Kövess minket!

Trending Now

Évek óta átveri fizetős hirdetőit a Facebook

Hosszú ideje rossz adatokat mutat a potenciális fizetős hirdetők számára a Facebook, ezzel félrevezetve az ügyfeleit.

Pixabay

Nagyon úgy tűnik, hogy a Facebook bizonyos alkalmazottai már évekkel ezelőtt hangot adtak annak a vállalaton belül, hogy a fizetős hirdetőket félrevezetik azzak, hogy potenciálisan mennyi ügyfelet érhetnek el a közösségi hálozaton belül. Ezek a bizonyos alkalmazottak úgy vélték, hogy

a Facebook alaposan felpumpálta a számokat, ami mögött semmiféle valóságalap nem volt.

Az Origo arról ír, hogy az ügyet most a Financial Times vette elő, mégpedig a 2018-ban a Facebook ellen indított per ügyiratai közül. Ezek alapján az vehető ki, hogy

a vállalat teljes tudatában volt annak, hogy a hirdetések feladásakor a potenciálisan elérhető felhasználók számánál egy szándékosan felülbecsült adatot adott meg, ami többek között annak tudható be, hogy nem vették figyelembe a duplikált vagy kamu felhasználói fiókokat.

Az iratból kiderül, hogy a Facebook operatív igazgatója, Sheryl Sandberg már 2017-ben elismerte a probléma létezését, amire több alkalmazott, többek között Yaron Fidler termékmenedzser is ajánlott megoldási lehetőségeket. A vezető azonban úgy vélte, hogy ezzel “jelentős csapás érné” a bevételeket, úgyhogy inkább figyelmet kívül hagyta a dolgot.

Sandberg számára egy válaszlevélben Fidler újra megjegyezte, hogy ezekre a bevételekre sosem szabadott volna szert tenniük, hiszen hibás adatokra épülnek. Míg egy másik alkamazott azt írta, hogy a számítások “nagyon mélyen hibásak”.

A Facebook természetesen próbált védekezni, egészen konkrétan azzal, hogy a potenciális elérést mutató kalkuláció valójában csak iránymutatásra szolgál, és egyáltalán nem befolyásolja, hogy a valóságban kiket lehet elérni az adott hirdetéssel és ez mennyibe fog kerülni. Ennek azonban rögtön ellent mond az ügyiratokban előhozott további belsős levelezés, amiben a Facebook egyértelműen kijelenti, hogy a “potenciális elérés kétséget kizáróan az egyik legfontosabb adat a hirdetések létrehozásakor”, és hogy a hirdetők alaposan támaszkodtak erre, amikor a reklámkampányaikat és költéseiket megtervezték.

Nem az első eset

Korábban már előfordult hasonló, amikor a Facebook mesterségesen felülbecsülte a videós tartalmak nézettségeit, ezzel azt sugallva a potenciális hirdetőknek és partnereknek, hogy messze többen nézik az oldalra feltöltött videókat, mint valójában. Ez számos esetben ahhoz vezetett, hogy különböző szerkesztőségek jelentősen nagyobb energiát fektettek a Facebook-videókba, mint más tartalmakba, azonban miután később bebizonyosodott, hogy ezek közel sem érnek el annyi embert, az ezzel foglalkozó munkatársakat el kellett bocsátani, illetve újraszervezni a működést.

Ahogy a fentebbi esetnél, úgy itt is tisztában volt vele a Facebook, hogy mit csinál, és ezzel kapcsolatban számos belsős levelezés zajlott le, amelyekben a munkatársak arra kérték a vezetőséget, hogy oldják meg a problémát.

A bírósági információkból kiderült, hogy a Facebook szándékosan egy megtévesztő számítást vett alapul a nézettség meghatározásakor. Eredetileg az lett volna a terv, hogy az összes néző számát elosztják azzal az idővel, amíg az adott felhasználó ténylegesen nézte is a videót. Ehhez képest végül az összes megtekintésre fordított időtartamot elosztották az adott videó nézettségével – ez utóbbi a gyakorlatban bárkit jelentett, aki legalább 3 másodpercet megnézett az adott anyagból.

A Facebook számításai szerint ezzel körülbelül 60-80 százalékkal becsülték felül a közösségi oldalon megjelenő videók értékét a hirdetők számára.

De ezek csak a belső számítások. A gyakorlatban az derült ki, hogy bizonyos esetekben ez jelenthetett akár 150-900%-os felülbecslést is. Ezek alapján pedig nem csoda, hogy számos tartalomgyártó úgy döntött, hogy ebbe nagyon is megéri időt, energiát és pénzt fektetni más platformokkal szemben.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom