Kövess minket!

Trending Now

Feldühítheti a Facebook a világ vezetőit

Donald Trump felhasználói profiljának felfüggesztése óta világszerte egyre több nemzeti kormány vette fontolóra, hogy valamiféle törvényi szabályozással magához ragadja a technológiai óriások kezében összpontosuló hatalmat. Thomas Hughes, a Facebook felügyelőbizottságának elnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy törvény ide vagy oda, nem az adott kormányé, hanem a Face­booké lesz az utolsó szó.

Flickr

Pénteken jár le a Facebook határideje, hogy válaszoljon a tavaly létrehozott, a technológiai óriástól azonban függetlenül működő felügyelőbizottság azon nem kötelező érvényű ajánlásai­ra, amelyek a globális vezetők és más befolyásos felhasználók által közzétett tartalmak kezelésére vonatkoznak. Mint ismeretes, a kérdés azután került napirendre, hogy a közösségi hálózat – a Twitter nevű mikrobloghoz hasonlóan – az év elején határozatlan időre felfüggesztette Donald Trump korábbi – akkor azonban még hivatalban lévő – amerikai elnök profilját, mondván: a Capitolium­nál január 6-án történt események után attól tartottak, hogy Trump ismét erőszakra buzdítaná a követőit. Az óriás­vállalat ezután a külső szakértőkből álló felügyelőbizottságra bízta annak eldöntését, hogy mi legyen a volt elnök felhasználói fiókjának a sorsa, a testület azonban nem, vagy inkább csak részben vállalta magára a döntőbírói szerepet. A májusban közzétett állásfoglalásuk ugyan egyetértett a Facebook döntésével Trump profiljának a felfüggesztésére vonatkozóan,

ugyanakkor azt is megállapította, hogy a volt elnök határozatlan időre szóló felfüggesztése legalábbis kifogásolható, nemzetközi emberi jogi aggályokat vet fel.

Ellentmondásos irányelvek

Arra kérték a Facebook üzemelte­tőit, hogy a platform más felhasználóira is alkalmazott szabályokkal összhangban álló, arányos döntést hozzanak hat hónapon belül, a testület azonban emellett irányelveket is javasolt a technológiai óriásnak arra vonatkozóan, hogy a jövőben hogyan kell(ene) kezelni a hasonló, tehát a világ vezető politiku­sait érintő helyzeteket. Irányelveket vár el tehát a felügyelőbizottság: az összes felhasználónak egyértelművé kell tennie a Facebooknak, hogy mi alapján dönt egy adott profil felfüggesztésekor – számol be róla a Magyar Nemzet.

Ezzel azonban a testület alaposan feladta a leckét a Facebooknak. Ahogy Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettes, a techóriás egyik vezető lobbis­tája nemrég a brüsszeli Politico.eu hírportálnak fogalmazott: „Hogy őszinte legyek, a felügyelőbizottság két, egymással szöges ellentétben álló irányelvet helyezett kilátásba.” Megállapították, hogy a politikusi beszéd meglehetősen atipikus, ezért megkülönböztetett módon kell kezelni, ugyanis – különösen a demokráciákban – elsődleges szempontnak kell lennie, hogy a szavazópolgárok akadálymentesen hozzáférjenek, s ezek ismeretében hozhassák meg megalapozott döntéseiket.

Másrészt ugyanakkor a testület amellett is érvelt, hogy minden, a közösségi hálózaton megjelenő tartalmat azonos szabályok mentén kell kezelni, azaz a világ vezető politikusai sem bújhatnak ki az állampolgárokra vonatkozó szabályok betartása alól.

Visszavennék a hatalmat az államok

A Facebooknak azonban nem csak a saját maga által kreált, a sajtó által gyakran egy legfelsőbb bírósághoz hasonlított felügyelőbizottság elvárásaival kell megküzdenie. Trump felfüggesztésének az ügye ugyanis világszerte egyértelművé tette, hogy egy demokratikus jogállam jelenleg rendelkezésre álló eszközei rendkívül szűk keretet szabnak a Szilícium-völgy technológiai óriásai határokon átívelő tevékenységének az ellenőrzéséhez.

A volt amerikai elnök esete ugyanis azt igazolta, hogy az amerikai techóriások kezében túlságosan is nagy hatalom összpontosul arra vonatkozóan, hogy eldöntsék, megválasztott tisztviselők miként kommunikálhatnak közvetlenül a választóikkal.

Mexikótól, Brazíliától és Indiától kezdve Törökországon át azonban számos nyugati demokrácia is úgy véli, nem a közösségi hálózatok „kívülálló” vezetőinek, hanem az adott ország politikusai­nak a kezében kellene összpontosulnia annak a hatalomnak, amely eldönti, mit lehet és mit nem lehet közzétenni az online médiatérben.

