Trending Now
Filmeket forgat az adóhivatal
Grafikus és nyelvész után ezúttal operatőrt keres a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Mint megtudtuk, a szervezet kisfilmeket, animációkat készít, ezeket a világhálón és a közösségi médiafelületeken helyezi majd el.
Ért a kisfilmkészítéshez és állami munkára vágyik? Jelentkezzen az adóhivatalhoz operatőrnek! – akár ezzel a szlogennel is hirdethetné legújabb álláspályázatát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság honlapján közzétett felhívásból pontosan kiderül, kit is keres a szervezet, és milyen feladatokra.
A teendő világos:
az új munkatárstól elsősorban animációk, kisfilmek, videók készítését várják majd, ezek lehetnek kreatív összeállítások vagy a NAV munkáját bemutató dokumentatív felvételek.
Ráadásul nemcsak stúdiókörnyezetben kell otthonosan mozognia a jelentkezőnek, hanem különféle külső helyszíneken is. Ismernie kell emellett az utómunkálatok sajátos fogásait, a vágás, a feliratozás, a narrációkészítés ugyanúgy elvárás, mint az, hogy a pályázó zenét tudjon illeszteni a felvételekhez.
A majdani munkatárs kiválasztásánál előnyt jelent, ha az állásra pályázó személy esetenként éjszaka vagy hétvégén is hadra fogható, tud angolul, van B kategóriás jogosítványa és – kissé talán meglepő módon – fejlett a humorérzéke.
Amit viszont biztosan elvár a hivatal, az az, hogy
a jelentkezők szakmai jártassággal rendelkezzenek, magas szintű informatikai ismeretekkel bírjanak, munkájukat önállóan végezzék, mégpedig kreatívan, precíz módon és kellő felelősséggel.
A jelentkezési laphoz a szakmai előélet bemutatását, tömör motivációs levelet és az iskolai végzettséget igazoló papírokat kell mellékelni, a dokumentumokat október 20-áig kell eljuttatni az adóhivatalhoz. A munkakör november közepétől már be is tölthető.
De miért akar filmezni a hatóság?
– Az adóhivatal már most is meglehetősen sokféle médiatartalmat kínál az adófizetőknek. Az új munkatárs felvételével ezek minőségén szeretnénk emelni – válaszolta Kis Péter András, a NAV szóvivője a Médiapiac.com által feltett kérdésre. – A modern technika lehetővé teszi – folytatta –, hogy adóügyekben is bemutatóanyagok készüljenek. Videón mutatható meg például, miként kell egy-egy adatlapot, adóbevallást kitölteni.
Emellett a rajtaütéseiről is több kisfilmben adna tájékoztatást a szervezet. – A szabályok ismertetése mellett az is lényeges, hogy az adófizetők pontos képet kapjanak a NAV munkájáról, így értesüljenek egyebek közt arról, hogyan lép fel a hatóság azokkal szemben, akik szándékosan szegik meg a közteherviselési előírásokat – fogalmazott a szóvivő. Ezeken túl a szervezet belső történéseit is szakszerűen dokumentálnák: a sor ez ügyben a különféle kitüntetések átadásától egészen odáig terjedhet, miként trenírozzák a hatóság cigaretta- és drogkereső szolgálati kutyáit.
– Kisfilmjeinket, animációinkat a NAV hivatalos weboldala mellett a közösségi médiában is közzétesszük majd
– jegyezte meg Kis Péter András.
Több hasonló álláshirdetésük is volt már
A szóvivőnél arról is érdeklődtük, hogy – miként azt az álláspályázat elvárásai tartalmazzák – miért előny egy operatőrnél, ha fejlett a humorérzéke. – Célunk, hogy tájékoztassuk az adófizetőket a feladatokról, a lehetőségekről, másrészt bemutassunk munkánkat, eredményeinket. Akármilyen tartalomról legyen is szó, fontos a figyelem felkeltése, és ennek, ha nem is mindig, de adott esetekben a humor lehet a legjobb eszköze – fogalmazott Kis Péter András.
Az utóbbi időben az adóhivatal több hasonló álláshirdetést is feladott. A legnagyobb visszhangot az a tavaly őszi felhívás keltette, amelyben nyelvészt, kommunikációs szakembert keresett a NAV, mégpedig arra, hogy gördülékenyebbé tegyék a szervezet közleményeit, hivatalos tájékoztatóit. A pályázatra meglehetősen sokan jelentkeztek, ketten közülük felvételt is nyertek.
Idén tavasszal grafikust keresett hasonló módon a szervezet, a jelentkezőknek sok más mellett emblémák tervezéséhez, internetes dizájn kialakításához, érmék, emléklapok küllemének megálmodásához is értenie kellett. Azóta ezt az álláshelyet is betöltötték.
Jakubász Tamás
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció