Kövess minket!

Trending Now

Feldühítheti a Facebook a világ vezetőit

Donald Trump felhasználói profiljának felfüggesztése óta világszerte egyre több nemzeti kormány vette fontolóra, hogy valamiféle törvényi szabályozással magához ragadja a technológiai óriások kezében összpontosuló hatalmat. Thomas Hughes, a Facebook felügyelőbizottságának elnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy törvény ide vagy oda, nem az adott kormányé, hanem a Face­booké lesz az utolsó szó.

Flickr

Pénteken jár le a Facebook határideje, hogy válaszoljon a tavaly létrehozott, a technológiai óriástól azonban függetlenül működő felügyelőbizottság azon nem kötelező érvényű ajánlásai­ra, amelyek a globális vezetők és más befolyásos felhasználók által közzétett tartalmak kezelésére vonatkoznak. Mint ismeretes, a kérdés azután került napirendre, hogy a közösségi hálózat – a Twitter nevű mikrobloghoz hasonlóan – az év elején határozatlan időre felfüggesztette Donald Trump korábbi – akkor azonban még hivatalban lévő – amerikai elnök profilját, mondván: a Capitolium­nál január 6-án történt események után attól tartottak, hogy Trump ismét erőszakra buzdítaná a követőit. Az óriás­vállalat ezután a külső szakértőkből álló felügyelőbizottságra bízta annak eldöntését, hogy mi legyen a volt elnök felhasználói fiókjának a sorsa, a testület azonban nem, vagy inkább csak részben vállalta magára a döntőbírói szerepet. A májusban közzétett állásfoglalásuk ugyan egyetértett a Facebook döntésével Trump profiljának a felfüggesztésére vonatkozóan,

ugyanakkor azt is megállapította, hogy a volt elnök határozatlan időre szóló felfüggesztése legalábbis kifogásolható, nemzetközi emberi jogi aggályokat vet fel.

Ellentmondásos irányelvek

Arra kérték a Facebook üzemelte­tőit, hogy a platform más felhasználóira is alkalmazott szabályokkal összhangban álló, arányos döntést hozzanak hat hónapon belül, a testület azonban emellett irányelveket is javasolt a technológiai óriásnak arra vonatkozóan, hogy a jövőben hogyan kell(ene) kezelni a hasonló, tehát a világ vezető politiku­sait érintő helyzeteket. Irányelveket vár el tehát a felügyelőbizottság: az összes felhasználónak egyértelművé kell tennie a Facebooknak, hogy mi alapján dönt egy adott profil felfüggesztésekor – számol be róla a Magyar Nemzet.

Ezzel azonban a testület alaposan feladta a leckét a Facebooknak. Ahogy Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettes, a techóriás egyik vezető lobbis­tája nemrég a brüsszeli Politico.eu hírportálnak fogalmazott: „Hogy őszinte legyek, a felügyelőbizottság két, egymással szöges ellentétben álló irányelvet helyezett kilátásba.” Megállapították, hogy a politikusi beszéd meglehetősen atipikus, ezért megkülönböztetett módon kell kezelni, ugyanis – különösen a demokráciákban – elsődleges szempontnak kell lennie, hogy a szavazópolgárok akadálymentesen hozzáférjenek, s ezek ismeretében hozhassák meg megalapozott döntéseiket.

Másrészt ugyanakkor a testület amellett is érvelt, hogy minden, a közösségi hálózaton megjelenő tartalmat azonos szabályok mentén kell kezelni, azaz a világ vezető politikusai sem bújhatnak ki az állampolgárokra vonatkozó szabályok betartása alól.

Visszavennék a hatalmat az államok

A Facebooknak azonban nem csak a saját maga által kreált, a sajtó által gyakran egy legfelsőbb bírósághoz hasonlított felügyelőbizottság elvárásaival kell megküzdenie. Trump felfüggesztésének az ügye ugyanis világszerte egyértelművé tette, hogy egy demokratikus jogállam jelenleg rendelkezésre álló eszközei rendkívül szűk keretet szabnak a Szilícium-völgy technológiai óriásai határokon átívelő tevékenységének az ellenőrzéséhez.

A volt amerikai elnök esete ugyanis azt igazolta, hogy az amerikai techóriások kezében túlságosan is nagy hatalom összpontosul arra vonatkozóan, hogy eldöntsék, megválasztott tisztviselők miként kommunikálhatnak közvetlenül a választóikkal.

Mexikótól, Brazíliától és Indiától kezdve Törökországon át azonban számos nyugati demokrácia is úgy véli, nem a közösségi hálózatok „kívülálló” vezetőinek, hanem az adott ország politikusai­nak a kezében kellene összpontosulnia annak a hatalomnak, amely eldönti, mit lehet és mit nem lehet közzétenni az online médiatérben.

Legutóbb, május közepén például az Egyesült Királyság kormánya nyújtott be egy átfogó reformokat tartalmazó törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy a közösségi hálózatokat nagyobb felelősség terhelje a platformjaikon közzétett káros tartalmakért. Az új szabályozás – amit még a brit parlamentnek is jóvá kell hagynia –

ugyanakkor azt is kimondaná, hogy a közösségi hálózatok nem léphetnek fel olyan demokratikusan fontosnak tartott tartalmakkal szemben, mint például a politikusok vagy a politikai pártok bejegyzései.

Mindenható felügyelőbizottság?

Az azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy mire lesznek elegendők a brithez hasonló szabályozások a közösségi hálózatok mostanáig korlátlannak bizonyuló hatalmával szemben. Vészjósló jövőképet festenek ugyanis Thomas Hughesnak, a felügyelőbizottság elnökének a szavai, aki a Politico.eu-nak arra a kérdésére, hogy a testület miként döntene a közösségimédia-szolgáltatókra nézve saját szabályzattal és törvénnyel rendelkező országokból származó kérdéses tartalmakról, úgy felelt: a felügyelőbizottság nem zárkózna el az effajta jogszabályok elleni, illetve azt felülíró ítélethozataltól, amennyiben az nem felel meg a meglévő emberi jogi normáknak. Hughes szerint tehát a felügyelőbizottságnak van hatásköre ítélkezni a közösségi hálózatok tartalma felett „olyan autoriter és demokratikus rendszerekben, ahol a kormányok megpróbálják elnyomni az ellenzéket”.

“Ha egy adott elnyomó ország úgy dönt, hogy egy adott felhasználó nem kritizálhatja a Facebookon annak vezetőjét bármilyen okból, még ha van is egy törvény, ami ezt kimondja, az nem olyan, amit a testület figyelembe fog venni” – fogalmazott az egykori emberi jogi harcos.

A Protocol.com című amerikai szakportálnak adott interjúban Hughes arról is beszélt: a világ vezetőinek és más befolyásos felhasználóknak szóló üzenet elég világos: vannak korlátozások. “Vannak bizonyos típusú beszédek, amelyek akár a Facebookon, akár más közösségi hálózaton, akár az offline világban nem tekinthetők elfogadhatónak” – mondta, hozzáfűzve, hogy bár a testület nagyon világosan kimondta, hogy ugyanazokat a közösségi normákat és ugyanazokat a büntetéseket kell alkalmazni a politikai vezetőkre, mint bármely felhasználóra, a testület azt is kijelentette, hogy a kontextus rendkívül fontos.

Megjegyezte, a másik nagyon fontos üzenet, amit a felügyelőbizottság megfogalmazott a Facebooknak, az az, hogy a cégnek figyelnie kell arra: a politikai ellenzék hangja nem hallgattatható el.

“Nincs tehát olyan tiltakozás vagy olyan kontextus, amelyben a platform felhasználható vagy manipulálható lenne az adott ország politikai ellenzékének az elnyomására” – húzta alá Hughes.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Újságírók tüntettek a sajtóban dolgozókat érő erőszak ellen Mexikóban

A közép-amerikai ország az egyik legveszélyesebb hely a világon a médiamunkások számára.

Közzétéve:

Borítóképünkön a demonstráció résztvevői Guadalajara városában, fotó: MTI/EPA-EFE/Francisco Guasco

A demonstrációt kedden tartották Guadalajara városában, napokkal azután, hogy fegyveres támadók lelőtték autójában kollégájukat, Lourdes Maldonado Lopezt az északnyugat-mexikói Tijuanában. Január 17-én egy másik újságírót, egy fotóriportert öltek meg ugyancsak Tijuanában.

Az áldozatok fotói a tüntetésen, forrás: MTI/EPA-EFE/Jose Mendez

Mexikó az egyik legveszélyesebb hely a világon a sajtóban dolgozók számára. Az országban a legtöbb gyilkosságot a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatban követik el, újságírókat pedig azért vesznek célba, mert beszámolnak ezekről az ügyekről, illetve a politikai korrupcióról.

Tovább olvasom

Trending Now

Naponta átlagosan 5 órát töltöttünk a tévé előtt 2021 év végén

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2021 negyedik negyedévében naponta átlagosan 5 óra 14 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők közel 5 és fél órát, míg a férfiak az átlagnál 18 perccel kevesebbet.
A műsorfogyasztásunk felét TV fikciók (többségében sorozatok), mozifilmek és szórakoztató műsorok nézésére fordítottuk, 21 százalék pedig reklámokkal és/vagy műsorajánlókkal telt. Naponta átlagosan 40 percnyi reklámot néztünk, és mintegy 153 db reklámfilmmel találkoztunk.

Közzétéve:

Flickr

A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai naponta átlagosan 5 óra 14 percet tévéztek: 1 perccel kevesebbet 2020 utolsó negyedévéhez képest, ugyanakkor 21 perccel többet, mint 2019-ben. A 4-17 évesek 9 perccel növelték napi átlagos tévénézési idejüket, ugyanakkor a 18-49 évesek 6, az 50 felettiek pedig 7 perccel kevesebb időt töltöttek a képernyők előtt, mint egy évvel korábban, de

az értékek még így is mindenütt jelentősen meghaladták a Covid előtti 2019-es szintet a 18 év feletti korcsoportokban.

A Nielsen Közönségmérés kutatásából kiderül, hogy a napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2021. október – december közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 45 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan majdnem 8 órát töltött a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 33 percet – amely 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 30 perccel haladja meg a 2019-es értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: 5 óra 29 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 5 perces csökkenés 2020-hoz képest. A férfiak ehhez képest 33 perccel kevesebbet tévéztek, ami viszont az ő esetükben 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 24 perccel haladta meg a 2019 utolsó negyedében mért értéket.  

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2,1%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3,1%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,7%-ot, míg az 50 felettieknél 1,5%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 negyedik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 6 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 39%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,06 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 29 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 53 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,9 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,77 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 45 perc volt, ami hozzávetőleg megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,7%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami enyhén magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 31 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5%-át tették ki, napi elérésük 1,35 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 40 percet fordítottak rájuk, ami 3 perccel több, mint 2020 azonos időszakában.  

A sportcsatornák közönségaránya 3,8% volt az év utolsó negyedében, amely megfelel a 2020-ban mért értéknek, naponta átlagosan 1,45 millió nézőt értek el, és egy átlagos néző 1 óra 9 percet szánt rájuk, ami pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 13,4%-át képviselte 2021 utolsó három hónapjában, ami 1,8 százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest. Naponta átlagosan 4,96 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez mintegy 270 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 12 percet fordított rá, ami 3 perccel több, mint 2020-ban.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak – ismerteti a Nielsen kutatása.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27%-át képviselték, és a tévénézési időnkből csekélyebb mértékben, 23,6%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10% volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,4%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 15,4%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 11,2%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le az utolsó negyedévben.  

