Kövess minket!

Trending Now

Feldühítheti a Facebook a világ vezetőit

Donald Trump felhasználói profiljának felfüggesztése óta világszerte egyre több nemzeti kormány vette fontolóra, hogy valamiféle törvényi szabályozással magához ragadja a technológiai óriások kezében összpontosuló hatalmat. Thomas Hughes, a Facebook felügyelőbizottságának elnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy törvény ide vagy oda, nem az adott kormányé, hanem a Face­booké lesz az utolsó szó.

Flickr

Pénteken jár le a Facebook határideje, hogy válaszoljon a tavaly létrehozott, a technológiai óriástól azonban függetlenül működő felügyelőbizottság azon nem kötelező érvényű ajánlásai­ra, amelyek a globális vezetők és más befolyásos felhasználók által közzétett tartalmak kezelésére vonatkoznak. Mint ismeretes, a kérdés azután került napirendre, hogy a közösségi hálózat – a Twitter nevű mikrobloghoz hasonlóan – az év elején határozatlan időre felfüggesztette Donald Trump korábbi – akkor azonban még hivatalban lévő – amerikai elnök profilját, mondván: a Capitolium­nál január 6-án történt események után attól tartottak, hogy Trump ismét erőszakra buzdítaná a követőit. Az óriás­vállalat ezután a külső szakértőkből álló felügyelőbizottságra bízta annak eldöntését, hogy mi legyen a volt elnök felhasználói fiókjának a sorsa, a testület azonban nem, vagy inkább csak részben vállalta magára a döntőbírói szerepet. A májusban közzétett állásfoglalásuk ugyan egyetértett a Facebook döntésével Trump profiljának a felfüggesztésére vonatkozóan,

ugyanakkor azt is megállapította, hogy a volt elnök határozatlan időre szóló felfüggesztése legalábbis kifogásolható, nemzetközi emberi jogi aggályokat vet fel.

Ellentmondásos irányelvek

Arra kérték a Facebook üzemelte­tőit, hogy a platform más felhasználóira is alkalmazott szabályokkal összhangban álló, arányos döntést hozzanak hat hónapon belül, a testület azonban emellett irányelveket is javasolt a technológiai óriásnak arra vonatkozóan, hogy a jövőben hogyan kell(ene) kezelni a hasonló, tehát a világ vezető politiku­sait érintő helyzeteket. Irányelveket vár el tehát a felügyelőbizottság: az összes felhasználónak egyértelművé kell tennie a Facebooknak, hogy mi alapján dönt egy adott profil felfüggesztésekor – számol be róla a Magyar Nemzet.

Ezzel azonban a testület alaposan feladta a leckét a Facebooknak. Ahogy Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettes, a techóriás egyik vezető lobbis­tája nemrég a brüsszeli Politico.eu hírportálnak fogalmazott: „Hogy őszinte legyek, a felügyelőbizottság két, egymással szöges ellentétben álló irányelvet helyezett kilátásba.” Megállapították, hogy a politikusi beszéd meglehetősen atipikus, ezért megkülönböztetett módon kell kezelni, ugyanis – különösen a demokráciákban – elsődleges szempontnak kell lennie, hogy a szavazópolgárok akadálymentesen hozzáférjenek, s ezek ismeretében hozhassák meg megalapozott döntéseiket.

Másrészt ugyanakkor a testület amellett is érvelt, hogy minden, a közösségi hálózaton megjelenő tartalmat azonos szabályok mentén kell kezelni, azaz a világ vezető politikusai sem bújhatnak ki az állampolgárokra vonatkozó szabályok betartása alól.

Visszavennék a hatalmat az államok

A Facebooknak azonban nem csak a saját maga által kreált, a sajtó által gyakran egy legfelsőbb bírósághoz hasonlított felügyelőbizottság elvárásaival kell megküzdenie. Trump felfüggesztésének az ügye ugyanis világszerte egyértelművé tette, hogy egy demokratikus jogállam jelenleg rendelkezésre álló eszközei rendkívül szűk keretet szabnak a Szilícium-völgy technológiai óriásai határokon átívelő tevékenységének az ellenőrzéséhez.

A volt amerikai elnök esete ugyanis azt igazolta, hogy az amerikai techóriások kezében túlságosan is nagy hatalom összpontosul arra vonatkozóan, hogy eldöntsék, megválasztott tisztviselők miként kommunikálhatnak közvetlenül a választóikkal.

Mexikótól, Brazíliától és Indiától kezdve Törökországon át azonban számos nyugati demokrácia is úgy véli, nem a közösségi hálózatok „kívülálló” vezetőinek, hanem az adott ország politikusai­nak a kezében kellene összpontosulnia annak a hatalomnak, amely eldönti, mit lehet és mit nem lehet közzétenni az online médiatérben.

Legutóbb, május közepén például az Egyesült Királyság kormánya nyújtott be egy átfogó reformokat tartalmazó törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy a közösségi hálózatokat nagyobb felelősség terhelje a platformjaikon közzétett káros tartalmakért. Az új szabályozás – amit még a brit parlamentnek is jóvá kell hagynia –

ugyanakkor azt is kimondaná, hogy a közösségi hálózatok nem léphetnek fel olyan demokratikusan fontosnak tartott tartalmakkal szemben, mint például a politikusok vagy a politikai pártok bejegyzései.

Mindenható felügyelőbizottság?

Az azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy mire lesznek elegendők a brithez hasonló szabályozások a közösségi hálózatok mostanáig korlátlannak bizonyuló hatalmával szemben. Vészjósló jövőképet festenek ugyanis Thomas Hughesnak, a felügyelőbizottság elnökének a szavai, aki a Politico.eu-nak arra a kérdésére, hogy a testület miként döntene a közösségimédia-szolgáltatókra nézve saját szabályzattal és törvénnyel rendelkező országokból származó kérdéses tartalmakról, úgy felelt: a felügyelőbizottság nem zárkózna el az effajta jogszabályok elleni, illetve azt felülíró ítélethozataltól, amennyiben az nem felel meg a meglévő emberi jogi normáknak. Hughes szerint tehát a felügyelőbizottságnak van hatásköre ítélkezni a közösségi hálózatok tartalma felett „olyan autoriter és demokratikus rendszerekben, ahol a kormányok megpróbálják elnyomni az ellenzéket”.

“Ha egy adott elnyomó ország úgy dönt, hogy egy adott felhasználó nem kritizálhatja a Facebookon annak vezetőjét bármilyen okból, még ha van is egy törvény, ami ezt kimondja, az nem olyan, amit a testület figyelembe fog venni” – fogalmazott az egykori emberi jogi harcos.

A Protocol.com című amerikai szakportálnak adott interjúban Hughes arról is beszélt: a világ vezetőinek és más befolyásos felhasználóknak szóló üzenet elég világos: vannak korlátozások. “Vannak bizonyos típusú beszédek, amelyek akár a Facebookon, akár más közösségi hálózaton, akár az offline világban nem tekinthetők elfogadhatónak” – mondta, hozzáfűzve, hogy bár a testület nagyon világosan kimondta, hogy ugyanazokat a közösségi normákat és ugyanazokat a büntetéseket kell alkalmazni a politikai vezetőkre, mint bármely felhasználóra, a testület azt is kijelentette, hogy a kontextus rendkívül fontos.

Megjegyezte, a másik nagyon fontos üzenet, amit a felügyelőbizottság megfogalmazott a Facebooknak, az az, hogy a cégnek figyelnie kell arra: a politikai ellenzék hangja nem hallgattatható el.

“Nincs tehát olyan tiltakozás vagy olyan kontextus, amelyben a platform felhasználható vagy manipulálható lenne az adott ország politikai ellenzékének az elnyomására” – húzta alá Hughes.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Filmeket forgat az adóhivatal

Grafikus és nyelvész után ezúttal operatőrt keres a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Mint megtudtuk, a szervezet kisfilmeket, animációkat készít, ezeket a világhálón és a közösségi médiafelületeken helyezi majd el.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Ért a kisfilmkészítéshez és állami munkára vágyik? Jelentkezzen az adóhivatalhoz operatőrnek! – akár ezzel a szlogennel is hirdethetné legújabb álláspályázatát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság honlapján közzétett felhívásból pontosan kiderül, kit is keres a szervezet, és milyen feladatokra.

A teendő világos:

az új munkatárstól elsősorban animációk, kisfilmek, videók készítését várják majd, ezek lehetnek kreatív összeállítások vagy a NAV munkáját bemutató dokumentatív felvételek.

Ráadásul nemcsak stúdiókörnyezetben kell otthonosan mozognia a jelentkezőnek, hanem különféle külső helyszíneken is. Ismernie kell emellett az utómunkálatok sajátos fogásait, a vágás, a feliratozás, a narrációkészítés ugyanúgy elvárás, mint az, hogy a pályázó zenét tudjon illeszteni a felvételekhez.

A majdani munkatárs kiválasztásánál előnyt jelent, ha az állásra pályázó személy esetenként éjszaka vagy hétvégén is hadra fogható, tud angolul, van B kategóriás jogosítványa és – kissé talán meglepő módon – fejlett a humorérzéke.

Amit viszont biztosan elvár a hivatal, az az, hogy

a jelentkezők szakmai jártassággal rendelkezzenek, magas szintű informatikai ismeretekkel bírjanak, munkájukat önállóan végezzék, mégpedig kreatívan, precíz módon és kellő felelősséggel.

A jelentkezési laphoz a szakmai előélet bemutatását, tömör motivációs levelet és az iskolai végzettséget igazoló papírokat kell mellékelni, a dokumentumokat október 20-áig kell eljuttatni az adóhivatalhoz. A munkakör november közepétől már be is tölthető.

De miért akar filmezni a hatóság?

– Az adóhivatal már most is meglehetősen sokféle médiatartalmat kínál az adófizetőknek. Az új munkatárs felvételével ezek minőségén szeretnénk emelni – válaszolta Kis Péter András, a NAV szóvivője a Médiapiac.com által feltett kérdésre. – A modern technika lehetővé teszi – folytatta –, hogy adóügyekben is bemutatóanyagok készüljenek. Videón mutatható meg például, miként kell egy-egy adatlapot, adóbevallást kitölteni.

Emellett a rajtaütéseiről is több kisfilmben adna tájékoztatást a szervezet. – A szabályok ismertetése mellett az is lényeges, hogy az adófizetők pontos képet kapjanak a NAV munkájáról, így értesüljenek egyebek közt arról, hogyan lép fel a hatóság azokkal szemben, akik szándékosan szegik meg a közteherviselési előírásokat – fogalmazott a szóvivő. Ezeken túl a szervezet belső történéseit is szakszerűen dokumentálnák: a sor ez ügyben a különféle kitüntetések átadásától egészen odáig terjedhet, miként trenírozzák a hatóság cigaretta- és drogkereső szolgálati kutyáit.

– Kisfilmjeinket, animációinkat a NAV hivatalos weboldala mellett a közösségi médiában is közzétesszük majd

– jegyezte meg Kis Péter András.

Több hasonló álláshirdetésük is volt már

A szóvivőnél arról is érdeklődtük, hogy – miként azt az álláspályázat elvárásai tartalmazzák – miért előny egy operatőrnél, ha fejlett a humorérzéke. – Célunk, hogy tájékoztassuk az adófizetőket a feladatokról, a lehetőségekről, másrészt bemutassunk munkánkat, eredményeinket. Akármilyen tartalomról legyen is szó, fontos a figyelem felkeltése, és ennek, ha nem is mindig, de adott esetekben a humor lehet a legjobb eszköze – fogalmazott Kis Péter András.

Az utóbbi időben az adóhivatal több hasonló álláshirdetést is feladott. A legnagyobb visszhangot az a tavaly őszi felhívás keltette, amelyben nyelvészt, kommunikációs szakembert keresett a NAV, mégpedig arra, hogy gördülékenyebbé tegyék a szervezet közleményeit, hivatalos tájékoztatóit. A pályázatra meglehetősen sokan jelentkeztek, ketten közülük felvételt is nyertek.

Idén tavasszal grafikust keresett hasonló módon a szervezet, a jelentkezőknek sok más mellett emblémák tervezéséhez, internetes dizájn kialakításához, érmék, emléklapok küllemének megálmodásához is értenie kellett. Azóta ezt az álláshelyet is betöltötték.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Trending Now

Kézikönyv tanároknak: titkolni kell a szülők elől a gyerekek nemi identitását

A tankerület tanárainak nem szabad megosztania a szülőkkel, ha a gyermekük transzneműnek gondolja magát, csak ha ebbe a fiatal beleegyezik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

dokumentumból, melyet a torontói kerületi iskolaszolgálat állított össze, kiderül, hogy a tanárok miként segíthetnek a diákoknak elrejteni a szüleik elől a nemváltásukat, és a nemi átmenetet.

A pedagógusokat arra utasítják, hogy a gyermekek szexualitásáról és identitásáról tudomásukra jutott információkat ne közöljék a szülőkkel amennyiben a diák erre nem ad külön utasítást.

Az irányelveket tartalmazó dokumentum szerint a tanároknak segítenie kell a diákok nemek közötti átmenetét, és az pontosan le van írva, hogy az oktatóknak, és az iskola dolgozóinak hogyan kell kezelnie a diákok magánéletét. Ennek értelmében pedig csak a tanuló kifejezett utasítására lehet elárulni a szülőknek, vagy törvényes képviselőknek, hogy a gyermekük transznemű.

Az iskola dolgozói nem árulhatják el másoknak a tanuló transzneműségét vagy bármilyen identitását kivéve, ha valamilyen oknál fogva különösen nagy szükség van az információra.

Továbbá az irányelv kimondja, hogy ezek a szabályok az óvodás korú gyermekektől az érettségizőkig mindenkire érvényesek. A titokban nemet váltó gyermekek családjával való kommunikációt is szabályoznák.

“Amikor az iskola felveszi a kapcsolatot egy titokban a nemi átmenet folyamatában lévő gyermek családjával, akkor először a diákkal kell konzultálni, hogy meghatározhassa a megfelelő személyes névmást. Erősen javasolt, hogy privát módon kérdezzék meg erről a transznemű személyt a tanév elején, és a válasznak megfelelően utaljanak rá minden kommunikáció során, ami a tanuló szüleivel történik”, áll a dokumentumban

Azok a diákok pedig, akik transzneműnek vallják magukat, kiválaszthatják, hogy melyik mosdót és öltözőt akarják használni, illetve melyik sportcsapat illik legjobban az identitásukhoz. A tanórák során pedig a pedagógusoknak transz-barát tananyagokat kell oktatniuk, a befogadás érdekében – írja a V4NA hírügynökség.

“Az iskola vezetőségének és a dolgozóinak meg kell kérdőjeleznie a nemi sztereotípiákat, és befogadó tartalmakat kell ültetnie minden tantárgy tanítási módszertanába. Az iskolai tantervnek pedig integrálnia kell a transz-tudatosságot és a transzpozitív érdekképviseleti képzéseket a pedagógusok szakmai fejlesztési tervébe. A könyvtárosoknak transz-pozitív könyveket kell beszerezniük és ösztönözniük kell a gyermekeket arra, hogy ezeket olvassák”, olvasható az irányelveket tartalmazó dokumentumban.

Tovább olvasom

Trending Now

Már az amerikai zászló sem elég jó a The New York Times szerint

A lap új zászlókat készíttetett az Egyesült Államok számára, amelyek többek között az ország bukását és az eredeti értékektől való eltávolodást jelképezik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A The New York Times, az amerikai zászló újratervezésére irányuló projekt keretében hat új zászlómintát készíttetett grafikusokkal és művészekkel, amelyek állításuk szerint tükrözik az Egyesült Államokat – hívta fel a figyelmet a bizarr kezdeményezésre a V4NA hírügynökség.

Az amerikai lap felhívása, bejelentése így szólt olvasóihoz:

“Az amerikai zászló a nemzeti ikonográfia egyik erőteljes darabja, azonban a kialakítása gyakran változott az 1900-as évek elejéig. Mi lenne, ha ma újra átalakítanánk? Művészeket és grafikusokat kértünk fel, hogy próbálják megújítani ezt a jelképet. Egyesek funkcionális terveket, mások művészi megjelenítéseket készítettek el, amelyek Amerikát képviselik.”

Andrew Kuo művész négy különböző színű téglalapból állította össze zászlóját. A művész szerint a bal fölső sarokban elhelyezett téglalap függőlegesen futó piros és fehér csíkjai a múltat, illetve a jövőt, míg a jobb fölső sárga, a bal alsó kék és a jobb alsó zöld téglalap a szisztematikus rasszizmust, a kiaknázatlan potenciált és a bolygóról való gondoskodást jelképezi.

Egy másik, mozaikszerű elképzelés több zászlót is egyesít, magába foglalja a régi amerikai zászlót, de a Black Lives Matter mozgalom jelképeit és az LMBTQ-mozgalom színeit is. Emellett az Istenben való bizalmat és az amerikai felemelkedésben való reményt is jelképezi – legalábbis a készítő szerint.

Mások már túlléptek az Egyesült Államok felemelkedésében való reménykedésen, és azt vizionálják, hogy Amerika megadja magát a bukásnak, elveszti a hatalmát, illetve túllép azokon az eszméken, amelyeket egykoron még védett, az amerikai álom ezzel pedig megszűnik létezni. Ezt jelképezi a szürke alapon fehér csillagokat megjelenítő zászló.

Sarah Nir, a Times újságírója korábban azt írta az amerikai zászlóról, hogy “ami egykor egyesítő szimbólum volt, végül is minden állam zászlajában van csillag, az most egyesek számára egyre idegenebb, a csíkok pedig a töréseket jelölik azon emberek között, akik letérdelnek a csillagfoszlányos zászló alatt, és akik szerint a zászlóhoz való hűség egyfajta sértés”.

Tovább olvasom