Trending Now
Erősödik az LMBTQ-propaganda a TikTokon
Tele van a világ legnépszerűbb videómegosztó portálja, a TikTok LMBTQ-propagandaanyaggal. Nem véletlenül itt jelennek meg ezek a videók, hiszen a TikTokot éppen az a 11–18 közötti korosztály nézi elsősorban, akikre a készítők hatni akarnak.
Csodálkozva mesélte el a Magyar Nemzetnek egy, az ötödik osztályt éppen befejező lány édesanyja:
„A gyerek azzal jött haza, hogy a tanítást követően a legjobb barátnőjével szivárványos zászlókat rajzoltak, majd ezeket tiltakozásul kiaggatták a környéken. Beszélgettem vele, kíváncsi voltam, mégis mi ellen tiltakoztak, azt felelte, a melegek megkülönböztetése ellen. Nem tudtam, honnan hallott ilyesmiről, ezért igyekeztem utánajárni.”
Hamar kiderült, hogy a két fiatalt felkavaró információ a TikTokról érkezett. Ez egy kínai cég, a ByteDance által létrehozott alkalmazás, amely úgy született, hogy a vállalat felvásárolta a Musical.ly applikációt a felhasználói körrel együtt. Az új termék Kínán kívül a TikTok nevet kapta, 2017-ben indult, és szédületes karriert futott be: 2019-ben például az USA-ban már népszerűbb volt, azaz többen töltötték le, mint az Instagramot és a Facebookot együttvéve.
A siker titka pofonegyszerű. A TikTok egy videómegosztó, ahol mostanáig legfeljebb hatvan másodpercnyi hosszú mozgóképes anyagot lehetett megosztani (ezt nemrég kiterjesztették három percre), a videók érdekesebbé tételéhez pedig maga az alkalmazás kínál eszközöket: képi szűrőket, zenéket, vizuális effekteket. Mindez tökéletesen illeszkedik a látványt a betűhöz képest sokkal inkább értékelő fiatalok ízléséhez, bár egyre jobb mókának tekintik a TikTokos önmegvalósítást a felnőtt generációk tagjai is. Nem véletlen, hogy a TikTok egyike az idei futball Európa-bajnokság fő támogatóinak.
A NuHeadz Talent 2020 elején közreadott egy kutatási eredményt. Arra voltak kíváncsiak, Magyarországon kik használják ezt az alkalmazást. Az eredmény beszédes: a felhasználók 76 százaléka a 11–18 éves korosztályba tartozik, ugyanakkor húsz százalékot alkotnak a 18–24 év közötti felhasználók. A TikTok tehát elsősorban a tinédzserek világa.
Az Országgyűlés idén júniusban fogadta el azt a törvényt, amely a gyermeket az internetről eredő pedofil bántalmazástól igyekszik megóvni. A törvény kiegészül azzal, hogy kimondja, a gyermek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet, az iskola ebben legfeljebb kiegészítő jelleggel, a szülővel egyeztetve vehet részt. Az LMBTQ-propagandában ez kifordítva jelenik meg: az, hogy a törvényt az Országgyűlés szavazta meg, homályba vész, helyette a kormány jelenik meg, mint egyfajta totalitárius hatalom, amely megfosztja a 18 év alattiakat, hogy információhoz jussanak a szexualitásról.
Fotó: TikTok
Az újonnan közzétett videókban a kiforgatott törvényértelmezés és az LMBTQ-közösség tagjai elfogadásának kérdése egybemosódik, mivel a kereső egy helyre gyűjti az összes LMBTQ-témájú posztot. Vagyis miközben a frissen megszavazott törvény éppen azt szeretné elérni, hogy a szexuális irányultság megélésének társadalmi vonzata ne legyen téma a 18 év alatti fiatalok számára az iskolában, a TikTokon ez kikerülhető, sőt, a téma a sokszorosára dagasztható.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
