Kövess minket!

Trending Now

Hirdetések nélkül is rommá veri az ellenzéket Orbán Viktor a közösségi térben

Karácsony Gergely oldalára több mint 120, Dobrev Klára oldalára 77, Jakab Péter oldalára pedig több mint 10 milliót költöttek ezidáig. A miniszterelnökére egy forintot sem.

Borítókép: Szelfi a miniszterelnökkel, fotó: Facebook / @orbanviktor

Úgy vezet a közösségi médiában Orbán Viktor miniszterelnök, hogy arra egyetlen forintot sem költ – ez derül ki a Facebook-hirdetéstárának adataiból, valamint a Telex.hu heti összefoglalóiból – írja a Mandiner.

Amint azt a balliberális portál írta, szeptember 17. és 24. között 582 ezer interakciót szerzett összesítve, szemben Karácsony Gergellyel főpolgármesterrel, kormányfőjelölt-aspiránssal, akinek ez az érték 198 ezer lett. A harmadik helyre ugyancsak egy miniszterelnök-jelölt futott be. Jakab Péter Jobbik-elnök 195 ezer interakciót zsebelt be a Facebookon, Gyurcsány Ferenc pedig 186 ezret.

Orbán Viktor ráadásul folyamatosan tartja vezető helyét a Facebookon (és az Instagramon),

hiszen szeptember 10-17. között 258 ezer interakciót szerzett az ezen a héten is csak második helyen végző Karácsony Gergellyel szemben (akinek 194 ezer interakciót sikerült szereznie), szeptember 3-10. között pedig ismét a főpolgármestert utasította háta mögé 517 ezer interakciójával a 174 ezerrel szemben.

Van mit a tejbe aprítani a baloldalnak

Úgy tűnik, hatalmas ára van annak, hogy az ellenzéki politikusok felszínen tudjanak maradni a közösségi médiában. Budapest első emberének – akinek az elmúlt hetekben nemigen sikerült megugrania a 200 ezres interakciós szintet – Facebook-oldalára csupán szeptember 18. és 24. között 25 millió 858 ezer 765 forintot költöttek, de beszédes az is, hogy a folyamatosan kampányoló politikus oldalára

2019. április 15. óta összességében 122 millió 968 ezer 220 forintot áldozott a Fővárosi Önkormányzat,

a Párbeszéd Magyarországért, a Mindenki Budapestért Egyesület, illetve a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület.

Beszédes számok a Facebook-hirdetéstárról, forrás: mandiner.hu

A Demokratikus Koalíció (DK) miniszterelnök-jelöltjének oldalára – Karácsony Gergelyhez hasonlóan – több tízmilliós nagyságrendben költenek. A szeptember 18. és 24. közötti időszakban 11 millió 513 ezer 722 forintot fordított Dobrev Klára oldalára a DK; 2019. április 15. óta pedig 77 millió 844 ezer 713 forintot. Ebből nem kis részt vállalt az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) európai parlamenti képviselőcsoportja.

Dobrevéknek is van mit a tejbe aprítaniuk, forrás: mandiner.hu

Bár Jakab Péter Facebook-oldalára közel sem áldoznak annyit, mint Karácsonyéra vagy Dobrevére, azonban említésre méltó, hogy a szeptember 18-24. között 2 millió 806 ezer 400 forintot költött a Jobbik. 2019. óta pedig 14 millió 600 ezer 465-öt.

Jakabék elkezdték behozni a lemaradásukat, forrás: mandiner.hu

Több milliós költések más ellenzékiektől is

A Facebook hirdetéstárának böngészéséből kiderül, hogy az esélyesebb ellenzéki kormányfőjelöltek mellett Gyurcsány Ferenc, Szabó Tímea, Ujhelyi István, Kálmán Olga és Z. Kárpát Dániel oldalaira is több milliót költöttek már.

Igen gyengén teljesít Karácsony Gergely: „Jól látható, a főpolgármester főként erre a felületre összpontosítja a kampányát, aminek a hátterében az áll: a televíziós szereplések vagy egyéb nyilvános kampányesemények során sokkal gyengébben teljesít, ezért igyekeznek őt ezektől az eseményektől a lehető leginkább megkímélni és a Facebook jelentette biztonságos kommunikáció mezején tartani” – fogalmazott a Mandiner megkeresésére Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. A szakértő szerint

feltűnő, hogy Karácsony Gergely Facebook-költéseit az a 99 Mozgalom állja, amely állítólag adományokból finanszírozza magát.

