Kövess minket!

Trending Now

Fudzsimoto Szú japán építésznek átadták a Közmédia Év Embere 2022 Díjat

A sztárépítésznek hétfőn adták át a Közmédia Év Embere 2022 Díjat Budapesten, az általa tervezett Magyar Zene Házában.

MTI/Balogh Zoltán

Az ünnepségen Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója kiemelte, hogy a magyar kulturális élet egyik legkiemelkedőbb pillanata volt tavaly a Magyar Zene Házának átadása. Hozzátette: a kő együtt él a környezetével, az épített környezet zseniálisan egybeolvad a teremtett világgal.

Szavai szerint az egész világ magyarsága büszke lehet az épületre, amely a zenei élet jelképévé vált.

A Magyar Zene Házában a lehető legméltóbb körülmények között hangozhatnak el Kodály Zoltán, Bartók Béla, Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő és mások művei

– jelentette ki Papp Dániel.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója és Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója átadja a Közmédia Év Embere 2022 Díjat Fudzsimoto Szú japán sztárépítésznek, a Magyar Zene Háza tervezőjének az átadóünnepségen a Magyar Zene Házában 2023. február 6-án (MTI/Balogh Zoltán)


A vezérigazgató azt mondta, hogy a magyar zene egyik szentélyévé vált a ház, amely egy újabb kultikus építmény lett az Opera mellett.

A közmédiának küldetése az értékteremtés és -közvetítés. Remélik, az épületben ez sikerülni fog: szerveznek majd programokat a Magyar Zene Házába – emelte ki Papp Dániel.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az épület ékes bizonyítéka ember és természet harmóniájának. “Ember és természet törékeny harmóniája pedig éltető elemünk, megőrzése mindannyiunk felelőssége” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy Fudzsimoto Szú világszerte híres légies, természet ihlette épületeiről, a kortárs építészet legkiemelkedőbb alakjai között tartják számon.

A Magyar Zene Háza nem csupán egy múzeum, hanem egy építészeti látomás, amely magában foglalja a múltat és a jövőt is

– idézte a tervezőt.

Altorjai Anita azt mondta, hogy akik egykor erősen ellenezték a projektet, bizonyára szemlesütve belátják, hogy nagyot tévedtek. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Zene Háza az ország legtöbbet díjazott fejlesztése és Európa egyik legismertebb épülete. Hozzátette: a tavalyi megnyitó óta eltelt időben több száz programnak adott otthont az épület, amely Budapest meghatározó helyszínévé vált.

Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója felidézte: az épület Európa legjobban várt kulturális ingatlanfejlesztése volt, Fudzsimoto Szú csaknem 170 induló közül lett a nyertes pályázó.
Az épületben dolgozók napi szinten átélik a csodát: a park szerves részeként tárul eléjük a Magyar Zene Háza, amely teljesen belesimul a növényi környezetébe – mondta.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa rámutatott, hogy évtizedek óta az első nemzetközi tervpályázatot írták ki Magyarország történetében. A tender nem meghívásos volt, hanem teljesen nyitott – tette hozzá.

A nemzetközi, főleg külföldiekből álló zsűri számára egyértelmű volt, hogy melyik a legfantasztikusabb pályamű, akkor azonban a névtelenség miatt még nem tudták, hogy Fudzsimoto Szú a tervező. Utólag megtiszteltetésnek vették, hogy a világ egyik legjobb építésze pályázott – emelte ki Baán László. A miniszteri biztos megjegyezte, hogy sok száz magyar mérnök és építőmester részvételével jött létre a Magyar Zene Háza.

Fudzsimoto Szú a díjat megköszönve angol nyelven azt mondta, hogy az épülettel ki akarta fejezni a tiszteletét a gyönyörű liget és a magyarok zenei hagyományai iránt. Abból indult ki, hogy a magyar embereknek nagyon fontos a muzsika

– hangsúlyozta.

Izgalmasnak nevezte a projekt teljes folyamatát, az együttműködést a helyi építészekkel, a párbeszédet a szakértőkkel. Évekig tökéletesítették a munkát, az eredmény egyre jobb és jobb lett – hangoztatta Fudzsimoto Szú. A tervező azt mondta, örül neki, hogy úgy látja: az emberek élvezik az épületet.

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA által 2020-ban létrehozott Közmédia Év Embere Díjat a magyar kulturális életre gyakorolt korszakalkotó munkássága elismeréseként ítélték oda tavaly decemberben Fudzsimoto Szúnak.

Budapest egyik legújabb, emblematikus épületének, a Magyar Zene Házának megalkotója, Fudzsimoto Szú japán sztárépítész egy modern, a természet és az épített környezet összhangját megtestesítő épületet álmodott meg a zenének és a kultúrának. A létesítmény nemcsak megjelenésével vívja ki az elismerést, hanem funkcionális sokoldalúságával, gazdag kulturális programkínálatával is, hiszen otthont ad az előadóművészetnek, zenei programoknak, állandó és időszaki kiállításoknak, valamint az oktatásnak is.

Borítókép: A Közmédia Év Embere 2022 Díjával kitüntetett Fudzsimoto Szú japán építész, a Magyar Zene Háza tervezője az elismerés ünnepélyes átadásán a Magyar Zene Házában 2023. február 6-án

Trending Now

Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat

Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László egy korábbi konferencián, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.

“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.

A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.

A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.

“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.

Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.

Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök

Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.

A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.

Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.

Tovább olvasom

Trending Now

Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője

Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Közzétéve:

Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.

Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.

Közölte:

az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.

Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.

Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.

Tovább olvasom

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom