Trending Now
Folytatódik Toroczkai László Facebook elleni pere
A Mi Hazánk Mozgalom elnöke még 2019-ben kérelmezte, hogy fizessen százmillió forint kártérítést a Facebook, mivel indoklás nélkül törölték a közösségi oldalát.
A Szegedi Törvényszék közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem hozott ítéletet, az ügyben az elsőfokú bíróság bírósági meghagyást bocsátott ki. Danyi Richárd személyiségi jogokkal, sajtó- és médiajogi ügyekkel kapcsolatos jogérvényesítési eljárásokkal foglalkozó ügyvéd a Magyar Nemzetnek elmondta: a felperes (jelen esetben Toroczkai László) benyújtott keresetlevelére az alperes (Facebook Ireland Limited) egy úgynevezett érdemi ellenkérelem formájában reagálhat. “Általános esetben mindent, amit nem vitat az alperes, a felperesi keresetben foglaltaknak megfelelően fogadják el, és mindent, amivel nem ért egyet, érdemi ellenkérelem formájában vagy a nyilvános tárgyaláson kell kifejteni.
Azonban a Facebookra a maximális negyven nap fellebbezési lehetőség elszalasztásával bírósági meghagyást bocsátottak ki.
Jogorvoslati lehetőség
“A bírósági meghagyást arra a helyzetre alkották, hogy ha az alperes érdemben nem bocsátkozik perbe, vagyis nem nyújt be érdemi ellenkérelmet vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, akkor a felperesi keresetlevéllel egyenlően kell megállapítani az ítéletet. Bírósági meghagyásnak nevezik tehát, amikor az alperes reakciója híján el kell hogy fogadja a bíróság a felperesi követeléseket” – fejtette ki Danyi Richárd.
Az alperesnek, vagyis a Facebooknak még ebben az esetben is van lehetősége jogorvoslatra, amellyel élt is a Facebook, mert mint a Szegedi Törvényszék közleményéből kiderül, a vállalat „igazolási kérelmet, a bírósági meghagyással szemben ellentmondást és az eljárás megszüntetése iránti kérelmet terjesztett elő, melynek elbírálása folyamatban van”.
Ritka precedens
Az ügynek jelen állás szerint bármilyen kimenetele lehet, ugyanis hasonló precedens nagyon ritka, sőt egy ekkora sérelemdíj követelése kifejezetten kirívó a magyar jogban – mondta el Danyi Richárd, aki szerint egy átlagos peres eljárásban kettőtől ötmillió forintig szoktak sérelemdíjat ítélni.
“A sérelemdíjnak van egyfajta retorzív, vagyis büntető jellege, ami egy speciális visszatartó erő a hasonló jogsértésektől, és ez ugyan nincsen sem jogszabályban, sem bírói ítéletben kimondva, de logikusnak tűnhet, hogy ahhoz, hogy a büntető jelleg érvényesülni tudjon, az alperes pénztárcájához kell szabni a megítélhető sérelemdíjat. Ha egy természetes személynek egy-két millió forintot kellene fizetnie egy hasonló súlyú személyiségi jogsértésért, a Facebookkal szembeni százmillió forint arányosnak tűnik” – tette hozzá Danyi Richárd.
Kérdéses a végrehajtás
Arról nem is beszélve, hogy Toroczkai László azt is sérelmezte, hogy amióta a Facebook törölte az oldalát, mindenféle figyelmeztetések jelennek meg a törlés előtt publikált posztokban a neve mellett azzal, hogy ő veszélyes személy. Danyi Richárd ügyvéd szerint ha ez azt a látszatot kelti, mintha Toroczkai bűnöző lenne, akkor már beszélhetünk becsületsértésről vagy a jó hírnév megsértéséről, vagyis ha több jogcímen indítottak személyiségi jogi pert, az is indokolhatja a sérelemdíj nagyságát.
“Az első fok mint eljárási szakasz szokott lenni a leghosszabb, és bár az új perrendtartás óta jelentősen csökkent a peres időtartam, a gyakorlat alapján elmondható, hogy a másodfokú határozathozatal fél-háromnegyed éves időtartam alatt szokott lezajlani” – avatott be a részletekbe Danyi Richárd.
Az ügyvéd elmondása szerint ez az idő növekedhet, ha ténylegesen kiszabnak jogerősen valamilyen büntetést a Facebookra, ugyanis ennek végrehajtása egy érdekes kérdés. “Nem tudni, hogy az európai hatóságok útján, a dublini központon keresztül vagy milyen egyéb módokon tudnák végrehajtani az ítéletet” – tette hozzá.
A Facebook a Telex megkeresésére úgy nyilatkozott, mivel ez egy folyamatban lévő ügy, a Facebook nem kívánja azt kommentálni, egyúttal hozzátették, a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozásuk alapján távolították el Toroczkai profilját.
Virtuális feketelista
Nem Toroczkai László letiltása az egyetlen eset, amikor a Facebook cenzúrát alkalmazott a neki nem tetsző tartalmakkal szemben. Az elmúlt években szerte a világon számos jobboldali politikus, véleményvezér és internetes hírportál került a virtuális feketelistára, amiért a liberális kánonnal megegyező vélemények ellen emelt szót. A legnagyobb közösségi oldalak idehaza sem tűrik az ellenvéleményt: egyebek mellett Varga Juditot, Kovács Zoltánt, a Vasárnap.hu-t, számos jobboldali közéleti szereplő Instagram-oldalát, valamint Magyarország kormányának Twitter-oldalát is megpróbálták már elhallgattatni. Idén februárban a Facebook letiltotta a Hetek közéleti hetilap házasság intézményéről szóló lapszámának, valamint a lap előfizetésének elérhetőségét is.
Borítókép: Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.