 58%-os arányban.
Jövőkép – mire számítanak?
Többen bizakodóak az elektronikus eljárásokkal kapcsolatban, de több kritika is érte az online bírósági rendszert, többek közt a határidőkkel, az ügyintézés nehézkességével és a Skype-tárgyalás formátummal kapcsolatban érkezett a legtöbb kritika. Nem is csak az ügyvédeket állította kihívások elé, de a per résztvevői, például a tanúk vagy más érintettek meghallgatása is problémás volt az utóbbi hetekben.
De hogy egy pozitív gondolattal zárjunk: „Mi sok időt és figyelmet fordítunk most arra, hogy mindenki végig gondolja, miben szeretne fejlődni, szakosodni. Mindenkit bíztatok önképzéssel és célkitűzéssel. Szerintem most az a fontos, hogy legyen jó stratégia vagy legyen stratégia a következő 2 évre.”
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.