Kövess minket!

Trending Now

Game over: adót fizetnek a digitális óriáscégek is

Magyarország az egyetlen az Európai Unióban, amely meg tudja adóztatni a nemzetközi digitális óriásvállalatokat, miután a magyar reklámadótörvényt az Európai Bíróság mellett a magyar Kúria is megfelelőnek ítélte.

Pixabay

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, Izer Norbert a Magyar Nemzetnek kifejtette,

a techóriások nem húzhatják ki magukat a magyar szabályok alól, ha a feltételek fennállnak, akkor adózniuk kell Magyarországon, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozásnak mi a neve, hol jegyezték be vagy a piac mekkora szeletét uralja. A hazai reklámadótörvény nem kerülhető meg.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2014-ben elfogadott, reklámadóról szóló törvény értelmében adóköteles az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy magyar nyelvű internetes oldalon megvalósuló reklámközzététel. Az adót annak a személynek vagy szervezetnek kell megfizetnie, aki/amely rendelkezik a reklámfelület felett. A jogszabály 2017-es módosítása lehetővé tette, hogy a magyar adóhivatal vélelmezett adót állapítson meg, ha a reklámközzétevő nem nyújtott be adóbevallást, illetve mulasztási bírságot is kiszabhat, amennyiben az adóalany nem jelentkezik be a hatósághoz.

A Google elmulasztotta a bejelentkezést, emiatt 2017-ben az adóhivatal tíz alkalommal, összesen egymilliárd forintos mulasztási bírságot szabott ki rá. A Google a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon megtámadta a határozatokat, az ítélkező fórum pedig az uniós jog értelmezését kérte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságától. Utóbbi 2020 tavaszán meghozott határozatában megállapította, hogy összhangban van az uniós joggal a magyar reklámadótörvény bejelentkezési kötelezettségről szóló szabálya és az ezt elmulasztók bírsággal sújtása is, egyedül a bírság kiszámításának módját kifogásolta.

Izer Norbert a lapnak beszélt arról is, hogy számos nemzetközi kezdeményezés volt már az internetes technológiai óriáscégek megadóztatására. Egyebek közt az Európai Bizottság 2018-ban készített egy javaslatot a bevételalapú különadóról, az irányelv véglegesítése azonban 2019 közepén elakadt. Emellett több uniós országban kidolgoztak, illetve bevezettek hasonló különadót, de azok alkalmazását szintén felfüggesztették részben az Egyesült Államok nyomásgyakorlása, részben amiatt, hogy az OECD-ben is megindult egy szabályrendszer kialakítása. Ez utóbbi folyamatban 2021 nyarán lehet némi előrehaladás – jegyezte meg.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Egyre gyengébb teljesítményt nyújt a közösségi médiában Márki-Zay

Az álprofilok eltűnésével láthatóvá vált, hogy valójában hányan kíváncsiak a szivárványkoalíció politikusának közösségi médiás jelenlétére.

Közzétéve:

MTI/Mohai Balázs

Az elmúlt hetekben Márki-Zay Péter csak vergődik a közösségi médiában, ami azt jelentheti, hogy a baloldal kormányfőjelöltjének a rezsicsökkentést támadó és a migránsok befogadásáról szóló nyilatkozatai nem találtak támogatókra a magyarok között, ami azért sem meglepő, mert ezekben a témákban erős konszenzus jellemzi a magyar társadalmat.

Dugóhúzóban

Mint a Mandiner LikeFight nevű cikksorozatának legújabb részéből kiderült,

Márki-Zay Péter mélyrepülésbe kezdett, mivel a baloldal kormányfőjelöltje az előválasztás óta eltelt időszak eddigi leggyengébb teljesítményét nyújtotta a közösségi médiában.

Kiderült, hogy az elmúlt tíz napban annyira leromlott az összesített interakciószáma, hogy a baloldalon belül is a hatodik helyre szorult vissza, még az olyan korábbi jelöltek is előzték, mint az előválasztáson megbukott Mesterházy Attila vagy a Városháza-ügyben érintett Karácsony Gergely.

A balliberális Telex heti összesítése is azt mutatta ki, hogy egyre kevesebben kíváncsiak Márki-Zay Péterre: miután másfél hónapig tartotta a százezer lájk feletti szintet a közösségi médiában, most egyik hétről a másikra összezuhant és 40 ezerre csökkent a posztjait lájkolók száma, pedig az aktivitása nem csökkent, tartja a nagyjából heti 30 posztot.

