Kövess minket!

Trending Now

Évek óta átveri fizetős hirdetőit a Facebook

Hosszú ideje rossz adatokat mutat a potenciális fizetős hirdetők számára a Facebook, ezzel félrevezetve az ügyfeleit.

Pixabay

Nagyon úgy tűnik, hogy a Facebook bizonyos alkalmazottai már évekkel ezelőtt hangot adtak annak a vállalaton belül, hogy a fizetős hirdetőket félrevezetik azzak, hogy potenciálisan mennyi ügyfelet érhetnek el a közösségi hálozaton belül. Ezek a bizonyos alkalmazottak úgy vélték, hogy

a Facebook alaposan felpumpálta a számokat, ami mögött semmiféle valóságalap nem volt.

Az Origo arról ír, hogy az ügyet most a Financial Times vette elő, mégpedig a 2018-ban a Facebook ellen indított per ügyiratai közül. Ezek alapján az vehető ki, hogy

a vállalat teljes tudatában volt annak, hogy a hirdetések feladásakor a potenciálisan elérhető felhasználók számánál egy szándékosan felülbecsült adatot adott meg, ami többek között annak tudható be, hogy nem vették figyelembe a duplikált vagy kamu felhasználói fiókokat.

Az iratból kiderül, hogy a Facebook operatív igazgatója, Sheryl Sandberg már 2017-ben elismerte a probléma létezését, amire több alkalmazott, többek között Yaron Fidler termékmenedzser is ajánlott megoldási lehetőségeket. A vezető azonban úgy vélte, hogy ezzel “jelentős csapás érné” a bevételeket, úgyhogy inkább figyelmet kívül hagyta a dolgot.

Sandberg számára egy válaszlevélben Fidler újra megjegyezte, hogy ezekre a bevételekre sosem szabadott volna szert tenniük, hiszen hibás adatokra épülnek. Míg egy másik alkamazott azt írta, hogy a számítások “nagyon mélyen hibásak”.

A Facebook természetesen próbált védekezni, egészen konkrétan azzal, hogy a potenciális elérést mutató kalkuláció valójában csak iránymutatásra szolgál, és egyáltalán nem befolyásolja, hogy a valóságban kiket lehet elérni az adott hirdetéssel és ez mennyibe fog kerülni. Ennek azonban rögtön ellent mond az ügyiratokban előhozott további belsős levelezés, amiben a Facebook egyértelműen kijelenti, hogy a “potenciális elérés kétséget kizáróan az egyik legfontosabb adat a hirdetések létrehozásakor”, és hogy a hirdetők alaposan támaszkodtak erre, amikor a reklámkampányaikat és költéseiket megtervezték.

Nem az első eset

Korábban már előfordult hasonló, amikor a Facebook mesterségesen felülbecsülte a videós tartalmak nézettségeit, ezzel azt sugallva a potenciális hirdetőknek és partnereknek, hogy messze többen nézik az oldalra feltöltött videókat, mint valójában. Ez számos esetben ahhoz vezetett, hogy különböző szerkesztőségek jelentősen nagyobb energiát fektettek a Facebook-videókba, mint más tartalmakba, azonban miután később bebizonyosodott, hogy ezek közel sem érnek el annyi embert, az ezzel foglalkozó munkatársakat el kellett bocsátani, illetve újraszervezni a működést.

Ahogy a fentebbi esetnél, úgy itt is tisztában volt vele a Facebook, hogy mit csinál, és ezzel kapcsolatban számos belsős levelezés zajlott le, amelyekben a munkatársak arra kérték a vezetőséget, hogy oldják meg a problémát.

A bírósági információkból kiderült, hogy a Facebook szándékosan egy megtévesztő számítást vett alapul a nézettség meghatározásakor. Eredetileg az lett volna a terv, hogy az összes néző számát elosztják azzal az idővel, amíg az adott felhasználó ténylegesen nézte is a videót. Ehhez képest végül az összes megtekintésre fordított időtartamot elosztották az adott videó nézettségével – ez utóbbi a gyakorlatban bárkit jelentett, aki legalább 3 másodpercet megnézett az adott anyagból.

A Facebook számításai szerint ezzel körülbelül 60-80 százalékkal becsülték felül a közösségi oldalon megjelenő videók értékét a hirdetők számára.

De ezek csak a belső számítások. A gyakorlatban az derült ki, hogy bizonyos esetekben ez jelenthetett akár 150-900%-os felülbecslést is. Ezek alapján pedig nem csoda, hogy számos tartalomgyártó úgy döntött, hogy ebbe nagyon is megéri időt, energiát és pénzt fektetni más platformokkal szemben.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Ellenzéki önkormányzat által pénzelt cég adta ki Dorosz Dávid kampányújságját

Még a vesztes választások után egy hónappal is az állítólagos Fidesz-ügynökökről értekezett a Helyi Hírhozó című dunakeszi kampányújság. A Dorosz Dávidot népszerűsítő kiadványt gyártó cég 2020-ban egymilliárd forint értékben nyert önkormányzati megbízást, csak épp nem a Pest megyei településen, hanem az ellenzéki vezetésű Dunaújvárosban. Kérdés: ki finanszírozta a párbeszédes jelölt kampánykiadványát?

