Kövess minket!

Trending Now

Feketelisták készültek bizonyos Twitter-felhasználókról

Kritikus véleményeket megfogalmazó felhasználók nevei kerültek rá – derült ki a közösségi médium korábbi vezetősége idején követett gyakorlatról a nyilvánosságra hozott újabb belső üzenetváltásokból.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az úgynevezett „Twitter-iratok” második részét – az előzőhöz hasonlóan – egy újságíró összegezte és szerkesztette. Bari Weiss azt írta, hogy

alkalmazottak csoportjainak az volt a feladata, hogy „feketelistákat” állítsanak össze annak érdekében, hogy bizonyos „kedvezőtlen” bejegyzések láthatóságát korlátozzák, vagy kizárják a népszerű bejegyzés kategóriából, illetve teljes témák olvashatóságát is korlátozzák, mindezt a felhasználók tudomása nélkül

– számolt be róla az MTI.

A feketelistákra különböző címkéket alkalmaztak, a bemutatott képernyőfotók tanúsága szerint. Például a Stanford Egyetem tanára, Jay Bhattacharya orvos oldalát – aki annak a véleményének adott hangot, hogy a koronavírus-járvány idején alkalmazott lezárások károsak a gyerekekre – a „Trends Blacklist” megjegyzéssel látták el, ami azt jelentette, hogy a népszerű témák között nem szerepelhetett.  Az ismert konzervatív aktivista Charlie Kirk személyes oldalához a belső felhasználásban „Do Not Amplify”, azaz „ne hangosítsd fel” megjelölést fűzték. Volt olyan ismert közszereplő, akinél a „Search Blacklist” címke szerepelt, ami a keresési eredményekből zárta ki az érintetett.

A Twitter korábbi vezetése alatt bevett gyakorlatot bemutató belső levelezések és üzenetváltások első részét december 2-án Matt Taibi újságíró szerkesztésében hozták nyilvánosságra. Ezek arról szóltak, hogy a cég munkatársai miként korlátozták bizonyos információk nyilvánosságát, köztük 2020 októberében a Hunter Biden laptopján talált tartalomról szóló sajtóértesülés megosztását.

Az információk nyilvánosságra kerülésével kapcsolatban december 5-én a Fehér Ház szóvivője is nyilatkozott. Karinne Jean-Pierre azt mondta, hogy a Twitteren növekvő gyűlöletkeltő és antiszemita megnyilvánulásokról való figyelemelterelésről van szó, ugyanis szerinte pusztán „régi hírek” szerepeltek a leleplezőnek szánt információk között.

A közösségi médium működési gyakorlatáról megjelent információk súlyával kapcsolatban Dan Schneider, az 1986-ban alapított elemzőintézet, a Médiakutató Központ (Media Research Center) alelnöke saját kutatásaikra hivatkozva a közmédiának úgy nyilatkozott, hogy

az Egyesült Államokban az elmúlt években ez a közösségi médium diktálta, hogy a hírmédia mivel foglalkozzon. A média szereplői ugyanis követik, hogy mi jelenik meg rajta „nagy sztoriként”, mi dolgozható fel, és így a Twitter szabja meg a különböző tudósítások irányát

– mondta a médiaszakértő.

Elon Musk milliárdos vállalkozó október végén vált a közösségi médium tulajdonosává, amelynél átláthatóságot és szólásszabadságot ígért. Korábban ezzel indokolta, hogy az előző vezetés idején folytatott gyakorlatról szóló iratokat nyilvánossá teszi.

Újabb iratok Trump felfüggesztéséről is

Újabb Twitter-iratokat hoztak nyilvánosságra Donald Trump fiókjának felfüggesztéséről is. Ezek szerint a korábbi amerikai elnök profiljának 2021. január 8-ai elérhetetlenné tételéről a január 6-ai washingtoni zavargások nyomán döntött a közösségi médium tartalomszabályozó testülete. Ahogy az egyik belső üzenet fogalmaz, az akkor még hivatalban lévő elnök elleni intézkedéshez hozzájárultak Donald Trump és támogatóinak „a választások idején és a 4+ évben tett” lépései.

Az elnök esetében 2020 októberében, néhány nappal az elnökválasztás előtt is intézkedtek egy bejegyzés miatt, amikor korlátozták a politikus közleményeinek elérhetőségét és olvashatóságát.

A 2020 októbere és 2021 januárja közötti belső üzenetváltásokból kiderül, hogy az elnökválasztáshoz közeledve gyakoribbá váltak a Twitter és az FBI, valamint egyéb hatóságok közötti egyeztetések, amelyeken kritikusnak minősített elnöki bejegyzések is szóba kerültek.

James Comer, a Képviselőház felügyeleti bizottságának republikánus tagja pénteken egy televízóinterjúban közölte, pártja vizsgálatot kezdeményez.

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom