Kövess minket!

Trending Now

Hazánkban 15-17 százalék a női dalszerzők aránya

Ez előrelépés a korábbi évtizedekhez képest, ugyanakkor még mindig alacsony, bár megfelel a nemzetközi átlagnak.

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Ez derül ki az Artisjus zeneipari blogján, a dalszerzo.hu-n hétfőn, a nemzetközi nőnapon közzétett összeállításból, amely szerint a 2005 előtt regisztrált szerzők között mindössze 5 százalék volt a nők aránya. 2020-ban, miközben minden korábbinál több szerző regisztrált a közös jogkezelőnél, az újonnan belépő nők száma is 338-ra emelkedett, arányuk 21 százalék volt.

Az Artisjus adatbázisában jelenleg 4101 női dalszerző, zeneszerző található. 42 százalékuk csak szövegírással foglalkozik, 28 százalékuk csak komponál, míg 30 százalékuk mindkét területen alkot – emelték ki.

Az arányok látványosan mások, mint a férfiaknál, ahol csak szövegírással 21 százalék, csak zeneszerzéssel 45 százalék, mindkettővel 34 százalék foglalkozik. A női alkotók nagy többsége (72 százalék) ír dalszövegeket, míg a férfiaknak alig több mint fele (55 százalék). Az életkor megoszlását tekintve a 25 év alattiak és a 65 év felettiek között valamivel magasabb a nők aránya (19 és 18 százalék), mint összesítve.

Ha azokat az újonnan bejelentett dalokat nézzük, amelyek szerzője nő, vagy több szerző esetén legalább az egyikük nő, akkor ezek aránya évek óta 15-17 százalék között mozog.

Ez 2020-ban, amikor rekordmennyiségű dalt, zeneművet jelentettek be az Artisjusnál, 3684 újonnan bejelentett, (részben) női alkotók által írt szerzeményt jelent, ami az öt évvel korábbi adathoz képest jelentős, 33 százalékos növekedés.

Az összes megszülető dal közül azoknál, amelyek sikeresek lesznek, kicsit magasabb a részben nők által írt zenék száma. 2019-ben a rádiók által legtöbbet játszott harminc magyar dal közül nyolc olyan volt, amelynek legalább egy szerzője nő.

A magyar alkotók közül többen jelen vannak a nemzetközi porondon.

Közülük Kozma Kata 2020-ban Flux Pavilion producerrel közös dalát, a You & I-t (amelyben társszerzőként és énekesként is közreműködött) már egymilliónál többször játszották le a Spotify-on. “Bár látok némi javuló tendenciát, 2021-ben messze nincs elég női producer és dalszerző a zenei vérkeringésben. Újonnan alakuló zeneműkiadónk, a Blue Pink Music Group alappillére a nők kiemelt támogatása és előtérbe helyezése a nemzetközi zenei piacon. A tavasz folyamán szervezzük első női dalszerző táborunkat, a BPMG Female Songwriting Campet” – idézte az írás a dalszerző, producer, énekesnőt.

A fiatal korosztályban az elmúlt tíz évben nőtt az Artisjus-díjas nők aránya. Az elismerést 2016-ban Jónás Vera, 2017-ben Kozma Kata és Várallyay Petra, 2018-ban Lábas Viki és Szeder-Szabó Krisztina, 2019-ben Schoblocher Barbara, tavaly pedig Hegyi Dóra (Ohnody) is megkapta.

Számos nemzetközi szervezet próbál javítani a női szerzők helyzetén úgy, hogy láthatóbbá teszi a nőket, illetve speciálisan nekik szóló képzéseket hoz tető alá. Idén a Grammy-díjhoz kapcsolódó programsorozat a Women In The Mix című virtuális eseménnyel kezdődik, amely a produceri, hangmérnöki szakmákban működő nőket állítja középpontba.

Svéd kezdeményezésre március 8-a már nemcsak a nemzetközi nőnap, hanem a női dalszerzők napja is. Az ingyenes online eseményen számos díjjal kitüntetett, világslágereken dolgozó nőktől lehet tanulni a keveréstől a refrénírás fogásain át a kapcsolatépítésig sok mindenről.

Trending Now

Digitális oktatási programot indít a Telekom

Oktatási programjában valós iskolai környezetben fejleszt digitális tartalmakat a Telekom, azért, hogy a tanulás élményszerű, a tudás pedig mindenki számára elérhető legyen – közölte a vállalat pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

Azt írták, hogy a program célja olyan valós körülmények között kigondolt, tesztelt, az érintettekkel közösen kimunkált anyagok létrehozása, amelyek egyszerre illeszkednek a tanmenethez és az iskolások – már eleve digitális – ismeretszerzési szokásaihoz.

A Telekom oktatási programja egy pilot projekttel indul, amelynek keretében egy kiválasztott iskolában a Telekom által fejlesztett újszerű digitális tartalmakat próbálnak ki a tanulók, hogy azután az anyagok a projektet koordináló pedagógus, Polyák-Pásztor Diána, illetve a Kőbányai Szent László Gimnázium diákjainak kreativitására támaszkodva a közös munka során fejlődhessenek tovább.

Olyan digitális tartalmak elkészítése a cél, amelyek illeszkednek a tanmenetbe, ugyanakkor a közösségi média felületeit és a digitális technológiát – például insta filterek, 360 fokos videók, interaktív térképek és grafikák, online kvízek formájában – is integrálják

– jelezték a közleményben.

A tartalomfejlesztésbe szakmai partnerként a Magyartanárok Egyesülete is bekapcsolódik – tették hozzá.

Tovább olvasom

Trending Now

Az EP a digitális platformok szabályozására vonatkozó rendeletjavaslatot fogadott el

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el a digitális platformok szabályozására, a javaslat a jogellenes tartalmak eltávolítását és a dezinformáció megfékezését célozza.

Közzétéve:

Pixabay

A képviselőtestület hivatalos tájékoztatása szerint az EP a rendeletjavaslat 530 szavazattal 78 ellenszavazattal és 80 tartózkodás mellett elfogadott szövegváltozatát tekinti tárgyalási alapnak a tagállamokat képviselő Tanács francia elnökségével tervezett egyeztetéseken.

A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat a köztes szolgáltatók – elsősorban az online platformok, így például a közösségi média és az online piacterek – felelősségi körét és elszámoltathatóságát határozza meg. A szöveg a jogellenesnek minősülő online termékek, szolgáltatások és tartalmak eltávolítására bejelentési és cselekvési kötelezettséget ír elő, és a fogyasztók jogait védő biztosítékokat vezet be. Az ilyen bejelentést követően a tárhelyszolgáltatóknak – a javaslat szövege szerint – “indokolatlan késedelem nélkül kell cselekedniük, figyelembe véve a bejelentett jogellenes tartalom típusát és az intézkedések sürgősségét”.

A káros, de nem feltétlenül jogellenes tartalmak kezelése és a dezinformáció megfékezése érdekében a tervezett rendeletben olyan rendelkezések is helyet kaptak, amelyek kötelező kockázatértékelést, kockázatcsökkentést és független ellenőrzést írnak elő, illetve átláthatóságot várnak el. Ezek olyan információszűrő algoritmusok, amelyek a felhasználók korábbi vásárlásai vagy értékelései alapján határozzák meg a megjelenített tartalmat vagy termékeket – közölték.

Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, a technológiai óriáscégek gazdasági súlya és társadalmi hatása mindenki számára érzékelhető, hiszen a közösségi média napi szinten befolyásolja a mindennapi életet, a fogyasztási szokásokat.

Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy képesek leszünk-e kilépni a digitális buborékból és uralni a technológiát, vagy hagyjuk, hogy a technológia vegye át az irányítást az életünk felett

– fogalmazott.

Véleménye szerint “megálljt kell parancsolni” annak, hogy az óriásplatformok maguk határozzák meg a játékszabályokat. Csakis a tagállamok mondhatják meg, hogy milyen tartalmak kerüljenek le a platformok felületéről – hangoztatta. Szavai szerint ezt úgy érhető el, ha biztosított az átláthatóság és a számonkérhetőség demokratikus alapértékeinek érvényesülése a digitális térben is.
“Nem engedhetjük meg, hogy a polgárok cenzúra áldozatai legyenek” – zárta közleményét a fideszes képviselő.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Együttműködik a Digitális Jólét Program és a Magyar Bankszövetség

Megállapodásuk a magyar fogyasztók digitális tájékozottságának fejlesztését célozza, a szemléletformálás fókuszában a biztonságos online fizetés, valamint kiemelten a fiatalok és idősebb felhasználók eltérő digitális igényeinek megfelelő támogatása áll – közölték a szervezetek.

Közzétéve:

A megállapodást a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, Gál András Levente és Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára írta alá.

Az együttműködő partnerek a megállapodás alapján feltérképezik a jövőbeni szakmai kapcsolódási pontokat, mint

  • a pénzügyi szolgáltatásokat érintő elektronikus folyamatok fejlesztésének előmozdítása,
  • a kiberbiztonsági tudatosság növelése,
  • a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy által megbízhatónak minősített pénzügyi szolgáltatások népszerűsítése.

Mint írták, a pandémiás időszakban jelentős figyelem irányult az online digitális pénzügyi szolgáltatásokra. A nemzetgazdaság és az állampolgárok számára egyaránt kézzelfogható előnyöket biztosítanak az azonnali fizetési rendszerben bevezetett szolgáltatások, az érintésmentes fizetési lehetőségek, továbbá a netbanki-mobilbanki fejlesztések. A könnyen elérhető és népszerű lehetőségek hozzájárulnak a készpénzhasználat arányának csökkentéséhez, az elektronikus kereskedelem és ügyintézés bővüléséhez és a pénzügyi tudatosság növekedéséhez, valamint a fenntartható pénzügyi rendszer létrejöttéhez – hangsúlyozták.

Gál András Levente a közleményben elmondta: a bankszövetség és a DJP is elkötelezett abban, hogy az olyan kiemelt ágazatokban, mint a digitális pénzügyek, az online bankolás, a felhasználók kiemelkedő minőségű, biztonságos és ügyféligényeket szem előtt tartó szolgáltatásokat érhessenek el. E célt szolgálja a DJP által működtetett Pénzügyi Védjegy, valamint a jövőben további, konkrét célok mentén kidolgozandó közös kezdeményezések.

Általánossá vált az azonnali átutalás használata és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokra való nyitottság, csúcsokat döntött a bankkártyás és az online fizetések volumene – fejtette ki Kovács Levente. A legutóbbi jegybanki adatok szerint tavaly a 3. negyedévben 15 százalékkal több, 322 millió bankkártyás vásárlási tranzakció történt Magyarországon az előző negyedévhez képest. A mobiltárcába regisztrált kártyák száma a megelőző negyedév végéhez képest közel 24 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,1 milliót.

Hozzátette: a digitális átállás 2022-re társadalmi közprogrammá vált, melyben meghatározó szerep jut a gazdaság és a kormányzat minden szereplőjére. A digitális átállásban lépéselőnyt jelent, ha a meghatározó szereplők koordinálják tevékenységüket és együttműködnek. Az egyik következő feladatnak nevezte a PÉNZ7 pénzügyi kultúrafejlesztő eseménysorozatot, 2022. március 7-11. között a magyar általános és középiskolákban, mely során a digitális pénzügyi megoldások hangsúlyos szerepet kapnak.

Tovább olvasom