Trending Now
Eurovíziós győztes lehet, aki a háborúról énekel
Akár győzelmet is érhet a horvátoknak az Eurovíziós Dalfesztiválon az Oroszország és Belarusz viszonyát kifigurázó Mama SC című dal. Az egyik, a versennyel kapcsolatos hírekkel és esélyekkel foglalkozó honlapon leadott voksok több mint felét a horvát előadó kapta, vagyis könnyen elképzelhető, hogy a tavalyi Eurovízióhoz hasonlóan, most is politikai alapon dől el, ki lesz a befutó. A horvát Let 3 zenekar mellett az ukrán versenyző is jó esélyekkel indul a címért.
54 százalékon a horvát dal támogatottsága
Sokkolta a közvéleményt a horvátországi nemzeti előválogató győztes produkciója. Az öttagú rockbanda, a Let 3 katonai uniformist, a belarusz elnököt idéző bajuszt, rúzsos férfiakat és vicsorgó Lenin-hasonmást is felpakolt a színpadra, csak hogy minél jobban meghökkentse a közönséget. Daluk Oroszország és Belarusz viszonyát figurázza ki, az oroszokat putyinimádónak, az orosz elnököt idiótának mutatja be – írja a téma kapcsán született legfrissebb összeállításában a V4NA hírügynökség.
A dal nagy port kavart a közösségi médiában, míg egyesek „bátor kiállásnak” gondolják, sokan kizárnák a produkciót a versenyből, mert azt túlságosan áthatja a politika. A kommentelők ízléstelen, undorító bohóckodásnak nevezik a dalt, a tradicionális, romantikus horvát dallamok kedvelői óriási csalódásuknak adnak hangot.
Itt tudja megtekinteni a vitatott klipet:
Az erősen politikai tartalmú dal azonban akár győzelmet is hozhat a horvát csapatnak. Bár az Eurovízión részt vevő országok jelentős része még ki sem választotta indulóját, a versennyel foglalkozó honlapok már elkezdték az esélylatolgatást. A Wiwibloggs.com-on Eddig ki a kedvenc 2023-as eurovíziós szereplőd? címmel hirdettek szavazást. Harmincezer leadott voksnál a horvát csapat 54 százalékon állt, ami tizenhat és félezer szavazatot jelent.
Fotó: V4NA/képernyőkép
A fogadóirodáknál az „acélszívű” ukránok vezetnek
A fogadóirodáknál is követhető, ki számít nagy favoritnak. A Eurovisionworld.com oldalon közölt táblázat szerint a horvát versenyző (egyelőre) nincs az élbolyban, de az, hogy politikai alapon dőlhet el a végső sorrend, itt is egyértelműen látszik. A legkisebb, átlagosan 2,5-ös szorzó ugyanis egyelőre Ukrajnára van. A győzelmi esélyét 25 százalékra értékelik, ami igencsak erős kijelentés úgy, hogy az induló dalok egy részét még ki sem választották.
Fotó: V4NA/képernyőkép
Ukrajnát idén a TVORCHI nevű, 2018-ban alakult elektronikus zenei duó képviseli. Tagjai az ukrajnai születésű Andrii Hutsuliak és a nigériai, színes bőrű Jimoh Augustus Kehinde (utóbbi az énekes, így az eurovíziós produkcióban is ő áll a központi helyen). A zenekar szerint a Heart of Steel (Acélszív) című daluk a nukleáris hadviselés veszélyeire figyelmeztet.
Az ukránok által nevezett produkciót itt tekintheti meg:
Mint állítják „Ma, míg egyesek nukleáris fenyegetésekkel játszanak, acélszívű embereink egész Európát védik.”
A szöveget az Azovstal acélműben zajló harcok idején írták, így az „acélszívű” emberek közvetlenül a gyárban rekedteket, tágabban az egész ország védőit jelképezik. A Wiwibloggs szerint az ukrán produkció „óda a személyes és a nemzeti kitartáshoz”. Vagyis a tavalyi győzelem „receptjét” alkalmazva az ukránok most is megénekelték a háborút, és bíznak abban, hogy Nyugat-Európa együttérzését kihasználva ismét dalversenyt nyerhetnek.
A 2023-as Eurovíziót eredetileg Ukrajnának kellene rendeznie, a háborús helyzet miatt azonban a tavalyi második helyezett Egyesült Királyság vette át a szerepet. A versenyt május 9-e és 13-a között tartják Liverpoolban, és az már most egyértelmű, hogy a teljes koncepciót áthatja majd az Ukrajnával való szimpátia. A színpadot például úgy alakították ki, hogy az egy Ukrajnának szánt széles ölelést jelképezzen. Julio Himede, a látvány tervezője azt mondta, Ukrajna állt az inspirációja középpontjában, és azt szerette volna szimbolizálni, hogy a világ kitárja karjait a tavalyi győztes ország előtt.
A kérdés már csak az, tudnak-e majd a nézők ebben a mesterségesen megteremtett miliőben magukra a dalokra koncentrálni, vagy ismét „kötelességüknek” érzik majd a politikai színezetű produkciók támogatását.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.