Trending Now
Etikus hekkert keres az adóhivatal
Szokatlan álláspályázatokat tett közzé a napokban az adóhivatal: a hatóság etikus hekkert keres. A szervezet webtitkárt is alkalmazna, a szakember a hivatal kommunikációs csapatát erősítené, ahová az elmúlt időszakban nyelvészt, grafikust és operatőrt is felvettek.
Több éve már annak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) érdemben hozzálátott rendszerei modernizálásához. Az informatika az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kapott a NAV-nál: a fejlett digitalis megoldások nem csupán a hatósági munkában, az ellenőrzések lebonyolításában jelentek meg, hanem a hivatal kommunikációjában is. A szervezet honapján nemrégiben megjelent álláshirdetés ugyanakkor az előzmények fényében is meglepő kissé. A NAV ugyanis etikus hekkert szeretne alkalmazni.
Az internetes támadások ellen is alkalmazható szakembert határozatlan időre, teljes munkaidőben alkalmazná a hatóság, az illetőnek Budapesten kellene dolgoznia, s meglehetősen sok feladata lenne. Részt kellene vennie például a NAV elektronikus információs rendszereinek tesztelésében, közre kellene működnie a hibák feltárásában, s azok kijavítására is várnának tőle megoldási javaslatokat. Ezek mellett kibergyakorlatok lebonyolítása is az elvégzendő teendők közé tartozna, ahogyan az esetleges biztonsági incidensek, vagyis a hekkertámadások feltárásában és kivizsgálásában is szerepet kellene vállalnia.
Támadás alatt a NAV?
– Mi az oka annak, hogy a NAV etikus hekkert keres? Rendszeresen éri kibertámadás az adóhivatal oldalait? – tette fel a kérdést a Médiapiac.com a szervezet szóvivőjének. Válaszát Kis Péter András azzal kezdte, hogy nincs ok az aggodalomra, inkább arról van szó, hogy a NAV az utóbbi időben nagyot lépett előre a digitalizáció területén.
– A magyar adóhivatal az utóbbi időben fejlett digitális ellenőrzési, nyilvántartási rendszereket alakított ki. A NAV adatvagyona így ma már hatalmas méretű, összesen mintegy 11 petabyte-nyi, annyi, mint kétszázötven évnyi HD minőségű film. Adatainkat, informatikai rendszereinket védenünk kell, s fel kell készülnünk minden elképzelhető forgatókönyvre
– fogalmazott Kis Péter András. Hozzátette: az etikus hekker alkalmazása az eddigi kibervédelmi megoldásokat egészítené ki, s adna új eszközt a NAV kezébe.
Az interneten elérhető hekker-álláspályázat szerint a NAV olyan büntetlen előéletű magyar állampolgárok jelentkezését várja, akik rendelkeznek a szükséges szakmai képesítéssel, vagyis úgynevezett CEH, KCEH vagy ezekkel egyenértékű minősítéssel, végzettséggel. Sikeres pályázat esetén az érintettnek számolnia kell biztonsági ellenőrzéssel, nemzetbiztonsági átvilágítással és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel. Az adóhivatal cserébe törvény szerinti illetményt, béren kívüli juttatást, rugalmas munkavégzést és képzési lehetőségeket kínál.
Akit érdekel a lehetőség, és rendelkezik is az elvárt szakmai ismeretekkel, az december 9-ig nyújthatja be pályázatát – természetesen elektronikus úton – a NAV-hoz. A pályázatokat még az idén elbírálják, a kiválasztott etikus hekker pedig márciusban munkába is állhat.
Webtitkár is kellene
A nem mindennapi munkaügyi felhívás kapcsán Kis Péter András arra is kitért, hogy a NAV a közösségi médiában, vagyis a Facebookon, az Instagramon és a LinkedInen is közzéteszi a szervezet különleges álláspályázatait. Így ezeken a felületeken is megjelent a közlés, mely szerint a hatóság – az etikus hekker mellett – webtitkárt is keres.
– A NAV honlapját sokan látogatják, az oldal megannyi fontos adóügyi információt tartalmaz. A fő közteherviselési tudnivalók közül igyekszünk egyre többet a közösségi média különböző felületein is megjeleníteni. Akár ebben is segíthetne a majdan kiválasztandó webtitkár
– mondta Kis Péter András.
Sok ideje annak sincs, aki a NAV-ban szeretne webtitkári feladatokat ellátni, az álláshirdetés szerint ugyanis az érdeklődők december 6-áig adhatják be jelentkezésüket. De mit is várnak a webtitkártól? A hivatalos megnevezés szerint kommunikációs szakreferenst keres az adóhivatal, mégpedig határozatlan időre és teljes állásra. A budapesti munka legfontosabb része, hogy az új munkaerőnek fejlesztői, tartalomszolgáltatási feladatokat kellene ellátnia a NAV internetes és intranetes portáljain. Ez a gyakorlatban tartalmak elkészítését, közzétételét jelenti, de aloldalak kialakítása és akár hírlevelek összeállítása is a feladatok között lehet. Erre a munkakörre az adóhivatal HTML-ben, CSS-ben és JavaScriptben való jártasságot vár el, no meg – sok más mellett – azt, hogy a jelentkező akár éjszaka és hétvégén is hadra fogható legyen.
Sok a furcsa munka
Az utóbbi időben az adóhivatal több hasonló álláshirdetést is feladott. Eddig a legnagyobb sajtóvisszhangot a pandémia idején, 2020 őszén közzétett felhívás keltette, amelyben nyelvészt, kommunikációs szakembert keresett a NAV, mégpedig arra, hogy gördülékenyebbé tegyék a szervezet hivatalos tájékoztatóit. A pályázatra meglehetősen sokan jelentkeztek, ketten közülük felvételt is nyertek.
A következő esztendő elején grafikust keresett hasonló módon a szervezet, a jelentkezőknek sok más mellett emblémák tervezéséhez, internetes dizájn kialakításához, érmék, emléklapok küllemének megálmodásához is érteniük kellett. Azóta ezt az álláshelyet is betöltötték, ahogy gazdára talált az egy esztendeje meghirdetett operatőri státusz is. A hatóság azóta híradós formátumban és rövidfilmekben, vlogokban is kommunikál azokkal, akik a közösségi médiában követik.
Jakubász Tamás
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.