Úgy véli, ezzel kerülik ki a kampány és pártfinanszírozási szabályokat, amelynek keretében például külföldi pénzeket nem lehet elfogadni, a mozgalom azonban elfogadhat.

„Nem lepődnék meg, ha Karácsony mozgalmának a finanszírozása, így a hirdetései mögött külföldi donorok, akár a Soros-hálózat is ott lenne” – vetette fel, rámutatva arra is: a főpolgármester és a többi baloldali politikus hiába költenek el tízmilliókat a saját Facebook-oldaluk hirdetésére, Orbán Viktor mindenféle reklám nélkül is messze a legnépszerűbb a közösségi oldalon, „lényegében rommá veri a teljes ellenzéki mezőnyt”.

Mi állhat az ellenzék gyengélkedése mögött?

Deák Dániel szerint az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek nagyrésze nem önazonos szerepet visz, hanem főként külföldi szakemberek által kitalált kommunikációs paneleket puffogtatnak. „Nagyon feltűnő, hogy

nincsenek önálló gondolataik, a nyugati liberális szlogeneket igyekeznek csupán szóról-szóra meghonosítani.

Ezt érzi a Facebook népe is, sokkal inkább jutalmazzák azokat a politikusokat vagy közszereplőket, akik önazonosak és a megnyilvánulásaik során önálló gondolatokat fogalmaznak meg” – mutatott rá a szakértő, hangsúlyozva:

„Ez jellemző Orbán Viktorra is, aki nem csak Magyarországon, hanem európai színtéren is fogalmazott már meg több olyan gondolatot, ami egyedinek és úttörőnek számított, sokszor emiatt támadták is, de amint azt a migráció kapcsán láttuk, előbb-utóbb bevett állásponttá vált.”

Véget ért a baloldal dominanciája a közösségi térben

A XXI. Század Intézet vezető elemzője érdeklődésünkre felvetette, a közösségi oldalokon sokáig az volt a jellemző, hogy ott kizárólag a balliberális vélemények jelentek meg, a jobboldaliak nemigen tudtak hatékonyan kommunikálni ezeken a felületeken, „az átlag jobboldali felhasználók pedig nem merték kifejezni véleményüket a balliberális véleményterror miatt”.

Csakhogy az utóbbi időszakban komoly változás következett be azzal, hogy a Megafon és a Patrióta kezdeményezésének köszönhetően jobboldali véleményformálók tucatjai jelentek meg a közösségi felületeken, ami szemmel láthatóan nagyon irritálja a baloldali politikusokat és propagandalapokat – folytatta Deák Dániel.

„Nem meglepő, hogy szinte heti rendszerességgel jelentetnek meg lejárató cikkeket, vagy próbálják támadni vagy tiltani a jobboldali véleményvezéreket. Ugyanakkor úgy tűnik, ez éppen az ellenkező hatást éri el: még inkább feltüzelik a jobboldali közönséget, amely már lényegesen aktívabb a Facebookon is, mint korábban”

– tette hozzá.

A szakértő úgy véli, ez látszik a miniszterelnök Facebook-oldalán is, ahol nagyon sokan kifejtik már a véleményüket, sőt meg is osztják az ott megjelenő tartalmakat. Ugyancsak pozitív fejlemény Deák Dániel szerint, hogy lényegében az összes jobboldali politikus már jóval professzionálisabban használja a közösségi platformokat, „ami ugyancsak előremutató jelenség”.

Trending Now

Így használják a mobiljaikat a magyarok

Hazánkban már 6,2 millióan használnak okostelefont és nagyjából 6 millióan interneteznek mobiljukon a 18-69 éves korosztályban, derült ki az eNET legújabb reprezentatív kutatásából.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magas fokú okostelefon penetráció mellett azonban több internetes tevékenység van, ahol nem ezt az eszközt preferáljuk – ilyen például a webáruházi vásárlás vagy a levelezés, ahol a számítógépet részesítjük előnyben. A készülékek technológiai fejlődése, valamint a hozzájuk kapcsolódó új szolgáltatások megjelenése folyamatosan alakítják az eszköz- és internethasználati szokásainkat.

Az eNET-kutatás eredményei alapján általánosságban megállapítható, hogy az okostelefon és internet használatának terjedése töretlen, mely növekedés összhangban áll az uralkodó digitalizációs trendekkel. Bár az online lét és az eszközhasználat egyre szélesebb társadalmi csoportok körében válik elterjedtté, mégis eltérések figyelhetők meg ezekben a munkaerőpiaci státusz és a korcsoportok mentén.

LEGAKTÍVABB HASZNÁLAT A 30 ÉV ALATTIAK ÉS A TANULÓK KÖRÉBEN MUTATKOZIK: MA MÁR ELÉRI A 100%-OT AZ INTERNET- ÉS AZ OKOSTELEFON-HASZNÁLÓK ARÁNYA E KORCSOPORTBAN.

Az internet nyújtotta végtelen lehetőségek tárházából a legnépszerűbbek, hogy rákeresünk valamilyen információra, chatelünk, vagy megnézzük az időjárás-előrejelzést (78-78%). Ez a TOP3 legelterjedtebb cél vagy alkalmazás, amiért csatlakozunk a világhálóra a mobilunkon.

A közösségi média használata, bár széles körben elterjedt, csupán negyedik helyezett lett, holtversenyben az e-mailezéssel (74-74%). Tízből heten olvasnak emellett híreket (73%) és néznek videókat online (71%). Nem kérdés, hogy a felnőtt magyar társadalom számára az internet fontos szerepet tölt be az informálódás és kapcsolattartás terén, főként a Covid-19-járvány hatására bevezetett korlátozások után, de ezen tevékenységek népszerűsége korábban is töretlen volt.

A világjárvány okozta felfordulás egyik velünk maradt hatása, hogy a felnőtt lakosság körülbelül kétharmada szokott online vásárolni (64%). Továbbá közel ugyanennyien hívják segítségül az internetet tájékozódáshoz, például útvonaltervezés céljából (64%).

Ha már internet és ha már járvány, akkor nem elhanyagolható szempont, hogy a pandémiának az elektronikus ügyintézési lehetőségekre is jelentős hatása volt. Ezek közül a bankolás a legnépszerűbb (57%), de a lakosok fele szokott számlát befizetni vagy egyéb hivatalos ügyben eljárni online (50-50%), saját bevallása szerint. „Dacára az elmúlt időszak dinamikus mobiltechnológiai fejlesztéseinek, az online ügyintézések esetében még mindig a laptopunkat használjuk elsődlegesen – a lehetőség továbbra is adott tehát a mobilszolgáltatás fejlesztések számára” – tette hozzá Hack-Handa Tünde, az eNET digitalizációs témákra szakosodott vezető kutatója.

Chat és közösségi média appok az élen
És hogy mi az, amit elsősorban appokon keresztül végzünk? E téren szintén dobogós az online üzenetküldés és a közösségi média. A mobilalkalmazásokon keresztül végzett tevékenységek közül ezek érték el a legmagasabb arányt, a lakosság több mint fele használ ilyen típusú appokat. Ezt követi a GPS (47%), amelyet – ahogy már megállapítottuk -, elsődlegesen telefonon használunk.
Továbbá tízből négyen nézik meg az időjárás-jelentést, vagy tekintenek meg videót applikációban. A mobilalkalmazási adatok is mutatják, hogy azokat a tevékenységeket kevésbé végzik appon keresztül, amelyekre számítógépüket szívesebben használják.

Tíz app bőven elég az emberek többségének
Magyarországon tízből hat okostelefon-használó legfeljebb 10 alkalmazást használ rendszeresen – azaz legalább heti szinten –, de a negyedük maximum csak ötöt. Bár nem jellemző, hogy kifejezetten sok alkalmazást használnánk rendszeresen, a lakosok negyede hetente egy vagy több alkalommal is letölt új applikációt, felük pedig legalább havonta egyszer – olvasható az Origo.hu cikkében.

Tovább olvasom

Trending Now

Vádat emeltek Angliában Kevin Spacey ellen

A kétszeres Oscar-díjas amerikai színész ellen szexuális támadások gyanúja fogalmazódott meg.

