Trending Now
Hazaárulás címén 22 évre ítélték Ivan Szafronov orosz újságírót
Hazaárulás ügyében ez volt az orosz bíróságok gyakorlatában az utóbbi évek legsúlyosabb ítélete.
Hazaárulás vádjában bűnösnek találta és 22 évi fegyházbüntetésre ítélte a moszkvai városi bíróság hétfőn Ivan Szafronovot, a Roszkoszmosz vezérigazgatójának tanácsadóját, a Kommerszant és a Vedomosztyi lapok volt katonai szakíróját.
A TASZSZ hírügynökség szerint hazaárulás ügyében ez volt az orosz bíróságok gyakorlatában az utóbbi évek legsúlyosabb ítélete.
Halmazati büntetésként a 32 éves Szafronovra még félmillió rubel (több mint 3 millió 300 ezer forint) bírságot és a szabadulás utáni kétévi mozgásszabadság-korlátozást kapott.
Az ügyészség eredetileg azt kérte, hogy a vádlottat 24 évre ítéljék az 500 ezer rubeles pénzbírság mellett. Szafronov az eljárás során ártatlannak vallotta magát, a jogi képviselője pedig, aki felmentést kért, közölte, hogy ügyfele fellebbezni fog az ítélet ellen. Az ügy részleteit titkosították.
Korábbi ügyvédje, a tavaly külföldre menekült Ivan Pavlov elmondása szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) két éve azzal gyanúsította meg Szafronovot, hogy a VeraCrypt kódoló szoftver segítésével államtitkot jelentő, az afrikai és a közel-keleti orosz fegyverszállításokra vonatkozó információkat szolgáltatott ki a cseh polgári hírszerzésnek (UZSI), amely ezeket az Egyesült Államoknak adta tovább. A főügyészség szűkszavú közleménye szerint Szafronovot, akinek az apja is katonai szakíró volt a Kommerszantnál, 2012-ben szervezték be.
A hivatalos tájékoztatás értelmében 2015 és 2019 között Szafronov titkos és szigorúan titkos információkat adott el kódolva,
egyebek között arra vonatkozóan, hogy Oroszország a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagállamaival, valamint a Közel-Kelet, Afrika és a Balkán-félsziget országaival milyen katonai és műszaki együttműködést folytatott. Az újságírótól származó értesülések közvetítőn keresztül sajtóforrások szerint a német szövetségi hírszerző szolgálathoz (BND) is eljutottak.
A tárgyalóteremben a hétfői ítélethirdetés után helyszíni beszámolók szerint mintegy félszázan követeltek szabadságot Szafronovnak. Ellenzéki politikusok és sajtóorgánumok állítása szerint az elítéltet korábbi újságírói tevékenysége miatt támadta meg a hatalom, és az általa kiszolgáltatott anyagok jó része szabadon hozzáférhető az interneten.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