Legutóbb, május közepén például az Egyesült Királyság kormánya nyújtott be egy átfogó reformokat tartalmazó törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy a közösségi hálózatokat nagyobb felelősség terhelje a platformjaikon közzétett káros tartalmakért. Az új szabályozás – amit még a brit parlamentnek is jóvá kell hagynia –

ugyanakkor azt is kimondaná, hogy a közösségi hálózatok nem léphetnek fel olyan demokratikusan fontosnak tartott tartalmakkal szemben, mint például a politikusok vagy a politikai pártok bejegyzései.

Mindenható felügyelőbizottság?

Az azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy mire lesznek elegendők a brithez hasonló szabályozások a közösségi hálózatok mostanáig korlátlannak bizonyuló hatalmával szemben. Vészjósló jövőképet festenek ugyanis Thomas Hughesnak, a felügyelőbizottság elnökének a szavai, aki a Politico.eu-nak arra a kérdésére, hogy a testület miként döntene a közösségimédia-szolgáltatókra nézve saját szabályzattal és törvénnyel rendelkező országokból származó kérdéses tartalmakról, úgy felelt: a felügyelőbizottság nem zárkózna el az effajta jogszabályok elleni, illetve azt felülíró ítélethozataltól, amennyiben az nem felel meg a meglévő emberi jogi normáknak. Hughes szerint tehát a felügyelőbizottságnak van hatásköre ítélkezni a közösségi hálózatok tartalma felett „olyan autoriter és demokratikus rendszerekben, ahol a kormányok megpróbálják elnyomni az ellenzéket”.

“Ha egy adott elnyomó ország úgy dönt, hogy egy adott felhasználó nem kritizálhatja a Facebookon annak vezetőjét bármilyen okból, még ha van is egy törvény, ami ezt kimondja, az nem olyan, amit a testület figyelembe fog venni” – fogalmazott az egykori emberi jogi harcos.

A Protocol.com című amerikai szakportálnak adott interjúban Hughes arról is beszélt: a világ vezetőinek és más befolyásos felhasználóknak szóló üzenet elég világos: vannak korlátozások. “Vannak bizonyos típusú beszédek, amelyek akár a Facebookon, akár más közösségi hálózaton, akár az offline világban nem tekinthetők elfogadhatónak” – mondta, hozzáfűzve, hogy bár a testület nagyon világosan kimondta, hogy ugyanazokat a közösségi normákat és ugyanazokat a büntetéseket kell alkalmazni a politikai vezetőkre, mint bármely felhasználóra, a testület azt is kijelentette, hogy a kontextus rendkívül fontos.

Megjegyezte, a másik nagyon fontos üzenet, amit a felügyelőbizottság megfogalmazott a Facebooknak, az az, hogy a cégnek figyelnie kell arra: a politikai ellenzék hangja nem hallgattatható el.

“Nincs tehát olyan tiltakozás vagy olyan kontextus, amelyben a platform felhasználható vagy manipulálható lenne az adott ország politikai ellenzékének az elnyomására” – húzta alá Hughes.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Shaun, a bárány az űrbe megy

A rajzfilmfigura is részt vesz a Holdat megkerülő, legénység nélküli NASA-misszióban – közölte a tévésorozatot gyártó brit Aardman stúdió.

Közzétéve:

Borítókép: Shaun, a bárány az űrruhájában, forrás: Facebook/@shaunthesheep

A stop-motion animációs tévékarakter az Artemis-program első küldetésén utazik az űrbe. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Artemis-programjának célja, hogy ismét űrhajósokat juttasson a Holdra.

Shaun, a bárány a tervek szerint a floridai Kennedy Űrközpontból augusztus 29-én indul útnak. A mesefigura a küldetés során csaknem 500 ezer kilométerre távolodik el a Földtől. A NASA Orion űrhajója legényég nélkül kerüli majd meg a Holdat, útját a földi irányítóközpontból ellenőrzik.

Az űrhajó a BBC News csütörtöki beszámolója szerint egy sor kulturális értékkel bíró emléket visz magával.

Az Európai Űrügynökség (ESA) igazgatója, David Parker elmondta: nagyon örülnek Shaun küldetésének.

“Lehet, hogy kis lépés ez az emberiségnek, de óriási ugrás a bárányok számára”

– fűzte hozzá.

Az Orion elhalad a Hold mellett, a gravitációját felhasználva gyorsul fel, és több mint 70 ezer kilométerre halad el mögötte.

“Shaun az Artemis-küldetés egyik első űrhajósaként élen jár a holdkutatásban, ami nagy megtiszteltetés a mi gyapjas kalandorunk számára” – büszkélkedett Lucy Wendover, az Aardman marketingigazgatója.

