Kövess minket!

Trending Now

Game over: adót fizetnek a digitális óriáscégek is

Magyarország az egyetlen az Európai Unióban, amely meg tudja adóztatni a nemzetközi digitális óriásvállalatokat, miután a magyar reklámadótörvényt az Európai Bíróság mellett a magyar Kúria is megfelelőnek ítélte.

Pixabay

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, Izer Norbert a Magyar Nemzetnek kifejtette,

a techóriások nem húzhatják ki magukat a magyar szabályok alól, ha a feltételek fennállnak, akkor adózniuk kell Magyarországon, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozásnak mi a neve, hol jegyezték be vagy a piac mekkora szeletét uralja. A hazai reklámadótörvény nem kerülhető meg.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2014-ben elfogadott, reklámadóról szóló törvény értelmében adóköteles az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy magyar nyelvű internetes oldalon megvalósuló reklámközzététel. Az adót annak a személynek vagy szervezetnek kell megfizetnie, aki/amely rendelkezik a reklámfelület felett. A jogszabály 2017-es módosítása lehetővé tette, hogy a magyar adóhivatal vélelmezett adót állapítson meg, ha a reklámközzétevő nem nyújtott be adóbevallást, illetve mulasztási bírságot is kiszabhat, amennyiben az adóalany nem jelentkezik be a hatósághoz.

A Google elmulasztotta a bejelentkezést, emiatt 2017-ben az adóhivatal tíz alkalommal, összesen egymilliárd forintos mulasztási bírságot szabott ki rá. A Google a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon megtámadta a határozatokat, az ítélkező fórum pedig az uniós jog értelmezését kérte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságától. Utóbbi 2020 tavaszán meghozott határozatában megállapította, hogy összhangban van az uniós joggal a magyar reklámadótörvény bejelentkezési kötelezettségről szóló szabálya és az ezt elmulasztók bírsággal sújtása is, egyedül a bírság kiszámításának módját kifogásolta.

Izer Norbert a lapnak beszélt arról is, hogy számos nemzetközi kezdeményezés volt már az internetes technológiai óriáscégek megadóztatására. Egyebek közt az Európai Bizottság 2018-ban készített egy javaslatot a bevételalapú különadóról, az irányelv véglegesítése azonban 2019 közepén elakadt. Emellett több uniós országban kidolgoztak, illetve bevezettek hasonló különadót, de azok alkalmazását szintén felfüggesztették részben az Egyesült Államok nyomásgyakorlása, részben amiatt, hogy az OECD-ben is megindult egy szabályrendszer kialakítása. Ez utóbbi folyamatban 2021 nyarán lehet némi előrehaladás – jegyezte meg.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Gyerekek fejlesztését segítő kötet jelent meg

Prevenciós jellegű, 0-12 évesek mozgásfejlődését és fejlesztését segítő átfogó kézikönyv jelent meg a Móra Könyvkiadó és a Bethesda Gyermekkórház kiadásában, MocorGO címmel.

Közzétéve:

bethesda.hu

A Móra Könyvkiadó közleménye szerint

Németh Zsófia mozgásfejlesztő, alapozó terapeuta, a Bethesda Gyermekkórház ADHD Centrumának koordinátora, Sipos Zsanett gyógytornász és Szegleti Gabriella klinikai szakpszichológus, neuropszichológus hiánypótló könyve egyebek mellett arra ad választ, hogy miként lehet segíteni játékos formában a gyermekek pszichomotoros fejlődését.

A szerzők több mint tíz éve foglalkoznak mozgásfejlesztéssel, és mindhárman vallják, hogy a mozgás olyan tapasztalás és élmény forrása, amely elengedhetetlen az idegrendszer fejlődéséhez és további megfelelő működéséhez.

A MocorGO című könyv olvasmányosan, közérthetően és játékosan mutatja meg mire és hogyan érdemes a szülőknek figyelniük. Az adott korra jellemző természetes fejlődési lépések ismertetése mellett felsorolja a figyelmeztető jeleket, és segítséget nyújt abban, hogyan válhat a mozgásfejlesztés az otthoni mindennapok gyakorlatává. Kitér az ajánlott sportokra, az iskolaérettség feltételeire, az otthon végzendő feladatok eredményességi kritériumaira. Felsorolja a különböző mozgásterápiákat, és az otthoni gyakorláshoz használható eszközöket.

A könyv megemlíti a relaxációt és a lazítást, de QR-kóddal elérhető videókat is tartalmaz, melléklete pedig mondókákat és motivációs meséket. A MocorGOt színes fotók, gyermekrajzok és vicces szörnyfigurák illusztrálják.

A tájékoztató kitér arra, hogy

a fejlődésbeli elmaradások, illetve a mozgásszegény életmód később jelentkező problémái (elhízás, gerinctartási problémák) nagy része kiküszöbölhető, ha a szülők tudatosabban odafigyelnek gyermekeik mozgásfejlődésére és -fejlesztésére.

Az elkényelmesedő életmódváltozással a gyermekek is kevesebb időt töltenek a szabadban, kevesebben helyezik előtérbe a mozgásos szabadidős tevékenységeket. Mint írják, igazán akkor hatékony a mozgásfejlesztés, ha be tud épülni a család heti rendjébe legalább 3-4 alkalommal 30-60 perc aktív gyakorlás formájában.

Borítókép: a könyv borítója

Tovább olvasom

Trending Now

Listát készítettek a nem elég progresszív mesekönyvekről

Ezek az olvasmányok a lista készítője szerint már nem felelnek meg a kornak, mivel azok a patriarchális társadalom fenntartói.

Közzétéve:

A lista első műve, a Mr. Men sorozat, amelyet 1971-ben tettek először közzé. Roger Hargreaves klasszikus mesekönyvében színes és furcsa alakú szereplők vannak, az egyetlen gond velük az, hogy konkrét nemi identitással bírnak a szereplők – írja a V4NA Hírügynökség. Vagyis a Mr. Men sorozatban minden figura férfi. Az író másik, ehhez hasonló sorozatában, a Miss-ben pedig mindenki nő. A könyvecskék 2021-ben ünnepelték az első kiadásuk 50. évfordulóját.

A második, most már nem kívánatosnak minősített mű, az 1968-ban megjelent “A tigris, aki teázni jött” című mese. A történetben egy tigris bemegy a család házába, ahol megeszik és megiszik mindent. Majd amikor az anyuka hazajön, kétségbeesik, hogy mit fog adni a férjének vacsorára, ha minden elfogyott, de az apuka megmenti az estét, miután megtudja, hogy mi történt és elviszi a családját vacsorázni. A történetben a probléma ott van a cikk irója szerint, hogy az apukát hősként ábrázolja, aki megmentette a napot, az anyukát pedig döntésképtelennek.

A következő megbélyegzett könyvet Shel Silverstein írta, és “Az ajándékozó fa” nevet viseli. A mű 1964 óta elérhető a gyermekek számára, de csupán most derült ki, hogy mi a probléma vele. A történetben egy nőnemű fa áll a középpontban, aki szívesen ad magából egy-egy darabot a mese során felcseperedő kisfiúnak. Először gyümölcsöt ad neki, később pedig az ágait, és a törzsét, hogy csónakot építhessen belőle. Ez egészen addig folytatódik, míg már csak a fatuskó marad meg, ami mellett az addigra megöregedett fiú megpihen. A könyvet szexistának kiáltották ki, mivel egyesek szerint bátorítja a kizsákmányoló viszonyt, illetve egy hálára és kölcsönösségre képtelen ember nő fel a könyvben.

A negyedik, 2006-ban kiadott könyv címe, “A zsiráfok nem tudnak táncolni”. A mű főszereplője Gerald, a zsiráf, akiről a görbe és vékony lába miatt azt feltételezik, hogy rosszul tud táncolni. Ezért a többi állat elkezdi heccelni, ami miatt annyira rosszul érzi magát, hogy kihagyja az éves táncot. De amikor egy kedves tücsök segít neki megtalálni az önbizalmát, visszatér a táncparkettre, ahol azok az állatok is megtapsolják, és elismerik a tánctudását, akik korábban kegyetlenek voltak vele. Itt a cselekményben van a probléma, mivel a mű középpontjába azt állítja, hogy természetes az, hogy mindenki gúnyolódik azokkal, akik ügyetlenebbek valamiben.

A következő könyvet azzal a céllal írták, hogy megtanítsa a gyerekeket egymás ugratására és a kedves viccelődésre. A lista készítője, Rebecca Blithe szerint azonban nem találja meg a könyv a megfelelő egyensúlyt, és több kegyetlen gúnyolódás szerepel benne, mint heccelés, illetve a karaktereket lekicsinylő közegben illusztrálták, ami megnehezíti a kedvességet és az elfogadást az irányukba.

A lista hatodik helyén szerepel, az “Ahol a vad dolgok vannak” című mű, amiben egy Max nevű kisfiúról szóló történetek szerepelnek. Az egyik történetben Max farkasnak öltözik, és azzal viccelődik, hogy megeszi az anyukáját. Az anya később megbünteti őt, és vacsora nélkül küldi el aludni. A lista összeállítója szerint ez is azt mutatja, hogy azért ilyen gazdag Max fantáziája, mert egy bántalmazó családban él. A szerző Maurice Sendak is azt állítja, hogy gyermekkorában gyakran feküdt le vacsora nélkül, de azért, mert nem szerette az anyja főztjét.

