Kövess minket!

Trending Now

Hiába költött kétszer annyit Márki-Zay a Facebookon, a számai visszaesnek

Ezúttal a január 28. és február 3. közötti időszakot vette górcső alá a Mandinernek a közösségi médiát mint közéleti harcteret elemző sorozata, a LikeFight.

Hónapok óta töretlenül vezet a Fidesz, sőt, előnyüket még növelni is tudták a kormánypárti politikusok. Az elmúlt héthez képest növekvő interakciószámokat tapasztalhatunk a jobboldali politikusoknál, viszont stagnálást és visszaesést láthatunk a baloldalon – írja elemzésében a Mandiner.

Fotó: Mandiner

Márki-Zay Péter hiába hirdetett el kétszer annyit (13 milliót), mint egy héttel ezelőtt, az interakciószámai 11 ezerrel visszaestek. A botrányos kijelentésekkel tűzdelt kampány és a társadalmi csoportokat megsértő megszólalások minden mérhető jel szerint lefelé tartó spirálba lökték Márki-Zay Péter közösségi médiás eredményeit, Márki-Zay pedig magával rántotta a teljes baloldali blokkot is, amely jelentősnek mondható, 68 ezer interakciós zuhanást könyvelhetett el egyetlen hét alatt. Ezzel szemben a jobboldali TOP10 szereplői 80 ezer interakciós növekedésnek örülhetnek és egyre aktívabb követőtábort tudhattak maguk mögött.

A hivatalos oldalakat vizsgálva ismét látványos előnnyel zárta a hetet a Fidesz, és mindezt egy forint hirdetési költés nélkül érte el. Ha figyelembe vesszük azt, hogy Márki-Zay Péter hiába duplázta hirdetési keretét, az interakciószámai így is visszaestek, akkor ismét megdőlni látszik a sokszor hallott baloldali érvelés, amely szerint a magasabb hirdetési költségvetésben keresendő a jobboldal Facebook-sikereinek oka. A hirdetések fontos szerepet játszanak ugyan, de a lájkok és megosztások arra a tartalomra érkeznek, amelyekkel az emberek egyetértenek, és hiába hirdet többet Márki-Zay vagy az Ezalényeg, ha nem jó a tartalom, abból nem lesz lájk.

Fotó: Mandiner

A véleményvezérek és mémoldalak versenyében elképesztő, 200 ezer interakciót is meghaladó növekedést produkált a jobboldali blokk egy hét alatt, így ismét a kétharmados interakcióoszlás közelében járnak a jobboldali online bozótharcosok. Márki-Zay Péter vesszőfutása folyamatos témaellátást biztosít a nemzeti oldal számára, így a baloldal megmondóemberei és oldalai csak kullognak az események után.

Vezető politikusok

Jobboldali győzelemmel zárult a politikusok versenye, ráadásul az előnyüket is növelték az elmúlt héthez képest. Orbán Viktor szinte darabra pontosan ugyanannyi interakciót gyűjtött, mint egy héttel korábban, és toronymagasan kiemelkedett a politikusok mezőnyéből. Ahogy mondani szokták: a miniszterelnök nem tud hibázni, legyen szó a kormányzati döntések kommunikációjáról vagy egy egyszerű süteményvásárlásról, Orbán Viktor interakciószámait senki sem tudja megközelíteni. Érdekesség és a baloldal számára sok reménnyel nem kecsegtető tény, hogy a miniszterelnök kifejezetten kevés bejegyzéssel van jelen a közösségi médiában, mégis uralja a mezőnyt. A kampányhajrában mindez óriási növekedési potenciált jelenthet Orbán Viktor számára, így az igazán kiugró eredményeket még csak később láthatjuk tőle.

Az elmúlt hét külpolitikai nagyüzeme kifejezetten jót tett Szijjártó Péternek, aki második helyen zárt a jobboldalon. A munkabírásáról elhíresült miniszter 205 ezer interakciójával még a baloldal miniszterelnök-jelöltjét is lehagyta. Dobogós helyezést ért el Zsigmond Barna Pál és visszatért a TOP10-be Kocsis Máté. A korábban könnyedebb témákban utazó kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kormányzati intézkedések kommunikációjára és az eredmények bemutatására, ezzel ismét bekerült a 10-es listába.

Fotó: Mandiner

Gyurcsány Ferenc kikerült, Dobrev Klára bekerült a baloldali TOP10-be, de ezt leszámítva szinte csak marginális helycserék szintjén figyelhető meg változás elemzésünk baloldali oszlopában: iránytalan témaválasztás és lefelé tartó eredményesség jellemezte a baloldal közösségi médiás jelenlétét az elmúlt héten. Ahogy a bevezetőkben is említettük, egyetlen hét leforgása alatt 68 ezer interakciós zuhanást szenvedett el a baloldali blokk, amelyen Márki-Zay Péter 13 millió forintot közelítő költekezése valószínűleg csak tompítani tudott.

Összességében elmondható, hogy egy fegyelmezett kampány nyitányát és egy egyre lelkesebb jobboldali tábort láthatunk az egyik oldalon, miközben egy szétesett, lefelé tartó spirálba keveredett baloldali blokkot a másikon.

Hivatalos oldalak

A hivatalos oldalakat egészében vizsgálva látható, hogy a kormányzati oldal és a Fidesz Facebook-oldala ezúttal is dominálta a meglehetősen egyhangú versenyt. A baloldalon a hét egyetlen nyertese a DK volt, amely 25 ezer interakcióval növelte teljesítményét. A jobboldalon a KDNP oldalán némi passzivitás jelentkezett, hiszen korábban a legtöbb baloldali pártot is maguk mögé utasították, de az utóbbi hetekben visszaesett az önálló tartalomgyártás.

Fotó: Mandiner

Véleményvezérek

A jobboldali győzelem mértéke jól mutatja a különböző táborok lelkesültsége közötti ordító különbséget. Amíg a jobboldalon 47 ezer interakció alatt bekerülni sem lehetett a legjobb tíz közé, addig a baloldalon egy ilyen eredménnyel rögtön az élbolyban találhatta magát az adott megmondóember vagy mémoldal. További beszédes számadat, hogy Deák Dániel 215 ezer interakciója több mint a baloldali blokk utolsó hét helyezettjének összesített teljesítménye.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy a megafonos véleményvezérek interakciói nagyrészt a Márki-Zay Péterrel foglalkozó bejegyzéseikből és videóikból származnak, így a baloldal miniszterelnök-jelöltje folyamatosan szembesülni kényszerül a kijelentéseinek és ballépéseinek tarthatatlanságával, miközben a baloldali véleményközeg egyáltalán nem védi meg őt, gyakorlatilag semmilyen mozgósítást nem végeznek az érdekében. Nem sok jót jelent a baloldal számára, hogy egyre dominánsabbá válnak velük kapcsolatban a humoros hangvételű bejegyzések, amelyek terjedése túlmutat a szekértáborokon. Érdemes felidézni, hogy a miniszterelnöki ambíciókat dédelgető Márki-Zay az elmúlt héten már Deák Dánielt és Bohár Dánielt is vitára hívta ki, ez számtalan vicces mémnek lett alapanyaga.

Fotó: Mandiner

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom

Trending Now

Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő

A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.

Közzétéve:

Flickr

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint

a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.

A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma

– derült ki a kutatásból.

Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.

Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.

Az elemzésből kiderült, hogy

2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.

Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.

Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.

Kiemelték:

Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).

A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.

Ennek senki ne tegyen eleget!

– írták.

Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.

Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.

A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.

A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.

Tovább olvasom