Kövess minket!

Trending Now

Hazaárulás címén 22 évre ítélték Ivan Szafronov orosz újságírót

Hazaárulás ügyében ez volt az orosz bíróságok gyakorlatában az utóbbi évek legsúlyosabb ítélete.

Borítókép: Ivan Szafronov újságíró egy bírósági meghallgatása előtt Moszkvában még 2020. július 7-én, fotó: MTI/EPA/Moszkva Hírügynökség/Szofia Szandurszkaja

Hazaárulás vádjában bűnösnek találta és 22 évi fegyházbüntetésre ítélte a moszkvai városi bíróság hétfőn Ivan Szafronovot, a Roszkoszmosz vezérigazgatójának tanácsadóját, a Kommerszant és a Vedomosztyi lapok volt katonai szakíróját.

A TASZSZ hírügynökség szerint hazaárulás ügyében ez volt az orosz bíróságok gyakorlatában az utóbbi évek legsúlyosabb ítélete.

Halmazati büntetésként a 32 éves Szafronovra még félmillió rubel (több mint 3 millió 300 ezer forint) bírságot és a szabadulás utáni kétévi mozgásszabadság-korlátozást kapott.

Az ügyészség eredetileg azt kérte, hogy a vádlottat 24 évre ítéljék az 500 ezer rubeles pénzbírság mellett. Szafronov az eljárás során ártatlannak vallotta magát, a jogi képviselője pedig, aki felmentést kért, közölte, hogy ügyfele fellebbezni fog az ítélet ellen. Az ügy részleteit titkosították.

Korábbi ügyvédje, a tavaly külföldre menekült Ivan Pavlov elmondása szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) két éve azzal gyanúsította meg Szafronovot, hogy a VeraCrypt kódoló szoftver segítésével államtitkot jelentő, az afrikai és a közel-keleti orosz fegyverszállításokra vonatkozó információkat szolgáltatott ki a cseh polgári hírszerzésnek (UZSI), amely ezeket az Egyesült Államoknak adta tovább. A főügyészség szűkszavú közleménye szerint Szafronovot, akinek az apja is katonai szakíró volt a Kommerszantnál, 2012-ben szervezték be.

A hivatalos tájékoztatás értelmében 2015 és 2019 között Szafronov titkos és szigorúan titkos információkat adott el kódolva,

egyebek között arra vonatkozóan, hogy Oroszország a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagállamaival, valamint a Közel-Kelet, Afrika és a Balkán-félsziget országaival milyen katonai és műszaki együttműködést folytatott. Az újságírótól származó értesülések közvetítőn keresztül sajtóforrások szerint a német szövetségi hírszerző szolgálathoz (BND) is eljutottak.

A tárgyalóteremben a hétfői ítélethirdetés után helyszíni beszámolók szerint mintegy félszázan követeltek szabadságot Szafronovnak. Ellenzéki politikusok és sajtóorgánumok állítása szerint az elítéltet korábbi újságírói tevékenysége miatt támadta meg a hatalom, és az általa kiszolgáltatott anyagok jó része szabadon hozzáférhető az interneten.

Trending Now

Gazdasági konferenciát tart az ötvenöt éves Világgazdaság

Október 2-án jubileumi gazdasági konferenciával várják az érdeklődőket.

Közzétéve:

MTI/Soós Lajos

A Világgazdaság, vagyis a vg.hu mindig is a magyar és a világgazdaságról, üzleti életről tájékoztatott, most pedig öt és fél évtizedes fennállása alkalmából egész napos, rangos konferenciát rendez. A hiteles szakmai múlt kötelez

olvasható a honlapon.

A megjelenteket Szajlai Csaba főszerkesztő köszönti, majd Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki egyben a rendezvény fővédnöke, Eljött a fordulat ideje címmel tartja meg nyitóelőadását.

A nap folyamán szó esik a világgazdasági kihívásokról Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének előadásában. Tőkebefektetés, a növekedés alapja címmel Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök vezérigazgató tart ismertetőt, Barna Zsolt, a Magyar Bankholding (MBH) elnöke pedig az új nagybankot, az MHB-t mutatja be.