Közzétéve:

Borítókép: Kevin Spacey kétszeres Oscar-díjas amerikai színész meghallgatáson vesz részt a Massachusetts állambeli Nantucket kerületi bíróságán 2019. június 3-án, fotó: MTI/AP/Steven Senne

Az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) különleges bűnügyekre szakosodott ügyosztályának tájékoztatása szerint Spacey-t három férfi ellen elkövetett négyrendbeli szexuális támadással vádolják, a vádpontok a 2005 és 2013 közötti időszakot fogják át. A CPS hivatalos közleménye szerint a vádemelés a londoni rendőrség által összegyűjtött bizonyítékok mérlegelése alapján történt.

Spacey ellen már 2017 novemberében is érkezett bejelentés a londoni rendőrséghez.

A Scotland Yard annak idején nevek említése nélkül csak annyit közölt, hogy a külön parancsnokság alatt működő, elsősorban gyermekek elleni visszaélések és szexuális bűncselekmények felderítésére szakosodott ügyosztálya – Child Abuse and Sexual Offences Command – kezdte meg a vizsgálatot a bejelentés ügyében.

Az angol-walesi főügyészség csütörtöki tájékoztatásából nem derül ki, hogy az öt évvel ezelőtti bejelentés is szerepel-e a vádemelés alapját képező felételezett bűncselekmények között.

A 62 éves Spacey 2004 és 2015 között a híres londoni Old Vic színház művészeti igazgatója volt, és e tevékenységéért távozásának évében II. Erzsébet királynő tiszteletbeli lovagi címben részesítette.

Tovább olvasom

Trending Now

Az orosz művészek bojkottja ellen emelt szót egy ukrán rendező

Szergej Loznyica ukrán rendező az orosz művészek bojkottja ellen emelt szót az Ukrajna elleni szerinte “pusztító” orosz invázió ellenére a 75. cannes-i fesztiválon.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A világ egyig legjelentősebb filmes találkozóján visszatérő vendégnek számító Szergej Loznyica – a 2014-ben forgatott Maidan és a 2018-as Donyecki-történetek rendezője – ezúttal a második világháborúban a szövetségesek által lerombolt német városokról forgatott egy dokumentumfilmet (The Natural History of Destruction), amelyet versenyen kívül mutattak be.

A rendezőt márciusban kizárta tagjai közül az Ukrán Filmakadémia, mert nem értett egyet az orosz művészek szisztematikus félreállításával. Loznyica szerint “groteszk” kijelenteni, hogy kik a jók, és kik a rosszak.

“Ez a hozzáállás embertelen. Hogyan határozható meg, hogy mi az, hogy orosz? Valakit az útlevele, az állampolgársága miatt tekintünk orosznak? Vagy az etnikuma miatt? Ez bizonytalan terep” – fogalmazott a rendező Cannes-ban.

“Határozott meggyőződésem, hogy az embereket a megnyilatkozásaik, az egyéni tetteik alapján kell megítélni, nem pedig az útlevelük szerint. Minden egyéni esetet a saját helyén kell kezelni” – tette hozzá.

Szergej Loznyica azért szólalt meg ismét a kérdésben, mert egyes ukrán filmesek valamennyi orosz filmre nemzetközi bojkottot kértek a 75. cannes-i fesztiválon, beleértve Kirill Szerebrennyikov alkotásait. A kormánykritikus orosz rendező legújabb filmje, a Csajkovszkij felesége című történelmi dráma a hivatalos programban versenyez az Arany Pálmáért. Bár az orosz rendező a filmje bemutatóján nyilvánosan elítélte az Ukrajna elleni háborút, többen szóvá tették, hogy az alkotás finanszírozásához Roman Abramovics orosz oligarchától is támogatást kapott.

“Mindig rákérdeznek Roman Abramovics szerepére, aki a filmet finanszírozó egyik alap részvényese. Abramovics nagyon sokat segíti a kortárs művészeti projekteket, a civil szervezeteket. Részt vett az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon is” – mondta az orosz rendező Cannes-ban.

“Teljesen megértem, miért mondják (az ukránok), amit mondanak, hiszen szörnyű helyzetben vannak (…) de az orosz kultúra eltüntetése hatalmas tévedés lenne, és örülök, hogy a cannes-i fesztivál a jó megoldást választotta” – hangsúlyozta Kirill Szerebrennyikov.

A világ egyik legjelentősebb filmes mustrája idén nem fogad orosz delegációt, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy vagy újságíró megjelenne a fesztiválon, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre.

Tovább olvasom