Kövess minket!

Trending Now

Filmeket forgat az adóhivatal

Grafikus és nyelvész után ezúttal operatőrt keres a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Mint megtudtuk, a szervezet kisfilmeket, animációkat készít, ezeket a világhálón és a közösségi médiafelületeken helyezi majd el.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Ért a kisfilmkészítéshez és állami munkára vágyik? Jelentkezzen az adóhivatalhoz operatőrnek! – akár ezzel a szlogennel is hirdethetné legújabb álláspályázatát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság honlapján közzétett felhívásból pontosan kiderül, kit is keres a szervezet, és milyen feladatokra.

A teendő világos:

az új munkatárstól elsősorban animációk, kisfilmek, videók készítését várják majd, ezek lehetnek kreatív összeállítások vagy a NAV munkáját bemutató dokumentatív felvételek.

Ráadásul nemcsak stúdiókörnyezetben kell otthonosan mozognia a jelentkezőnek, hanem különféle külső helyszíneken is. Ismernie kell emellett az utómunkálatok sajátos fogásait, a vágás, a feliratozás, a narrációkészítés ugyanúgy elvárás, mint az, hogy a pályázó zenét tudjon illeszteni a felvételekhez.

A majdani munkatárs kiválasztásánál előnyt jelent, ha az állásra pályázó személy esetenként éjszaka vagy hétvégén is hadra fogható, tud angolul, van B kategóriás jogosítványa és – kissé talán meglepő módon – fejlett a humorérzéke.

Amit viszont biztosan elvár a hivatal, az az, hogy

a jelentkezők szakmai jártassággal rendelkezzenek, magas szintű informatikai ismeretekkel bírjanak, munkájukat önállóan végezzék, mégpedig kreatívan, precíz módon és kellő felelősséggel.

A jelentkezési laphoz a szakmai előélet bemutatását, tömör motivációs levelet és az iskolai végzettséget igazoló papírokat kell mellékelni, a dokumentumokat október 20-áig kell eljuttatni az adóhivatalhoz. A munkakör november közepétől már be is tölthető.

De miért akar filmezni a hatóság?

– Az adóhivatal már most is meglehetősen sokféle médiatartalmat kínál az adófizetőknek. Az új munkatárs felvételével ezek minőségén szeretnénk emelni – válaszolta Kis Péter András, a NAV szóvivője a Médiapiac.com által feltett kérdésre. – A modern technika lehetővé teszi – folytatta –, hogy adóügyekben is bemutatóanyagok készüljenek. Videón mutatható meg például, miként kell egy-egy adatlapot, adóbevallást kitölteni.

Emellett a rajtaütéseiről is több kisfilmben adna tájékoztatást a szervezet. – A szabályok ismertetése mellett az is lényeges, hogy az adófizetők pontos képet kapjanak a NAV munkájáról, így értesüljenek egyebek közt arról, hogyan lép fel a hatóság azokkal szemben, akik szándékosan szegik meg a közteherviselési előírásokat – fogalmazott a szóvivő. Ezeken túl a szervezet belső történéseit is szakszerűen dokumentálnák: a sor ez ügyben a különféle kitüntetések átadásától egészen odáig terjedhet, miként trenírozzák a hatóság cigaretta- és drogkereső szolgálati kutyáit.

– Kisfilmjeinket, animációinkat a NAV hivatalos weboldala mellett a közösségi médiában is közzétesszük majd

– jegyezte meg Kis Péter András.

Több hasonló álláshirdetésük is volt már

A szóvivőnél arról is érdeklődtük, hogy – miként azt az álláspályázat elvárásai tartalmazzák – miért előny egy operatőrnél, ha fejlett a humorérzéke. – Célunk, hogy tájékoztassuk az adófizetőket a feladatokról, a lehetőségekről, másrészt bemutassunk munkánkat, eredményeinket. Akármilyen tartalomról legyen is szó, fontos a figyelem felkeltése, és ennek, ha nem is mindig, de adott esetekben a humor lehet a legjobb eszköze – fogalmazott Kis Péter András.

Az utóbbi időben az adóhivatal több hasonló álláshirdetést is feladott. A legnagyobb visszhangot az a tavaly őszi felhívás keltette, amelyben nyelvészt, kommunikációs szakembert keresett a NAV, mégpedig arra, hogy gördülékenyebbé tegyék a szervezet közleményeit, hivatalos tájékoztatóit. A pályázatra meglehetősen sokan jelentkeztek, ketten közülük felvételt is nyertek.

