Kövess minket!

Trending Now

Gyerekek is áldozatai lehetnek a TikTokon történő csalásoknak

Az ESET üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítója szerint a naponta több mint 1,2 milliárd felhasználó által látogatott platformon a gyerekek már tizenhárom éves kortól fiókot hozhatnak létre, így ők is könnyen a kiberbűnözők áldozatai lehetnek.

Pixabay

Az ESET adatai szerint az alkalmazás népszerűségét mutatja, hogy a rövid videók megosztására és megtekintésére alkalmas felület mindössze hat év alatt meghatározó közösségi médiummá vált, brit és amerikai felhasználói pedig már több időt töltenek el az alkalmazásban, mint a YouTube-on.

Az elemzés öt tipikus csalást sorol fel, első helyen említve a gyors meggazdagodást ígérő átveréseket és kripto-csalásokat. A szélhámosok gyakran úgy csapják be áldozataikat, hogy hatalmas hasznot ígérnek kevés erőfeszítésért cserébe.

A népszerűvé váló, és gyakran bezuhanó kriptovaluták általában nagy visszhangot váltanak ki az interneten, sokszor pedig éppen a TikTokon próbálják átverni velük az embereket. Ezek az ajánlatok viszont túl jól hangzanak ahhoz, hogy igazak legyenek, és valójában nem is azok – írták.

A közlemény szerint

a másik csalási mód a klasszikusnak számító adathalász-üzenetek. Ezek olyan e-mailek vagy szövegek, amelyeket véletlenszerűen küldenek ki, abban a reményben, hogy egy tiktoker postaládájában landolnak.

elajánlhatnak ellenőrzött jelvényt a TikTok fiókhoz, ígérhetnek több követőt vagy szponzori együttműködést: amint a célpont rákattint az üzenetben található linkre, átirányítják egy olyan oldalra, ahol a TikTok bejelentkezési adatokat kérik. Ha nincs bekapcsolva a kétfaktoros hitelesítés – ami a TikTok-fiókokban nem alapbeállítás – az adatok átadása után a hackerek átveszik az irányítást a fiók felett, és akár ki is zárhatják a valódi felhasználót, akinek így, ha például egy influenszerről van szó, akár a megélhetése is veszélybe kerülhet.

Az ESET szerint a TikTok még mindig tele van bot-fiókokkal, amelyek úgy lépnek kapcsolatba az áldozatokkal, hogy a megcélzott felhasználók azt hiszik, egy valódi személlyel csevegnek – a gyerekek különösen sebezhetők ebből a szempontból. A botok bizalmas adatokat kérhetnek célpontjaiktól, vagy akár egy csaló weboldalra irányíthatják át őket, ahol megpróbálnak adatokat szerezni tőlük, vagy kártékony szoftvereket telepíthetnek a telefonjukra.

A TikTok hamis fiókjai időnként letölthető alkalmazásokat hirdetnek, amelyek valójában átverések.

A felhasználó találkozhat olyan esettel is, amikor a fiók azt állítja, hogy bizonyos fizetős alkalmazások egy külső féltől származó alkalmazásboltból ingyenesen letölthetők. Ezek az alkalmazások viszont a személyes adatokat próbálják ellopni, vagy kártékony szoftvereket, reklámprogramokat telepíthetnek a készülékekre.

Az ötödikként felsorolt csalás során egyes fiókok megpróbálhatják valódi hírességeknek kiadni magukat, általában lemásolva egy sztár felhasználói fiókját, így próbálnak meg minél több követőt szerezni, és mielőtt lebuknának vagy jelentenék őket, a platformot átverésekre, például kriptopénz-befektetési csalások népszerűsítésére használhatják.

A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki elmondta: az adatok biztonsága érdekében érdemes bekapcsolni a kétfaktoros hitelesítést a gyermekek által használt fiókokon is. Hozzátette, fontos kiemelni, hogy más platformokhoz hasonlóan, a TikTok sem lép kapcsolatba a felhasználóval azért, hogy számlaadatokat, jelszavakat, egyszeri jelszót vagy más bizalmas információt kérjen. Ha mégis ilyen kérés érkezik, az biztosan átverés – közölte.

A szakértő azt tanácsolja, hogy a szülők válasszák ki a gyermekek korának megfelelő eszközöket, és szabjanak tematikus és időbeli korlátokat a használatukra. Célszerű szülői felügyeletet lehetővé tevő alkalmazásokat is letölteni, mint az ESET megoldása is.

Kifejtette, fontos az is, hogy ösztönözzék a gyerekeket érdekes, interaktív programok használatára, mint például a programozás alaplépéseinek megtanulását segítő weboldalakéra.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén

A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.

Közzétéve:

Savaria Filmszemle/Facebook

A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.

Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.

Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.

A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni

– sorolta.

Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.

Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.

Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.

Tovább olvasom

Trending Now

Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat

Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László egy korábbi konferencián, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.

“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.

A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.

A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.

“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.

Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.

Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök

Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.

A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.

Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.

Tovább olvasom

Trending Now

Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője

Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Közzétéve:

Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.

Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.

Közölte:

az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.

Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.

Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.

Tovább olvasom