Kövess minket!

Trending Now

Hangfoglaló Program: 198 pályázónak 228 millió forint

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiuma még tavaly decemberben jelentette meg azt a hat nyílt pályázatát, amelyek forrását az úgynevezett üres adathordozók után szedett jogdíjak NKA-hoz kerülő negyede biztosította – szerepel az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben.

A 2015-ben létrejött, majd 2018-ban részben megújított, 2020 eleje óta Bali Dávid által vezetett – Andrási Bea, Horváth Gergely, Tóth Tibor, Vörös István összetételű – kollégium mandátuma február végén lejárt, így február közepén utolsó ülését tartotta a testület.

Mint írták, a kollégium tavaly decemberben először írt ki elektronikus zenei és hagyományos könnyűzenei formációk közötti együttműködésre, illetve elektronikus zenei produkciók nemzetközi mentorálását támogatni szándékozó pályázatokat. Az előbbire tizenkilenc pályázat érkezett, amelyeket újdonságuk és a színtér segítésének szándéka miatt egységesen támogatott a kollégium, így minden pályázó 500 ezer forintot használhat fel tervei megvalósítására. Az elektronikus zenei mentori programra szánt tízmillió forintos keretet szintén egységesen, egy-egymilliós támogatást nyújtva osztotta fel a testület.

A Hangfoglaló Program Nemzetközi Piacra Lépést Támogató Alprogramjában két pályázati felhívás várt elbírálásra. A gyakorló menedzsereknek kiírt, a kollégium reményei szerint 2021-ben ismét megvalósuló nemzetközi showcase fesztiválok látogatását támogató pályázat esetében is valamennyi jelentkező igényét kedvezően bírálta el a testület. Ennek megfelelően harminc menedzser mintegy tízmillió forintot használhat fel a magyar könnyűzene nemzetközi útjainak egyengetésére. Ugyanennek az alprogramnak a részeként született döntés az idei külföldi koncertek, turnék, kampányok és együttműködések támogatásáról.

Az eredetileg 100 millió forintos keretre 140 pályázat érkezett, amelyekben a zenekarok mintegy 173 millió forintnyi igényt fogalmaztak meg. A közlemény kiemelte: tavaly sok támogatott projekt elmaradt, illetve az idei megvalósulás is bizonytalan, a kollégium így 82 pályázó között 73 millió forintot osztott szét.

Miután tavaly október elsején a Hangfoglaló Programirodát és a HOTS exportirodát is magában foglaló Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a MANK Nonprofit Kft.-től a Petőfi Irodalmi Ügynökséghez került, az irodák működését segítő, korábbi meghívásos pályázatok fel nem használt forrásait a MANK visszautalta az NKA-nak, amelyet a Kollégium a februári döntéskor használhatott fel. A testület még tavaly év végén döntött úgy, hogy ennek a forrásnak egy részét olyan projektek támogatására kívánja fordítani, amelyek létrejöttét vagy működését a Hangfoglaló Program korábban már támogatta.

A kollégium végül a BLEND film-zene konferencia és a HOTS SongLab táborok folytatására beérkezett pályázatot, a Music Hungary 2021-es eseményét, a tavaly indult online Beat rádió további működését, és a Kedv, Remény, Trillák versmegzenésítési verseny pályázatát támogatta.

A kollégium számára is meglepően nagy érdeklődés mutatkozott a médiatámogatási alprogram keretében első alkalommal kiírt könnyűzenei podcastek készítését támogató pályázatra. A 30 millió forintos keretre 86 pályázó mintegy 162 millió forintos igényt jelentett be. A Program hetedik évadában megmaradt keretet felhasználva végül ötven pályázó között csaknem 80 millió forintot osztottak szét. Ez azt jelenti, hogy a következő egy évben mintegy félezer könnyűzenével foglalkozó műsor kerülhet adásba.

Trending Now

A korábbi német klasszis is úgy járt, mint Petry Zsolt

Egy rasszista üzenet miatt távoznia kellett a német labdarúgó-bajnokságban szereplő Hertha BSC felügyelő bizottságából Jens Lehmann korábbi német válogatott kapusnak.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann

Az egyesület befektetőjének, Lars Windhorstnak az egyik szóvivője szerdán közölte, hogy a Windhorst által irányított cég felbontotta az 51 éves szakemberrel kötött tanácsadói szerződést, ezzel Lehmann a Herthánál elfoglalt pozíciójából is távozott. A 61-szeres válogatott exfutballista egy évvel ezelőtt Jürgen Klinsmann helyére érkezett Windhorst cégéhez, és ezzel a berlini klub felügyelő bizottságába.

Az ügy előzménye, hogy a Sky televízió szakértőjeként dolgozó, 12-szeres német válogatott Dennis Aogo az Instagramon megosztott egy Whatsapp-üzenetet, amelyben Lehmann rá utalva azt írta: „Dennis a ti fekete emberetek, hogy meglegyen a kvóta?”

Lehmann később a Twitteren bocsánatot kért az üzenet miatt, de a helyzetén ez már nem változtatott.

„A Hertha BSC távol tartja magát a rasszizmus minden formájától, az ilyen kijelentések pedig egyáltalán nem felelnek meg azoknak az értékeknek, amelyekért klubunk kiáll és aktívan kampányol”
 –  kommentálta a történteket Werner Gegenbauer, a Hertha elnöke.

A Dárdai Pál vezetőedző által irányított Hertha BSC a Bundesligában a kiesés elkerüléséért küzd – írja a Nemzeti Sport.

Mint ismert, korábban Petry Zsolt kapusedzőt politikai véleménye miatt menesztették a Herthától.

Tovább olvasom

Trending Now

A MÚOSZ a politikára és a bevételekre összpontosít a Médiaszövetség szerint

Az érdekvédelemnél fontosabb a biznisz? – teszi fel a kérdést az MNMSZ.

Közzétéve:

Borítókép: a MÚOSZ-üdülő Tihanyban, fotó: MTI / MTVA / Bizományosi: Jászai Csaba


A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székháza után áruba bocsátotta tihanyi üdülőjét is. „A magyar újságírók elmúlt időkből ránk maradt szervezete ma az újságíró-társadalom érdekképviselete helyett kizárólag a politizálásra és a bevételszerzésre összpontosít” – ismerteti a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) közleményét a Magyar Nemzet. A tihanyi üdülőt kilencszázmillió forintért adta el az újságíró-szövetség, érvelésük szerint veszteséges volt a fenntartása. A döntés megszületése után több vezető tisztséget betöltő tag benyújtotta lemondását.

„A múltból örökölt vagyontárgyak következetes áruba bocsátása számunkra azt üzeni, hogy a MÚOSZ számára az érdekvédelemnél fontosabb a biznisz”

– vonta le a következtetést az MNMSZ, amely felemelte szavát az ellen, hogy a MÚOSZ székháza után áruba bocsátotta tihanyi üdülőjét is. Mint közleményükben írták:

„A magyar újságírók elmúlt időkből ránk maradt szervezete ma az újságíró-társadalom érdekképviselete helyett kizárólag a politizálásra és a bevételszerzésre összpontosít. Teszi ezt annak ellenére, hogy sajtóhírek szerint a saját tagságuk és elnökségük egy része is ellenezte az eladást, nyilván nehezen fogadva el elnöküknek azt az érvelését, hogy »veszteséges volt« az ország legdrágább nyaralóhelyén álló üdülő üzemeltetése.”

A médiaszövetség közleményében kitért arra, hogy a MÚOSZ nem emeli fel a szavát, amikor politikusok és véleményvezérek újságírókat fenyegetnek. Hallgat, amikor szerkesztőségeket bírálnak szabad témaválasztásuk miatt. Néma marad, amikor Magyarországot a szakma mélypontját jelentő propagandaműsorokkal akarják befeketíteni külföldről.

– A MÚOSZ elnöke már olyan sajtóorgánumokat is támad, amelyekben a saját tagjai dolgoznak, ugyanakkor kézremegés nélkül írja alá a szervezet vagyontárgyainak elkótyavetyéléséről szóló dokumentumokat – figyelmeztetett az MNMSZ. Emlékeztettek: a MÚOSZ magát a Mikszáth Kálmán részvételével alapított Budapesti Újságírók Egyesülete utódjának tartja. A mikszáthi hagyatékból ugyanakkor mára úgy látszik, csak a legendás író hőseinek mindent felélő mentalitása maradt. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség álláspontja szerint a MÚOSZ mára mind szakmailag, mind erkölcsileg méltatlanná vált arra, hogy újságíró-szövetségnek nevezze magát.

– Szervezetünk, az MNMSZ szolidáris az újságíró-társadalmat érintő minden támadással, fenyegetéssel szemben, és ezt várja mindenkitől, aki az újságírók, a szakma érdekvédelmét hirdeti magáról – zárták közleményüket.

A Magyar Nemzet cikke emlékeztet rá, hogy az Átlátszó.hu kedden megírta:

a liciten a DT. Invest Kft. tette a legmagasabb ajánlatot, ami 900 millió forint volt. Az üdülőre eső vételár: 625 millió forint, a strandra eső vételár: 275 millió forint volt.

A DT. Invest Kft.-t 2000-ben alapították, a cég székhelye Budapesten van, a fióktelepe pedig Szolnokon. A kft. Mudura Sándor tulajdona a budapesti Crown Holding Kft.-n keresztül. 2019-ben a Mudura család vagyona felfért a Capital Románia 300 leggazdagabb emberét bemutató listájára, ahol az 55. helyet foglalták el. Ifjabb Mudura Sándor édesapja halála után vette át a család tulajdonában levő vállalatok vezetését.

Az üdülő eladása nagy port vert fel a MÚOSZ testületében. A vita után Keleti Éva tiszteletbeli elnök, Gönczi Mária alelnök, valamint Danó Anna és Kleer László elnökségi tagok lemondtak elnökségi tisztségükről – tagsági viszonyukat, küldötti mandátumukat ugyanakkor Danó Anna kivételével megtartották.