Végül, de nem utolsó sorban a “Kis emberek nagy álmok” című, Frida Kahloról szóló könyvet véleményezték, itt a probléma az volt, hogy a szerző, azt írta egy lábjegyzetben, hogy a lány “olyan kisfiús tevékenységekben vett részt, mint a kerékpározás, a sportolás, és egyszer férfiaknak szánt ruhát is viselt”. Pedig, mint az már tudható, a felvilágosult felfogás szerint nem létezik fiús és lányos tevékenység – jegyzi meg a V4NA cikke ironikusan.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Csúfos vereséget mértek a Facebookra Németországban

A német szövetségi legfelsőbb bíróság megállapította, hogy a Facebook általános szerződési feltételei érvénytelenek, amelyek alapján a közösségi oldal a felhasználók posztjait törli vagy a saját, úgynevezett kommunikációs standardokban lefektetett feltételek elleni vétsége miatt ideiglenesen vagy végleg kizárja.

Közzétéve:

A bíróság annyiban igazat adott a Facebooknak, hogy törölhet bizonyos, például gyűlöletbeszédnek minősíthető bejegyzéseket, de köteles arról utólag, indoklással értesíteni a felhasználót – számol be róla a Magyar Nemzet.

Mi több, a felhasználó szándékolt ideiglenes letiltásáról vagy végleges kizárásáról ugyancsak köteles előre tájékoztatni, sőt lehetőséget kell adni arra, hogy az érintett nyilatkozhasson a tervezett szankcióval kapcsolatban.

Az ítélet értelmében a Facebook csak ezután döntheti el, hogy valóban letiltja vagy kizárja a felhasználót. Amennyiben igen, akkor az érintett a bíróságokhoz fordulhat.

Az ügy háttere, hogy két Facebook-felhasználó azért perelte be a techóriást, mert az törölte a muzulmánok és migránsok ellen szóló posztjaikat, és törölte őket a közösségi oldalról, mert a szolgáltató azokat idegengyűlölőnek minősítette. De a szövetségi legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy a bejegyzések még belefértek a német alaptörvényben garantált véleménynyilvánítási szabadság védelmébe. Igaz, hogy egy másik német törvény, a 2017-ben életbe lépett hálózati végrehajtási törvény (NetzDG) kötelezi a közösségi szolgáltatókat arra, hogy többek között személyes sértegetés, gyűlöletbeszéd és népcsoportok vagy kisebbségek elleni uszítás esetén törölni kötelesek az ilyen bejegyzéseket. Ezt a törvényt viszont számos jogász kezdettől fogva kritizálja, mert lehetővé teszi rengeteg bejegyzés önkényes törlését és a posztolók jogtalan kizárását is.

Joachim Steinhöfel neves német ügyvéd, aki elsőként nyert pert Bíró Gábor védence érdekében a Facebook, valamint később a Facebookon megjelenő bejegyzések cenzúráját bérmunkában végző és Soros György által is támogatott Correctiv elnevezésű szervezet ellen is, a legfelső bírósági döntéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az mindegyik közösségi oldalt arra fogja kényszeríteni, hogy átírják az általános szerződési feltételeiket, és az ítélethez igazítsák a törlési és a kizárási gyakorlatukat. Úgy vélte, a bírósági döntésnek két nagy horderejű következménye lesz még. Egyrészt megszűnik az algoritmusok által mindenféle indoklás nélkül véghez vitt automatikus letiltás vagy kizárás lehetősége, másrészt a szolgáltatóknak rengeteg emberre lesz szükségük, akiknek az egyéni válaszok alapján kell majd dönteniük az egyes felhasználók sorsáról.

Az ítélet – legalábbis Németországban – azt is jelenti, hogy a Facebook az összes folyamatban lévő pert az érvénytelennek nyilvánított általános felhasználási feltételek miatt el fogja veszíteni, és addig, amíg azokat nem igazítják hozzá az ítélethez, minden egyéb pert is.

Mindehhez még hozzájön, hogy meg kell találni és be kell tanítani azokat az embereket, akik majd az egyéni döntéseket meghozzák a tiltási, illetve kizárási ügyekben. – Addig is vadnyugat uralkodik a Facebookon – figyelmeztetett Steinhöfel.

Mint ismert, a berlini kormány is hadat üzent a Facebooknak, Ulrich Kelber szövetségi adatvédelmi biztos nemrég levelet írt minden kormányzati szervnek, amelyben arra kérte a hivatalvezetőket, hogy az év végéig töröljék az általuk vezetett szervezeti egységek hivatalos oldalait a legnagyobb közösségi platformról. A problémájuk az, hogy a Facebook nem hajlandó információt megosztani arról, hogy milyen típusú adatgyűjtést folytat az oldalkezelő felületén, így nem tudják betartani az unió adatvédelmi törvényét.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom