Kövess minket!

Trending Now

Ezek a legnézettebb alkotások a FILMIO-n

A közelmúlt sikerfilmjei és régi klasszikusok egyaránt megtalálhatók a Nemzeti Filmintézet által novemberben indított streaming platform legnézettebb alkotásai között.

A FILMIO TOP 25-ös listáján helyet kapott gyerekeknek szóló rajzfilm, ifjúsági film, 1930-as években forgatott komédia és az elmúlt évek jelentős mozisikerei is – közölte a Nemzeti Filmintézet.

25. a listán a Vízipók-csodapók, az 1982-ben készült animációs film, amely egészen biztosan nemcsak a legkisebbeknek kínál tartalmas szórakozást. Ugyanez lehet a helyzet a 24. helyen szereplő Égig érő fű című ifjúsági filmmel, amelynek szállóigéit ma is gyakran idézik azok, akik valaha szívükbe zárták a történetet.

Nem hiányozhatnak a kedvencek közül a filmklasszikusok sem: sokan voltak kíváncsiak a Te, rongyos élet (21.), A tizedes meg a többiek (14.), vagy épp A tanú (4.) című filmekre. Utóbbi azért is különleges, mert egy sokáig nem ismert, cenzúrázatlan változat is felkerült a FILMIO kínálatába digitálisan felújítva.

A listán sok olyan alkotás van, amelyet egy-egy rendkívüli színészi alakítás, emlékezetes karakterek miatt nézünk meg szívesen újra és újra.

A FILMIO előfizetők kedvence Kabos Gyula, aki a Hyppolit, a lakájban (19.) alakít fergetegeset, Pécsi Ildikó, akit többet között a Veri az ördög a feleségét (9.) című filmben láthatunk, vagy épp Bujtor István, akinek a műkincsrablók utáni nyomozását a FILMIO-n is sokan szurkolták végig A Pogány Madonnát (3.) nézve.

Az utóbbi 10 év filmtermésére kíváncsiak leginkább a FILMIO nézők, hiszen ebből a kategóriából került fel a legtöbb film a TOP 25-ös listára. A legnépszerűbb filmek között találjuk a Liza, a rókatündér (16.), a Kincsem (15.), Megdönteni Hajnal Tímeát (13.), a BÚÉK (10.), a Budapest Noir (8.), az Anyám és más futóbolondok a családból (7.), a Trezor (6.) és a Vándorszínészek (5.) című mozifilmeket.

A kultfilmek a FILMIO kínálatában is keresettek: a TOP 25-ös lista első három helyét kultikus filmek foglalták el. Az előfizetők körében jelenleg a legnézettebb a Török Ferenc rendezte, idén 20 éves Moszkva tér (2001). A dobogó második fokán Tímár Péter 1995-ös alkotása, a Csinibaba, míg a harmadik legnépszerűbb a kínálatban A Pogány Madonna 1980-ból.

A FILMIO-n jelenleg több mint 200 magyar alkotásból választhatnak az előfizetők, és a kínálat hetente folyamatosan bővül felújított régi filmekkel és a közelmúltban készült izgalmas alkotásokkal.

A januári újdonságok között volt a Boldog születésnapot, Marilyn! (1981) az elragadó Esztergályos Cecíliával a főszerepben, a 2×2 néha 5 és az Oscar-jelölt és berlini Arany Medve díjas Testről és lélekről is. Februárban is remek alkotásokkal bővül a kínálat, köztük a 2017 óta töretlen sikerű Tékasztorik című vígjáték és a különleges, kizárólag archív felvételekből összeállított Budapest Retró.

A 25 legnézettebb alkotás a FILMIO-n

  1. Vízipók-csodapók
  2. Égig érő fű
  3. Swing
  4. Couch Surf
  5. Te, rongyos élet
  6. Cha-cha-cha
  7. Hyppolit, a lakáj
  8. A vizsga
  9. Magyar vándor
  10. Liza, a rókatündér
  11. Kincsem
  12. A tizedes meg a többiek
  13. Megdönteni Hajnal Tímeát
  14. Poligamy
  15. Egy szerelem gasztronómiája
  16. BÚÉK
  17. Veri az ördög a feleségét
  18. Budapest Noir
  19. Anyám és más futóbolondok a családból
  20. Trezor
  21. Vándorszínészek
  22. A tanú
  23. A Pogány Madonna
  24. Csinibaba
  25. Moszkva tér

A FILMIO tavaly novemberben egy telített piacra érkezett, amit olyan óriások dominálnak, mint a Netflix és az HBO GO. A kiélezett kínálat versenyben a FILMIO szép sikerrel indult, az előfizetők száma folyamatosan növekszik. Elősegíti ezt, hogy a szolgáltatás díja korlátlan hozzáférést biztosít a teljes, hetente bővülő filmkínálathoz, és bármikor lemondható, hűségidő nincsen. A streaming szolgáltatás számítógépen, tableten és okostelefonon is elérhető és már készül az okostévé applikáció, mely a tervek szerint tavasszal érkezik.

Borítókép: Esztergályos Cecília a Boldog születésnapot, Marilyn! (1981) című filmben

Trending Now

Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője

Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Közzétéve:

Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.

Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.

Közölte:

az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.

Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.

Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.

Tovább olvasom

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom

Trending Now

Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő

A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.

Közzétéve:

Flickr

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint

a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.

A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma

– derült ki a kutatásból.

Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.

Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.

Az elemzésből kiderült, hogy

2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.

Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.

Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.

Kiemelték:

Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).

A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom