Kövess minket!

Trending Now

Folytassa Mister! – bemutatták a Marco Rossiról szóló könyvet

Azután, hogy a magyar labdarúgó-válogatott veretlenül, csoportelsőként zárta az Európa-bajnoki selejtezősorozatot, bemutatták a Marco Rossi szövetségi kapitányról szóló új könyvet.

MTI/Hegedüs Róbert

A Ch. Gáll András által jegyzett mű – amely az Inda Press könyvkiadó és az Index gondozásában került a könyvesboltokba – a 2018-ban megjelent könyv folytatása, a Marco Rossi – Folytassa, Mister! címet viseli, és az azóta eltelt időszak legfontosabb történéseivel bővült ki.

A sajtóbemutatón a szerző mellett jelen volt az 59 esztendős tréner is, aki több érdekes történetet elevenített fel, többek között azt, hogy

2012-ben kis híján felhagyott “mesterségével” és könyvelőnek állt, azonban éppen abban a budapesti étteremben fordult a sorsa – és került nem sokkal később a Budapest Honvédhoz -,

ahol a hétfői eseményt tartották.

A beszélgetés során Marco Rossi elmondta, Magyarországon teljesen más edző lett belőle, de ez valahol természetes is, hiszen mint minden más mesterségben, itt is folyamatosan fejlődni, tanulni kell. Hozzátette, ő nem tartozik az innovatív edzők közé, sokkal inkább, mint egy “szabó” az adott játékosanyagból próbálja meg kihozni a lehető legtöbbet, de emellett természetesen az “újítók” taktikai újdonságait is folyamatosan felhasználja a munkája során.

Marco Rossi elárulta, hogy edzői pályafutása legjobb mérkőzésének az angolok ellen idegenben 4-0-s sikerrel zárult találkozót tartja, míg a legemlékezetesebb pillanatnak a múlt csütörtöki, bulgáriai 2-2-es végeredmény kialakulását nevezte.

“Bulgáriában az a stressz, amit az utolsó húsz percben éreztem, az olyan volt, hogy a gyengébb idegzetűeknek nem is igazán ajánlom. Viszont az egyenlítő gólnál olyan felszabadító érzés kerített hatalmába, amilyet korábban még sohasem tapasztaltam” – mondta Marco Rossi a szófiai találkozóról, melyen a magyarok a 97. percben egy öngóllal egyenlítettek és harcoltak ki egyúttal az Európa-bajnoki részvételt. A tréner megjegyezte, ezek mellett

legalább ugyanilyen büszke a tavaly szeptember óta tartó veretlenségi sorozatra is.

A kapitány elárulta, az elmúlt időszakban gyakorlatilag minden fontosabb bajnokságból kapott ajánlatot, az egyetlen kivétel szülőhazája, Olaszország, ahol véleménye szerint kissé tiszteletlenül úgy állnak a külföldön dolgozó olasz szakemberekhez, hogy “biztos nem voltak elég jók ahhoz, hogy itt dolgozzanak”.
“Nagyon elégedett és boldog vagyok, amiért Magyarországon dolgozhatok, és remélem, olyan sikereink lesznek a jövőben is, mint most” – fogalmazott a szövetségi kapitány, akit szerint a most befejeződött selejtezősorozat tanulsága, hogy jobban kell “olvasniuk a játékot mérkőzések közben”.

“A körülmények függvényében meg kell tanulnunk, hogy bármikor tudjuk gyorsítani vagy lassítani a játékot, de ez egy következő lépés. A miénknek olyan csapatnak kell lennie, amely képes a ritmus fölött játszani, ehhez viszont nagyon komoly erőnlét és erős személyiség szükséges. Vannak olyan játékosok a válogatottban, akik már rendelkeznek ezekkel a képességekkel, de vannak, akiknek még fejlődniük kell.” – hangsúlyozta.

A már magyar állampolgársággal is rendelkező tréner újságírói kérdésre, hogy a válogatott képes lehet-e megismételni a görögök 2004-es, hihetetlen Európa-bajnoki győzelmét, higgadtan, visszafogottan válaszolt:

Az eufória pillanataiban hajlamosak vagyunk szem elől téveszteni a dolgokat, két lábbal kell a földön állnunk. Viszont úgy gondolom, hogy ha az Európa-bajnokságon mindenki ott tud lenni, és jó formában lesz, akkor mindenkivel fel tudjuk venni a versenyt.

Szóba került a Montenegró ellen duplázó Szoboszlai Dominik szerepe is – az újságírók már világklasszisként emlegették a Liverpool középpályását -, akivel kapcsolatban Marco Rossi elmondta, a válogatottban ő az, aki képes a teljesítményével elbillenteni az egyensúlyt, olyan játékos, akit még akkor is érdemes a pályán hagyni, ha éppen önmagához képest gyengébben futballozik, hiszen ilyenkor is eldöntheti az összecsapást. Külön kiemelte Szoboszlaival kapcsolatban, hogy senkihez sem hasonlítható fejlődési vágy dolgozik benne, ez pedig kizárólag az ő érdeme.

Borítókép: Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya a róla szóló könyv bemutatóján egy budapesti étteremben 2023. november 20-án

Trending Now

A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén

A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.

Közzétéve:

Savaria Filmszemle/Facebook

A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.

Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.

Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.

A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni

– sorolta.

Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.

Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.

Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.

Tovább olvasom

Trending Now

Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat

Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László egy korábbi konferencián, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.

“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.

A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.

A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.

“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.

Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.

Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök

Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.

A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.

Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.

Tovább olvasom

Trending Now

Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője

Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Közzétéve:

Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.

Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.

Közölte:

az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.

Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.

Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.

Tovább olvasom