Kövess minket!

Trending Now

Folytatást kap a Sanditon

A #savesanditon és a #sanditon­sisterhood Twitter-cunamijának ­köszönhetően az eredetileg 2019 őszén bemutatott, majd hamar elkaszált Jane Austen-adaptáció – nálunk nemrég a Duna TV vetítette – mégis folytatást kap, mindjárt két évadot.

Általánosan elismert igazság, hogy Andrew Davies a brit kosztümös adaptációk keresztapja, és ha előáll egy sorozattal, azt rögtön sikeresnek tekintik a ­stúdiók. A Jane Austen befejezetlen művéből készült 2019-es Sanditon azonban nem élt meg olyan egyértelmű sikert, mint a 1995-ös Büszkeség és balítélet vagy a 2008-as Értelem és érzelem. Pedig az írónő neve az elmúlt harminc évben a biztos kedvencek közé tartozott. Mindegy, hogy a klasszikus regények kerülnek képernyőre, modernizálják őket vagy zombikkal, esetleg krimivel keverik a történeteket, a rajongók sorakozni fognak.

Így számolt a brit ITV is, mikor 2019-ben bemutatta Jane Austen befejezetlen regényének nyolcrészes sorozatváltozatát. A Sanditonból mind­össze 11 fejezet készült el négy hónappal az írónő halála előtt. Irodalomtörténészek egyetértenek, hogy rendkívül érdekes fejezetekről van szó, Hannah Greig, a York Egyetem oktatója szerint „mintha egy másfajta Austen-regény lenne”.

A történet magja legalább olyan mély pszichológiával dolgozik, mint az Emma, van olyan sziporkázóan szellemes, mint a Büszkeség és balítélet és olyan morálisan érzékeny, mint a Mansfieldi kastély. Karakterei különböznek a hat befejezett műben megszokott galoppozó vidéki nemesektől, üzletemberek, akik maguk szeretnének boldogulni.

Mindössze a sorozat első részének fele dolgozza fel az írónő fejezeteit, a további hét és fél rész Andrew ­Davies gyámkodása alatt készült. Davies azonban hiába számít az Austen-regények mesterének, a Sanditon esetében azok a részek messze jobban sikerültek, amelyeket nem ő írt. Valószínűleg ez volt az oka annak, hogy a sorozatot végül elkaszálta az ITV. A rajongók azonban nem nyugodtak, mivel Davies úgy fejezte be a nyolc részt, hogy megfosztotta a nézőket az egyetlen dologtól, ami Austen világában biztos: a happy endtől.

Létrehozták a #savesanditon és a #sanditonsisterhood hashtageket és folyamatosan tweeteltek a különböző streamingszolgáltatóknak. Az Amazon Prime tavaly reagált is a felhívásra, de valódi előrelépés nem történt.

Szep­temberben egy művész kétszer is megrajzolta kedvenc sorozatának szereplőit a somerseti tengerparton, feltéve a kérdést: ki fogja megvédeni Sanditont? A választ az ITV és a BBC közös streamingplatformja, a BritBox adta meg, amely május 6-án bejelentette, nem is egy, hanem mindjárt két évadot rendelt a sorozatból.

Bár Davies részt fog venni a készítésben, de az új részeket főként az első évad sikeresebb részeit jegyző Justin Young írja majd. Mivel Theo James bejelentette, hogy nem tér vissza a sorozat főhőseként, kérdés, az új írásmód mennyire tudja majd szem előtt tartani az austeni örökséget. Az első évadban volt erős, önálló hősnő, jóképű, arrogáns főhős, a gunyorosan ábrázolt mellékszereplők, kiváló fényképezés, illetve a részletgazdag kosztümök és helyszínek, sok esetben mégis az volt a néző érzése, hogy az írók túl sokat akartak, de keveset fogtak. Charlotte Heywood (Rose Williams) és Sidney Parker (Theo James) Elizabeth és Darcy szerű szerelmi szálán túl ugyanis kapunk örökségért való többszereplős csatát, társadalmi beilleszkedési nehézségeket és felemelkedési problémákat, hipochondriát és apa-fiú drámát.

Bár a színészek egytől egyig kiválóak – Rose Williamst a legjobb drámai színésznő díjára is jelölték szerepéért a Brit Televíziós Díjon –, a sok altörténet túlságosan elnyújtja a sorozatot. Austen regényeinek egyik nagy előnye, hogy nem túl hosszúak, szinte filmszerűen pörögnek, a Sanditon esetében azonban bőven találni üresjáratokat – írja a Magyar Nemzet, ahol a teljes cikk olvasható!

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom

Trending Now

Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő

A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.

Közzétéve:

Flickr

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint

a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.

A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma

– derült ki a kutatásból.

Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.

Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.

Az elemzésből kiderült, hogy

2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.

Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.

Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.

Kiemelték:

Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).

A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.

Ennek senki ne tegyen eleget!

– írták.

Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.

Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.

A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.

A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.

Tovább olvasom