Az interakciószámokból látható, hogy Márki-Zay kampánya nemhogy a jobboldali szavazókat nem vonzotta be, de egészen látványos, lefelé tartó spirálba lökte őt, így még a baloldali háziversenyben is visszaesett.

A november eleje óta tartó trendből az rajzolódik ki, hogy Márki-Zay Péter eddigi nyilatkozatai egyáltalán nem lendítették előre a baloldali összefogást. Emlékezetes, hogy Márki-Zay Facebook-oldalát heteken át ellepték az arab, iráni, japán és venezuelai álprofilok, azonban ezeknek már nyomuk sincs, így láthatjuk, hogy valójában hányan kíváncsiak a szivárványkoalíció politikusának közösségi médiás jelenlétére.

Milliókat sérteget

„Sötétben tartott, trágyával etetett gombák” – vélekedik Márki-Zay Péter azokról, akik támogatják a rezsicsökkentést. A felvétel a múlt héten került nyilvánosságra, azonban nem ez volt az első alkalom, amikor az energiaárak mérséklésével szemben foglalt állást az összbaloldali kormányfőaspiráns. Márki-Zay korábban úgy fogalmazott: „a Fidesz-féle rezsicsökkentés egy hatalmas átvágás. Orbán Viktor semmilyen zseniálisat nem talált ki ezzel a rezsicsökkentéssel, pusztán azt érte el, hogy amikor ebből lopni lehet, ők lopják el, amikor ez veszteséges, önök fizetik ki.”

– Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni! Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra. Persze, lehet rezsit csökkenteni: le kell szigetelni a házakat – magyarázta korábban Márki-Zay Péter. A Gyurcsány-koalíció miniszterelnök-jelöltje szerint a valódi rezsicsökkentést nem a lakossági energiaárak alacsonyan tartásával lehet elérni, mivel az csak néphülyítés. A rezsicsökkentés mellett a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje már nem első alkalommal kritizálja a benzin és a gázolaj árának maximálását is.

Mindezt annak ellenére teszi Márki-Zay, hogy a Századvég november elején publikált közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság jelentős többsége, több mint háromnegyede (77 százaléka) egy választási szituációban is olyan jelöltet, politikát támogat, aki/amely kiáll az energiaárak állami szabályozása és a rezsicsökkentés mellett.

Szemben a közvéleménnyel

Amíg Magyarország az unió tagja, addig a kormány ezt nem tudja megakadályozni, különösen úgy nem tehet különbséget, hogy a fekete bőrű vagy a mohamedán vallású nem jöhet, a többi meg igen – vélte Márki-Zay Péter, aki a bevándorláspárti nézeteit abban a könyvben fejtette ki, amit korábban Kálmán Olga írt róla. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint a legfontosabb kérdés nem maga a bevándorlás, hanem az integráció. Annak a meglepő véleményének is hangot adott, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint egy kanadai típusú, szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom, és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak.

Amiben én változtatnék, az lényegében a gyűlöletkampány felszámolása és az emberséges bánásmód a menekültekkel, érkezzenek hozzánk akárhonnan – nyilatkozta a balliberális politikus.

Ahogy az energiaárak kapcsán, úgy a migráció tekintetében is ellentétes a magyarok vélekedése azzal, mint amit Márki-Zay Péter képvisel. Az Alapjogokért Központ még szeptemberben publikált egy felmérést, ami alapján a magyar társadalom 81 százaléka támogatja, hogy hazánk továbbra is határkerítéssel védekezzen a Magyarországra illegálisan érkező bevándorlók ellen. Érdemes megemlíteni, hogy a 2016-os kvótanépszavazás során több mint hárommillión támogatták a kormány álláspontját.

