Trending Now
Felvilágosítás vagy tengerentúli propaganda? – így működik a Nyugati Pályán
Az ország egyik legaktívabb közéleti oldalává vált Facebook-felület az Egyesült Államok budapesti nagykövetségéhez kötődik.
Néhány hete a Telex írt arról elsőként, hogy országos plakátkampányt indított a Nyugati Pályán elnevezésű Facebook-oldal. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségéhez köthető felületet egy felvilágosító kampány részeként hozták létre még évekkel ezelőtt, időközben azonban az ország egyik legaktívabb közéleti oldalává vált, amely az utóbbi néhány hónapban közel annyit költött Facebook-hirdetésre, mint a magyar kormány. A Transzparens Újságírásért Alapítvány honlapján megjelent elemzésében Szalai Szabolcs összefoglalta, mit érdemes tudni a Nyugati Pályánról.
A Nyugati Pályán elnevezésű Facebook-oldalt még 2020 februárjában hozták létre. Impresszumában az áll, hogy az oldalt az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával egy magyar kommunikációs ügynökség, a Flow PR üzemelteti. Ezenfelül azonban semmi nem utal arra, hogy egy idegen ország kormányzatához köthető felületről van szó. A 2020. február 6-án közzétett Köszöntő című jegyzetben például már nem is említik az Egyesült Államok kormányához fűződő viszonyt, helyette arról ír benne a meg nem nevezett szerző, hogy az oldalt azért hozták létre, hogy érveljenek amellett, hogy “Magyarországnak nyugati pályán kell maradnia, nyugati pályán kell tovább haladnia”.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége sem hirdeti nagy erőkkel, hogy köze lenne az oldalhoz. Mindössze két hírben tesznek említést arról a felvilágosító kampányról, amelynek keretében létrehozták a Nyugati Pályán nevű Facebook-oldalt a Flow PR közreműködésével: az egyikben a kampány elindulásáról írnak, a másikban pedig a folytatásáról.
A Facebook-oldalon megjelenő szöveges, képes vagy videós tartalmak egyikén sem szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériumának emblémája. Ha valaki tehát belefut egy, a Nyugati Pályán által közzétett posztba a közösségi médiában, és nem keresi fel tudatosan a Facebook-oldal impresszumát, annak fel sem tűnik, hogy egy másik ország kormányzatához köthető felületről van szó.
Erre ráerősít a posztok megfogalmazása is, amelyekben rendszeresen többes szám első személyben írnak a magyarokról.
Ráadásul a bejegyzések egy része csak nyomokban tartalmaz politikai üzenetet. Ha ezekkel a posztokkal találkozik valaki a közösségi média böngészése közben, inkább tűnik egy színes, történelmi érdekességeket gyűjtő oldalnak a Nyugati Pályán, mint egy kormányzati kommunikációs felületnek.
Bőven akadnak azonban olyan posztok is, amelyek erősen propagandisztikus jellegűek. 2020 nyarán például arról számoltak be az oldalon, hogy az Egyesült Államok kormánya és amerikai magánszemélyek együtt mekkora támogatást nyújtottak más országok számára a koronavírus-járvány elleni küzdelemre.
Az orosz gagyi, a kínai meg silány
De számos olyan posztot is találtunk, amelyek inkább Kínát vagy Oroszországot támadják, nem pedig a felvilágosító kampány céljaként is megjelölt nyugati szövetségi rendszer előnyeire emlékezteti az embereket.
Egy posztjukban például arra hívják fel a figyelmet, hogy Kínában rendszeresen hamisítják a nyugati márkákat, a silány minőségű termékek pedig Magyarországra is eljutnak. Bár ebben van igazság, ugyanakkor az árnyalja a dolgot, hogy számos nyugati márkát eredetileg is Kínában gyártanak az alacsonyabb előállítási költségek miatt.
Egy másik bejegyzésükben az M3-as metróvonalon közlekedő oroszok által gyártott és felújított szerelvények példáján keresztül vezetik le, hogy az onnan érkező termékek selejtek.
Ebben a 2020 augusztusában publikált posztjukban egyébként a magyar kormánynak is odaszúrnak már. Mint írják:
„Máig rejtély, miért választotta a magyar kormány a rozsdásodó, állandóan meghibásodó orosz szerelvényeket, miközben a legtöbb nyugati metró még újonnan is olcsóbb.”
Bár erre valóban nincs válasz, ugyanakkor a BKV még 2019 februárjában, tehát a kormánypárti Tarlós István főpolgármestersége idején indított pert a felújítást végző orosz cég ellen.