Idén tavasszal grafikust keresett hasonló módon a szervezet, a jelentkezőknek sok más mellett emblémák tervezéséhez, internetes dizájn kialakításához, érmék, emléklapok küllemének megálmodásához is értenie kellett. Azóta ezt az álláshelyet is betöltötték.

Jakubász Tamás

Trending Now

Koltay András: nehéz elérni a külföldi joghatóság alatt álló médiumok szankcionálását

A Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság elnöke szerint elsősorban a felelős szülői magatartásra kell számítani, azt kell előtérbe helyezni.

Közzétéve:

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke a konferencián, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke a Magyar Nemzeti Médiaszövetség és az Alapjogokért Központ által csütörtökön Buapesten szervezett, Igazságháborúk III. – Győzhet-e a szuverenitás a progresszív narratíva fölött? című konferencián a gyermekek védelméről tartott előadásában beszámolt arról, hogy jelenleg sokfajta értékvita zajlik az EU-n belül a média vonatkozásában, a gyermekvédelem konszenzust élvez – számolt be róla az MTI.

Ennek kapcsán az elnök szerint megfogalmazható a kérdés, hogy

ez az egyetértés valóságos-e, vagy látszólagos.

Elmondta, hogy a szabályozás kulcspontja a gyermekek megvédése a számukra káros, a rájuk veszélyt jelentő tartalmaktól.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a médiahatóság helyzete e tekintetben korántsem könnyű, hiszen például a magyarországi műsorsugárzással rendelkező televíziós csatornák egy része nem magyar joghatóság alatt áll, más uniós országokban vannak letelepedve, miközben műsoraikat magyar nyelven, a magyar közönség számára sugározzák.

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke beszédet mond a konferencián
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A Médiatanács elnökének tájékoztatása szerint amikor egy ilyen tévécsatorna valamely műsorára panasz érkezik, akkor azt továbbítaniuk kell mondjuk Hollandiába vagy Luxemburgba, ám

ezek a külföldi médiahatóságok gyakran nem értenek egyet a megkeresések tartalmával, a vizsgálataik pedig elhúzódnak.

Éppen ezért is nagyon nehéz elérni a jogsértő médiumok szankcionálását – tette hozzá. Az elnök olyan esetet is említett, amikor egy teljes év sem volt elegendő arra, hogy érdemi választ kapjanak egy külföldi médiahatóságtól.

Az online média által a gyermekekre leselkedő veszélyek kapcsán az elnök azt mondta, lehetne más megközelítést alkalmazni, például blokkolni bizonyos tartalmakat, vagy betiltani közösségi platformok működését, ám ezek egyetlen uniós országban sem működnek.

Koltay András szerint ezzel szemben elsősorban a felelős szülői magatartásra kell számítani, azt kell előtérbe helyezni.

Nem a szabályozással van a gond

Az ezt követő beszélgetés során Mayer Erika médiajogász, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke azt hangsúlyozta, hogy Magyarország élen jár abban a jogi szabályozásban, amely a gyermekek érdekét, védelmét szolgálja, és szerinte egyáltalán nem a szabályozással, hanem a szemlélettel, az értelmezéssel van gond, ebben a tekintetben lenne szükség változásra.

Mayer Erika médiajogász, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Kiemelte ugyanakkor, hogy ma a gyermekek már túlnyomórészt nem tévét néznek, hanem interneteznek, ennek kapcsán említette a médiajogász, hogy az online platformokat érintő szabályozás is sokat lépett előre az elmúlt időszakban és ezek azt sugallják a szolgáltatóknak, hogy tartsák be a kiskorúak védelméről szóló szabályozást.

A jog csak egy követő eszköz, amely megpróbál választ adni a történtekre, változásokra – mondta Mayer Erika, aki egyetértett az NMHH elnökével abban, hogy a korlátok felállítása elsősorban a család, a szülők feladata kellene, hogy legyen.

Európai alternatívában gondolkodunk

Magyarország Európához tartozik, az Európai Unió (EU) része, így bármilyen vitánk is van Brüsszellel, európai alternatívában kell gondolkodni – jelentette ki Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára a konferencián elhangzott megszólalásában.

A közelgő Európai Parlamenti (EP) választások témakörében megtartott kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy az EU-nak van egy „jól beazonosítható ellensége”, amely maga a brüsszeli bürokrácia. Ők ahelyett, hogy jó válaszokat adtak volna a válsághelyzetek kapcsán felmerülő fontos kérdésekre, a saját hatáskörüket erősítették és „mindenben illetékesek akarnak lenni” – hangsúlyozta.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, mellette Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Kiemelte, hogy például Ukrajna kapcsán egy „balliberális ideológiai doboz” jött létre, pedig párbeszédre lenne szükség. Az államtitkár felidézte, hogy Magyarország is hajlandó volt bizonyos korrekciókat végrehajtani a vele szemben indított jogállamisági eljárások során.

„Európában van a helyünk és meg kell találni azokat megoldásokat, amelyekkel jobbá tehetjük az uniót”

– hangoztatta.

Az államtitkár a júniusi EP-választásokon bízik a jobboldal megerősödésében és abban, hogy megvalósulhat a két nagy jobboldali politikai tömb összefogása, elsősorban azon témák mentén – mint a migráció kérdése –, amelyek összekötik őket.

Zsigmond Barna Pál szerint jelenleg az EP-ben hiányzik az a politikai közép, amelyet korábban a Néppárt képviselt, ők ugyanis átsodródtak a paletta bal oldalára.

A júliusban kezdődő féléves magyar uniós elnökség idején a versenyképesség, Európa tekintélyének helyreállítása is napirenden lesz

– mondta.

Arra a felvetésre, hogy az EU jelenleg sokkal inkább képviseli adott esetben a szexuális kisebbségeket, mint az őshonos nemzeti kisebbségek jogait, Zsigmond Barna Pál azt mondta, erdélyi születésű magyarként személy szerint is illetékesnek érzi magát a témában, és úgy fogalmazott, jogi norma elfogadására lenne szükség. Hozzátette, hogy az ügynek nagyon komoly társadalmi támogatottsága van, utalva a Minority SafePack kezdeményezés során összegyűjtött több mint egymillió támogató aláírásra.

A migráció témakörében az államtitkár az úgynevezett ngo-k befolyási kísérletét hangsúlyozta, akik tevékenységükkel a hagyományos értékeket akarják lerombolni, többek között úgy, hogy a bírósági eljárásokba is beavatkoznak, és kiemelte azt a tényt, hogy az EP jogi bizottságába is olyan szakértők kerülnek, akik ezen körökhöz tartoznak.

A konferencia első részéről szóló beszámolónkat, benne Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója és Schmidt Mária, a Terror Háza és a XXI. Század Intézet főigazgatója megszólalásával IDE KATTINTVA tudja elolvasni.

Tovább olvasom

Trending Now

Tuzson Bence: A progresszív és a szuverenista világ csap össze Európában

Az európai parlamenti választásokról, az amerikai elnökválasztásról és a gyermekvédelemről volt szó a Magyar Nemzeti Médiaszövetség és az Alapjogokért Központ közös konferenciáján.

Közzétéve:

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Magyar Nemzeti Médiaszövetség és az Alapjogokért Központ közös konferenciáján, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

– A június 9-ei európai parlamenti (EP) választások egyik legfontosabb tétje, hogy a háború, a bevándorlás, valamint az ember, a család kérdésében milyen álláspont érvényesül majd – jelentette ki Tuzson Bence igazságügyi miniszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető a Magyar Nemzeti Médiaszövetség és az Alapjogokért Központ által Igazságháborúk III. – Győzhet-e a szuverenitás a progresszív narratíva fölött? címmel szervezett konferencián az MTI tudósítása szerint a három „alapvető kérdésről” szólva kifejtette: a tét az, hogy az Európai Unióban háborúpárti vagy békepárti álláspont jut-e érvényre, bevándorlópárti vagy az illegális bevándorlással szemben álló Európa lesz, továbbá a család kérdésében milyen elképzelés érvényesül majd.

– Két világ, a progresszív és a szuverenista – „ami a mi világunk” – csap össze egymással az Európai Unión belül

– mondta Tuzson Bence, aki úgy fogalmazott: „nagy harc lesz, de ezt a harcot meg kell vívnunk, és meg is kell tudnunk védeni azt, amiről Európa eredetileg szól”.