Közzétéve:

Mindenkinek joga van tudni, hogy kik segítettek a Fidesznek. Nem rajtuk múlt az eredmény, de érdemes minél jobban megismerni és érteni Orbán rendszerét – írta az április 3-i választások után egy hónappal a dunakeszi ügyekkel foglalkozó Helyi Hírhozó című lap internetes kiadása. A május elején publikált cikkben Lukácsi Bálint dunakeszi önkormányzati képviselőt és Lőrincz Lászlót, Göd egykori alpolgármesterét Fidesz-ügynököknek bélyegzik – számol be róla a Magyar Nemzet

Az erről szóló bejegyzés megjelent Dorosz Dávid egykori főpolgármester-helyettes Facebook-oldalán is. Ismert:

Karácsony Gergely megbukott helyettese a Párbeszéd jelöltjeként a dunakeszi központú országos egyéni választókerületből szeretett volna visszatérni a politikába, azonban több mint háromezer szavazattal simán kikapott a fideszes Tuzson Bencétől a korábban biztos ellenzékinek tartott körzetben. 

Valószínűleg az előzetes becslések alapján Doroszék is elbízhatták magukat, hiszen míg a baloldali előválasztás idején hat szám is megjelent a fent említett Helyi Hírhozóból, addig a választási kampányban már csak egyszer adták ki. 

Az újság impresszumában az szerepel, hogy felelős kiadója a DS Média Kft. A cég az ellenzéki vezetésű Dunaújvárosban 2020-ban egymilliárd forint értékben kapott megbízásokat az önkormányzat helyi médiafelületeinek működtetésére. A kampányújság főszerkesztője pedig Varga Richárd, akit – amellett, hogy a cég egyik vezetője – már a 2019-es ellenzéki hatalomátvétel után igazgatósági tagsággal “kínáltak meg” a dunaújvárosi önkormányzat vagyonkezelő cégében. 

Forrás: Internet

A cég felügyelőbizottságának tagja Szabó Zsolt (Párbeszéd), Dunaújváros alpolgármestere is, aki a kampányban személyesen is részt vett, fórumozott Dorosz Dávidékkal Gödön is. A Magyar Nemzet kereste Szabó Zsoltot, hogy ismeri-e Varga Richárdot – hiszen a DS Média Kft. semmilyen felületen nem tüntette fel, hogy foglalkozna Dunaújvároson kívüli ügyekkel, a kampányban azonban mégis feltűnt a Pest megyei Dunakeszin és környékén –, azonban megkeresésükre azt válaszolta, hogy a dunaújvárosi önkormányzat sajtófőnökét keressék meg.

Utóbbi viszont nem válaszolt a kérdésekre, így arra sem, hogy van-e kapcsolat az önkormányzati felületek és Dorosz Dávid kampánykiadványai között.

Az mindenesetre említésre érdemes, hogy a Helyi Hírhozó Facebook-oldalán csaknem másfél millió forintért adtak fel hirdetést, a választások utáni, már idézett, ügynököző poszt megjelenítéséért is fizettek valakik.

Tovább olvasom

Trending Now

Letiltotta az Instagram a szélsőséges liberális eseteket gyűjtő oldalt

A fiók – amelynek mintegy 170 ezer követője volt – elsősorban az óvodákban és az iskolákban terjesztett szélsőséges LMBTQ-propagandáról tett közzé leleplező videókat.

Közzétéve:

Flickr

Letiltotta a Libs of TikTok, azaz a TikTok liberálisai nevű oldalt csütörtökön az Instagram – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A közösség erről Twitter-oldalán számolt be.

Az Instagram a tiltást mindössze annyival indokolta, hogy az oldal „megsértette a közösségi normákat”. A Libs of TikTok Instagram-oldalt mintegy 170 ezren követték. Twitter-fiókjának ennél is több, nagyjából 1,2 millió követője van – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Az oldal főként az amerikai iskolákban és óvodákban dúló, és sokszor a tanárok által terjesztett szélsőséges LMBTQ-propagandáról tesz ki ritkán látható felvételeket.

A Libs of TikTok által közzétett tartalmak alapján a V4NA nemzetközi hírügynökség is beszámolt már többek között arról, hogy egy magát „genderfluid boszorkányként” azonosító tanárnő azzal hencegett, hogy óvodáskorú gyerekeket oktat a szexualitásról és a nemi identitásról. Írt a V4NA nemzetközi hírügynökség arról is, ahogy drag queenek tanították az iskolásokat a „drag művészetre” egy kaliforniai iskolában, vagy épp arról, ahogy az egyik washingtoni oktatási intézmény BLM-molinókkal vonultatta fel az óvodásokat.

Az oldal egyébként 2020 novembere óta üzemel. Amerikában igazán április közepén vált széles körben ismertté, amikor az LMBTQ-közösséget pártoló újságírónő, Taylor Lorenz írt egy cikket az oldalról, és felfedte az oldal kezelőjének kilétét.

A fióknak 30 napja van arra, hogy fellebbezzen az Instagram döntése ellen. Ha a közösségi oldal a fellebbezésnek helytad, akkor a fiókot visszaállíthatják.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Így használják a mobiljaikat a magyarok

Hazánkban már 6,2 millióan használnak okostelefont és nagyjából 6 millióan interneteznek mobiljukon a 18-69 éves korosztályban, derült ki az eNET legújabb reprezentatív kutatásából.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magas fokú okostelefon penetráció mellett azonban több internetes tevékenység van, ahol nem ezt az eszközt preferáljuk – ilyen például a webáruházi vásárlás vagy a levelezés, ahol a számítógépet részesítjük előnyben. A készülékek technológiai fejlődése, valamint a hozzájuk kapcsolódó új szolgáltatások megjelenése folyamatosan alakítják az eszköz- és internethasználati szokásainkat.

Az eNET-kutatás eredményei alapján általánosságban megállapítható, hogy az okostelefon és internet használatának terjedése töretlen, mely növekedés összhangban áll az uralkodó digitalizációs trendekkel. Bár az online lét és az eszközhasználat egyre szélesebb társadalmi csoportok körében válik elterjedtté, mégis eltérések figyelhetők meg ezekben a munkaerőpiaci státusz és a korcsoportok mentén.

LEGAKTÍVABB HASZNÁLAT A 30 ÉV ALATTIAK ÉS A TANULÓK KÖRÉBEN MUTATKOZIK: MA MÁR ELÉRI A 100%-OT AZ INTERNET- ÉS AZ OKOSTELEFON-HASZNÁLÓK ARÁNYA E KORCSOPORTBAN.

Az internet nyújtotta végtelen lehetőségek tárházából a legnépszerűbbek, hogy rákeresünk valamilyen információra, chatelünk, vagy megnézzük az időjárás-előrejelzést (78-78%). Ez a TOP3 legelterjedtebb cél vagy alkalmazás, amiért csatlakozunk a világhálóra a mobilunkon.

A közösségi média használata, bár széles körben elterjedt, csupán negyedik helyezett lett, holtversenyben az e-mailezéssel (74-74%). Tízből heten olvasnak emellett híreket (73%) és néznek videókat online (71%). Nem kérdés, hogy a felnőtt magyar társadalom számára az internet fontos szerepet tölt be az informálódás és kapcsolattartás terén, főként a Covid-19-járvány hatására bevezetett korlátozások után, de ezen tevékenységek népszerűsége korábban is töretlen volt.

A világjárvány okozta felfordulás egyik velünk maradt hatása, hogy a felnőtt lakosság körülbelül kétharmada szokott online vásárolni (64%). Továbbá közel ugyanennyien hívják segítségül az internetet tájékozódáshoz, például útvonaltervezés céljából (64%).

Ha már internet és ha már járvány, akkor nem elhanyagolható szempont, hogy a pandémiának az elektronikus ügyintézési lehetőségekre is jelentős hatása volt. Ezek közül a bankolás a legnépszerűbb (57%), de a lakosok fele szokott számlát befizetni vagy egyéb hivatalos ügyben eljárni online (50-50%), saját bevallása szerint. „Dacára az elmúlt időszak dinamikus mobiltechnológiai fejlesztéseinek, az online ügyintézések esetében még mindig a laptopunkat használjuk elsődlegesen – a lehetőség továbbra is adott tehát a mobilszolgáltatás fejlesztések számára” – tette hozzá Hack-Handa Tünde, az eNET digitalizációs témákra szakosodott vezető kutatója.

Chat és közösségi média appok az élen
És hogy mi az, amit elsősorban appokon keresztül végzünk? E téren szintén dobogós az online üzenetküldés és a közösségi média. A mobilalkalmazásokon keresztül végzett tevékenységek közül ezek érték el a legmagasabb arányt, a lakosság több mint fele használ ilyen típusú appokat. Ezt követi a GPS (47%), amelyet – ahogy már megállapítottuk -, elsődlegesen telefonon használunk.
Továbbá tízből négyen nézik meg az időjárás-jelentést, vagy tekintenek meg videót applikációban. A mobilalkalmazási adatok is mutatják, hogy azokat a tevékenységeket kevésbé végzik appon keresztül, amelyekre számítógépüket szívesebben használják.

Tíz app bőven elég az emberek többségének
Magyarországon tízből hat okostelefon-használó legfeljebb 10 alkalmazást használ rendszeresen – azaz legalább heti szinten –, de a negyedük maximum csak ötöt. Bár nem jellemző, hogy kifejezetten sok alkalmazást használnánk rendszeresen, a lakosok negyede hetente egy vagy több alkalommal is letölt új applikációt, felük pedig legalább havonta egyszer – olvasható az Origo.hu cikkében.

Tovább olvasom