Kövess minket!

Trending Now

Félholtra vertek egy riportert egy francia no-go zónában

Több hónap után szólalt meg az a francia fotóriporter, akit még ez év elején vertek meg az észak-franciaországi Reims egyik „érzékeny területeként” számontartott városrészében. A no-go zónák jelensége már több évtizede problémát okoz Franciaországban, a közbiztonság az egyik legfontosabb téma lehet a jövő évi elnökválasztási kampányban.

MTI/EPA/Yoan Valat

„Felforgatta az életemet” – először nyilatkozott Christian Lantenois fotóriporter a francia médiának azután, hogy még február 27-én félholtra verték Reims-ben.

Az újságíró akkor éppen fotóriportot készített a helyi bandák közti feszültségekről. A 65 éves Lantenois az eset után hetekig élet-halál közt volt, fél évvel később, most mesélte el a vele történt eseményeket.

Mint mondta, a kollégája biztatta arra, hogy közösen készítsenek riportot Reims város Croix-Rouge nevű negyedében a bandák közötti háborúról. Miután elmentek a negyedbe, ami a város egyik, úgynevezett „érzékeny része”, szemtanúi voltak annak, ahogy a helyi bandatagok az egyik parkolóban csapnak össze, autókat törnek-zúznak. Felidézte, hogy egy tizenhárom fiatalból álló csapat a földre lökte őt, megverték, felszerelését eltörték – írja a Magyar Nemzet. A megvert újságíró főnöke, a L’Union című regionális napilap főszerkesztője is megszólalt az ügyben. Kiemelte: Lantenois rendkívül gyakorlott fotós, tökéletesen ismerte a terepet, és mindig tett óvintézkedéseket, mielőtt dolgozni kezdett ilyen helyeken, helyzetekben.

A fotóriportert nagyon megviselték az események: élet és halál között, mesterséges kómában volt több hétig, egészségi állapota lassan javult.

Több maradandó károsodást is szenvedett, súlyos egyensúlyzavarral és memóriavesztéssel küzd, károsodott a hallása és hamar elfárad. Újra kellett tanulnia járni, és még fél év után is napi négyórás gyógytornára szorul.

A Francinfo hírtelevíziónak úgy nyilatkozott: mostantól azért harcol, hogy visszakapja korábbi életét és munkáját. „Szenvedélyesen foglalkoztam a munkámmal. Hiányzik” – mondta.

Christian Lantenois fotóriporter

Márciusban két algériai származású, 21 éves fiatalt vettek őrizetbe, akik ellen gyilkossági kísérlet vádjával indult eljárás. A Le Figaro napilap értesülései szerint az elkövetők illegálisan tartózkodtak az országban, és korábban több bűncselekményt is elkövettek. Később még két fiatalkorú elkövetőt is elfogtak. A reimsi Croix-Rouge negyedre érzékeny területként hivatkozik a francia sajtó. Franciaországban „quartier sensible-nek” nevezik azokat a városrészeket, ahol jóval a szegénységi küszöb alatt élnek a többnyire bevándorló-hátterű lakosok.

Franciaországban mintegy 1500 érzékeny területet tartanak számon, ahová a rendőrök beteszik ugyan a lábukat, de tudják, hogy jó eséllyel nem kerülnek ki onnan sértetlenül.

„Nehéz elképzelni, amit most mondani fogok: úgy öt év múlva a helyzet visszafordíthatatlan lesz. A különböző közösségek egymással összetűzésbe keverednek, és ez nagyon erőszakos lesz. Öt-hat évünk lesz arra, hogy elkerüljük a legrosszabbat” – ezt még 2018 elején nyilatkozta Gérard Collomb, Emmanuel Macron volt belügyminisztere a Valeur Actuelles című lapnak, utalva arra, hogy az elmúlt években nőtt a bűnözés az ilyen területeken.

Ha nem oldjuk meg a közbiztonság kérdését az országban, nem tudjuk megoldani a bevándorlás problémáját sem

– nyilatkozta pár héttel ezelőtt Marine Le Pen radikális jobboldali politikus, a Nemzeti Tömörülés elnöke. Franciaországban évtizedek óta fennáll a külső városrészekben betelepített, másod- és harmadgenerációs bevándorlók által okozott feszültség. Pár hónappal ezelőtt nyugalmazott francia tábornokok és aktív katonatisztek Macronnak címzett nyílt levelet tettek közzé, amelyben arról írtak, hogy ha nem fékezi meg a francia állam a rendőrök elleni erőszakot, és nem kezeli megfelelően a bevándorlást, akkor polgárháború következhet be. Szakértői vélemények szerint a jövő évi elnökválasztás egyik nagy kérdése az lesz, hogy a közbiztonsági problémákat hogyan tudják majd megoldani.

„Miközben Európában ilyen sajnálatos esetek történnek, addig Soros György egyik kedvenc szervezete, a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-ranglistáján Hollandia a 6., Franciaország a 34., míg Magyarország a 92. helyen áll. Most akkor ezt így, hogy?” – tette fel Facebook-oldalán a költői kérdést Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, utalva arra, hogy nemrég Hollandiában is meglőttek egy oknyomozó újságírót.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom

Trending Now

Hatalmas a nézettsége a Varga Judit-interjúnak (videó)

Már több százezren látták a Frizbi Hajdú Péterrel YouTube-műsor különkiadását, amelyben Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt a vendég.

Közzétéve:

YouTube/Hajdú Péter

Az egykori igazságügyminiszterrel készült interjút mostanra csaknem négyszázezren nézték meg a legnagyobb videómegosztó portálon – írja a Magyar Nemzet. A műsorban Varga Judit elárulta, családja igazsága és védelme miatt adott interjút Hajdú Péternek.

A volt igazságügyi miniszter az interjú során kifejtette:

először azzal fenyegette meg Magyar Péter, hogy ha elválik tőle, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt, majd később a munkahelyi pozícióit féltve zsarolta meg.

Legutóbb azt mondta, hogy ha Varga Judit nyilvánosság elé mer állni, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt. Kiderült, Magyar Péter volt feleségét a HVG újságírójának jelentkezése után is megkereste, s akkor is megfenyegette, hogy ha nem állítja le őket, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt.

Emellett Varga Judit számos, Magyar Péter által elkövetett verbális és fizikai abúzusról is beszámolt, amelynek eredményeként úgy döntött, hogy elválik a véleménye szerint nárcisztikus férfitól.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Varga Judit volt igazságügyi miniszter (Forrás: YouTube/Hajdú Péter)

Tovább olvasom

Trending Now

Az egyedül élő idősek különösen kiszolgáltatottak az online veszélyeknek

Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, az egyedül élőkre és a vidékiekre.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

-A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) friss közös kutatása szerint az 50-79 éves magyarországi internetezők 97 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet – ismertette az MTI.

Bár átlagosan mintegy két órát töltenek naponta az interneten, kevesen tartoznak a digitálisan felkészültek közé, ezért jobbára bizalmatlanok és kevésbé tudatosak

– derült ki a kutatásból.

Az idősebb népesség online szokásai és a digitalizáció veszélyei című elemzés szerint az idősebb korosztály 58 százaléka naponta többször, 13 százaléka pedig szinte folyamatosan használja az internetet. A hírolvasás, e-mailezés és tájékozódás mellett a közösségi média, a chatelés és a különösebb cél nélküli böngészés tartozik a leginkább jellemző tevékenységeik közé – írták.

„Az idősebbek közel 50 százaléka fokozottan kiszolgáltatott az online veszélyekkel és csalásokkal szemben. Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, egyedül élőkre és vidékiekre. Ezért mind a környezetükben élőknek, mind a szolgáltatóknak és a hatóságoknak fokozottan oda kell figyelniük rájuk, támogatniuk kell őket abban, hogy megtalálják a védekezés megfelelő formáit”

– hívta fel a figyelmet a közleményben Soós Edina, az NMHH kutatásszervezője a DIMSZ által szervezett Adatvezérelt reggeli elnevezésű rendezvényen.

Az 50-79 éves internetezők 89 százaléka egyáltalán nem szívesen adja meg az adatait az interneten, és közel ugyanennyien nem fizetnek online, inkább utánvéttel vásárolnak – közölték.

Hozzátették: a teljes célcsoport 80 százaléka tart a számítógépes vírusoktól, de a magukat körültekintő internetezőnek tartók 28 százaléka is gyakran kattint félrevezető tartalomra vagy linkre.

Az online világot a megkérdezettek fele tartja veszélyesebbnek az offline-nál, és hasonló arányban tartanak az internetes átverésektől is.

Csalás észlelése esetén a válaszadók 47 százaléka a rendőrséghez fordulna, de az informális segítségkérés (család, barátok) és a szolgáltató felkeresése is (13-13 százalék) jellemzőbb, mint a segítő szolgáltatások és online felületek igénybevétele, aminek aránya 5 százalék vagy az alatt van – olvasható a kutatásban.

Úgy folytatták, hogy félelmeik ellenére hirdetésblokkolót csak 33 százalékuk, titkosított csatornákat pedig mindössze 21 százalékuk használ.

A válaszadók legfőbb félelme az adatlopás, adathalászat, de sokan említették a számítógépes vírusokat (42 százalék) és a „csalást, átverést” (37 százalék) is – írták.  

A kutatásból az is kiderül, hogy a többség ismer és használ valamilyen online védelmet. Ezekből a leginkább elterjedt a biztonságos jelszó (78 százalék), a vírusirtó és a tűzfal használata (70-70 százalék).

A személyes adatok elrejtésének lehetőségét 45 százalékuk ismeri, a komolyabb védelmi mechanizmusok (kétfaktoros azonosítás, biometrikus azonosítás) használati aránya nem haladja meg a 20-30 százalékot ebben a korosztályban

– fűzték hozzá.

A kutatás szerint az érintettek a csalási, online támadási módok többségét ismerik, ezen belül a legtöbben az ártó szándékú hírlevéllel, a hamis termékeladással, a hamis nyereményjátékkal vannak tisztában; ezek esetében a károsultak aránya is relatíve magas, 10 százalék feletti.

Az idősek körében az SMS-ben kapott kártékony link szedi leggyakrabban az áldozatait – áll a kutatásban.

Tovább olvasom