Kiemelte, mindkét oldal fő terepének tekinti az Európai Uniót és az EP-választásokat. Ennek okai között sorolta, hogy az EU egy olyan terep, amelyben „alapvetően tudjuk nemzeti érdekeinket érvényesíteni”, hiszen az unió „üdítő kivétel”, egy olyan rendszer, amelyben a nemzetek és az azokat megtestesítő államok egyenlők.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter és hallgatósága a konferencián
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Ugyanakkor a másik fél is terepet lát az EU-ban, mert azt egy olyan egységnek tartja, amelynek a megváltoztatásával „a globális törekvések talajt tudnak fogni” – mutatott rá. Ha az EU-ból sikerül kiirtani a nemzeteket, eltüntetni a nemzet fogalmát, akkor „el tudunk jutni oda, hogy az EU már nem önálló nemzetek szövetsége, hanem egy egységes massza, amelyet birodalmi irányítással lehet vezetni, és abban meg lehet valósítani a nyílt társadalmat, azt, hogy a neomarxizmus egy általános, elfogadott elv legyen, továbbá a család fogalmát át lehetne értelmezni” – fejtette ki Tuzson Bence.

A miniszter kijelentette: „mi Magyarországot ma egy szigetként” látjuk, mert másként gondolkodunk a háború, a bevándorlás és a család kérdéséről, mint Európa jelentős része. Ugyanakkor a konzervatív gondolkodásban nem vagyunk teljesen egyedül – jegyezte meg.

A keleti és a nyugati gondolkodás

A gondolkodásbeli különbségek okairól szólva arról beszélt, hogy Európa nyugati felén a baloldali, liberális gondolat megerősödött, ugyanakkor ma a liberális területet a neomarxizmus elfoglalta, és ez az eszközrendszerében is megjelenik. Szinte mindent eszközt elfogad a saját céljai elérése érdekében, átlép bizonyos demokratikus szabályokon, kényszert helyez másokra. A háború eszközét is elfogadhatónak tartja a saját érdekek érvényesítése érdekében – mondta Tuzson Bence.

Jelentős különbségként emelte ki a két gondolkodás között, hogy Nyugat-Európa egy hódító jellegű történelemmel rendelkezik, „míg nekünk egy egészen más történelmünk van”. Azt mondta, nekünk a létünkért kellett folyamatosan megküzdenünk, és ezért máshogy is gondolkodunk, mint a nyugat-európaiak.

„Mi érezzük azt, hogy mit jelet, amikor a mi kultúránkat, a mi nemzetünket veszély fenyegeti” – hangsúlyozta, hozzátéve: innen ered, hogy a veszélyérzet is hiányzik a nyugat-európai elit jelentős részéből.

Tuzson Bence szerint az előbbi két különbség, kiegészülve a nyílt társadalom elméletével okozza azt, hogy ennyire másfajta gondolkodás alakult ki a nyugat-európai elitben és Magyarországon.

Nincsenek igazi viták Nyugaton

Schmidt Mária, a Terror Háza és a XXI. Század Intézet főigazgatója azt mondta: 2024 a demokrácia éve, hiszen a világ számos pontján választások lesznek. Ez lehetne a demokrácia ünnepe is, bizonyítéka annak, hogy a demokráciákban a nép a szuverén. El kellene érni, hogy a választók megtiszteljék a vezetőket a bizalmukkal, mert ez a felhatalmazottságnak az alapja egy demokráciában – mondta.

Szerinte ehelyett azt látni, hogy

ezt a „választási évet a nyugati-világ elitje le akarja alibizni, meg akarja úszni”. Nincsenek igazi viták, nem igazán akarják választási lehetőség elé állítani a szavazókat, el akarják lehetetleníteni a vitát

– mondta Schmidt Mária, aki szerint a vita hiánya a nyugati demokráciák legnagyobb hiányossága és egyben szégyene is.

Elmondta, szerinte vitatkozni lenne érdemes a mostani választási évben az orosz-ukrán háború, a migráció és a határvédelem kérdéseiről.

Schmidt Mária, a Terror Háza és a XXI. Század Intézet főigazgatója előadást tart a konferencián
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Közölte: az a „moralizáló, mindenkit kioktató magatartás”, ami az unió vezetőit jellemzi, elszigeteli Európát, és így szövetségesek nélkül marad a világban.

Szerinte azért nem folytatják le a szükséges vitákat, mert „elitválságban van” az EU és a legtöbb nyugat-európai ország. Elitistává és antidemokratikussá váltak, és az elitek valójában láthatatlanok – mondta Schmidt Mária.

Kijelentette: válságban van az identitásunk, a kultúránk és a gazdaságunk. Ugyanakkor „a legfontosabb az, hogy erkölcsi válságban vagyunk” – tette hozzá.

A kikerüléshez a válságból szerinte a szabadságjogok visszaszerzése és a kereszténységhez való visszatérés a legfontosabb.

A Nyugat megszűnt kereszténynek lenni

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója azt mondta: Magyarország elmúlt évezrede „szuverenitásküzdelmekről, szabadságküzdelmekről, vagy ahogy újabban nevezzük ezeket, demokráciaküzdelmekről szóltak és szólnak”.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója felszólal a konferencián
Fotó: Alapjogokért Központ/Facebook

Kijelentette: amikor Szent István állammá emelte Magyarországot, nem a Nyugatot választotta a Kelet helyett, hanem a kereszténységet a pogányság helyett. Csakhogy mára a Nyugat megszűnt kereszténynek lenni, ezáltal szem elől tévesztette a keresztény szabadság igazi jelentését is – mondta.

Szánthó Miklós arról beszélt, hogy sajnos a Nyugat kiemelt történelmi időszaka leáldozóban van, de jó hír, hogy így a jellegzetes nyugati politikai ideológiák, például a liberális progresszió is egyre inkább veszítenek érvényes világmagyarázó erejükből.

A konferencia második felének tudósítását, benne Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének, Zsigmond Barna Pál európai uniós ügyekért felelős államtitkárnak és Mayer Erika médiajogász, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnökének megszólalásával, IDE KATTINTVA tudja elolvasni.

Tovább olvasom

Trending Now

Amerikában betilthatják a TikTokot

Az amerikai képviselőház nagy többséggel elfogadta szerdán azt a törvényt, amely elvezethet a népszerű közösségi videóalkalmazás, a TikTok betiltásához az Egyesült Államokban.

Közzétéve:

Flickr

A kongresszus pártvonalak mentén általában élesen megosztott alsóháza ezúttal jelentős támogatással, 352 igen szavazattal, 65 nem ellenében szavazta meg a törvényjavaslatot.

A jogszabály előírja a közösségi oldal kínai tulajdonosának, hogy a hatályba lépést követő 6 hónapon belül adja el az Egyesült Államokban működő, 170 millió felhasználóval rendelkező leányvállalatát egy amerikai cégnek, ellenkező esetben annak működését megtiltják.

A törvényjavaslat beterjesztői szerint a kínai alkalmazás nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára, mert a kínai tulajdonos, a ByteDance nevű technológiai vállalat a kínai kormányzat befolyása alatt áll, és a hatályos kínai törvények értelmében bármikor arra kötelezhetik, hogy átadja felhasználóinak adatait a kínai állam számára.

A képviselőházi szavazást követően a jogszabály a felsőház, a szenátus elé kerül, amelynek többségi, demokrata vezetője, Chuck Schumer szerdán annyit mondott, hogy a törvényhozási testület áttekinti majd a törvényt, amint az megérkezik hozzá, ugyanakkor részleteket nem említett, és nem kötelezte el magát amellett, hogy a jogszabályt szavazásra a szenátorok elé terjeszti.

Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke szerdán sürgette a szenátust, hogy mielőbb fogadja el a jogszabályt.

Joe Biden elnök jelezte, hogy amennyiben elé kerül a törvény, alá fogja írni.

Donald Trump, a republikánusok nem hivatalos elnökjelöltje fenntartásait hangoztatta a törvénnyel kapcsolatban. Azt mondta, egyetért azzal, hogy a TikTok nemzetbiztonsági fenyegetést hordoz az Egyesült Államok számára, de úgy vélte, hogy ugyanúgy nemzetbiztonsági kockázatot jelent a Facebook, amely véleménye szerint előnyhöz jutna a kínai közösségi oldal betiltása révén.

Elfogadás esetén a TikTok-törvény hatályba lépését jogi felülvizsgálat is késleltetheti, annak alkotmányosságát a szövetségi Legfelsőbb Bíróság állapíthatja meg.

A törvényjavaslat megszavazása előtt a kínai külügyminisztérium közleményben figyelmeztette az amerikai törvényhozókat arra, hogy a jogszabály visszaüthet az Egyesült Államokra.

A ByteDance vállalat tiltakozását fejezte ki a törvényjavaslat miatt, amely szerinte nem szól másról, mint a betiltásról. Szerdán az alsóházi elfogadást követően kiadott közleményében a vállalat szóvivője reményét fejezte ki, hogy a szenátus figyelembe veszi mintegy 170 millió felhasználó és 7 millió amerikai kisvállalkozás érdekét.

A kínai közösségi videóalkalmazás használata az amerikai kormányzati eszközökön már jelenleg is tilos, ahogy számos szövetségi állam kormányzatának informatikai eszközein sem engedélyezett a TikTok.

Tovább olvasom