Nem maradhat ki a sorból az energiapiac meghatározó szereplője, a MOL sem, a vállalat képviseletében Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgató beszél, témája: transzformáció az energiaiparban. A kkv-szektor támogatása nemzetgazdasági prioritás – erről Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója beszél. Az ebéd után tovább bővül a programválaszték, három kerekasztal-beszélgetés fog egyszerre zajlani – írják. 

Regisztrálni itt lehet, ahol a részletes programlista is megtalálható.

Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban 2023. július 3-án

Tovább olvasom

Trending Now

Tízévesektől vár segítséget az adóhivatal

De egyetemisták is jelentkezhetnek. Kétmillió a tét.

Közzétéve:

A fiatalok körében népszerűsítené az adózást, az adófizetést a magyar adóhivatal, s mivel elsősorban a tinédzserek alkotják a célcsoportot, így a hatóság elsősorban tinédzserektől vár megoldást. Ráadásul nem ingyen.

Mit gondol és mit tud a jövő nemzedéke a közterhekről? – teszi fel a kérdést legújabb kampányának bemutató szövegében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Kétmillió a tét

– Pályázatot hirdettünk Megosztod? címmel. Ebben 10 és 23 év közötti, nappali tagozatos diákoktól várunk olyan pályamunkákat, amelyek arra adnak választ, mit jelent az adófizetés, az adózás a fiataloknak. Azt reméljük, a munkák bemutatják majd, hogy a közös terhek viselése milyen szerepet játszik a modern társadalomban és gazdaságban – mondta a Médiapiac.com érdeklődésére a NAV szóvivője. Kis Péter András megjegyezte: összesen kétmillió forint a tét, a hivatal ennyit szán a legjobb munkák díjazására.

A fiatalok mindenféle műfajban próbálkozhatnak. A rajztól, a képtől, a kollázstól kezdve a TikTok-videón és az Ista-sztorin keresztül az online játékig, a rajzfilmig és a mobilappig minden szóba jöhet.

– A lényeg az ötlet, de nem mellékes a kivitelezés sem – jegyezte meg a szóvivő, hozzátéve: különböző kategóriákat határoztak meg, így például egy tízéves iskolás rajza nem feltétlenül egy programozó egyetemista munkájával versenyzik majd.

Két hónap a határidőig

A hatóság egészen november 30-ig várja a pályaműveket, amelyek elbírálását egy népszerű youtuber is segíti. A kategóriák legjobbjaira értékes, műszaki és médiaeszközökre váltható vásárlási utalványok várnak, de az az iskola is komoly díjra számíthat, ahonnan a legtöbben pályáznak. A pályázat valamennyi részlete megtalálható a www.adotudatossagipalyazat.hu honlapon, illetve a NAV Facebook-, Instagram- és TikTok-oldalán is.

Nem ma kezdték

A NAV régebb óta igyekszik adóügyi kérdésekkel, hírekkel megtalálni a fiatalokat. Mint arról a Médiapiac korábban beszámolt, a hatóság videós tartalmak készítésébe fogott, amelyeket a fiatalok kedvelt médiafelületein terjeszt.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Trending Now

Meg tudjuk-e különböztetni az igazi szerzők dalait az MI kreálta számoktól?

Az Artisjus kísérletében, amely ennek kiderítésére vállalkozott, bárki részt vehet október 8-ig, a dalszerzők napjáig a kösziadalt.hu oldalon.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A közönség, valamint a zeneszerzők, szövegírók és zenei producerek körében már el is készült a felmérés arról, miként viszonyulnak a mesterséges intelligencia (MI) használatához a zenében – közölte a szerzői jogi egyesület szerdán az MTI-vel.

A dokumentum megállapítja: a magyar dalszerzők széles köre nyitott az MI-re. A kérdőívet kitöltő zenei alkotók 19 százaléka már kipróbált legalább egyszer valamilyen mesterséges intelligencia alapú programot, köztük többségben vannak a zenei producerek (49 százalékuk használt már ilyet).

