Trending Now
Gyökeres változások az online hirdetési piacon
Karácsonyi időszakot idézően fogyasztják a tartalmakat az emberek, rengeteg időt töltenek a híréhségük kielégítésére a közösségi média felületeken – mondja Kelemen Zsolt.
Újra teret nyert a desktop, a cégeknek most érdemes közösséget építeni, a LinkedInen eljött a HR-esek újabb aranykora, az otthoni zenehallgatásban is komoly hirdetési potenciál rejlik – ezek az első hetek legfontosabb tapasztalatai a Lounge Group Head of Digital pozícióban dolgozó Kelemen Zsolt szerint, aki az ügyfelekkel együtt élte át az első sokkot és az elmúlt hetek újjáépítését.
 |
Március elején még bizakodtak az ügyfelek, egy hónap alatt azonban jelentős átrendeződés történt a közösségi média hirdetések piacán. A hónap első napjaiban néhány óvatosabb ügyfél a tervezett kampány pár hetes eltolásáról döntött, az eseményszervezők pedig ideiglenesen kissé lejjebb tekerték a hangerőt, de nagyobb baj még nem látszott. A fordulópontot a március 11-i bejelentés hozta, ami a száz fő feletti rendezvények tiltásáról szólt. A drasztikus változások miatt a kapcsolódó promóciók azonnal földbe álltak, az eszkalálódó intézkedések miatt pedig a következő egy hétben tulajdonképpen mindenki berántotta a kéziféket. Az első sokk március utolsó harmadában kezdett oldódni, akkor kezdődhetett el az online hirdetési piaci ügyfelekkel egyáltalán a tárgyalás a hogyan továbbról. A járvány miatt megváltozott élethelyzetben új platformok kerültek előtérbe, a talpon maradó hirdetőknek a változó médiafogyasztás miatt újratervezésre volt szüksége.
A Facebook Live az új primetime
Több oka van annak, hogy az online felületek felértékelődtek. Egyrészt az embereknek nagyon megnőtt a híréhsége, amit elsősorban a népszerű oldalakról és közösségi médiából elégítenek ki. Másrészt az otthonról dolgozás sok munkavállaló esetében folyamatos online kapcsolatot igényel, az egyeztetések, megbeszélések is ezekre a felületekre terelődtek. Harmadrészt több idejük is felszabadult az elmaradó programok, kimozdulások miatt, amit szintén online tartalomfogyasztásra fordítanak.
Nyilvánvaló tehát, hogy érdemes most a közösségi médiás jelenlétre ráerősíteni, ezen belül is megéri a kiemelt figyelmet övező tartalmak környékén mozgolódni. Előre tervezett, nagy horderejű bejelentések, rendszeres sajtótájékoztatók idején ugrásszerűen megnő a felületek használata. Az élő közvetítések idősávjában jelentős számú célcsoportba tartozó felhasználó érhető el.
 |
A hirdetők között az online vásárlásra ösztönző kampányok mennek a legjobban most, tulajdonképpen terméktől függetlenül. Szintén hasítanak az online házhozszállítással foglalkozó webáruházak. Persze azért is tűnhet ez fel jobb színben, mert sokan – például az eseményeket hirdetők – meg kiestek a piacról, értékel a Lounge Group szakembere.
Home Officeból Facebookoznak és YouTubeoznak
A közösségi médiafogyasztást egyre inkább a mobilról való fogyasztás jellemezte. Az arány idén év elején elérte a 75%-ot, ez azonban az elmúlt hetekben teljesen visszájára fordult. Azzal, hogy a home officeszal és kijárási korlátozással otthonukba kényszerített emberek életéből kiesett a munkába utazással töltött idő, valamint a munkahelyi apró időlopkodós mobilhasználat, a Facebookot most újra desktopról fogyasztja a felhasználók háromnegyede, a közösségi oldal indulásának idejét idézve.
Kelemen Zsolt szerint az otthoni laptophasználatra jellemző, hogy – talán az alacsonyabb kontroll miatt – a munkavállalók gyakran ugyanarról az eszközről követik a social media felületeket is, mint amiről dolgoznak, ennek is betudható a nagy átrendeződés. A szakember szerint egyértelmű a javaslat ezek alapján: a hirdetők jól teszik, ha desktopra optimalizálják a hirdetéseket. Több funkciót tesz lehetővé egy pc-re igazított kreatív, jól mennek a hirdetésbővítmények is.
Nagy potenciál van a YouTube-hirdetésekben is. Sokan zenét hallgatnak a munka mellé, ezt még talán most könnyebben is megtehetik, mint egy zsúfolt irodában. A korábbi délutáni, késő esti használat mellett megjelent a munkaidő alatti sáv is. Aki tehát bír videós anyaggal, annak mindenképpen megéri nagyobb volumenben használni most.
Helyet teremteni a találkozásra
Sokan keresik a minőségi online találkozókat – például tematikus Facebook csoportok formájában –, erre a kék óriás is ráérzett már korábban, hamarosan ott is lehetővé teszi a hirdetéseket. Minden márkának az a célja, hogy megmutassa magát valahogy az ügyfeleinek: kommunikál, velük van, értük és nekik dolgozik – véli Kelemen Zsolt. A cégeknek most rendkívül fontos a közösségépítés, hogy platformot teremtsenek a találkozásra.
LinkedIn: Most kell jónak látszani!
Ami a kistestvért illeti, a LinkedIn újabb aranykorba léphet. Több cég leépítéseket hajtott végre, sok munkavállaló keres állást már most, vagy fog majd rövid időn belül. A cégeknek ezért érdemes ott is mozgolódni: szintén közösséget építeni, a márkát kommunikálni, szerethetővé tenni magukat. Mert válság után azok a munkahelyek fogják vonzani leginkább a munkaerőt, akik a válság alatt is tettek a megtartásért, CSR-ban is látványosak voltak a nehéz időben. Láthatóan a HR-esek aktivizálták is magukat ezen a felületen, és kitartóan tolják az employer brandinget, mondja a Lounge Group szakértője.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.