Kövess minket!

Trending Now

Elstartolt a második MCC Feszt

Elkezdődött a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által második alkalommal megrendezett, egyedülálló MCC Feszt. Már a rendezvény első napján hatalmas tömeg gyűlt össze a fesztivál megnyitó ünnepségén, amelyet neves külföldi szaktekintélyekből álló panelbeszélgetés követett a 2020-as évek előtt álló geopolitikai kihívásokról.

„Egyedül az MCC Feszt az a fesztivál, amelyet csak és kizárólag a tehetség jegyében szerveznek meg” – hívta fel a figyelmet Szalai Zoltán megnyitó beszédében. Az MCC főigazgatója emlékeztetett, céljuk, hogy támogassák a fiatalokat abban, hogy minél inkább kiteljesedjenek, valamint tanulmányaikban és később, pályájuk során is minél több lehetőséghez jussanak. Kiemelte, az első MCC Feszten több mint 12 000 fő fordult meg. Hozzátette: idén még több érdeklődőre számítanak. Az MCC főigazgatója a zenei programok mellett hangsúlyozta a szakmai programok fontosságát:

több mint 10 helyszínen, 70 szakmai program, 50 külföldi szaktekintély és 50 kiállító várja a fesztivál résztvevőit.

Szalai Zoltán arról is beszélt, hogy az MCC célja egy rendkívül erős, nemzetére büszke, világra nyitott, vitát kedvelő, jövőben gondolkodó közösség formálása. „Értékalkotó és értékteremtő fesztivál az MCC Feszt” – emelte ki Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere, majd elmondta: „a város büszke, hogy már másodjára adhatott otthont ennek a nagyszabású eseménynek – nemcsak kulturálisan, de turisztikailag is azt mondhatjuk, hogy Esztergom megtelt”.

Erős Gábor a térség országgyűlési képviselője arról szólt, hogy Esztergomot történelme kiemeli a többi város közül, ezért is méltó helyszíne az egyedülálló MCC Fesztnek, amely a kötetlen szórakozás mellett az előttünk álló kihívásokat is előtérbe helyezi – többek között ez adja különlegességét.

Hazánk legtartalmasabb eseményéről van szó

– tette hozzá a képviselő.

Az előttünk álló geopolitikai tájkép panelbeszélgetés

Az MCC Feszt első szakmai panelbeszélgetésén a világot érintő radikális geopolitikai változásokról esett szó. Jaime Nogueira Pinto történész és politikai író az orosz-ukrán konfliktus kapcsán elmondta: Portugáliában az átlagemberek szerint mindkét fél hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához. Pinto szólt arról, hogy a fő kérdés az, mennyire fog eszkalálódni ez a háború, de erre jelenleg senki nem tudja a választ.

Alapvetően a demokraták Oroszországot tekintik ellenségnek, a republikánusok pedig Kínát, ezért az alapkérdésben – vagyis, hogy Oroszország vagy Ukrajna felelős-e a kialakult helyzetért, nincs polarizmus – emelte ki Arta Moeini nemzetközi politikai teoretikus. Az Institute for Peace & Diplomacy (IPD) kutatási igazgatója a világban végbemenő válságról szólva elmondta, a liberalizmus ideológiává vált, ugyanakkor szerinte itt az ideje a realizmus visszatérésének. Az amerikai média egységes álláspontja szerint támogatni kell Ukrajnát, de a lakosság nem szeretne katonai beavatkozást; ez fontos kérdés lesz a következő amerikai választásokon – hangsúlyozta Patrick Deneen amerikai konzervatív politikai filozófus. Gad Shmuel Taub izraeli történész, író, forgatókönyvíró és politikai kommentátor a vita során a globalizmus és a nacionalizmus ellentétéről beszélt: szerinte egyre inkább a nemzetközi intézmények uralkodnak az államok felett, de ez ellen védekezni kell.

A vasárnapig tartó fesztiválon még több tucat szakmai beszélgetés várja az érdeklődőket az MCC Feszten. Előadást tart, illetve vitán vesz részt három miniszter: Szijjártó Péter, Navracsics Tibor és Csák János; színpadra lép többek között Rob Long amerikai író és tv-producer, Richard Florida világhírű városkutató és Ed West brit író is. Az MCC Feszt színpadain az estek folyamán a legnevesebb könnyűzenei magyar zenekarok adnak koncertet.

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom

Trending Now

Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő

A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.

Közzétéve:

Flickr

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint

a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.

A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma

– derült ki a kutatásból.

Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.

Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.

Az elemzésből kiderült, hogy

2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.

Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.

Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.

Kiemelték:

Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).

A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.

Ennek senki ne tegyen eleget!

– írták.

Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.

Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.

A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.

A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.

Tovább olvasom