A tartalmakat vizsgálva jól látszik, hogy bár valóban jelentek meg olyan infografikák és magyarázó videók az oldalon, amelyek egybecsengenek a felvilágosító kampány eredeti céljával, ugyanakkor többségük inkább az Egyesült Államok vetélytársait ekézi.
A bejegyzéseket elnézve leginkább két beruházás zavarja az amerikaiakat. Az orosz hitelből és orosz technológiával épülő Paks2, valamint a kínai hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád vasútvonal építése. Az orosz–ukrán háború kirobbanásáig (2021. február 24.) legalábbis erről született a legtöbb kritikus bejegyzés az oldalon.
Szintlépés
2022 nyarán szintet lépett az amerikaiak felvilágosító kampánya, a grafikák és magyarázóvideók, valamint újságcikkek posztolgatása után a Facebook-oldal ismeretlen szerzői bejelentették, hogy a jövőben podcastműsort is indítanak. Ezzel gyakorlatilag a Nyugati Pályán már nem csupán egy tájékoztató oldalként kezdett funkcionálni, hanem egy kisebb médiumként.
A szintén Nyugati Pályán névre keresztelt podcastnak azonban nincs állandó műsorvezetője, a legtöbb ez idáig megjelent adást Ónody-Molnár Dóra, a Jelen újságírója készítette, de több adást moderált az RTL riportere, Rédli Balázs is. Ebből tehát továbbra sem derül ki, hogy érdemben kik készítik a Facebook-oldal tartalmait.
A YouTube-ra feltöltött videók leírásában ugyanakkor már megjegyzik: bár az adások az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával készülnek, a műsorban elhangzó vélemények nem feltétlenül tükrözik az amerikai kormány álláspontját.
Kisebb diplomáciai purparlé
A Facebook-oldal esetében ilyen disclaimer sehol nem szerepel. Nem csoda, hogy korábban egy alkalommal már kisebb csetepaté is történt emiatt: az Index még 2020 októberében írt arról, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium diplomáciai lépéseket tett az oldalon megjelent egyik poszt miatt.
Az egyik bejegyzésben arra utalgattak ugyanis, hogy Moszkva lefizethette a magyar kormányt a Paks 2 beruházásért cserébe.
Miután az Index megkereste az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét az ügyben, letörölték az oldal kezelői a posztot a Facebook-oldalról.
Ellenzéki tevékenység
Az elmúlt hetekben azonban azzal került a hírekbe a Nyugati Pályán, hogy az oldal nevében országos óriásplakát-kampány indult, amelyen az orosz csapatok Ukrajnából történő kivonulását sürgetik.
A plakátokon történelmi párhuzamot vonnak az Ukrajnában zajló háború és az 1956-ban Magyarországon történt események között. Ez sokaknak nem nyerte el a tetszését, többek között az átlátszós Hont Andrásnak sem, aki az ATV Öt című műsorában keményen kritizálta az akciót. Sőt, úgy fogalmazott, hogy a CIA részben átvette a magyar ellenzék tevékenységét.
Mi azért ennyire erősen nem fogalmaznánk, ugyanakkor az valóban szokatlan, hogy az Egyesült Államok kormánya által finanszírozott Facebook-oldal egy, az oroszok Ukrajnából való kivonulására felszólító plakátkampányt indít Magyarországon.
Nem csak plakátokon hirdetnek
A Nyugati Pályán azonban nem csak óriásplakátokon folytatja a felvilágosító kampányt az amerikaiak pénzéből, az Ad Library adatai szerint az oldal 2020 februári indulása óta közel 140 millió forintot költött Facebook és Instagram-hirdetésekre.
Az utolsó 30 nap költéseit nézve pedig a dobogó legfelső fokára állhat, a Nyugati Pályán-t kezelő Splendidea Communications Kft. (Flow PR) a vizsgált időszakban ugyanis közel 6 millióért hirdetett, többért, mint mondjuk a magyar kormány.
A budapesti székhelyű kommunikációs ügynökségtől egyébként mi is szerettünk volna megtudni néhány dolgot a projektről, megkeresésünkre azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Pedig kíváncsiak lettünk volna rá, hogy a már plakátkampányt és podcastműsort is indító Facebook-oldal szerkesztésében hányan vesznek részt, valamint hogy az ott megjelenő tartalmakról kell-e egyeztetniük az Egyesült Államok budapesti nagykövetségével.
Talán majd egy következő felvilágosító kampány során választ kapunk erre is.
Az eredeti cikket IDE KATTINTVA érheti el.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