A szövegíróknak eddig csak 15 százaléka hívta segítségül a mesterséges intelligenciát az alkotáshoz, a ChatGPT berobbanásának dacára. Ugyanakkor

a szerzők többsége egyelőre nem használná az MI-eszközöket az alkotói folyamatokban, mivel a kreatív alkotást maguknak tartanák meg. Emellett azt gondolják, az önkifejezés csak emberi munkával lehet hiteles (64 százalék), és jó dalt szívvel-lélekkel lehet írni (45 százalék).

A dalszerzéshez kapcsolódó egyéb feladatokat viszont szívesen “kiszervezik” az MI-nek a hazai dalszerzők, hogy több idejük maradjon a kreatív folyamatokra. A többség (66 százalék) támaszkodna a mesterséges intelligencia segítségére: a legtöbben a zenei utómunkában dolgoztatnák (29 százalék), és igénybe vennék a marketinganyagok előállításában (28 százalék), a lemezborító megtervezésében (27 százalék) is.

A felmérésben résztvevők 25 százaléka tartja lehetségesnek, hogy az MI-megoldások felvehetik a versenyt az igazi dalszerzők munkájával, de alig 8 százalék fél attól, hogy a jövőben elveszítheti a munkalehetőségét az MI térnyerése miatt.

“A zeneiparban az egyik legnagyobb fejtörést a kizárólag mesterséges intelligencia által létrehozott termékek okozzák. Az MI képtelen értékelhető tartalmat generálni anélkül, hogy előtte az emberiség zenei kultúrkincsét megemésztette volna, ugyanakkor egy-egy konkrét mű felhasználását nem lehet beazonosítani ezekben az esetekben. E probléma megoldásán dolgozunk európai és globális ernyőszervezeteinkkel közösen, nem csak szakértői, döntéshozói szinten is”

– idézte Szinger Andrást, az Artisjus főigazgatóját a közlemény.

A közönségkutatás szerint a magyarok többsége (59 százalék) ugyan kíváncsi az MI által írt zenére, de az így válaszolók harmada jelentősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tetszik-e neki. A lakosság 13 százaléka elvből elutasítja és kifejezetten nem szeretne MI által generált dalokat hallgatni. Az ellenérzések között szerepel, hogy nincs ember a dal mögött, és ez a tudat zavarná őket.

Összességében megállapítható, hogy

a közönség egyszerre kíváncsi és bizalmatlan.

A legnagyobb arányban a tizenéves korosztály vélekedik így – minden harmadik fiatalnak ellenérzései vannak az MI által készített dalokkal kapcsolatban -, míg a harmincas éveikben járók 19 százaléka, az ötveneseknek pedig 16 százaléka ért velük egyet.

A magyarok fele lát rá esélyt, hogy ki tudná szúrni az MI-t a dalokban. Hogy mindez kiderüljön, az Artisjus kísérletre vállalkozott: egy hús-vér dalszerző páros szerzeménye “küzd meg” egy részben és egy teljesen MI által írt dallal. Vajon, ha a dalszerzést gép végzi, de az elkészült művet egy zenekar játssza el, akkor még felismerhető a mesterséges intelligencia “kéznyoma”? A kísérlethez bárki csatlakozhat, és beküldheti tippjét a kösziadalt.hu oldalon a dalszerzők napjáig, azaz október 8-ig.

Mi is az a dalszerzők napja?

A dalszerzők napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és az alkotókra. A kiválasztott nap azért van októberben, mert 1965-ben ebben a hónapban, a kultikus Bosch klubban játszottak először közönség előtt magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát, az Illés-együttes előadásában. A dalszerzők napja idei mottója: a dalszerző az első, ezzel az emberi dalszerzők elsődleges szerepére hívják fel a figyelmet a generatív mesterséges intelligenciával szemben.

Tovább olvasom