Trending Now
Hogyan érintik az ingázó munkavállalókat a koronavírus miatti határzárak?
A helyzet munkajogi hátterét a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője foglalja össze.
A koronavírus-járvány miatt a legtöbb európai uniós ország lezárta a határait, és ezekbe az országokba nagyrészt már csak a saját állampolgáraik léphetnek be. A helyzet különösen negatívan érintette azokat az ingázókat, akik a lakhelyüktől eltérő EU-tagállamban dolgoznak, és eközben rendszeresen hazatérnek. A Kapolyi Ügyvédi Iroda európai uniós munkajogi szakértője, Dr. Horváth Gábor elmondta, hogy az ingázók helyzetének megkönnyítése érdekében az Európai Bizottság 2020. márciusában kiadott ajánlásai értelmében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az ingázó munkavállalók szabad és gyors határátlépését. Ezzel összhangban már Magyarországon is történtek intézkedések, hiszen az elmúlt időszakban több szomszédos országba is lehetővé vált a munkavállalási célú napi ingázás, tehát ilyen esetben a dolgozók mentesülnek a 14 napra előírt hatósági karantén, valamint a külföldiekre vonatkozó beléptetési tilalom alól.
Előfordulhat azonban, hogy ellehetetlenül az ingázás, hiszen a célország például beutazási tilalmat rendel el. Ilyen esetben a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogszabályok szerint jogválasztás hiányában az egyéni munkaszerződésre alapvetően annak az országnak joga az irányadó, ahol vagy – ennek hiányában – ahonnan a munkavállaló rendszerint a munkáját végzi. A Kapolyi Ügyvédi Iroda európai uniós munkajogi szakértője szerint amennyiben tehát a határ menti ingázónak a be- vagy kiutazási tilalom miatt nem áll módjában munkát végezni, annak az EU tagállamnak a joga az irányadó a munkavégzés ellehetetlenülésének következményeire és annak megítélésére, amelyben a munkavállaló rendszeresen munkát végez. A munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló rendelet szerint a határ menti ingázó munkavállalót ugyanolyan szociális és adókedvezmények illetik meg, mint a munkavégzés helye szerinti tagállam állampolgárait.
Dr. Horváth Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az ingázó a beutazási korlátok miatt csak távmunkában tudja ellátni a feladatát, az nem változtat a helyzeten, továbbra is az ingázó munkavállaló foglalkoztatása szerinti tagállam joga marad irányadó a munkaszerződésére, és ugyanolyan szociális és adókedvezmények illetik meg, mint a munkavégzés helye szerinti tagállam állampolgárait. Amennyiben tehát az ingázó munkavállaló a lakhelye szerinti tagállamból végez távmunkát, mivel a foglalkoztatása helye szerinti tagállamba a beutazási korlátozások miatt nem tud beutazni, ez a társadalombiztosítási jogviszonyát nem változtatja meg: a társadalombiztosítási ellátásokra alapvetően a foglalkoztatásának helye szerinti tagállam rendelkezései szerint jogosult, hiszen a munkaviszonya alapján ott biztosított. Abban az esetben azonban, amennyiben lakhelye tagállamában történő távmunkavégzés (otthoni munkavégzés) során megbetegszik, és a beutazási korlátok miatt nem áll módjában igénybe venni a foglalkoztatása szerinti tagállam társadalombiztosítási ellátásait, úgy a saját hazai tagállamának ellátását is jogosult igénybe venni az úgynevezett S1 formanyomtatvány bemutatásával.
A Kapolyi Ügyvédi Iroda kiemeli, hogy abban a sajnálatos esetben, ha a jelenlegi helyzetben a határ menti ingázó elveszti a munkáját, a saját államától igényelheti a munkanélküliekre vonatkozó ellátást, ennek az uniós tagállamnak a vonatkozó előírásai szerint – írják.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.