Borítókép: Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én

Tovább olvasom

Trending Now

Levette az albumoknál a keveréses lejátszási módot a Spotify

A világ legnagyobb zenei streamingszolgáltatója mindezt éppen akkor lépte meg, amikor Adele megjelentette új, 30 című albumát.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Ez volt az egyetlen kérésem az állandóan változó zeneiparunkban. Nem ok nélkül teszünk az albumaink megalkotásába ennyi törődést és megfontolást. Történetet mesélünk el a művészetünkkel, a történeteinket pedig úgy kell meghallgatni, ahogyan azt mi elképzeltük

– köszönte meg az énekesnő Twitter-oldalán, hogy teljesítették a kérését. A cég munkatársai erre úgy reagáltak: „Neked bármit!” A tizenötszörös Grammy-díjas brit énekesnő – hat év hallgatás után – november 19-én adta ki negyedik stúdióalbumát, a 30 című korong pedig már a megjelenéstől kezdve elérhető a Spotify-on.

A zenei albumok diadalmenete durván a hatvanas évektől az ezredfordulóig tartott. A bakelitlemezből kazetta, a kazettából CD lett, a hordozófelületekben viszont egy közös dolog megmaradt: nagyon nem volt mindegy, hogy melyik szám hova kerüljön. A 2010-es években aztán berobbant a stramingőrület: a Spotify zenei megosztó havidíjalapon működik, cserébe pedig annyi zenét hallgathatunk, amennyit csak bírunk. Olyan, mint a Netflix, ami a végtelen tartalmat illeti: könnyedén elveszhetünk a lejátszási listák, podcastek és zenei albumok sűrűjében. A fogyasztói viselkedésünk pedig ennek megfelelően – akárcsak a mozgóképes tartalmak esetében – megváltozott, de a streaming elterjedése azt is megváltoztatta, ahogyan a zenéről gondolkodunk. Elvárjuk, hogy minden elérhető legyen, lehetőleg azonnal: a zenészeknek pedig ezáltal az éri meg a legjobban, ha dalonként, kislemezenként csepegtetik számaikat a rajongóknak, hátha sokan meghallgatják őket és felpörögnek a mutatóik.

Tény és való: manapság ritkán jut idő és kellő elmélyültség egy nagylemez nyugodt végighallgatásához, ez pedig nem feltétlenül pozitív tendencia. A művészek jelentős részét is jól felpaprikázta mindez, ezért az elmúlt évek során különféleképpen próbáltak szembemenni az instant kielégülésre alapozó zeneszolgáltatással: meglepetésalbumokkal jelentkeztek vagy éppen újra bakeliten adták ki lemezeiket, megpróbálták visszahozni a divatba a zene „birtoklását”. Adele mindeközben háromszor is megfricskázta az egy irányba tartó zeneipari trendeket: 21 című, 2011-es lemeze például nem lett azonnali siker, miután megjelent, aztán viszont szép lassan elindult: több Guinness-rekordot tart, és végül a XXI. század legtöbb példányban elkelt albumává vált. 2015-ben aztán bejelentette, hogy 25 című nagylemeze szűk egy éven át nem lesz elérhető egyetlen streamingszolgáltatón sem, aki hallgatni akarja, annak bizony meg kell vennie. Az eredmény: rekordokat döntött Nagy-Britanniában, a leggyorsabb eladott lemez lett, több mint 800 ezer példánnyal. A harmadik trükk pedig értelemszerűen a bután válogató, számokat random egymás után dobáló algoritmus kiiktatása volt, amely kinyírt minden művészi koncepciót – írja a Magyar Nemzet, ahol a teljes cikk olvasható.

Tovább olvasom

Trending Now

10 millióan követnek egy üres oldalt az Instagramon

Kanye West minden fotóját és videóját törölte az Instagramról, amivel jól meglephette 9,5 millió követőjét.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, fotó: MTI/EPA/Filip Singer

A már csak a Ye nevet használó Kanye West előzetes közlés nélkül eltüntetett minden tartalmat az Instagram-oldaláról, 9,5 millió ember így most egy teljesen üres felületet követ – miután a fiókját nem szüntette meg a rapper, van tehát arra is esély, hogy visszatér. 

Múlt héten, hálaadáskor még arról tett fel egy videót, hogy újra egyesítené a családját, hiába vannak épp válófélben Kim Kardashiannel – meglehet, hogy ezt bánta meg később, de az is elképzelhető, hogy jó barátját, Virgil Abloh tervezőt gyászolja így.

Kanye West egyébként csak pár hónapja, Donda című lemeze promóciója miatt tért vissza az Instagramra, előtte két évig távol tartotta magát az oldaltól – írta az Origo.

Tovább olvasom