Kövess minket!

Trending Now

Feldühítheti a Facebook a világ vezetőit

Donald Trump felhasználói profiljának felfüggesztése óta világszerte egyre több nemzeti kormány vette fontolóra, hogy valamiféle törvényi szabályozással magához ragadja a technológiai óriások kezében összpontosuló hatalmat. Thomas Hughes, a Facebook felügyelőbizottságának elnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy törvény ide vagy oda, nem az adott kormányé, hanem a Face­booké lesz az utolsó szó.

Flickr

Pénteken jár le a Facebook határideje, hogy válaszoljon a tavaly létrehozott, a technológiai óriástól azonban függetlenül működő felügyelőbizottság azon nem kötelező érvényű ajánlásai­ra, amelyek a globális vezetők és más befolyásos felhasználók által közzétett tartalmak kezelésére vonatkoznak. Mint ismeretes, a kérdés azután került napirendre, hogy a közösségi hálózat – a Twitter nevű mikrobloghoz hasonlóan – az év elején határozatlan időre felfüggesztette Donald Trump korábbi – akkor azonban még hivatalban lévő – amerikai elnök profilját, mondván: a Capitolium­nál január 6-án történt események után attól tartottak, hogy Trump ismét erőszakra buzdítaná a követőit. Az óriás­vállalat ezután a külső szakértőkből álló felügyelőbizottságra bízta annak eldöntését, hogy mi legyen a volt elnök felhasználói fiókjának a sorsa, a testület azonban nem, vagy inkább csak részben vállalta magára a döntőbírói szerepet. A májusban közzétett állásfoglalásuk ugyan egyetértett a Facebook döntésével Trump profiljának a felfüggesztésére vonatkozóan,

ugyanakkor azt is megállapította, hogy a volt elnök határozatlan időre szóló felfüggesztése legalábbis kifogásolható, nemzetközi emberi jogi aggályokat vet fel.

Ellentmondásos irányelvek

Arra kérték a Facebook üzemelte­tőit, hogy a platform más felhasználóira is alkalmazott szabályokkal összhangban álló, arányos döntést hozzanak hat hónapon belül, a testület azonban emellett irányelveket is javasolt a technológiai óriásnak arra vonatkozóan, hogy a jövőben hogyan kell(ene) kezelni a hasonló, tehát a világ vezető politiku­sait érintő helyzeteket. Irányelveket vár el tehát a felügyelőbizottság: az összes felhasználónak egyértelművé kell tennie a Facebooknak, hogy mi alapján dönt egy adott profil felfüggesztésekor – számol be róla a Magyar Nemzet.

Ezzel azonban a testület alaposan feladta a leckét a Facebooknak. Ahogy Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettes, a techóriás egyik vezető lobbis­tája nemrég a brüsszeli Politico.eu hírportálnak fogalmazott: „Hogy őszinte legyek, a felügyelőbizottság két, egymással szöges ellentétben álló irányelvet helyezett kilátásba.” Megállapították, hogy a politikusi beszéd meglehetősen atipikus, ezért megkülönböztetett módon kell kezelni, ugyanis – különösen a demokráciákban – elsődleges szempontnak kell lennie, hogy a szavazópolgárok akadálymentesen hozzáférjenek, s ezek ismeretében hozhassák meg megalapozott döntéseiket.

Másrészt ugyanakkor a testület amellett is érvelt, hogy minden, a közösségi hálózaton megjelenő tartalmat azonos szabályok mentén kell kezelni, azaz a világ vezető politikusai sem bújhatnak ki az állampolgárokra vonatkozó szabályok betartása alól.

Visszavennék a hatalmat az államok

A Facebooknak azonban nem csak a saját maga által kreált, a sajtó által gyakran egy legfelsőbb bírósághoz hasonlított felügyelőbizottság elvárásaival kell megküzdenie. Trump felfüggesztésének az ügye ugyanis világszerte egyértelművé tette, hogy egy demokratikus jogállam jelenleg rendelkezésre álló eszközei rendkívül szűk keretet szabnak a Szilícium-völgy technológiai óriásai határokon átívelő tevékenységének az ellenőrzéséhez.

A volt amerikai elnök esete ugyanis azt igazolta, hogy az amerikai techóriások kezében túlságosan is nagy hatalom összpontosul arra vonatkozóan, hogy eldöntsék, megválasztott tisztviselők miként kommunikálhatnak közvetlenül a választóikkal.

Mexikótól, Brazíliától és Indiától kezdve Törökországon át azonban számos nyugati demokrácia is úgy véli, nem a közösségi hálózatok „kívülálló” vezetőinek, hanem az adott ország politikusai­nak a kezében kellene összpontosulnia annak a hatalomnak, amely eldönti, mit lehet és mit nem lehet közzétenni az online médiatérben.

Legutóbb, május közepén például az Egyesült Királyság kormánya nyújtott be egy átfogó reformokat tartalmazó törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy a közösségi hálózatokat nagyobb felelősség terhelje a platformjaikon közzétett káros tartalmakért. Az új szabályozás – amit még a brit parlamentnek is jóvá kell hagynia –

ugyanakkor azt is kimondaná, hogy a közösségi hálózatok nem léphetnek fel olyan demokratikusan fontosnak tartott tartalmakkal szemben, mint például a politikusok vagy a politikai pártok bejegyzései.

Mindenható felügyelőbizottság?

Az azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy mire lesznek elegendők a brithez hasonló szabályozások a közösségi hálózatok mostanáig korlátlannak bizonyuló hatalmával szemben. Vészjósló jövőképet festenek ugyanis Thomas Hughesnak, a felügyelőbizottság elnökének a szavai, aki a Politico.eu-nak arra a kérdésére, hogy a testület miként döntene a közösségimédia-szolgáltatókra nézve saját szabályzattal és törvénnyel rendelkező országokból származó kérdéses tartalmakról, úgy felelt: a felügyelőbizottság nem zárkózna el az effajta jogszabályok elleni, illetve azt felülíró ítélethozataltól, amennyiben az nem felel meg a meglévő emberi jogi normáknak. Hughes szerint tehát a felügyelőbizottságnak van hatásköre ítélkezni a közösségi hálózatok tartalma felett „olyan autoriter és demokratikus rendszerekben, ahol a kormányok megpróbálják elnyomni az ellenzéket”.

“Ha egy adott elnyomó ország úgy dönt, hogy egy adott felhasználó nem kritizálhatja a Facebookon annak vezetőjét bármilyen okból, még ha van is egy törvény, ami ezt kimondja, az nem olyan, amit a testület figyelembe fog venni” – fogalmazott az egykori emberi jogi harcos.

A Protocol.com című amerikai szakportálnak adott interjúban Hughes arról is beszélt: a világ vezetőinek és más befolyásos felhasználóknak szóló üzenet elég világos: vannak korlátozások. “Vannak bizonyos típusú beszédek, amelyek akár a Facebookon, akár más közösségi hálózaton, akár az offline világban nem tekinthetők elfogadhatónak” – mondta, hozzáfűzve, hogy bár a testület nagyon világosan kimondta, hogy ugyanazokat a közösségi normákat és ugyanazokat a büntetéseket kell alkalmazni a politikai vezetőkre, mint bármely felhasználóra, a testület azt is kijelentette, hogy a kontextus rendkívül fontos.

Megjegyezte, a másik nagyon fontos üzenet, amit a felügyelőbizottság megfogalmazott a Facebooknak, az az, hogy a cégnek figyelnie kell arra: a politikai ellenzék hangja nem hallgattatható el.

“Nincs tehát olyan tiltakozás vagy olyan kontextus, amelyben a platform felhasználható vagy manipulálható lenne az adott ország politikai ellenzékének az elnyomására” – húzta alá Hughes.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Műsorvezetőként debütált A Dal 2018 felfedezettje

Új, de mégis ismerős arcot láthattak az M2 Petőfi TV nézői kedd este az Én Vagyok Itt! műsorvezetőjeként. A Dal 2018 felfedezettje, Dánielfy Gergő próbálhatta ki magát Koltay Anna oldalán az A38 Hajó stúdiójában.

Közzétéve:

Dánielfy Gergő a 2018-as A Dalban robbant be a köztudatba az Azt mondtad című szerzeményével, ami pillanatok alatt rádióslágerré vált, azóta pedig több új és népszerű dalt is alkotott. A több hangszeren játszó énekes-zenész – gitározik, zongorázik, szaxofonozik és klarinétozik – egészen új szerepben próbálhatta ki magát a közelmúltban. Július 27-én, kedden az M2 Petőfi TV népszerű programjában, az Én Vagyok Itt!-ben debütált műsorvezetőként Koltay Anna oldalán.

„Bár követem az Én Vagyok Itt! műsorait, voltam már vendég is nálatok, mégis iszonyatosan izgulok, közben pedig nagyon örülök, hogy itt lehetek. A kamera előtt, énekesként nem gondol bele az ember, hogy ennyire összetett és izgalmas a stáb kamera mögötti munkája, érdekes most ebbe belelátni. Ahogy a színpadi lét, úgy a műsorvezetői munka is egyfajta speciális jelenlétet igényel, de közben igyekszem magamat adni” – mondta nevetve az adásban Dánielfy Gergő, aki hamar megtalálta a helyét az új szerepben. A további részletek az Én Vagyok Itt! idézett adásában visszanézhetők.

Tovább olvasom

Trending Now

J. K. Rowling továbbra is elítéli az erőszakos LMBTQ-propagandát

Robbantásos merénylettel, megerőszakolással és gyilkossággal fenyegették meg a Harry Potter-könyvek szerzőjét, miután a nyilvánosság előtt szembeszegült a Nyugat-Európában agresszívan terjeszkedő genderpropagandával. A világhírű író most egy hosszabb írásban reagált az LMBTQ-propagandisták megfélemlítési kísérleteire: leszögezte, hogy nem tágít korábbi véleményétől, és továbbra is elítéli az agresszív genderlobbit.

