Kövess minket!

Trending Now

Elon Musk: ha rejtélyes körülmények között meghalok, jó volt ismerni titeket

A Twitter újdonsült tulajdonosa egy titokzatos tweetet tett közzé vasárnap, amiben felvetette, hogy akár el is hunyhat a közeljövőben. Mindenki azt találgatja, hogy kitől is félhet a világ leggazdagabb embere.

MTI/AP/Jeff Chiu

A Twitter újdonsült tulajdonosától eddig sem állt messze, hogy felborzolja a kedélyeket egy-egy megnyilvánulásával. Azonban vasárnapi tweetje talán az eddigi lefurcsább, amit láthattunk tőle – írja a Világgazdaság.

Elon Musk egy rövid posztban azt tette közzé, hogy lehetséges, hogy rejtélyes körülmények között meg fog halni

— számolt be róla többek között a Fox News.

A szöveg magyarul a következőt jelenti:

Ha titokzatos körülmények között meghalok, jó volt ismerni titeket.

Az internet népe egyből felkapta a világ leggazdagabb emberének bejegyzését és mindenki azt találgatja, hogy mitől vagy kitől félhet ennyire a milliárdos.

A tweetre Musk édesanyja is reagált egy bejegyzés formájában, amiben leszidta a fiát azért, amit kiírt.

Saját anyjának Elon Musk azt válaszolta, hogy sajnálja amiért megijesztette és mindent meg fog tenni, hogy életben maradjon.

Számos összeesküvés elmélet született azzal kapcsolatban, hogy mire is akarhatott utalni ezzel a poszttal Musk. A legvalószínűbb felvetés, hogy a Tesla és a Twitter tulajdonosa

egy esetleges orosz támadás miatt lengette be saját halálát.

Korábban Dmitrij Rogozin, Oroszország űrparancsnokságának, a Roszkozmosznak a vezetője keményen bírálta Elon Muskot az orosz médiában, amiért a milliárdos segítséget nyújtott az ukránoknak. Musk saját Twitter oldalán tett közzé egy fordítást Rogozin megjegyzéseiből, amiben az áll, hogy

Elon Musk a Stratlink műholdcégének internetes termináljait katonai helikoptereken juttatta el a náci Azov-zászlóaljnak és az ukrán tengerészgyalogságnak Mariupolba.

A fordítás alapján Rogozin azt mondta, hogy Musk részt vesz az ukrajnai fasiszta erők katonai kommunikációs felszerelésekkel való ellátásában.

A Roszkozmosz vezetője állítólag kijelentette, hogy Elon Muskot felelősségre fogják vonni, hiába játssza a hülyét.

Musk a szöveg fordítást megosztó tweetjéhez azt is hozzáírta, hogy Rogozin nincs tisztában a náci szó jelentésével.

Rogozin egy következő bejegyzésben hevesen bírálta Muskot, többek között a milliárdos Dél-Amerikához kötődő kapcsolatai miatt, illetve felszólította, hogy a náci szó jelentésével kapcsolatban ne oktassa ki őt – írta meg a Business Insider.

A Roszkozmosz vezetője Musk “haldokló” posztjára is reagált.

Senkinek nincs szüksége rád. Hagyd abba a hülyéskedést

— írta Rozogin.

Elon Musk és a Roszkozmosz rivalizálása hosszabb időre tekint vissza. A világ leggazdagabb embere azzal vívta ki az orosz űrközpont haragját, hogy a SpaceX a rakétáit többször is az orosz Szojuz rakéták alternatívájaként reklámozta. A viszony az Ukrajnában zajló háború kitörése óta csak tovább romlott.

Borítókép: Elon Musk

Trending Now

Leszbikus csók a Netflix gyerekmeséjében

A csatorna hétéves kortól ajánlja a Jurassic World rajzfilmsorozatot, amelynek egyik részében egy lány szerelmet vall egy másik lánynak, és meg is csókolja.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a rajzfilmből, forrás: Mandiner

A Netflixen futó Jurassic World: Krétakori tábor című rajzfilm 5. évadának 9. epizódjában az egyik lány főszereplő szerelmet vall egy másik lánynak, a vallomás pedig csókkal zárul, további főszereplők pedig meghatott kommentárokat fűznek a jelenethez. Minderre a Mandiner olvasója lett figyelmes a minap, miközben gyermekével játszott, és a hátérben a rajzfilm futott a tévéjükön.

A rajzfilmsorozat egyébként dinoszauruszokkal teli szigetre vetődött gyerekek kalandjairól szól, írja a Mandiner, megjegyezve, hogy úgy tűnik, a produkcióból nem hiányozhatott az LMBTQ-szál.

A váratlan jelenet, forrás: Mandiner

A mese 7+ besorolású a Netflixen, vagyis hétéves kortól ajánlják megtekintését. A lap úgy tudja: Magyarországon a tévéforgalmazásban bemutatott tartalmak korhatár-besorolásáról saját hatáskörben a tévék, a streamingért pedig a streamingszolgáltatók döntenek.

A Mandiner egyébként épp a napokban közölt cikket arról, hogy egy év alatt alig száz bejelentés érkezett az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz a gyermekvédelmi törvény módosítása óta, miközben a hatóság maga eljárást nem indított. Jogsértést egy esetben sem állapítottak meg.

Tovább olvasom

Trending Now

Angol nyelvű tartalmakat is készít majd a Megafon (videó)

A jobboldali emberek hangja ugyanúgy nem hallatszik ma az európai online térben, mint ahogy néhány éve hazánkban sem hallatszott – ezzel indokolja a Megafon közleménye, hogy ezentúl rendszeresen angol nyelvű tartalmakkal is jelentkeznek majd.

Közzétéve:

Borítóképünkön Déri Stefi, a Megafon csapatának tagja, fotó: Facebook

“A Megafonnal itthon megmutattuk, hogy a jobboldali értékek és vélemények iránt nagy érdeklődés van a neten, sokan kíváncsiak a világnézetünkre!”

– olvasható a Megafon csapattagja, Déri Stefi Facebook-oldalán.

“Ahogyan hazánkban, úgy a nemzetközi térben is a sajtó a liberális mainstreamnek játszik, nem adnak lehetőséget a konzervatív véleményeknek. Ezért mostantól elmondom angolul is, hogy Brüsszelben is értsék: nem engedünk a föderalista terveknek, a tagállamok szuverenitását kikezdő liberálisoknak és neomarxistáknak!

– fogalmaztak a bejegyzésben.

Tovább olvasom

Trending Now

Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek?

Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Számos kutatás szerint a korai és túlzott tv-nézés későbbi figyelemproblémákhoz és hiperaktivitáshoz vezethet. Ez fordítva is igaz, az izgő-mozgó, nyughatatlan gyerekek hajlamosabbak digitális eszközöket használni, és a szüleiknek is nagy segítséget jelentenek ezek az eszközök abban, hogy lekössék gyermeküket – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében, amely szerint a hiperaktív gyerekeknek éberségi szintjük fenntartásához folyamatos ingerlésre van szükségük, amit a videók és videójátékok pörgős, színes ingerkavalkádja biztosíthat számukra.

A digitális eszközök és a hiperaktivitás/figyelemzavar kapcsolata tehát kétirányú, oda-vissza hatnak egymásra

– állapították meg a kutatók, hozzátéve, hogy

hasonlóan van ez a társas problémákkal, a visszahúzódó, gyenge társas készségekkel rendelkező gyerekek hajlamosak túlzásba vinni a kütyüzést, például a videójátékozást vagy a tv-nézést

Ennek oka, hogy a virtuális világ menedéket jelenthet nekik a számukra nehezen érthető vagy fájdalmas tapasztalatokat nyújtó társas világ elől. A magányos kütyüzés azonban csak növeli az elszigetelődésüket. Kisgyermekkorban ráadásul nagy szükség van a társas élményekre ahhoz, hogy a gyerekek társas készségei megfelelően fejlődjenek, amitől a kütyüzés viszont elveszi az időt – írták.

“A társas problémák és a kütyüzés tehát – úgy tűnik – szintén oda-vissza hat egymásra”

– állapították meg a kutatók.

Megjegyezték, hogy napjainkig szinte kizárólag a régebbi média – főként a tv-nézés – használatának és a viselkedésproblémák kialakulásának összefüggését vizsgálták, pedig manapság a gyerekek egyre fiatalabb korban és egyre többet használják a modernebb eszközöket, a tabletet és a mobiltelefont is. Különösen kevés az olyan vizsgálat, amelyben hosszabb távon követnék nyomon a gyerekek mobileszköz-használatát és a viselkedésproblémák alakulását. Pedig nagyon fontosak az ilyen vizsgálatok, mert ezek alapján tudják megmondani, hogy mi volt előbb: a viselkedésprobléma vagy a mobilozás.

Mint írták, az ELTE Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor igyekezett pótolni ezt a hiányt. Óvodáskorú, 4-6 éves gyerekek szüleit kérték meg, hogy töltsenek ki egy kérdőívet gyermekük mobil/tablet használatáról, valamint viselkedésproblémaira vonatkozóan. Ezt követően 3 év múlva, – amikor a gyerekek 7-9 évesek voltak – újra kitöltették a szülőkkel a kérdőíveket.

“Azt találtuk, hogy az óvodáskori hiperaktivitás és figyelemzavar mértéke előre jelezte az iskoláskori mobilozás mennyiségét, vagyis minél nyüzsgőbb és szétszórtabb egy gyerek óvodáskorban, annál többet kütyüzik kisiskoláskorban. Ez azzal magyarázható, hogy az ilyen gyerekek lekötéséhez a szüleik is sokkal inkább kénytelenek digitális eszközökhöz folyamodni, illetve maguk a gyerekek is keresik az ingerdús, intenzív tartalmakat”

– idézik a közleményben Konok Veronikát, az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor tudományos munkatársát, a kutatás vezetőjét.

Az óvodáskori mobilhasználat mennyisége azonban nem jelezte előre a kisiskoláskori hiperaktivitás és figyelemzavar mértékét. “Ebből arra következtethetünk, hogy

a kiskori mobilozás nem vezet hiperaktivitáshoz/figyelemzavarhoz, szemben például a TV-nézéssel. De óvatosan kell értelmeznünk ezt az eredményt,

az összefüggés hiánya ugyanis adódhat például az alacsony elemszámból (mindössze száz szülő töltötte ki másodszor is a kérdőívet), vagy más tényezőkből. Senkinek nem javasoljuk tehát, hogy a kutatás eredményére alapozva korlátlan mobilhasználatot tegyen lehetővé óvodáskorú gyerekének” – tette hozzá Szőke Rebeka, az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor PhD-hallgatója.

A kutatók szerint az összefüggés hiányát okozhatja az is, hogy az óvodásoknak gyártott mobilapplikációk sok esetben fejlesztő célúak és kevésbé túlingerlőek, mint például egyes rajzfilmek, vagy a nagyobb gyerekeknek készült, sokszor erőszakos játékok.

A kutatók a vizsgálat során ezen felül azt találták, hogy a társas problémákkal küzdő gyerekek többet mobiloznak, de ez csak egy időpontban mérve, iskoláskorban igaz. “Nem találtak időbeli egymásra következést, vagyis, hogy a kiskori mobilozás későbbi társas problémákhoz vezet, vagy fordítva. Az ok-okozat kérdése tehát nem tisztázott, és valószínű, hogy kétirányú összefüggés áll fenn: se a tyúk, se a tojás nem volt előbb” – áll a közleményben.

Tovább olvasom