Több mint hiba?

Danó Anna a lemondólevelében azt írta: „alapvetően nem értek egyet az üdülő eladásával. Azt gondolom, hogy egy súlyos gazdasági krízis közepén megszabadulni egy, az értékét megőrző, sőt növelni képes vagyontárgytól, több mint hiba.”

Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke az Átlátszónak elmondta: az üdülő a MÚOSZ-tagság egy része számára érzelmi kérdés – vannak, akik családok generációi óta oda járnak nyaralni –, másoknak gazdasági ügy vagy éppen teljességgel érdektelen. A tihanyi üdülőt az elmúlt évek átlagában a tagok három-öt százaléka vette igénybe, miközben a fenntartását a teljes tagság finanszírozta a tagdíjakból. A tihanyi üdülő történetének a 2018-as nyár volt a csúcsszezonja a kihasználtságot (és a bevételt) tekintve, de az üdülő abban az évben is veszteséges volt, vagyis a szükséges ráfordításokat és az amortizációt a bevétel nem tudta ellensúlyozni.

Tovább olvasom

Trending Now

Oktatási programjával segíti a magyar gazdaságot a Google

Az év végéig a Google 50 ezer magyar kis- és közepes vállalat, induló cég és magánszemély digitális fejlesztését segíti díjmentes online technológiákkal és képzésekkel a Grow Hungary with Google programban, ezzel is hozzájárulva a magyar gazdaság fellendüléséhez.

Közzétéve:

Borítókép: Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője egy korábbi sajtótájékoztatón, fotó: MTI / Balogh Zoltán

Bíró Pál, a globális vállalat magyarországi vezetője szerdai online sajtótájékoztatóján arról tájékoztatott, hogy az elmúlt 5 évben már 100 ezer ember vállalkozását vagy karrierjét támogatták a digitális készségeket javító oktatási programjukkal. Bíró Pál megjegyezte: a világjárvány körülményei között a technológia jelentette az embereket összekapcsoló, a boldogulást segítő mentőövet.

A távmunka, a videochaten keresztüli kapcsolattartás mára az új norma, az otthon sokaknak az új munkahely

– mondta a társaság vezetője utalva arra, hogy ez az első olyan világjárvány, amely a digitális korszakban érte az emberiséget.

A korábbi élethez való visszatérés katalizátorai szintén a digitális eszközök lesznek

– mutatott rá Bíró Pál. Az MTI kérdésére hozzátette: sok munkaadó vegyes megoldásokban gondolkodik a munkavégzésnél; a digitális platformok használata ugyanolyan fontos maradhat, ráadásul sok digitalizációra épülő új munkahely is létrejött.

Szabó Kristóf, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: a Google programjához való társulással a külpiacokra lépő kkv-k sokkal szélesebb körét érhetik el.

Hetvenórányi tananyagukat eddig 1500 ember ismerhette meg, amelyek szeretnének megtízszerezni.

A kkv-k export-teljesítményének javulásához nemcsak készségeik, de bátorságuk fejlesztésére is szükség van – húzta alá a vezérigazgató. Azt is hozzátette, hogy jelenlétükkel 30 országban tudják támogatni a vállalkozások üzletkötését.

Magyarország az exportteljesítményét illetően a világon a 34-35. helyen áll, ráadásul pozícióját paradox módon a járvány is segítette, hiszen a visszaesés a kivitelt kevésbé érintette, mint a gazdaság teljesítményét – idézte fel Szabó Kristóf.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a globális vállalattal való együttműködésük nem új keletű, a vállalkozások oktatása azonban most a járvány miatt előtérbe került. A Google-lel díjmentes oktatási sorozatot terveznek – tette hozzá, utalva arra, hogy

a digtális ismereteket el kell juttatni a legkisebb falvakba is.

A hazai turizmus az elmúlt években “csúcsra volt járatva”, a vendégek ellátása mellett kevés figyelem jutott arra, hogy mit lehetne tanulni, hogyan lehetne továbbfejlődni – mutatott rá a szövetség elnöke. A turisztikai cégek digitális fejlettsége a járvány előtt igen alacsony szintű volt, a tudásszint azonban a körülmények megváltozásának hatására drasztikusan növekedésnek indult, “éveket léptünk előre” – tette hozzá utalva arra, hogy idén rekordszámú résztvevővel tartottak online előadásokat.

Langmár Péter, a Green Fox Academy társalapítója, igazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy együttműködésük keretében a Coursera oldalon idén nyáron 300 nőnek biztosítanak ingyenes informatikai képzést, mentorálással segítve.

Az oktatási vállalkozás közel 100 céggel működik együtt, a sikeresen végzett hallgatókat segíti a munkához való jutásban is – hangsúlyozta az igazgató utalva arra, hogy a programjaikon részt vevő nők aránya eddig 25 százalék volt.

Tovább olvasom