Tovább olvasom

Trending Now

Andrea Lane nyerte a Petőfi Rádió országos mixversenyét

A Szelektrik DJ-verseny három dobogós helyezettjét a STRAND fesztiválon jelentették be.

Közzétéve:

Petőfi Rádió tavasszal meghirdetett Szelektrik elektronikus zenei versenyére nagy érdeklődés mutatkozott: közel 300 mixet küldtek be a feltörekvő DJ-k és zenei producerek. A tíz legjobb versenyző élő adásban is bizonyíthatta, mit tud. A versenybírák az eredményhirdetést stílusos környezetben tették: augusztus 18-án, a STRAND fesztivál nyitónapján hozták nyilvánosságra, hogy a jelentkezők közül melyik három bizonyult a legeredményesebbnek.

A zsűri döntése alapján a harmadik helyen a 26 éves drum&bass műfajban tevékenykedő pszichológus, Huszár Péter, Hussar végzett. Második lett a 14 éves kora óta mixelő DJ, Matt Klear. A Szelektrik DJ-verseny győztese a felvidéki születésű DJ és producer, Andrea Lane lett.

A dobogós helyezettek a zenekészítéshez kapcsolódó értékes tárgynyereményekkel gazdagodhattak, a Petőfi Rádió pedig egy meglepetés díjjal is előállt. Az eredeti kiírás szerint csak az első helyezett nyereménye lett volna, hogy egy éven át a Petőfi Elektrik rezidenseként mixeljen a rádióban, azonban a szervezők mind egyetértettek abban, hogy érdemei alapján a második helyen végző versenyző is megkaphatja ezt a lehetőséget.

„A mezőny annyira erős volt, hogy eleve nehéz volt összerakni a végső sorrendet. Az első két helyezett – bár zeneileg mást képvisel – azonosan magas színvonalú produkciójával és kiemelkedő tehetségével  egyaránt kiérdemelte a rádiós megjelenés lehetőségét”- indokolta a döntést Béli Ádám, a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV csatornaigazgatója.

Szeptembertől a két legeredményesebb DJ mixei hetente lesznek hallhatók a Petőfi Rádióban: Andrea Lane csütörtök esténként, Matt Klear hétfőnként játszhat majd a Petőfi Elektrikben.

További részletek a díjátadóról a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV adásaiban, valamint a PetőfiLive.hu oldalon!

Tovább olvasom

Trending Now

Több mint félmilliárd forint jogdíjat fizetnek ki a színészeknek

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) 543 millió forint jogdíjat fizet ki több mint 11 ezer – 95 százalékban magyar – előadóművésznek műsoraik televíziós ismétlése után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az eredetileg szeptember végére tervezett jogdíjfelosztást az EJI erőforrásainak rendkívüli összpontosításával öt héttel a határidő vége előtt zárta le – közölte az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület csütörtökön az MTI-vel.

Mint írják, összesen csaknem egy év időtartamban játszottak ismétlést a televíziók. A jogdíjfelosztás során az EJI csaknem hétezer különböző műsor adatát dolgozta fel, melyek összesített vetítési ideje meghaladta a 470 ezer percet, vagyis 327 napot. Az év során volt olyan műsor, amelyet kilenc alkalommal is megismételtek.

A jogdíjfelosztás eredményeként 73 előadó jogdíja haladta meg az egymillió forintot. A tíz legmagasabb jogdíjban részesülő előadóművész együttes díjazása megközelíti a hetvenmillió, míg a kifizetendő jogdíjak átlagos mértéke az ötvenezer forintot.

Az életkörülményeiket érintő várható negatív kilátásokra tekintettel az előadók nagy számban kérték az EJI-t, hogy hozza előre a televíziós ismétlési jogdíjak felosztását, és még augusztus 31-t megelőzően fizesse ki a jogdíjakat – áll a közleményben.

Mint kiemelik, az EJI elnöksége pár nap alatt, már július végén reagált az igényre, és úgy határozott, hogy rendkívüli intézkedésekkel öt héttel korábbra hozza a televíziós ismétlési jogdíjak felosztását, hogy ezzel enyhítse a magyar színészek, zenészek túlnyomó többségét különösen kedvezőtlenül érintő változások hatását.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület a zenészek, színészek, táncosok, artisták jogait érvényesítő egyesület, amelyet az előadók hoztak létre. A televíziók, rádiók és más felhasználók jogdíjat fizetnek az előadóknak felvételeik felhasználásáért. Ezt a jogdíjat Magyarországon minden hazai és külföldi előadó nevében az EJI szedi be és fizeti ki részükre. Az EJI-nek csaknem 3500 tagja van.

Tovább olvasom