Trending Now
Etesd a dokit!
Keve Márton, az ötletgazda, mesterségét tekintve szakács. Magyar-brit állampolgár, tizenkét évnyi világjárás után tért haza, hogy itthon kamatoztassa tudását, amikor közbeszólt a koronavírus-járvány. A mesterség, a helyszín, és a híres brit jótékonykodási attitűd azonban megmaradt: ezek hívták életre az Etesd a dokit! civil kezdeményezést, mely egészségügyi dolgozók étkeztetését vállalja, a pandémia idején.
“Magyarországra hazámként tekintek, ironikus, hogy épp akkor jöttem vissza, amikor ez a járvány elkezdődött” – kezdett bele Márton a történetébe, hozzátéve, hogy már a szerződést is aláírta az Easy Wine vezetőségével, amikor kiderült, hogy be kell zárni a helyet. Mivel már lajstromba vették az új szakácsot, a tulajdonos felajánlotta a konyha használatát, és hogy kedvére kísérletezzen. Hamar kiderült, hogy az egészségügyi dolgozókat fogja leginkább leterhelni a pandémia; ekkor jött az ötlet és határozta el Marci, hogy nekik fog főzni, akinek a neveltetéséből is fakad az önkéntességre való hajlandóság. Elsőként Jókuti Andráshoz – Világevő blog – fordult, aki azonnal beleállt a történetbe. Ő hozta létre a Facebook-csoportot is, majd amikor önjáróvá vált a projekt, háttérbe vonult.
 |
– magyarázta Keve Márton, aki elmondta, hogy a Menedékház Alapítvánnyal és a Budapest Bike Maffia csapatával is kapcsolatban állnak. “Az öt fős alapcsapat döntéseiben részt veszek, de elsősorban azonban négy másik szakáccsal együtt főzök,“ – tette hozzá Márton, akitől megtudtuk, hogy az ételeken túl a munkaerő-felajánlást is koordinálják és pénzt ugyan nem kezelnek, de a kapcsolódó alapítványok révén vásárolnak alapanyagot.
“Ideális esetben erre a kezdeményezésre egy idő után már nem lesz szükség, de a kezdeményezés alapgondolata mentén később – akár egy másik krízishelyzet esetén, akár általános jótékonykodás keretében – továbbhaladhatunk. Nagyon nagy tudásanyagot halmoztunk fel, és rengeteg tapasztalatot szereztünk. Akár arról, hogy hogyan kell egy ilyen csapatot működtetni, akár arról, hogy hogyan lehet megszervezni az adományok útját a felajánlótól a fogadó félig, vagy arról, hogy viselkednek az emberek – így mi is – válsághelyzetben” – magyarázta, hozzátéve: aki természetesen nem mindig azokat az alapanyagokat kapja, amire szakácsként szüksége lenne.
 |
“A Szent László Kórházzal kezdtünk, mostanra bővült a kör, megtanultuk, hogy melyik intézménynek nagyobb a személyzete hétvégén, hol van szükség az ételeinkre, megszoktuk, hogy dinamikusan változik a helyzet és hogy erre hogyan reagáljunk. A munkánk gyümölcse az, hogy valaki örül annak, amit megfőztünk”– fogalmazott Márton, hozzátéve: mostanában inkább húsmentes menüt készít, mert eleinte kevesebb húsos felajánl érkezett, így idővel azt vette észre, hogy vegetáriánus menüt főz. A visszajelzés pedig az volt, hogy: jé! hús nélkül is lehet ilyen jót enni?
A szakács szerint az egyik legfontosabb üzenet az, hogy azok, akik az egészségünkre vigyáznak, egészséges ételt esznek, valamint, hogy a visszafogott étkezés elkerülhetetlen.
 |
Drégelyi Xénia közgazdász, a multik világából érkezett a Borganikába. Őrülten felpörögve mesél arról a hatalmas logisztikai feladatról, amit a projekt team tagjaként Pancsovay Zitával végeznek. Zita szintén multis környezetből váltott, kontrollerből pályamódosítással lett a Borganika gourmet-séfje. Most azt mesélik, hogy egy multicég tíz évnyi szervezeti válságaival, problémáival szembesültek, mindössze három hét alatt.
A napjuk az előző éjjel kapott e-mailek, Facebook-üzenetek feldolgozásával kezdődik, komoly logisztikai feladatot jelent, hogy az Etesd a dokit kezdeményezéshez sok cég és gasztro vállalkozás is csatlakozott étel felajánlásokkal, így a háttércsapat a kapcsolódó vállalkozások ételeinek kiszállítását is szervezi. Farkas Kata, – ő civilben Márton barátnője – a szervezési feladatok mellett a kiszállításban is részt vesz, Serfőző Márta – Serfőző Gluten Free Bakery -, Xénia és Zita tartja a logisztikai és adminisztrációs frontot.
 |
“Senki sem úgy születik, hogy tudja, hogyan kell jótékonykodni, tovább megyek: jól segíteni.” |
“Mivel láthatóan ez egy sokkal súlyosabb válság, mint amire korábban számítottunk, és ez megmutatja a szociális hálón tátongó lyukakat is, valószínűleg kibővítjük a támogatotti kört olyan csoportokra, ahol napi egy étkezés is gondot okoz. Előre gondolkozunk, talán ezt is a multis háttér teszi” – mondja nevetve Xénia, aki szerint megbízhatóak, és szavahihetőek a felajánlók.
“Startup szemszögből nézve is viharsebességgel fejlődünk: az Easy Wine Budapest konyhája mellett szükségessé vált további konyhák bevonása a főzésbe, és bár az elosztóközpont továbbra is itt van, a produktivitás a napokban megkezdődött a Borganikában is, és további éttermekkel is zajlanak már az egyeztetések a főzés beindításáról, tehát bővülünk” – mondja Xénia.
A szállítást saját erőből, és szintén támogatói felajánlásokkal oldják meg, az ételek csomagolásához többségében lebomló, környezetbarát csomagolóanyagot használnak, melyeket az őket támogató csomagolóanyag forgalmazó cégek bocsátanak a rendelkezésükre.
 |
“ Az első időszakban csak a COVID-os betegek ellátásával foglalkozó egészségügyi dolgozók számára szállítottunk, mostanra ez megváltozott. Egyszerűen nem mondhattunk nemet a minket megkereső intézményeknek csak azért, mert náluk nincsen vírusfertőzött beteg. Sajnos a Budapesten kívüli intézményekre nem jut energia, azt a szegmenst nem tudjuk lefedni, erre jó lenne még valamit kitalálni” – magyarázta Pancsovay Zita, hozzátéve, hogy váratlanul sokat tanultak, de nem csak a világjárványról: a tizenhat óra munkával elkerülik, hogy bekattanjanak otthon, ugyanakkor eufórikus érzés másokon segíteni. A megszerzett kapcsolatok, a felépült csapat is fennmarad, és már keresik az új lehetőséget arra, hogy hogyan tudnának tovább együtt dolgozni a járvány utáni időszakban.
Az Etesd a dokit! számokban
30+ elért egészségügyi intézmény
16 mentőállomás
16 ezer adag kiszállított étel
közel négyezer facebook-csoport tag
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.