Közzétéve:

MTI/EPA/Ha Jung Dzson

Az LMBTQ-aktivistáktól érkező zsigeri gyűlölködés miatt Rowling a napokban egy hosszú esszében reagált az őt ért kritikákra. Az írónő ebben kategorikusan kijelentette, nem kér bocsánatot, kitart az elvei mellett, és

őszintén aggódik az erőszakos transzmozgalom miatt, mivel félti a szólásszabadságot, fél, hogy túl sok fiatal dönt a nemváltás mellett.

Teszi mindezt azért, mert nem biztos benne, hogy a nemátalakító műtét mellett döntők közül mindenki transznemű, és álláspontja szerint az emberek többsége pszichés okokból hoz visszafordíthatatlan testi változásokkal járó döntéseket – írja az Origo.

Rowling úgy fogalmazott: “Számítottam a fenyegetésekre, arra, hogy azt mondják majd, a «gyűlöletemmel» szó szerint megölöm a transznemű embereket, hogy p…csának és ribancnak neveznek, és persze arra is számítottam, hogy a könyveimet elégetik, bár egy férfi azt mondta, komposztálta őket. Amire nem számítottam, az a rám zúduló e-mailek és levelek lavinája, amelyek túlnyomó többsége pozitív, hálás és támogató volt.”

Rowling azt is megfogalmazta, hogy miért szólalt meg a kérdésben. Mint írja, egy ideje világos számára, hogy

az erőszakos transzaktivizmus el akarja érni a biológiai nem fogalmának felszámolását, ami szerinte súlyos problémák okozója lehet a hétköznapokban.

“Az általam tapasztalt legnőgyűlölőbb időszakot éljük. Soha nem láttam még, hogy a nőket olyan mértékben becsmérelték és dehumanizálták volna, mint most. A nőknek el kell fogadniuk és be kell ismerniük, hogy nincs különbség a transznemű nők és köztük. De ahogy azt már sok nő kimondta előttem, a »nő« nem jelmez. A »nő« nem egy ötlet egy férfi fejében. Ráadásul a »befogadó« nyelvezet, amely a nőket »menstruáló embereknek« és »szeméremtesttel rendelkező embereknek« nevezi, sok nő számára megalázónak tűnik.”

Hozzátette, a transznemű embereknek védelemre van szükségük, de a nőkhöz hasonlóan őket is leginkább a szexuális partnerek ölhetik meg. “Ugyanakkor nem akarom, hogy a született lányok és nők kevésbé legyenek biztonságban. Ha megnyitjuk a mosdók és öltözők ajtaját minden olyan férfi előtt, aki nőnek hiszi vagy érzi magát – és a nemváltást megerősítő bizonyítványokat most már műtét vagy hormonkezelés nélkül is ki lehet adni –, akkor megnyitjuk az ajtót minden olyan férfi előtt, aki be akar jönni. Ez az igazság. És bármennyire is kellemetlen, hogy folyamatosan támadnak a véleményem miatt,

nem vagyok hajlandó meghajolni egy olyan mozgalom előtt, amely szerintem kimutathatóan kárt okoz azzal,

hogy a »nő« mint politikai és biológiai osztály erodálására törekszik, és olyan fedezéket nyújt a ragadozóknak, mint előtte kevesen.”

Borítókép: J. K. Rowling angol írónő, forgatókönyvíró

Tovább olvasom

Trending Now

Olimpiai lázban ég a Petőfi Rádió

Élő bejelentkezések Tokióból, nyereményjátékok és tematikus adások várják a Petőfi Rádió hallgatóit az olimpia kapcsán. A Talpra magyar rövid nyári szünete után vendégül látja a háromszoros olimpiai bajnok kajakos Szabó Gabriellát és Hajdú B. István is bejelentkezik majd a legfrissebb hírekkel.

Közzétéve:

A rövid nyári pihenő után, július 28-án, szerdán visszatér a Petőfi Rádió népszerű reggeli műsora, a Talpra magyar az olimpiai játékokra hangolódva. A következő hetekben olimpiai nyereményjátékkal várják a hallgatókat a műsorvezetők, Bikfalvi Tamás és Harsányi Levente: a Magyar Olimpiai Bizottság támogatásával Magyarock pólók, sapkák és tornazsákok találnak majd gazdára.

A rádióműsor vendégei is a sport világából érkeznek: Hajdú B. István helyzetjelentést ad Tokióból, de Szabó Gabriella háromszoros olimpiai bajnok kajakozó is beszáll az ötkarikás játékok esélylatolgatásába.

A Petőfi Rádió Talpra magyar című műsorának korábbi podcastjei visszahallgathatók a PetőfiLive weboldalon.

Tovább olvasom