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a szokásos trendeknek megfelelően 3,4%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,8%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 4,6 százalékát képviselték, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.  

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,5% volt, ami lényegében megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, de a 4,6 százalékos fogyasztási arányuk lényegesen alulmarad a „népszerűbb” tematikákkal szemben.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte, és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,5%), vagyis közel annyi időt, mint amennyit a TV fikciókra fordítunk, tehát ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend 2021-ben tovább folytatódott. 2021. október – december között naponta átlagosan 45 226 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 092 db reklámfilmmel több 2020 utolsó negyedévéhez képest, közel 6 ezerrel meghaladva a Covid előtti 2019-es mennyiséget is.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket. Egy fő naponta átlagosan 39,5 percnyi tévéreklámot látott 2021 utolsó negyedévében, ami napi 153 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 5 db reklámfilmmel több, az időt tekintve viszont ugyanannyi, mint 2020 azonos időszakában, 2019-hez képest pedig is 3 perces növekedést és +15 megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma enyhén csökkent: 2021 végén 5,877 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely mintegy 214 ezerrel kevesebb, mint 2020-ban vagy akár 2019-ben. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 934 ezerről 956 ezerre nőtt, amely igen jelentős növekedés a Covid előtti, 2019-ben mért 870 ezerhez képest.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén a „Megfázás és influenza elleni készítmények”, az „Egyéb kereskedelem” és a „Vitamin, vitaminital” termékosztálya áll, őket követik az „Élelmiszerkereskedelem” és a „Műszaki áruház” termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A kibertér “megtisztítását” célzó kampányt hirdetett a kínai internetfelügyelet

Az akció keretében elsősorban az internetes zaklatással, a hírességek rajongói csoportjaival, valamint a túlzott “pénzimádattal” kapcsolatos problémákat kívánják orvosolni.

Közzétéve:

A Kínai Kibertér Felügyelet kedden a Kínában népszerű WeChat közösségi hálózaton működtetett hivatalos oldalán tette közzé a kampányt ismertető közleményt.

Az egy hónapon át tartó kampány során, mely javarészt a jövő héten kezdődő kínai holdújévi ünnepkör időszakával esik egybe, tartalomszolgáltató internetes platformokat és hirdetéseket is vizsgálnak majd. Figyelmet fordítanak továbbá az internetes zaklatásra és a rosszhírkeltésre, továbbá a “pénzimádatot” bátorító, fényűző életmódot bemutató tartalmakra. Szigorúan korlátoznak mindezek mellett olyan internetes eseményeket is, melyeket korábban illegális tevékenységen ért vagy erkölcstelennek minősített hírességek terveznének a követőik visszanyerésére.

A közlemény szerint

a kampány célja egy “egészséges, ünnepélyes és harmonikus online környezet biztosítása az internetezők, különösképpen a kiskorúak számára”

a tavaszünnep néven is ismert kínai újév idejére. A kínai újév az ország legjelentősebb hagyományos ünnepének számít, és egy héten át tartó hivatalos munkaszünettel jár együtt.

A holdújévre készülve a Tencent kínai technológiai óriáscég a múlt héten jelentette be, hogy a négyhetes téli tanítási szünet idejére

az iskolás korú gyerekek számára csupán 14 óra játékidőt tesz lehetővé a platformján, és ennek lehetőségével 14, erre kijelölt napon élhetnek.

A vállalat emellett figyelmeztetést adott ki, hogy arcfelismerési technológiát alkalmaznak annak kizárására, hogy kiskorúak felnőtt felhasználók fiókját használva túllépjék az időkorlátot. A kínai hatóságok tavaly vezettek be szabályokat arra, hogy korlátozzák a kiskorúak videojátékokkal töltött idejét.

Tovább olvasom